Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-28 / 228. szám, péntek

Törvény a lakossági jövedelemadóról A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése által elfogadott törvény alapvető rendelkezéseit két részletben, kivonatosan közöljük. ÚJ SZÚ ELSŐ RESZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1-§ Adófizetők Lakossági jövedelemadót olyan fizikai személyek kötelesek fizetni, akiknek e törvény értelmében adótárgyat képező jövedelmük van. Azok a fizikai személyek, akiknek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban állandó lakhelyük van, vagy szokványosán itt tartózkodnak, ha­zai és külföldi forrásból származó jövedel­mükért egyaránt kötelesek adót fizetni. Szokványosán itt tartózkodó személyek­nek kell tekinteni azokat, akik egy naptári évben - folyamatosan vagy részletekben - legalább 183 napon át a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban tar­tózkodnak. Más külföldi személyek csak olyan jövedelemért kötelesek adót fizetni, melynek forrása a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság területén van. 2.§ Jövedelmi források A paragrafus részletesen ismerteti azo­kat a jövedelmi forrásokat, amelyek az utóbbi külföldi személyek esetében adó­tárgyat képeznek. 3-§ Adótárgy A fizikai személyek jövedelmei közül nem képeznek adótárgyat a munkavi­szonyból és a munkaviszonyhoz hasonló más kapcsolatokból származó jövedel­mek, továbbá az irodalmi és művészeti tevékenységből származó jövedelmek, beleértve az öröklött szerzői jogokat. Ugyancsak nem képez adótárgyat a vál­lalati törzskönyvben nyilvántartott adófi­zetők vállalkozói tevékenységből szárma­zó bevétele, kivéve a személyi szükség­letre felhasznált nyereségrészesedést. 4.§ Adómentesség A jövedelemadó-mentesség a követke­ző jövedelmekre vonatkozik: a mezőgaz­dasági szövetkezeti tagok munkajövedel­mei és a bevitt vagyontárgyakért fizetett törlesztések, a biztosítási kártérítések, az örökölt vagy ajándékozásból származó értékek, az ingatlan eladásából származó bevételek, ha a tulajdonba vétel óta lega­lább két év telt el: a mentesség nem vonatkozik az olyan vagyontárgy eladá­sára, amelyet az adófizető saját kereseti tevékenysége által hozott létre, vagy e kereseti tevékenység végzésére szol­gált. Adómentesek továbbá az ingóságok eladásából származó bevételek, kivéve a személyautók hat hónapon belüli és az értékpapírok három hónapon belüli érté­kesítése. Az adómentesség nem vonat­kozik olyan ingóságokra, amelyek az adó­fizető saját kereseti tevékenységének az eredményei, vagy amelyek erre a tevé­kenységre szolgáltak. Adómentesek a sorsjátékokon szerzett nyeremények, a nyilvános vagy sportversenyeken szer­zett díjak, amelyek értéke nem haladja meg az 5000 koronát, a takarékbetétek kamatai és nyereményei, a rehabilitációs kártérítések, a táppénz és a szociális ellátásból származó juttatások. A parag­rafus az adómentesség néhány további esetét is felsorolja. 5.§ Adóalap Az adóalap az a különbség, amely az adófizető bevételei és kiadásai között egy naptári évben keletkezik. Amennyiben az adott naptári évben jelentkező bevétel több éves kereseti tevékenység eredmé­nye, a törvény rendelkezése értelmében az adót ezekre az évekre lebontva, de legfeljebb csak három részre osztva kell kiszámítani. Ha a kereseti tevékenységet főfoglalkozásként házaspár végzi, az adóalapot a férjre és a feleségre vonat­koztatva két egyenlő részre kell osztani. Ha a házastársak közül az egyik csak kisegítőként vesz részt a kereseti tevé­kenységben, úgy az adóalapnak legfel­jebb csak 30 százalékát lehet a kisegítő házastársra (férjre vagy feleségre) vonat­koztatni, s ez a rész nem haladhatja meg az évi 120 ezer koronát. Ha az adófizető olyan fogyóeszközöket vagy más készle­teket értékesít, amelyeket a tevékenység során bevételcsökkentő kiadásként köny­velt el, akkor az értékesítésükből szárma­zó jövedelmet is az adóalapba kell Ideszá­mítani. Fogyóeszközöknek számítanak az 5000 koronánál kisebb értékű tárgyak, vagy az ennél nagyobb értékű tárgyak, ha a használhatósági idejük nem tart tovább egy évnél. Az adófizetési kötelezettség megszűnése esetében az adófizető ren­delkezésére álló fogyóeszközöket és készleteket a feltételezett értékesítési áron kell a megszűnési év adóalapjába beszámítani. Ugyanez az adófizető be­hajtható követeléseire is vonatkozik. 6-§ Mezőgazdasági termelésből származó bevételek A mezőgazdasági termelésből szárma­zó bevételek közé tartoznak a növényter­mesztésből, az állattenyésztésből, az er­dészetből és a halgazdaságból származó bevételek, valamint a növényi és állati termékek viszonteladásából származó bevételek. Ide tartoznak a mezőgazdasá­gi termelésre szolgáló eszközök más irá­nyú kihasználásából származó bevételek (például fuvarozás, fakitermelés), továb­bá a mezőgazdasági termékeket haszno­sító melléküzemági termelésből szárma­zó bevételek is, amennyiben az adófize­tőnek ez a tevékenysége nem szerepel az illetékes szerv, vagy a vállalati törzskönyv nyilvántartásában. A termőtalajon végzett mezőgazdasági termelésnél az adóalap­ba az 1 hektárra kimutatott átlagos föld­hozamnormának a termőterület nagysá­gával beszorzott értékét is be kell számí­tani. A fűtetlen üvegházakban és fóliasát­rakban végzett növénytermesztésnél az átlagos földhozamnorma tízszeresét, fű­tött üvegházak és fóliasátrak esetében az átlagos földhozamnorma ötvenszeresét kell alapul venni. Az 1 ha mezőgazdasági termőte­rület átlagos földhozamnormája Gazdasági Átlagos termöhelycsoport földhozamnorma Kős/1 ha I. 1 - 10 6000 II.11 - 20 5000 III. 21 - 30 4000 IV. 31 - 42 3000 Az adóalap földhozamnorma szerinti meghatározásához a legelőterületet 20 százalékos arányban, az egyéb mező­gazdasági földterületet változatlan terje­delemben, a gazdaságilag hasznosított vízfelületet 30 százalékos arányban, a mezőgazdasági termelésre használt nem mezőgazdasági földterületet válto­zatlan terjedelemben kell beszámítani. 7. S Vállalkozói és más kereseti tevékeny­ségből származó bevételek Az olyan adófizetőnél, aki nem szere­pel a vállalati törzskönyv nyilvántartásá­ban, az adóalapot az a különbség képezi, amely a vállalkozói és más kereseti tevé­kenységekből származó bevétel, s az ilyen tevékenységekre fordított kiadás kö­zött keletkezik. A vállalati törzskönyvben szereplő adófizetőnél az adóalaphoz tar­tozik a személyi szükségletre felhasznált nyereségrészesedés, valamint a költsé­gekbe beszámított vállalkozói jutalom, amely azonban nem haladhatja meg a havi 10 ezer koronát. Ez az előírás a kereskedelmi társaságok adófizető tag­jaira is vonatkozik. A csendes társként szereplő adófizető adóalapjába a nyere­ségrészesedés tartozik. A paragrafus az épületek használatából származó bevéte­lek adóztatását is szabályozza. 8.§ Egyéb bevételek Az egyéb bevételek közé az olyan egyszeri és alkalmi bevételek tartoznak, amelyek az örökölt szerzői jogokból, vagy vagyontárgyak eladásából cTá rnwn.»u Az adóalapba nem tartoznak az ilyen tulajdon megszerzésére fordított költsé­gek, sem a javításukra, fenntartásukra és gyarapításukra fordított kiadások. 9. S A jövedelem megszerzésére és meg­tartására fordított költségek A jövedelem megszerzésére és meg­tartására fordított költségeket az adófize­tő által bizonyított összegben kell levonni az adóalapból. Ezek közé tartoznak az állóeszközök leírásai, az eszközállomány létrehozására, felújítására és korszerűsí­tésére felvett kölcsönök kamatai, az adó­fizető által a szakmunkásképzésre fordí­tott kiadások, a fogyóeszközök beszerzé­sére fordított költségek, a reklámkiadá­sok, a bevételek 1 százalékáig terjedő reprezentációs kiadások, az alkalmazot­taknak előírás szerint kifizetett útiköltsé­gek, a vállalkozói tevékenységgel össze­függő személygépkocsi-használat költsé­gei, a vállalkozó és az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékai, a vagyon­biztosítási illetékek, a házadó és a parag­rafusban felsorolt néhány további illeték. A paragrafus azokat a kiadásokat is felso­rolja, amelyek nem tartoznak a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított költségek közé. Az adófizetők egyes te­vékenységeknél a kiadásokat a bevételek százalékarányában is kifejezhetik, az ál­lattenyésztésben például 55, a speciális növények termesztésében 45, az egyéb mezőgazdasági termelésben és néhány felsorolt esetben 40, a vállalkozói tevé­kenység más eseteiben 30 és 10 százalé­kos arányban. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA 10. § Az adóalapból leszámítható tételek Az adó kiszámításánál az adóalapból a következő tételeket lehet leszámítani: 1200 koronát minden olyan naptári hónap után, amelyben az adófizető főfoglalko­zásként végzett kereseti tevékenységet, a megkezdett hónapot is beszámítva; 6000 koronát évente a mezőgazdasági termelést végző adófizetőknél; 1000 ko­ronát évente az előző esetekhez nem tartozó adófizetőknél; 6000 koronát éven­te annál az adófizetőnél, aki közös ház­tartásban legalább 1 gyermekről gondos­kodik; 3000 koronát annál az adófizető­nél, aki 1 gyermek tartásdíját; 6000 koro­nát annál az adófizetőnél, aki két vagy több gyermek tartásdíját köteles fizetni; 6000 koronát annál az adófizetőnél, aki házastársa ellátásáról gondoskodik, melynek évi jövedelme nem haladja meg a 14 ezer koronát; 6000 koronát a rok­kantsági nyugdíjban részesülő adófizető­nél; 3000 koronát a részleges rokkantsági nyugdíjban részesülő adófizetőnél. A to­vábbiakban a paragrafus felsorolja az említett tételek érvényesítésének feltéte­leit. Az adóalapból levonhatók azok az ajándékok is, amelyeket az adófizető ha­zai jogi személyeknek tudományos és kulturális célra, szociális, egészség- és környezetvédelmi célra, a testnevelés és a sport fejlesztésére adott, beleértve a községeknek juttatott adományok érté­két. Az adóalap összegét legfeljebb 10 százalékos mértékben lehet csökkenteni. 'jPÉMEKII LIW1L — #### #//////X////////////> 11. S Adókulcs Az adó összege az adóalap fentiekben ismertetett csökkentése után koronától koronáig 60 000 60 000 180 000 180 000 540 000 540 000 1 080 000 1 080 000 koronán felül 12. § Átalányos adókulcs A paragrafus felsorolja azokat az ese­teket, ahol 25 vagy 30 %-os átalányos adókulcsot lehet alkalmazni. 13. § Átalányos módon meghatározott adó Az adóhivatal a dolgozókat nem alkal­mazó, vagy legfeljebb 1 dolgozót alkal­mazó adófizetőknél a feltételezett bevéte­leknek megfelelően átalányos módon is meghatározhatja az adó összegét 15 % 9000 korona és 25 % a 60 000 koronát meghaladó összegből 39 000 korona és 35 % a 180 000 koronát meghaladó összegből 165 000 korona és 45 % a 165 000 koronát meghaladó összegből 408 000 korona és 55 % az 1 080 000 koronát meghaladó összegből 14. § Adókedvezmények Az adó évi 4000 koronával csökkenthe­tő a csökkent munkaképességű adófize­tőknél, 12 000 koronával a súlyos egész­ségi kárt szenvedett adófizetőknél. Az olyan rokkantsági nyugdíjban részesülő adófizetőknél, akik alkalmazott nélkül, vagy legfeljebb 1 alkalmazottal végeznek kereseti tevékenység^, az adóhivatal 50 százalékkal csökkentheti az adót, de a le­vont összeg nem haladhatja meg a 10 000 koronát. (A második részt lapunk holnapi számában közöljük) kié. Beléd ivódna, ha alaposan elol­vasnád; beléd ivódna, mint a víz, vagy a kedvesed. A Te sorsod is lehet az, ami e vers második szaka­szában a fájdalom dallamaként ele­venedik meg... Itt és most nem fogom idézni, nem vagyok hivatásos versmagyarázó; csupán azt akar­tam-akarom érzékeltetni, hogy mit jelent és mit ad(h'at) két-három röp­ke versszak. Ilyen a vers, ennyire akadozó. Hát még egy egész kötet! Hiszen ahány vers, annyi vershely­zet. Mind más, mint ahogy az embe­rek is különbözőek. Te is más vagy* mint bárki más... Kosztolányi Dezső így mondja ezt egyik versében: „Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él." Kedves Marika! Más vagy, s én nem ismerlek. Nehéz így beszél­(get)ni, hogy nem tudok a szemedbe nézni. Lehet, hogy félremagyarázom a tetted, ezért nem is szeretnék igaztalan lenni Hozzád. Miért adtad el- ezt a mutatós könyvet? Tán meg­volt már Neked? (Bájoló gondolatom ez a rosszabb sejtelmek ellen.) Vagy jobban érdekel a krimi, netán a sci­fi? Esetleg szlovák iskolába jártál, és most nem tudod magadénak vallani József Attilát? Pontosabban József Attilát sem?! Vagy az öcsikéd fújta meg előled a könyvet, mert némi zsebpénzre volt sürgősen szüksé­ge? Vagy nem érted a verset, mert Neked ez valahogy kimaradt? Úgy érzed, Te egy mindennapi, modern felfogású lány vagy, és a költészet maga nem mindennapi? Úgy talá­lod, hogy számodra a költészet ide­gen valami? Esetleg úgy tartod, hogy a Te életedben nincs helye a poétikának? Őszintén szólva, nem tudhatom. Csak beletolakodtam életedbe, a dolgaid közé, a gondolataidba. Mert ha bármilyen vagy is, egyvala­miben ugyanaz vagy, mint bármely költő: ember. Ember, mint bárme­lyikünk. Mint minden ember - és ez akaratlanul is kötelez. Dússá, sza­baddá, szellemileg gazdaggá lenni. Embervoltunkban, tehát értelemben és érzelemben. Akár az apád is lehetnék, ezért fogadj el tőlem egy tanácsot: szeretném, ha Te is erre törekednél. Próbálj ehhez a versben támaszra lelni! És ha ebben mégis segíthet az antikváriumba került kö­tet, nálam megtalálod azt. Kedves Marika! Sohasem talál­koztunk, azt sem tudom ki vagy és mit csinálsz most; és Te sem sejted, hogy újságcikkek firkálgatásán kívül ki lehetek én. Mégis tegezlek és a neveden szólítlak, hiszen jóval fiatalabb vagy tőlem; az utónevedet pedig abból a könyvből puskáztam ki, amelyet alig két hete kaptál a ba­rátnődtől a névnapodra és a 18. szülinapodra. Ez a könyv most az enyém. Te is tudod, hogy József Attila minden versét és versfordítá­sát tartalmazza. Kékesfekete borító­járól a költő szigorú, tiszta tekintete néz vissza az olvasóra. A pozsonyi antikváriumban bukkantam rá, aho­vá minden bizonnyal Te vitted el; ahelyett, hogy e könyv könyvespol­cod ékessége maradt volna. Sajnálom amit tettél, mert gyerek­korom óta tisztelem a verset. Igaz, iskolás koromban nem mindig a ver­sek legjavát tanították nekünk, né­melyikük mégis belém ivódott. Hol zakatoltak, hol daloltak bennem a versek, hol az anyanyelvem szere­tétét és így a gerincet is erősítették bennem. Különösen, amikor rálel­tem bennük a szép és igaz szavak­ra. A vers azóta sokszor lett segí­tőm, néha megmentőm is. Amikor például ebből a szerkesztőségből alig huszonéves fejjel, de már Zoltán fiam apjaként - politikailag alkalmat­lannak minősítve - az utcára kerül­tem, akkor verseket mondtam ma­gamban. Később, miután a felesé­gemtől is elváltam, szomorúan vagy éppenséggel új'szerelemre lobban­va mindegyre verseket mondtam. És volt, hogy betegen is a versek biztat­tak. Nemcsak úgy, hogy értelmes, szép rendjükbe merülhettem a kö­rülményeim vagy a magam kusza­sága elől. Hanem úgy is, hogy bizo­nyították: van szép világ, van értel­mes élet, van tiszta szerelem. És a versek megértettek s együttérez­tek velem. Megértett engem és együtt érzett velem egy ember, akit sohase ismertem: a költő. És én is együttérezhettem vele. Bízom benne, hogy nem vitted volna el az antikváriumba az általam ott meglelt József Attila kötetet, ha például beleolvastál volna a jeles költő Ringatójába, mint magam: „Holott náddal ringat, holott csobo­gással, kékellő derűvel, tavi csóko­lással." Elvégre voltál már ingó ná­das szélén, csobbanó vízben, még ha nem is fogalmaztad meg, amit ott érzékeltél. Én is csak azért csu­paszítottam le ezt az egy-két sort, hogy megmutassam: Tiéd is ez a vers! Ilyen egyszerű, ilyen minden­Templom épül Ajnácskön 1990. IX. 28. A gyöngéd forradalom megterem­tette a feltételeket a vallásgyakorlás­hoz. Különösen örül ennek a lakos­ság azon rétege, melyet a pártállam hegemóniája évtizedeken át lelki si­várságra kárhoztatott. Az elmúlt években tabunak vagy méginkább ideológiai szentségtörésnek számí­tott a templomépítésnek még a gon­dolata is. Pedig sok helyen nem volt hol összejönniük a hívőknek, több­ször felmerült jogos igényük, de szélmalomharcnak számított min­den próbálkozás, süket fülekre talál­tak a funkcionáriusok körében. Ajnácskön, ebben az 1600 lelket számláló gömöri nagyközségben egy sor hasznos létesítmény, műve­lődési ház, orvosi rendelő, vendéglő, sportközpont épült a szocialista épí­tés évtizedeiben, de templomról hal­lani sem akartak sem a járási sem a helyi vezetők. A katolikusok jobb híján egy volt családi házból ima­házzá alakított épületben tudtak csak istentiszteleteket tartani. Bár a gondolat év elejétől érlelő­dött a hívőkben, csak a pápai láto­gatás után jutottak arra a szilárd elhatározásra, hogy ha kell, önerő­ből és közadakozásból, de végre felépítik a hiányzó templomot. Nem sokkal később egy intézőbizottság alakult, melynek élén Hunyák József áll. Mindennapjai azóta egybefolynak a templomépítés problémáinak meg­oldásával. A további részleteket már tőle tudtam meg: - Kezdettől azzal a meggyőződéssel álltunk a dolog­hoz, hogy most végre sikerülni fog tervünket megvalósítani. Megláto­gattuk Čarnogurský és Mikloško urakat, majd püspökünket, Eduard Kojnokot is. Szívélyesen fogadtak és elismerően szóltak kezdeménye­zésünkről, anyagi segítséget azon­ban ők sem tudtak ígérni. Biztattak, hogy csak kezdjük el minél előbb, ők is garantálják, hogy nem marad tető nélkül az épület. így nem marad más hátra, mint közadakozásból előte­remteni az induláshoz szükséges tőkét, ami előzetes számításaink szerint fél millió korona lenne. A további fejtörést az okozta, hol építsünk és milyen megoldású le­gyen az építmény. Elfogadható helynek csak a kultúrházzal szem­beni térséget tartjuk, csakhogy ott három családi ház áll. Tervünket egyeztettük a nemzeti bizottsággal és az érintett lakosokkal. Az építésze­ti megoldást illetően Szlovákgyarma­ton találtunk egy épülőben lévő templomot, mely a mi elképzelése­inknek is megfelelne. Ha minden jól megy, olyan, vagy legalábbis ahhoz hasonló lesz a mi önerőből épülő templomunk is. A lakosok izgatottan várják az építkezés megkezdését. Sokan már sürgetik a pénzgyűjtést, mert hisz tudják, pénz nélkül nem lehet hozzá­kezdeni. A bankszámla már ugyan megnyílt, de még mindig csak a szimbolikus első betét van rajta, mert bármennyire is nevetséges, a banknak nincs elegendő csekk­nyomtatványa. Hitben és reményben élnek Aj­nácskön az emberek. Remélik, hogy hamarosan lesz nyomtatvány és pénz is a számlán, hiszik, hogy még az idén leteszik az alapkövet és 1992-re felépül a templom. POLGÁRI LÁSZLÓ Marikának

Next

/
Oldalképek
Tartalom