Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-19 / 220. szám, szerda
Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter nyilatkozata az Új Szó-nak „Valóban optimista vagyok" Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, aki vasárnap Pozsonyban részt vett nyolc európai ország kereszténydemokrata és néppártjai képviselőinek a Régiók Európája címmel megrendezett kerekasztaltanácskozásán, hétfőn a Szlovák Köztársaság vezető politikusaival tárgyalt. Ezt követően sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat megbeszéléseinek eredményeiről. Jeszenszky Géza látogatása alkalmából Boros Jenő, a Magyar Népköztársaság pozsonyi főkonzulja rendezett fogadást, amelyen megjelentek a szlovák politikai pártok és a csehszlovákiai magyar közélet vezető személyiségei is. A fogadás után Jeszenszky Géza exkluzív intérjút adott lapunk munkatársának. ÚJ SZÚ 3 1990. IX. 19. • Miniszter úr, a sajtóértekezleten az volt az érzésem, Hogy a tárgyalások után önnek az egyik szeme sír, a másik - nem. Azt mondta, a szlovákok és a magyarok között központi téma a bizalmatlanság, ezt az ön tárgyalásai sem tudták eloszlatni, s még a szélesebb körű társadalmi érintkezés sem tudná eloszlatni, hanem teljesen új fejezetet kell nyitni a kapcsolatokban. Helyes-e az a következtetésem, hogy ön Pozsonyban nagyon nehéz, kemény tárgyalásokat folytatott? -Túl rövid volt az idő, sajnos nem tudtunk minden fontos kérdésre sort keríteni. Úgy érzem, a szlovák közvéleményt túlságosan foglalkoztatják a két ország közötti viták, az itteni magyarság kérdése s az ezzel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulások. A szlovák közvélemény a valóságnál roszszabbnak látja a magyarországi szlovákok helyzetét. Egyáltalán nem ismeri azokat a komoly törekvéseket, lépéseket, amelyeket a magyar kormány, tett ez ügyben az elmúlt időszakban. Azért mondtam, hogy túlzottan csak erre figyelnek, mert vannak égető közös gazdasági, környezetvédelmi problémáink, amelyek tetteket igényelnének. • Tehát most érdemben Bősről sem tárgyaltak? - Érdemben nem. • Mit tart egyértelműen pozitívumnak? - Elvi jelentőségű kérdésként emelném ki és nagyon üdvözlöm: Mečiar miniszterelnök úr megerősítette azt a számomra a sajtó révén már ismert álláspontját, hogy a szlovákiai kisebbségek kérdését az európai normák szerint kívánják Szlovákiában rendezni. E normák alatt én csak azt tudom érteni, hogy az Európában jelentős kisebbségekkel rendelkező államok tapasztalatainak, gyakorlatának a figyelembevételével fog ez történni. • Felmerült a dél-tiroli példa is... - A közép-európai centrum- és kereszténydemokrata pártok vasárnapi tanácskozásán többek között szóba került, hogy milyen megnyugtató, Olaszország és Ausztria számára egyaránt megnyugtató módon rendeződött a dél-tiroli németajkú lakosság helyzete. Ján Čarnogurský miniszterelnök-helyettes úr e tanácskozáson szintén üdvözölte és mint példát emelte ki ezt a megoldást. Én úgy gondolom, az ilyen európai megoldások melletti szlovák elkötelezettségbe belefér ennek a példának a tanulmányozása, és azt hiszem, érdekes volna a szlovák társadalom számára is pontos információkat szerezni arról, hogy sok európai országban hogyan oldották meg a nemzetiségi kérdést. • Egyetért-e sok szlovákiai magyarnak azzal a véleményével, hogy Budapest úgy tud rajtunk a legjobban segíteni, ha a magyarországi nemzetiségeknek a legtöbbet nyújtja? - Amint a sajtótájékoztatón is elmondtam, a magyar kormány nem tudja erőszakkal megváltoztatni azt, hogy a kommunista korszakban bármilyen megfontolásból hány ezer ember vallotta magát a magyarországi népszámláláson szlováknak. De ha mi abból indulnánk ki, hogy Magyarországon 9 ezer szlovák van, akkor ma nálunk nem lenne 70 iskola, amelyekben teljesen vagy részlegesen szlovák nyelven tanítanak. Lehet, hogy nem hetven, hanem hétszáz ilyen iskolára van szükség, s ha így van, mi ezt minden további nélkül engedélyezzük. De akkor viszont kérni fogjuk, hogy Méry Gábor felvétele küldjenek Szlovákiából tanárokat, és nagyon szívesen vesszük, ha a magyarországi szlovákok köréből fölvesznek diákokat az itteni felsőoktatási intézményekbe. Mert a tartós megoldást nem a vendégtanárok intézménye jelenti. Ezért tartjuk fontosnak, hogy Szlovákiában is legyen kellő arányú magyar tanárképzés. A magyar kormány tehát nemcsak elfogadja Szlovákia segítségét, hanem kifejezetten igényli is azt. Ennek jegyében üdvözöljük, hogy Magyarországon már vannak Szlovákiából érkezett tanárok. Számukat növelni kívánjuk, szeretnénk ha lelkészek is érkeznének, és támogatnánk azt, ha Magyarországon - talán Békéscsabán - egy szlovák kulturális központ létesülne. Reméljük, a szlovák kormány is hasonló szellemben fogja kezelni az ilyen magyar igényeket, a pozsonyi vagy máshol létesítendő magyar kulturális-nevelési intézmény létrehozását. • Szavaiból azt vettem ki, hogy a nemzetiségi politikát illetően, a csehszlovákiai magyarsághoz hasonlóan, a magyar kormány sem ért egyet a reciprocitás elvével. -A Szlovákiában élő magyarok és a magyarországi szlovákok helyzetét nagyon nehéz összehasonlítani, mert számarányuk is egészen más. Magyarország lakosságának jóval kisebb hányadát alkotják a nemzetiségek, más a kisebbségek történelme és településszerkezete is. Míg Szlovákiában a magyarság nagyjából egy keskeny sávban ugyan, de mégis egyfajta tömbben él, Magyarországon a szlovákok szétszórtan élnek, az ország különböző pontjain, és sehol nem alkotnak egy területen egy összefüggő tömböt. Ezzel együtt nagyon is úgy véljük, hogy a magyarországi kisebbségek kulturális, politikai helyzetén javítani kell. Példákat már említettem. • Szlovákiában sokan érvelnek .azzal, hogy itt a törvényhozásba - akár a szlovák, akár a szövetségi parlamentbe - indokolatlanul sok magyar nemzetiségű képviselő került, Magyarországon viszont nemzetiségi képviselők alig jutottak be az Országgyűlésbe. Tisztázná konkrét számokkal is a helyzetet? - Már utaltam a Magyarországon élő szlovákok településszerkezetére. Nálunk egy országgyűlési képviselő megválasztásához hozzávetőleg hetvenezer szavazat kellett, de nincs Magyarországon egyetlen olyan választókerület sem, ahol egy tömbben ennyien élnének. Arra volt mód, hogy a magukat szlováknak valló személyek valamely párt listáján induljanak, így válasszák meg őket. Jelenleg hozzávetőleg húsz olyan képviselő van a parlamentünkben, akik valamely nemzetiséghez tartoznak. • Szlovákiában nyelvtörvény készül, Magyarországon pedig nemzetiségi törvény. Az önöké mikor kerül a parlament elé, és szavatolni fogja-e a nemzetiségek kollektív jogait? - Remélem, még az idén ősszel az Országgyűlés elé kerül ez a törvénytervezet. Gyakorlatilag már kész a szövege, de azért nem foglalkoztunk vele korábban, mert azok az emberek, akik dolgoztak rajta, parlamenti képviselők, miniszterek lettek, egyszóval: egyéb sürgős és fontos tennivalójuk akadt. Ezt a kérdést nagyon fontos feladatként kezeljük. A törvény fő eleme, hogy mindazt tartalmazza, amit a nemzetiségek igényelnek, beleértve a pozitív diszkriminációt is, s teljes összhangban legyen azon európai országok gyakorlatával, amelyek e téren példaként szolgálhatnak. Tehát a svájci, a finn, a spanyol, a belga és a már említett dél-tiroli gyakorlattal. Természetesen a törvény garantálja a kollektív jogokat. • Sajtóértekezletén már szólt a Szlovákiában készülő nyelvtörvényről. Megismételné az ott elhangzottakat? - Nagyon örülök annak, és nagyra értékelem, hogy éppen az Új Szó idézett a 122 évvel ezelőtt Budapesten elfogadott, vagyis az 1868. évi XLIV. számú törvényből. Ez a nemzetiségi törvény minden olyan helyen, településen, megyében vagy városban, ahol a lakosság húsz százaléka. egy nemzetiségi kisebbséghez tartozott, nagyon széles körű nyelvi jogokat biztosított annak a kisebbségnek. Ugyanez az elv, ugyanez a húsz százalék érvényesült törvény formájában az első Csehszlovák Köztársaságban. Azt hiszem, hogy 1990-ben nem lehet kevesebbet adni, mint 1868-ban és 1920-ban. • Trianon megítélése körül is vita folyik. - Magyarországon egyetlen épeszű ember sem gondol a határok megváltoztatására. Mi elfogadjuk és tiszteletben tartjuk až 1947-es békeszerződést csakúgy, mint az, ezt sok vonatkozásban megerősítő helsinki Záróokmányt. Számomra is tanulságos, hogy tájékoztatási politikánkban még nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy nézeteink, álláspontunk teljesen egyértelműen ismert legyen. • A sajtóértekezlet végén ön elejtett egy félmondatot, amely szerint az optimizmusnak nincs alternatívája. Az ön optimizmusa kötelező, hivatali optimizmus? - Nem, én valóban optimista vagyok. • Miniszter úr, köszönöm a beszélgetést. MALINÁK ISTVÁN Megnyílt az ENSZ-közgyúlés 45. ülésszaka Másodszor vettek fel 160. tagországot (ČSTK) - A világszervezet New York-i székházában hétfőn este befejeződött az ENSZ Közgyűlés 44. ülésszaka. Elnöke, Joseph Garba nigériai diplomata záróbeszédében rámutatott azokra a rendkívüli változásokra, amelyek az ülésszak során történtek a világban, s magában a világszervezetben is. A nemzetközi közösségnek hoszszú évekig ellentmondásos volt a magatartása: egyrészt formálisan támogatta az ENSZ elveit és céljait, másrészt viszont jelentéktelennek és inkompetensnek minősítette a szervezetet - mondotta Graba. A mai világ problémái azonban megkövetelik a széles körű együttműködést, mivel ezek a problémák egyre inkább, globális jelleget öltenek. Üdvözölni kell, hogy az ENSZ tagjai ezzel összefüggésben tudatosítják a világszervezet fontosságát, s remélni kell, hogy ez a folyamat nem áll lé félúton - hangsúlyozta az ENSZ-közgyűlés leköszönő elnöke. Az ENSZ apparátusának két munkatársa, Brian Urquhart és Erskine Childers javasolták, hogy az ENSZ főtitkárának megbízatási időszaka az edddigi öt év helyett hét esztendeig tartson. Szerintük a világszervezet érdekeit szolgálná, ha vezetőjét hosszabb időre választanák. A főtitkárnak pártatlannak, függetlennek, leleményesnek kell lennie, olyan embernek, aki bátorságával, meg tud győzni másokat. Mindez elősegítené, hogy az ENSZ legfelsőbb vezetője nagyszabású terveket hajtson végre és szembe tudjon szegülni a politikai nyomásokkal. A főtitkárt nem szabad kulisszák mögötti manőverezéseknek, nyomásnak és lobbizmusnak kitenni. A két ENSZ-alkalmazott végezetül azt javasolja, hogy „világméretű nyomozást" kell indítani a lehető legjobb jelöltek felkutatására. Giulio Andreotti olasz kormányfő az Európa Parlament intézményesített bizottságának ülésén javasolta: Nagy-Britannia és Franciaország mondjon le állandó tagságáról a Biztonsági Tanácsban az Európai Közösségek és Japán javára. Kifejtette, nem lenne könnyű dolog arra törekedni, hogy az EK 12 tagja önálló képviseletet kapjon, az viszont lehetséges, hogy a 12 tagországot egyikük képviselje. Japánnak szintén helyet kellene kapnia az állandó tagok között. Mint ismetretes, a BTnek jelenleg 5 állandó tagja van: Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió. A két Korea képviselői tegnapi tanácskozásukon sem tudtak megállapodni abban, miként lehetnének képviselve az ENSZ-ben, hiszen jelenleg csak ; megfigyelői státussal rendelkeznek. A tegnapi panmindzsoni megbeszéléseken a KNDK azt javasolta, hogy a két Korea egymást váltva foglaljon el egy helyet az ENSZ-ben, e2zel szemben Szöul azt szorgalmazza, hogy mindkét koreai állam még az egyesülés előtt váljon a világszervezet tagjává. DélKorea még az idén meg szeretné ezt tenni, ezt viszont a kommunista Észak ellenzi. Tegnap este, az ENSZ-Közgyűlés 45. ülésszakának megnyitása után ünnepélyesen felvették a világszervezet tagállamainak sorába Lichtensteint. Ezzel 160-ra nőtt a tagállamok száma. Amiben még nem lenne semmi különleges, ha nem tűnne mágikus határnak, amelyen nem lehet túljutni. Tavasszal ugyanis Namíbiát szintén a 160-ik tagállamként vették fel. Csakhogy azóta a két Jemen egyesült és csökkent a létszám. S ha a jövőben további új tagot vesznek fel, az ismét a 160-ik lesz, mert a két német állam október 3-án egyesül. Kohl-Mitterrand konzultációk Azonos elképzelések a jövőről (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Francois Mitterrand francia elnök hétfőn Münchenben tartották meg 56. közös konzultációjukat. A tárgyalásokon megerősítették, mind Bonn-nak, mind Párizsnak érdeke, hogy hozzájáruljon az európai egyesítési folyamathoz. Franciaországnak és Németországnak ebben „döntő szerepet" kellene játszania. Mitterand emlékeztetett rá, hogy a német egység felé vezető úton sok akadályt leküzdötték, többek között azért, mert Franciaországnak és Németországnak azonosak az elképzelései a jövőről. Kohl kancellár alátámasztotta azt a véleményt, mely szerint a következő öt évben döntő lépéseket kell tenni Európa politikai egysége felé. A keletnémet SPD parlamenti frakciója hétfőn a Népi Kamarában határozottan felszólította Sabine Bergmann-Pohlt, a parlament elnökét, hogy mondjon le tisztségéről. Azt vetik szemére, hogy a nyugatnémet vezetőkhöz küldött levelében követelte: a Népi Kamara képviselőit a decemberi össznémet választások után is fizessék, annak ellenére, hogy a keletnémet parlament október 3-án, a német egyesítés napján megszűnik létezni. A nyugatnémet ügyészségnek fontos információi vannak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium közvetítő szerepet játszott a palesztin terrorista szervezetek és a RAF között - jelentette ki hétfő esti televíziós interjújában Alexander von Stahl nyugatnémet főüMoszkva-Rijad Kapcsolatfelvétel (ČSTK) - A Szovjetunió és Szaúd-Arábia hétfőn úgy döntött, hogy felújítja diplomáciai kapcsolatait - áll a Moszkvában nyilvánosságra hozott közös közleményben. A felek megegyeztek abban, hogy kapcsolataikat az ENSZ elveivel összhangban, a békés együttélés, az egyenjogúság, a függetlenség, a területi egység tiszteletben tartása alapján fejlesztik. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke hétfőn a Kremlben találkozott Szaud ibn Fejszál szaúdi külügyminiszterrel, aki átadta Fahd király üzenetét. A felek megvitatták a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet, véleményt cseréltek az agresszor és ellenfelei esetleges lépéseiről. gyész. Azt mondta, olyan anyagokra bukkantak, amelyek jelzik, hogy a Stasi aktív terroristákat támogatott. Az NDK bírái október 3-a után is - átmeneti időre - tovább folytathatják munkájukat. Ezt a bonni igazságügyi minisztérium képviselője közölte, aki cáfolta a Frankfurter Rundschau című napilap korábbi tájékoztatását, mely szerint Németország egyesítése után az összes keletnémet bírót, politikai múltjuk kivizsgálásáig, ideiglenesen felmentik tisztségéből. Tüntetés Temesváron (ČSTK) - Tegnapra virradó éjszaka Temesváron több mint 10 ezer ember tiltakozott amiatt, hogy az országot hatalmukba kerítették a volt kommunisták a Nemzeti Megmentési Frontból. A tüntetés színhelye az Opera tér volt, ahol a Ceausescu diktátor elleni decemberi felkelés robbant ki. A tiltakozók antikommunista jelszavakat kiabáltak, követelték a gyűlölt titkosrendőrség feloszlatását. Közben Julian Vlad tábornoknak, a Securitate egykori vezetőjének a bíróság előtt kell felelnie a decemberi felkelés során elkövetett tömeges gyilkolásért. A tüntetést az ellenzéki Temesvári Társaság szervezte. A szervezet vezetője, Vasile Popovic felszólította a románokat, utasítsák el a Romania Mare című napilap állítását, mely szerint a decemberi temesvári tüntetők rendbontók és gazemberek voltak. Popovic cáfolta azokat a jelentéseket is, hogy Temesvár a Romániából való kiválásra törekszik. Brüsszeli döntés (ČSTK) - Brüsszelben hétfőn az Európai Közösségek Minisztertanácsa megbízta az EK bizottságát, kezdjen előkészítő tárgyalásokat Cseh-Szlovákia, Lengyelország és Magyarország csatlakozásáróhszóló megállapodásokról. A külügyminiszterek jóváhagyták az EK-bizottság jelentését a kapcsolatfejlesztésről az említett államokkal. A bizottság e dokumentumok alapján megkezdheti az előzetes „puhatolódzó" megbeszéléseket az új típusú, úgynevezett társulási megállapodásokról.