Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-10 / 186. szám, péntek

Péntek, 1990. augusztus 10. • • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 186. szám Elmérgesedéssel fenyegető agresszió Kardcsörtető iraki nyilatkozatok • Egyiptom és Jordánia is pártolja a szankciókat • Sorozatosan üléseket tart a BT • A Szovjetunió határozott elmarasztaló álláspontja a kollektív igyekezetre helyezi a hangsúlyt • A CSSZSZK felfüggesztette az iraki és a kuvaiti export-importot (ČSTK) - A Perzsa-öbölben kialakult válsággal kapcsolatban tegnap természetesen mindenütt Kuvait Irak általi bekebelezése volt a vezető téma. A világ közvéleményét felháborította az iraki forradalmi parancs­noki tanácsnak az az érvelése, amely szerint csak visszaállították az eredeti állapotokat, vagyis Kuvait visszakerült Irakhoz. Ugyancsak a bagdadi cinizmust tanúsítja az a bejelentés, hogy az „átmeneti szabad Kuvaiti kormány kérte Kuvait visszacsatolását a nagy Irakhoz". Aggodalmakat keltett e testület további közleménye is, amely hang­súlyozta, hogy az amerikai csapatok Szaúd-Arábiába történt összevoná­sa után Irak felkészült a konfrontáci­óra „egészen a végső győzelemig". Megfigyelők ezzel kapcsolatban arra mutattak rá, hogy az iraki elnök ebben a helyzetben „sarokba szo­rult", s ez - vérmérsékletét, termé­szetét ismerve - fokozza a fegyve­res konfliktus veszélyét. Ezt támasztják alá az amerikai hírszerzésnek azok az értesülései is, hogy Irak megkezdte vegyi fegy­vereinek összevonását a szaúd-ará­biai határok mentén, illetve harci repülőgépeire telepíti azokat. Ezeket az értesüléseket pedig már a tegnap virradó éjszaka Abdal Amir Anbari, tette: Nem kizárt, hogy egy esetle­ges konfliktusban Irak elsőként be­veti a vegyi fegyvert. Az ügyre Tel Aviv is azonnal reagált, az izraeli kormányfő egyik vezető tanácsadója hangsúlyozta: Izraelnek mindenkor készen kell állnia egy iraki vegyi támadásra. Senki sem tudhatja, mi­ként fog reagálni Szaddam Hussze­in az amerikai katonai jelenlét növe­lésére az öbölben. (Irak hetekkel ezelőtt már megfenyegette Izraelt, hogy támadás esetén vegyi fegyvert alkalmazna ellene.) Szerdán, miután Bagdad bejelen­tette, hogy annektálta Kuvaitot, még egy cinikus bejelentést tett Bagdad, (Folytatás a 2. oldalon) Visszatértek a Földre (ČSTK) - Anatolij Szolovjov és Alekszandr Balangyin szovjet űr­hajósok, akik fél esztendőt töltöttek a Mir űrállomás fedélzetén, s egy egész sor műszaki hibával is meg kellett küzdeniük, tegnap visszatér­tek a földre. Moszkvai idő szerint tegnap 11 óra 35 perckor a Szojuz TM 9 űr­hajó leszálló modulja simán ért föl­det a kazah sztyeppén. A Mir fedélzetén decemberig ma­rad Gennagyij Manakov és Genna­gyij Sztrekalov. Ök ketten csak né­hány napja tartózkodnak az űrkomp­lexumon. Kitüntetés Dubčeknak (ČSTK) - Alexander Dubček, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke tegnap Brüsszelben, a Belga Királyság fővárosában átvette az 1990. évi Nemzetközi Humanizmus Díjat. Az értékes kitüntetést a Nemzet­közi Humanista és Etikai Szövetség adományozta. Mai számunkban: Nyílt levél Antall Józsefnek, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének, történésznek ... ön azzal tudna leginkább segíteni a cseh-szlovákiai magyarságnak, ha minél kevesebb érvet szolgáltatna a szél­sőséges szlovák nacionalista erőknek. (4. oldal) Szamizdat, opportunizmus, a jövő csapdái ... A publikálástól való eltiltás nem csak a társadalmi tevékenységtől való eltiltást jelentette, gyakran minden mun­kát megtiltottak, amire egy író alkalmas. (5. oldal) Felmentették, majd bocsánatot kértek tőle ... „Szerintem, Gašparíkot akarta a szövetség eltávolítani, ezért hirdette meg a pályázatot, amelyről nekem egy árva szót sem szóltak. Ha tudok róla, akkor én is jelentkezem"... . (7. oldal) Egyelőre nem kell újra műteni Tőkés Lászlót Nem kizárt, hogy a gyorshajtás is közrejátszott a balesetben (Tudósítónktól) - Miskolcon tegnap dr. Bárány Istvánnak, a megyei kórház főtraumatoló­gusának a vezetésével négyta­gú orvoscsoport megoperálta Tőkés Lászlót. A háromórás műtét során le­mezekkel rögzítették a több da­rabra tört medencecsontot. A seb körüli vérömleny miatt a püspök vért is kapott. Mivel Folyamatos forintellátás a cél Josef Bartončík visszautasítja a vádakat „Nem bűntudatból döntöttem így..." (Munkatársunktól) - Tegnap Prá­gában dr. Josef Bartončík, a Cseh­szlovák Néppárt elnöke sajtóérte­kezletet tartott. Az előzőleg szétosz­tott írásos anyag felsorolja azokat az állításokat, amelyek a prágai várban június 9-én tartott sajtóértekezleten hangzottak el. Nevezetesen hogy dr. Bartončík 17 éven át a titkosrend­őrség fizetett ügynökve volt, s tevé­kenységével sok embernek ártott, valamint hogy létezett a titkosrend­őrséggel való együttműködést vál­laló írásbeli nyilatkozata s egy akta, amely azonban elveszett. A Cseh Köztársaság Főügyész­sége a fenti állításokkal kapcsolat­ban eddig 35 tanú vallomását gyűj­tötte össze, s ebből hetet átadott a parlamentnek. A tanúk közül 15 a volt titkosrendőrség tagja volt f ezek közül egy sem igazolta, hogy dr. Bartončík fizetett ügynökük lett volna. A kihallgatottak egyöntetűen állították: nincs olyan ember, akinek dr. Bartončík esetleges titkosrendőri kapcsolatai kárt okoztak volna. A Csehszlovák Néppárt elnöke bevezetőjében előző nyilatkozatai­hoz hasonlóan visszautasította a vá­dat, miszerint a titkosrendőrség fize­tett ügynöke lett volna, amiből anya­gi vagy más jellegű előnyei szár­maztak volna, avagy valakinek kárt okozott volna vele, s ezt állítása sze­rint a Cseh Köztársaság Főügyész­sége által összegyűjtött doku­mentáció sem igazolja. Hangsúlyoz­ta, hogy semmiféle káros tevékeny­ségre nem használta fel a hivatalá­val összefüggő, a belügyi szervekkel folytatott tárgyalásokat. Ellenkező­leg, konkrét személyek, illetve a CSNP dél-morvaországi szerve* zete érdekében igyekezett őket ki­használni. A továbbiakban elmondta, hogy különféle találgatások tárgyát ké­pezte a köztársasági elnökkel 1990. július 5-én folytatott beszélgetés tar­(Folytatás a 2. oldalon) (ČSTK) - A napisajtó - így lapunk is - tegnap közölte, hogy ezentúl az egyéni és szervezett magyarországi turistautak esetében egyáránt az eddigi 15 ezer helyett személyen­ként évente legfeljebb 8 ezer koro­náért vásárolható magyar fizető­eszköz. A forint vásárlásának aránytalan megnövekedésével veszélybe került az ezzel a fizetőeszközzel való fo­lyamatos ellátás. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársa Ján Mathes­től, a Csehszlovák Állami Bank szlo­vákiai főintózetének osztályvezető­jétől kért tájékoztatást. „A Csehszlovák Állami Bank uta­sítása nyomán minden egyes pénz­beváltást fel kell tüntetni a turista útlevelében, hogy az illető ne vált­hassa be évente a 8 ezer korona kétszeresét, esetleg többszörösét. Az intézkedés célja, hogy elegendő forintot tudjunk rendelkezésükre bo­csátani a Magyarországra látogató csehszlovák állampolgároknak." • Fennáll-e a valutaüzérkedés lehetősége? - Valószínű, hogy a megnöveke­dett kereslet mögött spekulációs szándékok húzódnak meg. Szerin­tem kell, hogy legyen valamilyen csatorna, amelyen keresztül nagy mennyiségű magyar fizetőeszköz - konvertibilis valutára történt átvál­tással - más pénzintézetekhez ke­rült. szerdán számítógépes réteg­vizsgálóval pontosították a rönt­genfelvételek nyomán megálla­pított diagnózist, a bonyolult és összetett beavatkozás során nem érte meglepetés az orvoso­kat. Újabb műtétet egyelőre nem terveznek, mivel a medence­csont m4sik oldala szerencsére spontán gyógyulásra képes mó­don tört el. Délután Tőkés László ébre­dése normális volt, megpróbál­tatásait feltűnő önfegyelemmel viseli. Dr. Bárány István szerint a jövő hét közepére lesz nyilat­kozóképes állapotban. A baleset körülményeit a rendőrség tovább vizsgálja. Nem kizárt, hogy a püspököt szállító Mercedes vezetője rela­tív gyorshajtást követett el. V. PAIZS GÁBOR Új módszer az AIDS-fertözés kimutatására (ČSTK) - Több mint hároméves erőfeszítés árán sikerült egy újabb alternatív vizsgálati módszert kidolgozni az AIDS-fertözés kimutatására Pozsonyban a szlovákiai kutatásokat koordináló AIDS-laboratóriumban, amely a Szlovák Tudományos Akadémia Víruskutató Intézetének, az SZK Egészségügyi Minisztériumának és a Komenský Egyetem Orvostudományi Karának közös kutatólaboratóriuma. Az újonnan kifejlesztett teszt alapját olyan anyagok képezik, amelyeket génsebészeti módszerekkel állítottak elő. A teszttel a hagyományos vizsgá­latok (ezek költsége kb. 50 amerikai dollár) eredményeit erősítik meg, s így növekszik a diagnózis megbízhatósága. Megemlékezés Nagaszakiban (ČSTK) - A japán Nagasza­kiban tegnap délelőtt több mint 20 ezer ember vett részt a ke­gyeletes aktuson, amelyet ab­ból az alkalomból rendeztek meg, hogy 45 évvel ezelőtt a városra ledobták az atom­* bombát. Pontosan 11 óra 02 perckor, amikor 1945. augusz­tus 9-én Nagaszaki felett fel­robbant a bomba, a résztvevők egyperces csenddel emlékez­tek meg a több mint 88 ezer áldozatról és arról a 9 ezer személyről, akik tavaly haltak meg a besugárzás következté­ben. Megszólaltak a templom harangjai és az üzemek sziré­nái is. A megemlékezésen részt vett Kaifu Tosiki minisz­terelnök is. Irak bekebelezte Kuvaitot. Annexió. Mi itt Európában, s különösen Kö­zép-Európában a történelem okán érzékenyen reagálunk az ilyen kifejezésekre. Régi szorongá­sok élednek újjá. Itt a történelem mindig különö­sen alkalmas volt arra, hogy felkavarja az érzelmi viharokat. Szaddam Husszeint most Hitlerhez hasonlítják, Kuvait sorsát pedig Ausztriáéhoz. Tudjuk, hogy ez a párhuzam nagyon sántít. Észérvekkel kapásból bizonyíthatjuk: nem lehet egy kalap alá venni a harmincas évek végének Európáját és világhelyzetét a mai Közel-Kelettel és nemzetközi viszonyokkal. Szinte megmagyarázhatatlanul rossz érzések lesznek mégis rajtunk úrrá, s a bolhából elefántot csinálunk.(?) Egyszóval: tipikusan közép-európai módon viselkedünk. A pánikkeltés: bűn. A törté­nész szilárd, logikus érvrendszere ítélkezik ezért felettünk. Csak egyetlen mentségünk van: az is a történelem. Mert egyetlen más tudományról sem mondha­tó el, hogy ilyen nagy mértékben keveredne benne az objektív a szubjektív ítélettel. Mert mi itt mindig - a jobbik esetben - kettős történelem­látás foglyai voltunk. Az egyik: a valóság, a té­nyek, a megdönthetetlen bizonyítékok történel­me. A másik: az elsőt átszűrtük saját sejtjeinken, feloldottuk saját vérünkben. így lett egy külön kis történelmem nekem, neked és neki is. Rosszabb esetben volt egy harmadik történelem: ezt hivata­losan tanították nekünk. Ezek után még csak ne is aggódjon az ember? Még akkor is, ha - érthetően - sem Kuvait, sem Irak dolgait nem tekintjük kifejezetten személyes ügyünknek. Másrészt pedig éppen azért, mert most is annektáltak válakiket és mert már elég volt a bekebelezésekből. Szaddam Husszein nem lehet az arab világ Hitlere, mint ahogy Hitler sem lehetett volna Hitler, ha a világ olyan egységesen lépett volna fel ellene, mint most Husszeinnal szemben. Ez az, ami megnyugtató. Husszein miatt nem lehet vi­lágháború. De kisebb, regionális háború igen. Ez az, amiért nem lehet megnyugodni. Hiszen elkö­teleztük magunkat a humánum, a béke, a demok­rácia mellett. Ezek után talán cinikusnak, profán­nak tűnhet: de mindennapi olajunkról, megélhe­tésünkről is szó van - elkerülendő a megugró olajárak elkerülhetetlen begyűrűzését mindenna­pi termékeinkbe. Elkerülendő nem csekély gazda­sági gondjaink szaporodását, életszínvonalunk további csökkenését. Mert demokráciát akarunk, Annexió s hanyatló gazdasággal még sosem építették fel azt. Valamikor kötelező volt az optimizmus, a tör­ténelmi jelzővel párosítva. Most a derűlátás esély a jövőhöz. Nem különbejáratú, saját kis esélyek­re gondolok, hanem a nemzetközi politika nagy­nagy lehetőségeire. Soha nem volt még regionális válság idején ilyen összhang és együttműködés a két nagyhata­lom között. Embargó- és szankcióügyben koráb­ban a két tábor ideológiai megfontolásokból is egymás ellen szavazott volna. Alapvetően új jelenség a nemzetközi politikában, hogy az ideo­lógiát legyőzték az egyetemes értékek és ér­dekek. Ez nem kevés és nem is ment könnyen. Egy prosperáló Amerikait és egy mély válsággal küsz­ködő Szovjetunió jutott közös nevezőre, pedig Moszkva más okok miatt is nehezebb helyzetben van, mint Washington. A korszerűen felszerelt egymilliós iraki hadsereg fegyvereinek négyötö­dét éppen a Szovjetunió szállította. Ráadásul Moszkvát még mindig érvényes barátsági és együttműködési szerződés köti Irakhoz. Ezért értékeli Amerika nagyra, hogy a Szovjetunió nemcsak a fegyverszállítást állította le, de a bankjaiban levő iraki betéteket is befagyasztot­ta. Ezzel érvelve utasítják el a hivatalos moszkvai reagálások azokat a spekulációkat, hogy a válság következtében a Szovjetuniónak, a világ legna­gyobb olajexportőrének, mennyi haszna lesz. Moszkvában cinikusnak és politikai szűklátókö­rűségnek tartanak minden ilyen eszmefuttatást. Nagyon hasznos lehet a mostani összhang a világpolitika sok más kérdésének a megoldásá­ban is. De így lesz-e ez, ha az iraki diktátor minden józanságot félretesz és az amerikaiakat rákényszeríti, hogy tényleg belépjenek ebbe a há­borúba? Hiszen az annexió elutasításában született elvi egyetértés mellett a nagyhatalmak állásfoglalásai­ban hangsúlyeltolódások is vannak. Moszkva a tárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Wa­shington pedig egyértelművé tette katonai szán­dékait. Nyitott kérdések egész özönével találjuk magunkat szemben, ebben az agyonkuszált kö­zel-keleti helyzetben. A lehetséges háború mi­ként befolyásolná az arab-izraeli konfliktust, ugyanis ebben még mindig eltérőek a nagyhatal­mi érdekek, ezernyi más, kisebb-nagyobb érdek­ről nem is beszélve. Fölösleges lenne tovább sorolni a kérdéseket, mert nincs rájuk felelet. Csak egy tanulság van: nagyhatalmi ambíciókkal megvert, önző, nacio­nalista célokat követő diktátorok egyik napról a másikra hihetetlen feszültséget tudnak kelteni. Szándékom csupán az volt, hogy külpolitikus­ként vessek papírra gondolatokat az annexióról. Kristálytiszta logikai vezérfonal nélkül. Amire csak egy mentség lehet, ha ugyan lehet: minden­fajta és mindenkori annektálást emberellenesnek, társadalomellenesnek és így természetellenesnek tartok. Mindenkori annexiók oka a természetes emberi értékrend felborulása, következménye a zűrzavar. Ami a világpolitikában óriási veszély forrása. MALINAK ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom