Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-10 / 186. szám, péntek

Bonn-Berlin Parlamenti csatározások a választások és az egyesülés időpontjáról (ČSTK) - Az NDK Népi Kamarája szerda esti rendkívüli ülésén egyszerű többséggel állást foglalt amellett, hogy a Német Demokratikus Köztársaság október 14-én csatlakozzon az NSZK-hoz. Egyben felhívással fordultak az NSZK törvényhozó szerveihez, tegyék lehetővé az össznémet választásokat már október 14-én, december 2-a helyett. Az álláspont elfogadásához nem volt szükség kétharmados többségre, mivel az NSZK törvényhozó szerveihez intézett kérésről van szó. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár éppen egy ilyen keletnémet lépésre várt, miután a bonni kormánykoalíció ellenzéke - a szociáldemokraták - elutasítja a választási menetrend megváltoztatását. A választások előrehozatalának ötletét is a keletnémet partnerpárt vezetője, Lothar de Maiziere, a CDU vezetője jelentette be a múlt hét péntekén. Berlinben a Népi Kamara azt is megfogalmazta, hogy milyen feltételek mellett képzeli el a csatlakozást: ratifikálni kell a még el sem készült német-német egyesülési szerződést. A kettő plusz négy tárgyalásokon véglegesen tisztázni kell a német egyesítés külső vonatkozásait és az NDK-ban létre kell hozni a papíron már létező öt tartományt. Nem kívánják a lengyel destabilizációt (ČSTK) - A lengyel napilapok tegnap közölték, hogy Vojciech Jaruzelski államfő, George Bush meghívásának eleget téve, október 11-én az Egyesült Államokba látogat. A látogatás időpontja a politikai helyzettől függően még változhat. A Trybuna szerint az Egyesült Államok nem akarja Lengyelország destabilizációját, gyors változással az államfői tisztségben, amit a Kaczynsky fivérek vezette Centrum Megegyezés-szárnya javasol. Az Egyesült Államok a reformok nehéz időszakában a békés átmenet híve, számára fontosabb egy stabil Lengyelország, mint akár egy Lech Walesa vezette ingatag ország. A lap szerint Vojciech Jaruzelski a meghívást elfogadta s ezzel kinyilvánította, hogy az államfői tisztség betöltését komolyan veszi. Ismeretes, hogy a Centrum Megegyezés célja Jaruzelski elnök azonnali lemondása. Helyébe a Szolidaritás elnökét Lech Walesát javasolja. A szerdai szavazást heves vita előzte meg. Günther Krause a CDU parlamenti frakciócsoportjának vezetője például hozzá nem értéssel váaolta a szociáldemokrata minisztereket, mire a keletnémet SPDképviselők egy része kivonult az ülésteremből. Lothar de Maiziere védelmébe vette saját javaslatát és azzal vádolta a szociáldemokratákat, hogy bonni partnereik befolyása alatt állnak. Hogy az össznémet választásokat előrehozhassák október 14-re, kétharmados többséggel módosítani kell az NSZK alkotmányát is. Ehhez azonban szükség van a szociáldemokraták szavazataira. A német-német választási törvény elfogadásáról még szerdán kezdett Bonnban kétnapos vitát a nyugatnémet Bundestag. Az ülést elnapolták tegnapra, miután a tervezett formájában beterjesztett dokumentumot ajánlattételre bizottságok elé utalták A Volkskammer tegnap kora reggel nem hagyta jóvá az össznémet választások feltételeit módosító dokumentumot. A mintegy 12 órás maratoni tárgyalások után hiányzott a szükséges kétharmados szavazattöbbség mivel a 400 tagú parlamentben csak 258 képviselő támogatta a törvény elfogadását. Hosszabbít-e Gorbacsov? (ČSTK) - Vagyim Bakatyin szovjet belügyminiszter a TASZSZ hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában bejelentette: a belügyminisztérium javasolta Mihail Gorbacsovnak, hosszabbítsa meg az illegális fegyveres csoportok felszámolására és az illetéktelenül magánkézben levő fegyverek leadására vonatkozó elnöki határozat tegnap lejárt határidejét. Bakatyin szerint a minisztérium az egyes köztársaságokban uralkodó helyzet mérlegelése után tette meg javaslatát. Tárgyalásokat folytattak például Örményország új vezetésével, s kölcsönös egyetértésre jutottak abban, hogy szilárdítani kell a jogrendet és fel kell számolni az illegális fegyverviselést. Levon Ter-Petroszjan, az örmény parlament közelmúltban megválasztott elnöke szerdán utazott Moszkvába Mihail Gorbacsov meghívására, s nem, csak Bakatyinnal, hanem Rizskov kormányfővel is tárgyalt a nemzetiségi viszonyok rendezéséről. A tájékoztatás szerint az elnöki rendelet kihirdetése, vagyis július 25-e óta 1600 lőfegyvert és több mint 100 ezer töltényt adtak le vagy elkoboztak. Dollármilliókért szabadult (ČSTK) - Az úgynevezett Palesztin Forradalmi Brigádok által tíz hónapig fogvatartott Emanuel Christen szerdai szabadon bocsátása része annak a titkos megállapodásnak, amely szerint a túszszedőknek hárommilió dollárt kell fizetni.' A meg nem nevezett palesztin körök állítását független források eddig nem erősítették meg. A 33 éves Christen, akit szerdán este Bejrútban engedtek szabadon, majd Damaszkuszban átadták öt Fritz Kühnimnek, Svájc ügyvivőjének, jó egészségi állapotban van. Keresztre feszítettek Szudánban tegnap keresztre feszítettek két férfit, akiket a legfelsőbb bíróság fegyveres rablásért ítélt halálra. A két szerencsétlen ellen még 1984-ben hozták meg az ítéletet, tehát hat évet töltöttek a halálraítéltek cellájában. Az a tragikus a dologban, hogy a kivégzésnek ezt a brutális módját a bírósági szervek és Hasszan Ahmed Basir tábornok, szudáni államfő hivatalosan is jóváhagyta. (ČSTK) Alapvető fordulat az Orfei-ügyben (ČSTK) - Az Olaszországot napok óta lázban tartó Orfei-botrányban alapvető fordulat állt be, miután Ján Lángoš csehszlovák belügyminiszter kijelentette: nem igaz az, hogy az általa irányított minisztérium juttatta el az olasz SISMI-hez azokat az anyagokat, amelyek állítólag bizonyítják, hogy néhány olasz állampolgár korábban együttműködött volna a csehszlovák hírszerzéssel. Pio Mastrobouni, a római kormány szóvivője pedig kategorikusan tagadta, hogy az úgynevezett Orfeiügyre vonatkozó anyagok diplomáciai csatornákon keresztül jutottak volna Olaszországba. Minden olasz lap döntő fordulatról ír a Langoš-nyilatkozat kapcsán. A sajtóbeszámolók szerint Prága hivatalosan kérte, hogy az említett dokumentumokkal megismerkedhessen. Ez az első olyan eset, hogy valamely kelet-európai ország új kormánya egy NATO-órszágtól kér segítséget ahhoz, hogy megismerhesse a korábbi diktatúra tevékenységét - írta kommentárjában a La Republica. Felteszi a kérdést, miként juthattak ezek az anyagok az olasz szervekhez, ha nem a Havelkormánytól kapták, s azon csodálkozik, hogy miként tekinthette azokat a SISMI hiteleseknek anélkül, hogy az új prágai rendszerrel konzultált volna róluk. Közismert ugyanis, hogy a volt csehszlovák állambiztonságiak a provokációk gyártásában, a csehszlovák és a külföldi politikusok lejáratásában egyáltalán nem számítanak kezdőknek. Olyan, hamis anyagok is voltak kartotékjaikban, amelyek szerint Václav Havel apjának „náci múltja van". De olyanokat is gyártottak, amelyekkel még tavaly is fenyegették a lengyeleket, a magyarokat, sőt a szovjeteket is. Az egyik ilyen dokumentum például Pozsgay Imrét a Gestapo ügynökének írta le, állapítja meg az olasz lapkommentár. / Az egyedüli ember, aki ezekre a kérdésekre válaszolni tudna: Fulvi Martini admirális, a SISMI főnöke. Ö azonban inkább hallgat. ÚJ SZÚ 1990. VIII. 10. E

légedetlenség, lázadás, gyilkolás, hatalmi harc... külföldi intervenció? Ez lenne Libéria, a nyugat-afrikai „Szabadságország" pár szóba foglalt legújabb kori történelme? Minden jel, jobban mondva politikai lépés, döntés erre utal. Az egymással szemben álló három libériai fegyveres csoport, amelý december óta háborúzik egymással a hatalom megszerzéséért, illetve megőrzéséért, nem tud zöld ágra vergődni, s ami rosszabb, a konfliktusra ártatlan emberek ezrei fizetnek rá. Az ország egyre mélyebbre süllyed a polgárháború mocsarába, veszélybe sodorva a már úgyis nyugtalan nyugat-afrikai térséget, s a Libériában élő, a zsarolás eszközeként a véres játszmába belekevert külföldi állampolgárok életét. A 225 amerikai tengerészgyalogos partraszállásának is ez a zsarolás volt a legfőbb oka. Pontosabban: a kormányellenes felkelők egyik vezetője, Prince Johnson parancsot adott a Monroviában tartózkodó külföldiek elfogatására azzal a szándékkal, hogy okot adjon a külföldi katonai intervencióra. Egyébként ez a megoldás minden vágya, de főleg reménye a tíz évvel ezelőtt brutális államcsínnyel hatalomra került Samuel Doe diktátor-államfőnek is, aki elutasította Washington segítségét a menekülésre és hetekkel ezelőtt az elnöki palotában sáncolta el magát. Johnson, akinek állítólag nincsenek hatalmi ambíciói és a veszélyben levő Doe elnök - igaz kettőjüket más-más hátsó szándékok vezérlik - úgy tűnik, célját éri. A hétfői gambiai minicsúcsra összegyűlt öt nyugatafrikai állam és az Afrikai Egységszervezet képviselői olyan határozatot hoztak, hogy békefenntartó - vagy mondjuk inkább béketeremtő - erőket küldenek Libériába. Az AfriLIBÉRIA Intervencióra várva kai Egységszervezet, a be nem avatkozás elvének szószólója azt állítja: ebben az esetben már nem lehet beavatkozásról beszélni, mivel „Libéria, mint ország, már rég szétesett". A Banjulban tett bejelentés után Johnson szabadon engedte a korábban elfogott 16 külföldi túszt, szerdán viszont máris fegyveresek rohamozták meg Nigéria monroviai nagykövetségét. A hírügynökségek eddig nem számoltak be arról, mi történt azzal a mintegy száz személlyel, akik a diplomáciai képviseletre menekültek, viszont arról igen, hogy kik voltak a támadók. Johnson riválisának, Charles Taylornak az emberei. Ez a lépés várható volt, hiszen a különböző lázadó törzseket összefogó Nemzeti Hazafias Front (NPFL) vezetőjének nem nagyon tetszik a Banjulban kirajzolódott ábra. Taylor úgy érzi, most közel áll a célhoz, a záróoffenzívát készíti elő Doe és Johnson csapatai ellen, a győzelem pedig biztosíthatná számára a hatalmat. Egy katonai intervenció azonban teljesen felboríthatná terveit. A külföldieket költöztető amerikai katonákat még csak megtűri Libériában, partraszállásukat nem tekinti a grenadaihoz vagy a panamaihoz hasonló akciónak, de egy invázió, az már sok lenne. N

em akar beavatkozni a helyi konfliktusba a még ma is anyaországnak tartott Egyesült Államok, hiszen van épp elég gondjabaja a Közel-Keleten. Washington mégis kénytelen volt kikötni: nem fogja tétlenül nézni az USA monroviai nagykövetségét őrző amerikai katonák elleni esetleges támadást. Kapóra jött ez az állásfoglalás Johnsonnak, aki nem titkolta, hogy akár az ideiglenesen Libériában állomásozó amerikai egységek megtámadása árán is kiprovokálja az intervenciót. Ebben az esetben azonban Taylor fog lépni. Mint mondotta, 300 ezres hadsereget küldhet az „agresszorok" fogadtatására. Az NPFL néhány napon belül ad végső választ a gambiai találkozó tűzszüneti felhívására. A fegyvernyugvás feltételéül szabta Doe elnök távozását, valamint azt, hogy Charles Taylor tagja legyen a libériai ideiglenes kormánynak. URBÁN GABRIELLA Románia Növekvő áruhiány, ellátási zavarok Románia nyolc hónappal Nicolae Ceausescu családi-kommunista diktatúrájának megdöntése után sem javultak számottevően a lakosság nehéz, sanyarú életkörülményei. Különösen siralmas látványt nyújtanak az üzletek, melyek polcai egyre üresebbek. Az áruhiány kezd katasztrofális méreteket ölteni és néhány tekintetben már most jóval nagyobb, mint a letűnt zsarnoki rendszer utolsó időszakában volt. A súlyos helyzetnek több oka is van. Mindjárt elöljáróban szükséges megemlíteni az egyik legfontosabbat - a letűnt kormányzat által hátrahagyott súlyos örökséget. Ez pedig nemcsak az ellátás rendkívüli alacsony színvonalában és számos hiányosságában nyilvánult meg, hanem az egész gazdaságpolitikai rendszerben, ami továbbra is negatív, bomlasztó hatással van az élet minden területén. Logikus volt tehát, hogy az új kormányzat mindjárt a tavaly decemberi államfordulat után igyekezett javítani az emberek életkörülményein és az élelmiszer-ellátáson. Hála a nagyszabású külföldi segélyeknek és az élelmiszer-kivitel leállításának, a román piacon olyan termékek is fel-felbukkantak, amelyeket korábban a lakosság többsége csak hírből ismert. A javulás azonban csak rövid életű, átmeneti jelenségnek bizonyult, s az utóbbi hónapokban a közellátás szemlátomást rohamosan romlik. Tárgyilagosan azt is meg kell mondani, hogy éppen az említett intézkedések következtében az első félévben több fontos áruból, például húsból mintegy 30-40 százalékkal több került az üzletekbe, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ugyanakkor folytatódott az eddigi gazdasági rendszer széthullása anélkül, hogy a kormány valami újjal helyettesítette volna, ami természetesen érzékenyen érintette az élelmiszeripart is. Itt is egyre jobban csökken a termelés és különböző problémák miatt a behozott élelmiszerek sem mindig jutnak el a fogyasztóhoz. Nem elegendő például a cukorgyárak kapacitása, nincsenek hűtöegységek, rendkívül nagyok a szállítási gondok, a vállalatok nem tartják be a szerződéseket, minek következtében az ipar a hivatalos adatok szerint is csak 70 százalékos teljesítménnyel működik. Szólni kell továbbá a mindenütt jelen levő korrupcióról, a hatalmas tömegméreteket öltött lopásokról és a virágzó feketepiacról, ahol ma nyilvánosan mindent árulnak, persze a hivatalosnál többszörös áron, míg az üzletek kongnak az ürességtől. A munkaerkölcs óriási mértékben meglazult, s ezrek számára a demokrácia a káosszal, az önkényeskedéssel lett egyenlő. A belügyminisztérium adatai szerint az elkobzott feketepiaci áru értéke az első félévben meghaladta a 44 millió lejt. Mintegy 15 ezer embert bírságoltak meg. A parlament ez irányban törvényt is hozott, de mindez édeskeveset használ. Fején találta a szöget a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa, Adrian Severin miniszter, aki megjegyezte, hogy a törvény ugyan fontos, de a megoldást az üzletek árubősége fogja csak meghozni. Mint a romániai boltok rendszeres látogatója, elmondhatom, hogy egyelőre ez a „veszély" még nem áll fenn. A múlthoz képest javulást csak a szabadkereskedelmi élelmiszer-, zöldség- és gyümölcspiacokon tapasztalni. Az árak cizonban nagyon felszöktek a tavalyiakhoz képest. Még érdemes lenne arról is szólni, hogy milyen minőségű mindaz, ami a román boltokba kerül. Bizony nem sok áru üti meg a csehszlovákiai vásárló által megkövetelt színvonalat. És akkor még nem említettük az üzletek tisztaságát, a vásárlás és eladás körülményeit, melyek messze elmaradnak a követelményektől. Az áremelésekről, a pénzváltásról szóló hírek az utóbbi hetekben újabb felvásárlási hullámot indítottak el országszerte. Az embereknek ugyanis van pénzük/ mert bár a termelés csökkent, a bérek ennek ellenére szinte mindenütt megnövekedtek. A boltok előtt, ha valami érdekes dolog jelenik meg, hosszú sorok kígyóznak. Az első félévi áremelések általában csak az importárukat érintették. Növekedett a benzin, a papír, a nyomdaipari termékek ára. A kormány óvakodott attól, hogy keménykezűnek bizonyuljon és rendet tartson vagy teremtsen az eluralkodó káoszban. Ezért megalapozott az ellenzéknek az az állítása, miszerint a kialakult és egyre súlyosabb ellátási za varokért nagy felelősség terheli Petre Roman kormányát is. A kormány most féléves moratóriumot kért bérügyekben. A parlament és a szakszervezetek készek beleegyezni ebbe, de bizonyos feltételek mellett. A szociális feszültség növekszik, nincs kizárva, hogy a nyári hónapok elteltével a viták kiéleződnek. Romániában valószínűleg forró lesz az ősz. KOKES JÁNOS, Bukarest Szövetségi miniszterelnökünk nyilatkozata a bécsi Kurier napilapnak Nem nélkülözhetjük az atomenergiát (ČSTK) - Az utóbbi időben sok vita folyik Csehszlovákia és Ausztria között az atomenergetikáról. Erről a témáról nyilatkozott Marián Čalfa szövetségi kormányfő a Kurier bécsi napilapnak. Miniszterelnökünk a szerdán megjelent interjúban hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia még egy jó ideig nem tudja nélkülözni az atomenergiát. Azért ragaszkodunk ehhez az energiaforráshoz, hogy csökkenthessük a barnaszén-jövesztést, s javítsuk a környezetvédelmet. A Szovjetunióból importált kóolajmennyiség csökkenése és a perzsa-öbölbeli válság csupán növeli energiagondjainkat. „A villamos energia kivitelét a jövőben már nem engedhetjük meg magunknak, s ez Ausztriát is sújtani fogja" - mondotta. Természetesnek nevezte, hogy leállítják a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű első két blokkjának az üzemelését abban az esetben, ha a már megkezdett ellenőrzések negatív eredményeket hoznak. Majd feltette a kérdést: „ Talán úgy gondolják az osztrákok, a csehszlovák kormány olyan felelőtlenül tárgyal, hogy még a saját lakosságát is veszélyezteti?" Ha a határokon túlról utasítgatnak bennünket, az egyet jelent a csehszlovák kormány hozzáértésének az alábecslésével. Marilies Flemming osztrák környezetvédelmi miniszterasszonynak hazánkban tett látogatására utalva hozzátette: Ausztriának szintén nem tetszene, ha egy csehszlovák miniszter újságírók kíséretében egyszercsak megjelenne valamely osztrák üzem előtt és kijelentené, hogy ez a vállalat fenyegeti Csehszlovákiát. A Kurier munkatársa erre megkérdezte Marián Calfától, hogy egyáltalán meghívták-e Flemming asszonyt? A válasz: „Ha jól tudom, saját magát hívta meg." A szövetségi kormányfő ugyancsak bírálta az energiaszállításra vonatkozó osztrák ajánlatokat. Bécs ugyanis ingyenes villamosenergia-szállítást ígért nekünk a Jaslovské Bohunice-i erőmű műszaki biztonsága kivizsgálásának idejére. De tekintettel az eltérő feszültségre, s arra, hogy nincsenek vezetékek, ezt az áramot nem lehet hozzánk eljuttatni. „Nem vagyok biztos abban, hogy ezzel az osztrák szakértők nem voltak tisztában még az ajánlattétel előtt" - mondotta. Csehszlovákia nagy érdeklődést tanúsít az Ausztria által felajánlott takarékos technológiák iránt. De bécsi forrásokból olyan információkat kaptunk, hogy az ezzel kapcsolatos hiteleket csupán a szokásos bankfeltételek között kaphattuk meg. „Ezeket azonban mindenütt megkapnánk, tehát nincs szó egy rendkívüli osztrák ajánlatról"- állapította meg befejezésül Marián čalfa. Tüntetés lesz a határon (ČSTK) - A lengyel-csehszlovák Szolidaritás szervezet szeptemberre közös tüntetést szervez mindkét országhatáron, hogy ezzel tiltakozzanak a továbbra is érvényben levő régi vámelőírások ellen. A PAP hírügynökség varsói közlése szerint a lengyel-csehszlovák Szolidaritás szervezet által kidolgozott nyilatkozat a két állam közti határt az utolsó vasfüggönynek nevezi Európában. A határok megnyitása, a kishatárforgalom felújítása és a bürokratikus korlátozások megszüntetése nélkül minden csupán üres frázis a barátságról és az együttműködésről - hangoztatja a közös nyilatkozat.