Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-01 / 230. szám, hétfő

VLADIMÍR MEČIAR VASÁRNAPI TÉVÉBESZÉPE Politikai megfontoltságra van szükség (ČSTK) - Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke vasárnap este a televízióban elmondott beszédében foglalta össze az elmúlt hét belpolitikai eseményeit. Rövid bevezetője után rögtön rátért a bizonyos mértékben nyugtalanságot keltő prágai történésekre. „Bizonyára tudják, a fővárosban felhívások hangzottak el, hogy mondjon le a szövetségi kormány néhány tagja, köztük Čalfa miniszterelnök úr is. Feszülten figyeljük a Szövetségi Gyűlésben elhangzó kijelentéseket, véleményeket és állásfoglalásokat, amelyek e szerv destabilizálódását okozhatják, ha velük kapcsolatban nem helyezkedünk idejében világos politikai álláspontra. Dubček urat is érik támadások. Igaz, hogy egy demokratikus társadalomban mindenkinek joga van kifejezni nézeteit. Ebben az esetben azonban kissé más a helyzet. Az állami szervek a Polgári Fórum, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a többi kormánypárt közötti koalíciós megállapodás eredményeként jöttek létre. A személyek ellen irányuló támadás egyúttal a koalíciós megállapodások támadása is. Ezért szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy a körülmények- mérlegelésekor őrizze meg maximális politikai megfontoltságát. Hogy a stabilitást szorgalmazza. Megértjük, hogy azok között a nézetek és álláspontok között, amelyek a Polgári Fórumban elhangzanak, ellentétesek is felmerülhetnek. De helytelen az, ha némely radikális állásponttal szemben nem lépünk fel kollektíván. Bízunk abban, hogy a politikai sztrájkokra szólító radikális felhívások Szlovákiában nem találnak támogatásra." A továbbiakban a miniszterelnök a szövetségi és a két tagköztársasági kormány kroméŕíži találkozójáról beszélt. A tanácskozást nagyon fontosnak nevezte. Vele összefüggésben részletesen szólt a „kormánycsúcs" témájáról, a kisprivatizációról. Hangsúlyozta, hogy az állami vagyon e részének magánkézbe juttatása során az államhatalmi szervek semmilyen akadályt nem gördítenek a becsületes vállalkozók elé. A piszkos pénzek mosása kapcsán megjegyezte, hogy ez ellen a kormány szinte semmit sem tud tenni, csupán a majdani tulajdonosok tisztességében bízik. Mától: Nyugdíjemelés Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a szövetségi kormány 231/1990-es számú törvényerejű rendelete értelmében mától lényegesen emelik a nyugdíjak és más szociális járadékok összegét: 10 százalékkal az 1975 végéig megállapítottakét, 7 százalékkal az 1976-1978-ban, 6 százalékkal az 1979-1981-ben, 5 százalékkal az 1982-1984-ben, 4 százalékkal pedig az 1985.január elseje és 1988 szeptember 30-a között megállapítottakét. A havonta 95,5 millió koronába „kerülő" intézkedés Szlovákiában mintegy 883 ezer nyugdíjast érint. (č) „Akire emlékeznek, az él..." (Folytatás az 1. oldalról) pöki Nagy Péter a dunaszerdahelyi hitközség 250 évét felölelő előadásában mondta el: krónikát kellene mondani, melynek minden perce vérrel párosult. ,,Amig itt emberek élni fognak, emlékezni kell. Emlékezni egy csillagra, amely egy nagy zsidó hitközséget jelentett, s amelyet soha el nem fogunk felejteni." Steckler Rudolf saját emlékeiből idézett, és Izraelben élő barátjának visszaemlékezéseiből olvasott fel. Huber Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke nyitotta meg a tanácskozás témakörével kapcsolatos, a zsidó irodalom alkotásaiból összeállított könyvkiállítást. Említést érdemel a szlovákiai zsidó hitközség egyik résztvevőjének felszólalása, aki külön kért szót, s megköszönte, hogy az FMK az, amely az országban elsőként rendezett ilyen tanácskozást. A tanácskozáson a vendégek közül jelen volt A. Nagy László, az SZNT alelnöke, Zászlós Gábor, a Szlovák Köztársaság kormányának alelnöke, Miroslav Kusý professzor, a Komenský Egyetem rektora, Peter Zajac, az NYEE országos vezetőségének tagja, a dunaszerdahelyi hitközség képviseletében Senk László, Juraj Reich, a Szlovákiai Zsidók Hitközségének elnöke, valaTudomány és szolgálat (Tudósítónktól) - Szeptember 29-én a Csemadok pozsonyi székházában tartotta alakuló ülését a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság. Az ország tudományos életében aktívan tevékenykedő magyar nemzetiségű orvosok, biológusok, mezőgazdászok, környezetvédők, jogászok, történészek, nyelvészek, matematikusok, fizikusok, közgazdászok, műszaki szakemberek újonnan létrehozott fórumukkal - amely önálló jogi személyként, saját- költségvetéssel a Csemadok kollektív tagja lesz - az eddiginél hathatósabban szeretnék ápolni nemzeti kisebbségünk kultúráját, segíteni szellemiségének további fejlődését. Az eseményen vendégként jelen volt Váradi Lajos, a Magyar Köztársaság pozsonyi konzulja és Neszméri Sándor, a Csemadok Országos Választmányának vezető titkára, akik üdvözölték és támogatásukról biztosították a tudományos társaság alapítóit. A jelenlevők annak a reményüknek adtak hangot, hogy a társaság munkájába mihamarabb bekapcsolódik minden olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező csehszlovák állampolgár, aki a CSMTT célkitűzéseit magáénak vallva részt vállal nemzeti kisebbségünk tudományos közéletének formálásában, szervezésében, intézményes kereteinek kialakításában és fiataljaink felsőfokú tudományos képzésében. A társaság továbbá feladatának tartja: különböző szakmai fórumok létrehozását, hogy lehetőséget teremtsen a csehszlovákiai magyarságot érintő politikai, társadalmi, kulturális, ökológiai, egészségügyi, közigazgatási és jogi kérdések szakszerű megvitatására; tevékenyen közreműködni a csehszlovákiai magyar oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek és műhelyek megteremtésében; szaktanácsadással segíteni a hazai vállalkozókat; részt vállalni a magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztésben. Baranyai Lajos mint annak titkára, Robert Kardos. A külföldi vendégek közül Boross Jenő magyar főkonzul, Raj Tamás rabbi, magyar országgyűlési képviselő, a parlament emberjogi és vallásügyi bizottságának tagja, a FIDESZ képviseletében Németh Zsolt parlamenti képviselő és Szabó Gábor, valamint Konrád György író. Az MKDM képviseletében Püspöki Nagy Péter, az Együttélés képviseletében pedig Bauer Edit. A zsidóság tragédiáját nem lehet meg nem történtté nyilvánítani. Az Ószövetség egyik idézett mondata, a „válaszd az életet!" talán mégis útmutató lehet. S a tanácskozás végcélja is ez volt: „élni, s élni hagyni." (fa) Cél: a reform meggyorsítása (ČSTK) - Tátralomnicon a hét végén tanácskozást tartottak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom parlamenti képviselői. A találkozón jelen volt Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök és Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke. A tanácskozás után tartott sajtóértekezleten Fedor Gál, az NYEE tanácsának elnöke elmondta, hogy Vladimír Mečiar jelenlétében mindenekelőtt a szövetségi és a két tagköztársasági kormány trencsénteplici és pöstyéni találkozóján született határozatokkal foglalkoztak. Vladimír Mečiar a szövetségi miniszterelnökhöz fűződő viszonyával összefüggésben elmondta, hogy nincs közöttük személyes ellentét. „Mindketten másmás környezetben dolgozunk. Logikus, hogy mindkettőnknek saját kormányunk véleményét kell tolmácsolnunk, amely eltérhet személyes véleményünktől" - fűzte hozzá. A tanácskozáson jóváhagyott nyilatkozatokban az NYEE parlamenti képviselői egyértelműen támogatják a gazdasági reformnak a trencsénteplici és kroméŕíži „kormánycsúcson" konkretizált stratégiáját, s szorgalmazzák a reform véghezvitelének meggyorsítását. Kinek van igaza? (Folytatás az 1. oldalról) tása ellen. Az elnököt Veresről is kérdem, s közli, véleményét csak akkor mondja el, ha azt nem írom meg... Pénteken délelőtt éppen azon gondolkodtam, mi kerülhetne a meglehetősen zavaros ügyből a mai lapba, amikor két úr keresett a Javorina vállalati vezetőségéből. Mi tagadás, ez a tény fölöttébb meglepett, mert csak nem is sejtem, kinek lehetett érdeke ilyen gyorsan összehozni ezt a találkozót, vagyis tájékoztatni az igazgatóságot lentjártamról, amikor ma úgy is megkeresem őket! Hiány - először Mindenesetre egyikük, Miroslav Ožvald úr racionálisan érvel. Adatokkal támasztja alá az igazgatóságnak azt a véleményét, hogy Milan Suchôň nem alkalmas az üzemvezetői poszt betöltésére. Tény, hogy tavaly augusztus végén kilencmillió MAGYAR VÁLASZTÁSOK A tartózkodók győztek Hiába szervezték meg, hogy a jelöltek még a rendőrségi fogdákban pihenő előzetesen letartóztatott választópolgáraiknak is küldhessenek szórólapokat; igen mérsékelt érdeklődés jellemezte a magyarországi önkormányzati választások első fordulóját. A vasárnap 17 órás összesítés szerint Budapesten a választásra jogosultak 34, a vidéki nagyvárosokban 30 százaléka adta le voksát. A 10 ezer lakosnál kisebb településeken, ahol a polgármestereket közvetlenül választják meg, az arra jogosultak 47 százaléka ment el szavazni. A szavazófülkéket 18 órakor zárták be, úgyhogy lapzártánkkor már biztosnak tekinthető, Magyarországon a második fordulóban a városi lakosság igen kis hányada dönt majd lakókörzete rendszerváltoztatásáról. Két hét múlva a szavazás érvényességéhez nem kell elérnie a 40 százalékos részvételi arányt. Az abszurdum tehát nem kizárt, hogy valaki a választókörzetében élők 5-7 százalékának akaratából lesz az önkormányzat tagja... A nagyfokú tartózkodás már a jelöltállítások során tapasztalható volt. Tizenegy kistelepülésen nem találtak polgármester-jelöltet. A jogszabályok az eddiginél nagyobb mozgásteret kínálnak az önkormányzatoknak, ennek következtében a helyhatóságok testületének 11-17 nem főállású tagjára gyakorlatilag egy másodállás vár. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig ilyen többletfeladatokat nem szívesen vállalnak az emberek, vagy nem azok vállaltak jelöltséget, akik igazán köztiszteletben állnak. Jellemző, ami Szikszón történt: a 6 ezres abaúji település szabaddemokrata szimpatizánsnak tartott gyermekgyógyászát a jelöltség elfogadására kérte az SZDSZ, támogatta az MDF és az MSZP is - mégsem indult... V. PAIZS GÁBOR Csúcskonferencia a gyermekek sorsáról (Folytatás az 7. oldalról) 700 ezer korona volt a nagymegyeri Javorina szezonbéli árbevétele, most pedig csak 6 millió 100 ezer. Az is tény, hogy míg a több mint 3 és félmillió koronás árbevételhiány június-július folyamán jött össze, augusztusban a gyenge szezon utolsó hónapjában többet teljesítettek, mint egy évvel korábban. Az idei terv 12 millió 100 ezer korona volt augusztus végéig csak 68 százalékra teljesítette ezt az üzem Suchoň vezetése alatt. A tények tények. Én viszont nem értem: ha Milan Suchoňt szakmai ismereteinek hiánya (?) tenné alkalmatlanná a vezetésre, akkor hogyan lehet, hogy ez nem tavaly bizonyosodott be? Mert az is tény, hogy eddig a megyeriek szállították menetrendszerűen a vállalat üzemei közül a legnagyobb nyereséget. Meleg időt jósolt mára a meteorológia. A nagymegyeri sztrájkolók és az igazgatóság képviselőinek ma délelőtti tanácskozásán azonban nem ettől lett meleg... -méjórakor kezdődött, amikor 10 állam képviselője - köztük Václav Havel - aláírta a gyermekek jogairól szóló nemzetközi megállapodást. Ezzel csatlakoztak azokhoz az országokhoz, akik már korábban aláírták az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakán elfogadott dokumentumot, amely ez év szeptemberében lépett érvénybe. Ezt követően az ENSZ New York-i székházában megkezdődött a világkonferencia ünnepélyes ülése, amelyet Moussa Traoré Mali államfője nyitott meg. Bush elnök bevezető felszólalásában a nemzetközi közösséghez szólt; tudatosítsa a gyermekek sorsa iránti felelősséget. Tájékoztatott róla, hogy az Egyesült Államok 2000-ig terjedő programot dolgozott ki a legfiatalabb generáció egészségügyi gondoskodásáról. Ennek keretében az USA a jövőben nagyobb mértékben fog részt venni a nemzetközi programokban. A kongresszuson beszédet mondott Václav Havel is. Elmondta többek között: ezerszer hallotta, valaki a gyűlölt rezsimnek nyújtott szolgálatait azzal magyarázza, hogy a gyermekeiért teszi. Ismerősök és ismeretlenek ezerszer közölték vele bizalmasan, szívük mélyén a disszidensek oldalán állnak, s a totalitárius kormány által szervezett különböző petíciókat csak azért írják alá, mert gyermekeik vannak és nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy szembeszálljanak. De látott rosszabb dolgokat is, hangsúlyozta Havel elnök: Hitlert, aki barátságosan integet a fanatizált kislányoknak a Hitlerjugendből, Sztálint, a tömeggyilkost, aki pionírkendós gyermekeket csókol, s akinek szülei Gulagban végezték életútjukat, a cseh Sztálint, Gottwaldot, ahogyan fiatal bányászokkal, a szocializmus építőivel s később rokkantjaival tréfálkozik, Husszein iraki elnököt, aki túszai gyermekeit simogatja. Václav Havel emlékeztetett egy teljesen más dologra is, a gyermekek lázadására a hazugság ellen. A fiatalok fellázadtak a szülők ellen - folytatta az elnök -, és csatlakoztak azokhoz, akiknek meggyőződése, akkor tesznek jó szolgálatot gyermekeiknek, ha nem fognak hazudni. A nemzetközi közösség példátlan sikert ért el: az országok túlnyomó többsége csatlakozott a gyermekek védelméről szóló nemzetközi megállapodáshoz. „Örülök ennek a sikernek, és büszke vagyok rá, hogy országom nevében aláírhattam ezt a dokumentumot" - mondotta Václav Havel. Hozzáfűzte még: ha lehetősége lenne, még egy paragrafussal kibóvítené a szerződést, s ebben az állna, a szülőknek, a felnőtteknek tilos a gyermekek nevében hazudni, a diktatúrákat szolgálni, félni a diktátoroktól, s elárulni barátaikat és eszméiket. És tilos lenne az összes gyilkosnak, diktátornak a gyermekek fejét simogatni - hangsúlyozta végezetül köztársasági elnökünk. Moszkva kész csapatokat küldeni a Perzsa-öbölbe (Folytatás az 1. oldalról) Husszein királlyal. Az Ahbar al-jaum című kairói napilap szerint az Irakban élő nyugati diplomaták úgy vélik, hogy Szaddam Husszein iraki elnök „békés úton akarja megoldani" a konfliktust. Állítólag kész átadni az elfoglalt Kuvait területének háromnegyed részét, ha az amerikaiak megígérik, hogy életben hagyják és megőrizheti hatalmát. A Washington Post címú amerikai FIASKO ÉS VASTAPS Vajon lényeges. dolog-e manapság: milyen közérzettel játszik a színpadon lévő színész, amikor - egyebek között - a környezetszennyezés mértéke elérte a tűréshatárt; amikor úgy kúsznak fölfelé az árak, hogy eközben szinte üresek a boltok polcai; amikor a televízió képernyőjén embervoltukból kivetkózöttek rugdalnak és köpdösnek magatehetetlen embereket; amikor államilag megtűrt dolognak számít(hat) a nyelvi erőszakra való törekvés; amikor egy himnusz eljátszásának ügye akkora vihart kavar, hogy az a „vétkes" állásvesztésével jár - akkor vajon ildomos-e a szépelgő tisztelgés A SZÍNHÁZ elótt, okos dolog-e afölött meditálni, miként sikerült egy társulat vendégjátéka?! Azt gondolom ildomos, sőt, egyenesen szükséges is! Ha ugyanis a színpad, a színház, a színházművészet az élet tükre; ha a színházba elkerülhetetlenül betör a valóság (ha olykot mégoly áttételesen ís), akkor minden egyes előadás külön-külön is fontos. Annál inkább is, mert mostanában nem élünk könnyű időket, és e nehéz időkben a színház szintén nehezen él. Mindezt azért hozom szóba, mert Pozsonyban szombaton - a közönségszervezés fiaskója révén - övön aluli ütést kapott A SZÍNHÁZ. Egészen pontosan a Szlovákia fővárosában vendégszereplő kassai Thália Színpad. Az az együttes, amely tavaly ilyenkor még a szétesés küszöbén állt, és amelynek éppen a hajdani színházalapító Beke Sándor ez idén februárban újra vissza tudta adni az önbizalmát; az a társulat, amely alig néhány hete - két évtizednyi türelmes vajúdás után - elnyerte végre az önállóságát. Nem tudom, talán a véletlen műve, talán épp a kötelességének érezte az immár a saját lábán álló társulat, hogy első, valóban rangosnak számító vendégjátéka Pozsonyban legyen -nyilvnán bízvást bízva abban, hogy az egykori koronázó városban élő magyarság (amely könyökölve rohan a színházba, ha olykor harmadrangú magyarországi művészek operettáriákat s bárgyú blődliket adnak elő) pártfogó érdeklődéssel szemléli majd meg azt a darabot, amely meghozta a „termékenyítő esőt", magyarán az erőt adó sikert a kassai magyar társulatnak. És akkor mi történt a valóságban tegnapelőtt? Richard Nash: Az esőcsináló című drámájának előadásán nagyjából félszázán lézengtünk a pozsonyi Hviezdoslav Színház tekintélyes nagyságú nézőterén. Szorongva szurkoltuk végig az előadást, hogy a kitűnő színészek képesek legyenek túltenni magukat a közönségszervezés bántó (szerintem büntetendő!) nemtörődömségén. Anélkül, hogy bizonyítékok híján névlegesen akarnék bántani bárkit, megkockáztatom a feltevést, hogy szándékosság is lehetett a szóban forgó előadás propagálásának „elfelejtésében". Más szóval ezt szabotázsnak hívják. És bár egyetlen plakátot vagy blikfangos feliratot sem láttam az elmúlt héten Pozsony utcáin, mégis higgadtságot s nyugalmat parancsolok érzelmeimnek, mert azért nem árt, ha az ember a saját portája táján is körbepillant. Joggal kérdem: a Tháliából nem jutott eszébe senkinek utánanézni, vajon kikerültek-e a vendégjátékot hirdető plakátok az utcára; vajon fogynak-e a belépőjegyek? És ha nem, tenni valamit! Mert azért a megsürgető számonkérés módszerét réges-régen kitalálták már... Persze, egy rejtély így is marad még: hasonló pocsék szervezés mellett más alkalmakkor vajon miként szerveződik az a bizonyos könyökölve könyöklő, hejcicás közönség, hogy mindenáron jegyhez jusson, avagy anélkül is besurranhasson?!... Akik szombaton ott voltunk, méltán jutalmaztuk vastapssal a kassai Tháliát. Nemcsak az előadás volt jó, hanem a színészek is felülkerekedtek egyesek munkaköri és sokak nemzetiségi kötelességtudatának fiaskóján. MIKLÓSI PÉTER napilap szombaton a CIA értesülésére hivatkozva azt közölte, hogy Irak biológiai fegyverekkel rendelkezik, amelyek ellen a Perzsa-öbölben állomásozó egységek jelenleg nem tudnak védekezni. Tegnap kaptuk a The Independent című brit hetilap jelentését arról, hogy bizonyos kínai társaság állítólag olyan vegyi anyagot adott el Iraknak, amelyet atomfegyverek gyártására lehet felhasználni. A lap hangsúlyozza, hogy a tíz nappal ezelőtt Bagdadban titokban megkötött üzlet a Biztonsági Tanács által meghirdetett embargó durva megsértését jelenti. A lap hozzáfűzi: Kína, mint a BT egyik állandó tagja a vonatkozó határozat mellett szavazott az ENSZ-ben. Lengyelország Novemberben elnökválasztás (ČSTK) - A lengyel szenátus (a parlament felsőháza) szombaton elfogadta a köztársasági elnök megválasztásának módjáról szóló törvényjavaslatot, s az ennek megfelelő alkotmánymódosítást. Ezzel megnyitotta az utat az elnökválasztásokhoz, amelyet minden valószínűség szerint már november 25-én megtartanak. Lech Walesa esetleges győzelme az elnökválasztáson „nagy veszélyt" jelentene - szögezte le pénteken Párizsban Jacek Kuron, egykori lengyel disszidens, jelenlegi munka- és szociális ügyi miniszter. Álláspontját a következőképpen indokolta: Walesa gyors reformokat ígért, amelyek rövid időn belül javítanák a lengyelek életszínvonalát. Ezek az ígéretek teljesíthetetlenek. A következmény pedig az lenne, hogy a lengyelekben megerősödne az érzés, „már senkinek sem lehet hinni". ÚJ SZÚ 2 1990. X. 1.