Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-27 / 200. szám, hétfő

Andrej Hlinka-emlékünnepség Rózsahegyen Újraszerveződik a Szlovák Néppárt A Szlovák Nemzeti Párt „nem eléggé radikális" • Utcát és teret neveztek el Andrej Hlinkáról • A KDH elhatárolja magát a rózsahegyi memorandumtól Folytatódik a idegek háborúja (Múnkatársunktól) - Nem mindennapi érdeklődés előzte meg a hétvégén Ró­zsahegyen megtartott Hlinka-ünnepsé­get. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy közel 100 hazai és külföldi újságíró, tévés és rádiós jött el a szlovák katolikus pap és politikus halálának 52. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényre. A megkülönböztető figyelem okairól la­punkban már hírt adtunk. A vártakkal ellentétben azonban senki sem tett komo­lyabb kísérletet arra, hogy kikiáltsa az önálló szlovák államot. Viszont annál ag­gasztóbb, hogy az utcákon aláírásokat gyűjtöttek, amelyekkel követelik a bánov­cei Tiso-emléktábla visszaállítását. Egyértelműen bizonyítást nyert az is, hogy-a szélsőséges nézeteket valló pár­tok és mozgalmak között komoly véle­ményeltérések is vannak. Az újonnan szerveződő Szlovák Néppárt tagjai, akik kihasználva a többezres tömeget nyíltan agitáltak, cseppet sem titkolták, hogy az egykori Szlovák Néppárt nyomdokaiba kí­vánnak lépni. Mint azt az egyik legaktí­vabb tagjától megtudtam, a párt újraszer­vezésére véleményük szerint azért van szükség, mert ,,a KDH nem áll a helyzet magaslatán, a Szlovák Nemzeti Párt pe­dig nem eléggé radikális, elhajlik prog­ramjától, s nem törekszik annak minden pontja maradéktalan valóra váltására". A néppártiak a konföderáció mellett tör­nek lándzsát, legfontosabb feladatuknak a szlovák nyelv állami nyelvvé való nyilvá­nítását tekintik, a nemzetiségi politikájuk a reciprocitás elvén alapszik. Elmondása szerint a Szlovák Néppárt abban különbö­zik a többi párttól, hogy tagjai csak olya­nok lehetnek, akik 48 előtt és után nem kompromittálták magukat, s jelenleg sem tagjai semmilyen politikai pártnak. A. Hlinka emlékünnepség keretében a politikus életútját bemutató kiállítás nyílt a rózsahegyi Liptói Múzeumban. A mozi­ban Hlinka-dokumentumfilmeket vetíte­nek. A legtöbben azonban a černovíi emléktábla-avatásra, illetve a Hlinka élet­útját méltató szemináriumra jöttek el. Ér­dekes mozzanat a teltházas teremből: amikor elhangzott Jozef Tiso neve, a tö­meg tapssal szakította félbe a szónokot, Masaryk és Beneš nevét hallva azonban ,,fúj"-olt s fütyült. A szeminárium résztve­vői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben követelik a szlovák történelem újraértéke­lését, s felszólítják a szlovákiai pártokai arra, hogy a nemzetet érintő kérdésekben fogjanak össze. Az ünnepség keretében teret illetve utcát neveztek el Andrej Hlin­káról Rózsahegyen és černovában. Tegnap szentmisével és szabadtéri megemlékezéssel folytatódott a kétnapos program. A felszólalók között volt Franti­šek Mikloško, az SZNT alelnöke, akit azonban a több tízezres tömeg kifütyült és sokáig nem engedett szóhoz jutni. A füttyből kijutott Ján Čarnogurskýnak, a szlovák kormány első alelnökének is, amikor említést akart tenni a szabadon választott parlamentről, a szlovák törek­vésekről, vagy a trencsénteplici találkozó­ról. A rendezőknek több alkalommal kel­lett mikrofonhoz lépniük, hogy lecsende­sítsék a tömeget. Az egybegyűltek Tiso nevét skandálták, éltették Vít'azoslav Moricot, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét, aki szerint „ Európa szivében él egy ötmil­liós nemzet, amelynek harcolnia kell azért, hogy szomszédai elismerjék". Majd a litván és a balti példára utalva követelte, hogy a ,,szlovák alkotmányt helyezzék a szövetségi alkotmány fölé és nyilvánítsa ki a kormány az ország függetlenségét". Akadtak a felszólalók között olyanok is - pl. az érsekújvári szlovák tanárok képvi­selői -, akik Hlinka nevét és küldetését emlegetve adtak hangot ama nézetüknek, hogy Dél-Szlovákiában mindmáig nem lehet,,tisztességes nemzeti életet folytat­ni". A külföldön élő szlovákok - a kanadai Andrej Brázda szerint - adnak Szlováki­ának aranyat és elegendő pénzbeli segi ­séget, ha Szlovákia önállósul. A rendez­vényen memorandumot fogadtak el. amelyben többek között követelik a szlo­vák nyelv állami nyelvvé való nyilvánítá­sát és a szuverén Szlovákia kikiáltását. A Szlovák Kereszténydemokrata Mozga­lom elhatárolta magát ettől a memoran­dumtól. Az emlékünnepséget köszöntötték többek között Ján Klepáč, az SZNT al­elnöke, Jozef Markuš, a Matica slovens­ká elnöke, de jelen volt Ivan Čarno­gurský, az SZNT alelnöke is. G. A. Változások várhatók a kormányban A szlovák kormány elnökének szombat esti tévébeszédéből (ČSTK) - Vladimír Mečiar szlo­vák kormányfő szombat esti tévébe­szédében a cseh-szlovák kapcsola­tok rendezéséről szólva kifejtette, hogy a Cseh Köztársaság lakossága nem kapott olyan terjedelmes infor­mációt a szlovák kormány álláspont­járól, mint az itteni közvélemény, de Csehországban is kezd tárgyilago­sabb lenni a vita. Nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a lakosság kisebb csoportjai küzdőtéri formá­ban terjesztik nézeteiket arról, hogy Szlovákia jövője csak önálló szlovák államban képzelhető el. A számára küldött névtelen levélre célozva kö­zölte, hogy erről a kérdésről inkább tárgyilagosan kell vitázni. És el­mondta, hogy a kormány nem azért nem vesz részt a Hlinka-emlékün­nepségen, mert nem tiszteli „törté­nelmünk szellemóriását", hanem azért, mert hozzá akar járulni tisztá­zásához és jövőre akciót készítenek elő méltó ünneplésére. Kifejtette, hogy a nemzeti mozgás hullámát konjunktúralovagok hasz­nálják ki és úgy tesznek, mintha ők volnának e mozgás meghatározó erői. Nemcsak a kormányprogramot, hanem magát a miniszterelnököt is bírálják és tekintélyének aláásásá­hoz anyagot gyűjtenek. Be akarják bizonyítani, hogy alkoholista, hogy együttműködött az államvédelmi ha­tósággal, hogy aláírta a belépési nyilatkozatot a CSKP-ba. Ez mind nem igaz - mondta Vladimír Mečiar - és nem vagyok az az ember, akit zsarolni vagy megvásárolni lehetne. A toleranciának is van határa és megfelelő válasszal kell számolni a kormányfő részéről is. A szlovák nemzeti felkelés besz­tercebányai ünnepségeiről szólva mindenkit szeretettel meghívott tisz­telettel adózni azok emlékének, akik a felkelésben részt vettek és életü­ket áldozták. A kormány aktuális feladatairól szólva jelezte, hogy vál­tozások várhatók. Néhány tárca nél­küli miniszter konkrét hatáskört kap majd. Annak is örülnék - mondta a. szlovák kormány elnöke -, ha rövid időn belül a miniszteri székek­ben történt néhány változásról is tájékoztathatnám a közvéleményt, mert itt sincs minden rendben. I\/1 (Folytatás az 1. oldalról) ciális érdeklődők több oldalnyi névsora talán siettetheti a keresett gépek behoza­talát. Kezdeményező földtulajdonosoktól gyakran hallhatjuk, hogy a hazai gyártók nem tudnak, vagy nem akarnak rugalma­san reagálni a termelői gyakorlat megvál­tozott igényeire. Nos, a kiállításon látottak részben cáfolni látszanak ezt az állítást. Több vállalatunk kínált kimondottan az egyéni gazdálkodók részére kifejlesztett, illetve a családi farmok várható méretei­nek megfelelően átalakított gépeket és berendezéseket. Figyelmet érdemlő a Rovinkai Mezőgazdasági Gépipari Gyártó és Kutató Vállalat kezdeményezé­se. Gépeken kívül privatizálás, illetve bér­let formájában kínál egyéneknek javító­és szerviztevékenységgel kapcsolatos vállalkozási lehetőséget. A seregszemle utóbbi napjainak króni­kájához tartozik, hogy értékelték az Agro­film nemzetközi filmszemlén bemutatott alkotásokat - a Magna Mater nagydíjat a nagy-britanniai Chris Warren Perspektí­va: Gombák - barátaink és ellenségeink című videoprogramja kapta -, kiosztották az Aranysarló díjakat, és szombaton a ké­ső esti órákban megválasztották a „vi­dékszépét". A Miss Roľnícke noviny '90 címet Magdaléna Hunáková, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója nyerte. Aki eddig nem tudott időt szakítani az idei seregszemle megtekintésére, még megteheti. Végső kapuzárás ma este. (kádek) (CSTK) - Kétnapos látogatást tett Moszkvában Roland Dumas francia kül­ügyminiszter. Szombaton tárgyalt Mihail Gorbacsov államfővel, mintegy 90 per­ces megbeszéléseikről hivatalosan nem tettek közzé részleteket, de a megfigyelők úgy vélték, hogy főleg a német egyesítés­sel és a perzsa-öbölbeli válsággal kap­csolatos kérdéseket tekintették át. Dumas állítólag tolmácsolta Mitterrand államfő szóbeli üzenetét, ebben a francia elnök köszönetet mondott Gorbacsovnak azért a magatartásért, amelyet a Szovjetunió tanúsított a Biztonsági Tanácsban. A ta­lálkozó után Dumas újságírók előtt kije­lentette, hogy Gorbacsov októberben Pá­rizsba látogat. A francia diplomácia vezetője szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzeval szombaton és vasárnap is tárgyalt, majd közös sajtóértekezletet tartottak. Nyilat­kozatban üdvözölték a BT 665-ös határo­zatát a minimális katonai erő alkalmazá­sáról a Perzsa-öbölben, s felszólították Irakot, adjon pozitív választ a nemzetközi közösség óhajára. Érdemes odafigyelni a hangsúlyokra. Mindketten hangoztatták, hogy aktivizálni kell a sokoldalú diplomá­ciát a közel-keleti problémák megoldása érdekében. Kollektív akciókat sürgettek annak elérésére, hogy Irak vonja ki csa­patait Kuvaitból. A Szovjetunió és Franciaország véleménye szerint a jelen­legi öbölbeli válság bizonyítja, hogy mie­lőbb megoldást kell találni más közel­keleti problémákra is, főleg a palesztin kérdésre és a libanoni válságra. A felek áttekintették a 35 ország pári­zsi novemberi csúcstalálkozójának előké­szítésével, valamint a 4+2 fórum szep­tember 12-i, utolsó tárgyalási fordulójával összefüggő kérdéseket. Mint ismeretes, ez utóbbi a német egyesítés külpolitikai aspektusaival foglalkozik. Az újságírók megkérdezték Sevardna­dzetól, hogy a szombati BT-határozat alapján a Szovjetunió hajlandó lesz-e erőt alkalmazni az Irak elleni embargó tiszte­letben tartása érdekében. Sevardnadze válasza: A Szovjetunió nem kíván erő­szakhoz folyamodni, s nem is irányítja át e térségbe a Perzsa-öböl közelében tar­tózkodó két hadihajóját. Szerinte az öböl­ben ott vannak azok az országok, ame­lyeknek lehetőségük van arra, hogy ér­vényt szerezzenek a BT-határozatnak, a Szovjetunió ezekben a műveletekben nem kíván részt venni. (Folytatás az 1. oldalról) Bagdad szombat délután hivatalosan is elutasította. Tarik Aziz iraki külügymi­niszter szerint ez nem a Biztonsági Ta­nácsnak, hanem kifejezetten az Egyesült Államoknak a határozata. A hétvégén rengeteg jelentés érkezett az Irakban és Kuvaitban élő külföldiek helyzetéről. Egy szombat délutáni hír sze­rint külföldiek hozzávetőleg 200 fős cso­portjának sikerült Irakból Törökországba átjutnia. Többnyire románokról van szó s állítólag volt közöttük kilenc csehszlovák állampolgár is. E témakörhöz tartozik, hogy Kurt Waldheim osztrák államfő szombati tárgyalásai Szaddam Husszein iraki elnökkel bizonyos mértékig eredmé­nyesek voltak. A bécsi repülőtéren vasár­nap a kora reggeli órákban már le is szállt két repülőgép, fedélzetén az összes oszt­rák állampolgárral (113 személyről van szó), akiket Irakban tartottak fogva. Waldheim elmondta, hogy nemcsak az osztrákok, hanem minden fogva tartott külföldi állampolgár szabadon bocsátását kérte Husszeintől, s hangsúlyozta: az iraki elnök semmilyen feltételhez nem kötötte az osztrákok elengedését. Visszautasítot­ta azokat a nyugati bírálatokat, amelyek szerint az ő bagdadi látogatása a nemzet­közi blokád megsértését jelentette volna, s leszögezte, hogy Ausztria következete­sen támogatja az ENSZ-határozatokat. Waldheim szerint az iraki elnök hajlik a tárgyalásokra. (Waldheim az egyetlen nyugati vezető, aki Irakban járt Kuvait bekebelezése óta.) Rengeteg, egymásnak ellentmondó je­lentés foglalkozik a nagykövetségek hely­zetével. Nem tudni pontosan, hogy hány Kuvaitban lévő külképviseletet vettek kö­rül a katonák és hogy hányban szünetel a víz- és az áramszolgáltatás, mert az adatok óráról órára változnak. Ez a zava­ros helyzet azt igazolja, hogy tovább foly­tatódik az idegek háborúja egyrészt a nagykövetségek, másrészt az élő pajzs­ként használt külföldi állampolgárok körül. Fontos fejleménynek számít az a szom­bati teheráni jelentés, amely szerint Irán humanitárius szempontok miatt beengedi területére az összes Irakból menekülő külföldit, beleértve a brit és az amerikai állampolgárokat is. Emlékeztetőül: Wa­shington és Teherán tíz évvel ezelőtt szakította meg a diplomáciai kapcsolato­kat, az amerikai nagykövetség elfoglalása után. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a perzsa-öbölbeli válság rendezése érde­kében felajánlotta közvetítői szerepét. A kolumbiai fővárosban szombaton meg­tartott sajtóértekezletén azt mondotta, öt fontos ENSZ-határozat jóváhagyása után itt az ideje annak, hogy a világszervezet főtitkára diplomáciai erőfeszítéseket te­gyen. Bejelentette, meghívta Tarik Aziz iraki külügyminisztert egy sürgős találko­zóra. Erre már ezen a héten sor kerülhet­ne New Yorkban vagy Genfben. Az Európai Közösségek a tegnapra virradó éjszaka 650 ezer dolláros rendkí­vüli humanitárius segélyt szavazott meg Jordánia számára. A pénzt azoknak a menekülteknek szánják, akik Kuvaitból és Irakból érkeznek Jordániába. Amióta Amman ismét megnyitotta a jordániai-ira­ki határt, több tízezer menekült lépte azt át. Olaszország, az Európai Közösségek soros elnöke szorgalmazza, az EK tegyen meg mindent annak érdekében, hogy is-­mét összehívják a Biztonsági Tanácsot. Ezúttal azzal a céllal, hogy a kuvaiti külképviseletek mentelmi jogának Irak ál­tali megsértéséről tárgyaljon. Az Irak elleni gazdasági szankciók Lengyelországnak csaknem 2 milliárd dolláros veszteséget okoznak - közölték szombaton Varsóban. A Gazeta Wybor­cza napilap pedig arról irt, hogy az iraki fegyvergyárakban több száz lengyel ál­lampolgár dolgozik, s az ő életüket is veszélyeztetné a nemzetközi erők esetle­ges támadása. Lengyelország nemcsak fegyvereket szállított Bagdadnak, hanem bekapcsolódott az iraki fegyvergyártás korszerűsítésébe is. Az NDK Leszerelési és Védelmi Minisztériuma pedig tegnap határozottan tagadta azokat a nyugati sajtójelentéseket, amelyek szerint" az NDK segítséget nyújtott Iraknak a Kuvait elleni agresszióban. A szóvivő beismerte, a drezdai repülőtéren valóban javítanak iraki vadászgépeket, de nem igaz, hogy ezek hamarosan visszatérhetnek Bag­dadba, mert a néhány héttel ezelőtt meg­rendelt javítás legalább két esztendeig fog tartani. Moszkva kontra Moszkva VÁCLAV HAVEL köztársasági elnök nyitotta meg tegnap a prágai Interconti­nental Szállóban a Praha '90 nagymesteri sakktornát, mely hazánkban a második világháború óta a legjelentősebb verseny ebben a sportágban. TOVÁBBI 93 FŐBŐL álló román me­nekültcsoport érkezett szombaton a Jab­lonček pri Mimoni-i táborba. Azt a 11 személyt, akik aláírták, hogy 24 órán belül elhagyják Csehszlovákiát a prágai vasút­állomásra szállították. Egészségügyi nő­vérek naponta tartanak ott szolgálatot és orvos is rendszeresen rendel AZ ÉLET AZT VÁRJA el tőlünk, hogy az SZLKP következő kongresszusán ki­csúcsosodjanak bizonyos változások, melyek megvalósítását már elkezdtük - mondotta Peter Weiss, az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának elnöke a Köz­ponti Bizottság ülésén. A NEMZETI SZOCIALISTA PÁRT fel­újítására szólítottak fel a Csehszlovák Szocialista Párt prágai tanácskozásának résztvevői. A több mint 140 küldött több­sége a gazdag és sokrétű vita után támo­gatta a felhívást. TÖBB SZÁZ ROHAMRENDŐR verte szét szombat este Bukarestben az újabb kommunistaellenes tüntetést. Az Egye­tem téren az összegyűlt fiatalok kormány­ellenes jelszavakat hangoztattak, s Ion Iliescu elnök távozását követelték. A SZOVJET CSAPATOK lengyel­országi tartózkodását szabályozó új szer­ződés kidolgozását vették tervbe Varsó­ban. Nemcsak pénzügyi kérdésekről van szó, figyelembe veszik a lakosság köve­teléseit is. Az utóbbi hónapokban meg­szaporodtak a panaszok és a tiltakozá­sok. A helyi lakosság mindenütt főleg azt rója fel, hogy a szovjet csapatok károsít r ják a környezetet, a csapatmozgások pe­dig sok kellemetlenséget okoznak, pl. a mélyrepülések elviselhetetlenné teszik a zajszintet. OGYESSZÁBAN és környékén lezár­tak minden fekete-tengeri strandot. Már korábban is volt arra példa, hogy betiltot­ták a fürdőzést, de csak egyes tengerparti szakaszokon. A baktériumszennyezett­ség most azonban olyan méreteket öltött, hogy általános tilalmat kellett elrendelni. Az ökológiai katasztrófának sok oka van, például az, hogy évtizedek óta a tengerbe engedik az ipari és háztartási szenny­vizet. (ČSTK) - Valóságos határozatháború dúl Moszkva és Moszkva, vagyis Gorba­csov és Jelcin között. Ez az Oroszorszá­gi Föderáció parlamentjének augusztus 9-i rendeletével kezdődött, amely ki­mondta, hogy az oroszországi természeti kincsek a köztársasági irányítás hatáskö­rébe tartoznak, nem a központi vezetősé­gébe, s a köztársasági törvények Orosz­országban elsőbbséget élveznek az össz-szövetségi törvények előtt. Gorba­csov a múlt csütörtökön erre azzal vála­szolt Jelcinéknek, hogy érvénytelennek nyilvánította az oroszországi parlament határozatát. Szombaton viszont Jelcinék válaszoltak Gorbacsovnak azzal, hogy elutasították Gorbacsov elnöki rendeletét A TASZSZ tegnapi jelentése szerint a dél-urali Cseljabinszkban fokozatosan normalizálódik a helyzet. A városban még szombaton éjszaka is tartottak a zavargá­sok, az elégedetlenkedők - többnyire fia­talok - törtek-zúztak az utcákon. Az elé­gedetlenség oka az volt, hogy a központi áruházban megtiltották a szeszes italok árusítását, amire az emberek felbőszül­tek, s követeléseik között már nemcsak a vodka szerepelt, hanem élelmiszerek­ből és egyéb árucikkekből is jobb ellátást követeltek. A szovjet hírügynökség szom­bati tájékoztatása szerint Cseljabinszk polgárai a rend helyreállítását követelték, ennek érdekében önkéntes munkásegy­ségek alakultak. Történelem a politikai célok szolgálatában (Folytatás az 1. oldalról) Bizonyos körök Romániában azonban más véleményen vannak, s nem szeret­nék elszalasztani ezt a kínálkozó alkalmat céljaik elérésére. A főszerepet ebben a rendkívül veszélyes játékban ismét a nyíltan soviniszta kártyákkal játszó Vat­ra Romaneasca szervezet, a magát „ab­szolút függetlennek" hirdető Romania Mare (Nagy-Románia) hetilap, valamint a körülöttük tömörülő csoportosulások játsszák. A Vatra Romaneasca és még hat más, nem túl jelentős szervezet a Romania Mare legfrissebb, augusztus 24-i számá­ban ez alkalomból éles nacionalista felhí­vással fordult Románia lakosságához, hogy figyelmeztesse: szervezett magyar revizionista erők Erdélyt újra el akarják venni Romániától. Minden előre megha­tározott terv szerint folyik, melynek célja robbanásveszélyes helyzetet teremteni Erdélyben, hogy a probléma nemzetközi­vé váljék és ezáltal idegen katonai egysé­geket lehessen behozni Romániába. A soviniszta magyarok Kovászna és Har­gita megyéket autonóm területté akarják nyilvánítani, lábbal tiporva Románia terü­leti egységét és szuverenitását, aminek drámai következményei lesznek. A felhí­vás ezután javasolja az ország lakossá­gának, hogy augusztus 30-án délben, tíz percen át szóljanak a harangok, a sziré­nák, legyenek istentiszteletek és a hadse­reg adjon le több helyen 21 dísz-ágyúlö­vést stb. A Románok Nemzeti Egységpártja, mely nyíltan a Vatra Romaneasca hivata­los politikai képviselője, ugyanakkor az elmúlt hétvégén felszólította Magyaror­szágot, hogy hivatalosan és nyilvánosan kérjen bocsánatot a román nép ellen ezelőtt ötven évvel Erdélyben elkövetett atrocitásokért. A román kormányt pedig arra szólította fel, hogy kérje Magyaror­szágtól a román népnek okozott erkölcsi és anyagi károk megtérítését. Hogy eset­leg a másik félnek is lehetnének kérései, arról nem szól a dokumentum. Jómagam kétlem, hogy korunk valóban létező nem­zeti-nemzetiségi problémáit a múlt szá­monkérésével lehetne megoldani. A Romániában növekvő magyarelle­nes kampány miatt a magyar külügymi­nisztériumba kérették a budapesti román nagykövetét és figyelmeztették, hogy mindez veszélyes és nem használ a ma­gyar-román kapcsolatoknak. A román kül­ügyminisztérium szokatlan gyorsasággal reagált és igen bíráló hangnemben felrót­ta a magyar kormánynak, hogy politiká­jában tovább élnek a múltból örökölt refle­xek. Azzal vádolta továbbá Budapestet, hogy Európa e térségében nyugtalansá­got akar kelteni, s ily módon felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a ,,területi kérdésekre". Azt hangoztatta, hogy a magyarországi revizionista erők meg akarják zavarni a román nép nyugal­mát és felhívta Budapestet: ne gördítsen akadályt a kétoldalú kapcsolatok elé, s ne próbálja politikailag képviselni a romániai magyarságot, melynek körében sovinisz­ta és románellenes hangulatot szít. Romániában a józan hangok eddig kisebbségben vannak. Rendkívül értékes és fontos, hogy ezek közt van néhány román és romániai magyar ifjúsági szer­vezet is, amelyek közös nyilatkozatot ad­tak ki. Ebben leszögezték: ,,A régi sebek felszaggatása és a gyűlöletre való uszí­tás, amelyet a szélsőségesek gyakorol­nak, árt Romániának és az európai légkör egészének. Mi, fiatalok, nem felelhetünk a múltban elkövetett bűnökért, de a jelen­nek meghatározó tényezői vagyunk, és ezáltal felelőssé válunk az eljövendő Ro­mánia előtt. Közös célunk, hogy orszá­gunk demokratikus jogállammá alakuljon, amelyben szabadon, békességben és megértésben élhetünk." Ezt a megszívle­lendő nyilatkozatot nyolc magyar és ro­mán szervezet írta alá. Sajnos feszült a helyzet. Az évforduló pedig közeledik. Újabb higgadt hangokra lenne szükség. A történelmet nem szabad napi politikai célokra kihasználni. KOKES JÁNOS 1990. VIII. 27. ÚJ SZÚ 2 Gorbacsov októberben Párizsba látogat

Next

/
Oldalképek
Tartalom