Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-22 / 196. szám, szerda

Václav Havel beszéde (Folytatás az 1. oldalról) esélyünk, amire - bár gondokkal és akadályokkal - a szomszédos országokban törekedtek. Csehszlovákia a csend, a jogtalanság, a rendszerszerű demoralizálás és a bűnös jövökizsákmányolás szigetévé vált. így életünk további 20 évét veszítettük el. Ma 1968. augusztus 21 -érői különleges légkörben emlékezünk meg. Az amiatti általános nyugtalanság, általános idegesség és általános elégedetlenség légkörében, hogy a régi totalitárius struktúrák szétverése lassan folyik, bár tartottunk szabad választásokat, amelyeken a lakosság szokatlanul nagy százalékarányban vett részt, szabad parlamentet választottunk, van szabad sajtónk, van demokratikus kormányunk. De a totalitárius rendszer súlyos örökségével még mindig nem tudtunk elszámolni, továbbra is megvannak és működnek az előző rendszer hatalmi struktúrái, amelyek hosszú évtizedek, de mindenekelőtt az utóbbi 22 év során jöttek létre. Számos községben ugyanazok az emberek uralkodnak, akik ezelőtt is uralkodtak. Szoros szálak fűzik őket a gazdasági vállalatok vezetőihez. Továbbra is megvannak a hatalmas bürokratikus kolosszusok, amelyek lehetetlenné teszik az egyes vállalatok és üzemek ésszerű gazdasági tevékenységét. Minden szinten - a központi hivatalokig, a köztársasági és szövetségi minisztériumokig - tovább tartja magát a régi bürokratikus apparátus. Az elvesztegetett 20 évnek tragikusak a következményei. Ez alatt az idő alatt egy egész generáció nőtt fel. A totalitárius rendszernek köszönhetően országunkban eltűnt az emberi alkotókészség, amelyet az előző rendszer évekig szisztematikusan elnyomott, a vállalkozószellem, a találékonyság ée a ráció. Utcáinkon száz meg ezer kiskereskedés és műhely helyett csupán lehúzott rolókat láthatunk, amelyek olyan helyiségeket rejtegetnek, amelyekkel vidáman kereskednek ostoba előírások és" rendeletek - amelyeket mind ez ideig senki sem helyezett hatályon kívül - százait ügyesen kihasználó lakásgazdálkodási mamutvállalati maffiák. Értelmetlen apparátusok Földműveseinket, munkásainkat és kisiparosainkat is még mindig annyira önállótlannak tekintik, hogy szerteágazó adminisztratív apparátusoknak kell őrködniük felettük, amelyek állítólag irányítják őket, de valójában csupán életüket és munkájukat bonyolítják, s ezen felül eltartatják velük magukat. Éttermeink nem a vendéglátás, kényelem és a baráti találkozók barátságos helyei, hanem veszélyes dzsungelek, ahol a hazai és külföldi vendégek nemtörődömséggel, hanyagsággal találkoznak, s gyakran meglopják őket. Ez nem azért van így, mintha a vendéglátóiparban csupa tisztességtelen ember dolgozna. Az éttermek azért ilyenek, mivel a Vendéglátó-ipari Vállalat vagy Interhotel típusú értelmetlen intézmények bürokratikus apparátusai üzemeltetik őket, amelyeknek fő célja nem a vendégek elégedettsége, hanem csupán saját további fennmaradásuk. Gyáraink, mezőgazdasági kombinátjaink és legkülönfélébb vállalataink fölött felesleges igazgatóságok s a mindenre képtelen bürokraták felhői tornyosulnak. A külkereskedelmi vállalatok élősködnek a termelésen azoknak az árucikkeknek az eladásával, amelyeket maguk a termelővállalatok jobban és gyorsabban tudnának értékesíteni. Mind e mögött láthatatlan maffiák csápjai rejtőzködnek, amelyek olyan vagyonnal akarnak üzérkedni, amely nem illeti meg őket, gyanús részvénytársaságokat alakítanak, s keresik annak útját, hogyan lehetne biztonságosan eltékozolni az illegális úton szerzett tőkét. Még nem fejeződött be a forradalom A szélsőséges sötét slušovicei erők gyanútlanul hatalmukba kerítik élelmiszeriparunkat. A többségnek ezzel bizonyára nem mondok semmi újat. Ez közismert tény, s a helyzet javítását minden oldalról követelik. Ezzel újra és újra bebizonyosodik, hogy forradalmunk még nem ért véget. Ellenkezőleg, a fő feladatnak még el kell következnie. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a forradalom megrekedt. Egyszerűen mondva, csupán még nem fejeződött be, és semmilyen mű nem értékelhető, míg el nem készül. Hogy a dolgokon javítsunk, haladéktalanul energikusan cselekednünk kell. Legalább gondolatban vissza kell térnünk a novemberi napokra az egység és a változások utáni vágy szelleméért, az állampolgári becsületességért és az állampolgári fantáziáért, amelyek akkor erósebbeknek mutatkoztak minden totali- / tárius struktúránál. Ma meg kellene emlékeznünk a spontán egységről is, ahogyan a csehek és szlovákok 22 évvel ezelőtt kéz a kézben erőszak nélkül álltak ellent az erőszaknak. Az akkori egyhetes ellenállás joggal keltette fel az egész világ csodáját. A közérdeket ismét a párt- és a partikuláris érdek fölé kell helyeznünk. Újra erőszak nélkül, toleranciával, de határozottan és gyorsan kell eljárnunk, úgy ahogyan a múlt év végén tettük, amikor az addig mindenható párt a nép akaratából néhány nap lefolyása alatt lemondott vezető szerepéről. Nyomást kell gyakorolnunk a parlamentre, hogy gyors ütemben jó törvényeket hagyjon jóvá, valamint a kormányra is, hogy ne féljen merész döntéseket hozni. Végre mozgásba kell lendülnie a privatizációnak, amely felszabadítja társadalmunk alkotó és vállalkozói energiáját. Úgy kell módosítani a Munka Törvénykönyvét, hogy lehetővé tegye a képtelen vagy szabotáló nómenklatúra rugalmas cseréjét. Azonban nem szabad csupán a parlamentre vagy a kormányra és a köztársasági elnökre támaszkodni. Kell, hogy minden állampolgár hozzájáruljon a közös műhöz. Minden községben, minden vállalatnál az embereknek kockáztatniuk kell, élniük kell minden jogi és politikai lehetőséggel, amely rendelkezésükre áll. Hiszen napjainkban az állampolgárok befőTornyosodnak a teendők (Folytatás az 1. oldalról) kús egészségügyi miniszter, illetve Viliam Oberhauser erdő- és vízgazdálkodási miniszter volt. Különösen égető problémát részletezett az újságírók előtt az egészségügyi miniszter, éspedig az egészségügyi nővérek hiányát. Súlyos gondot okoz a nővérek és egyéb egészségügyi dolgozók hiánya a fővárosban, és az itteni nehézségek enyhítésére sürgősen megoldást kell találni - hangsúlyozta. Erre több lehetőség is kínálkozik, a legkézenfekvőbbre, az egészségügyi nővérek fizetésének javítására azonban jelenleg nincs pénz. Felmerült az a megoldás is, hogy a járások átmenetileg néhány nővérrel kisegítenék a fővárost, de a rövid távú megoldások mellett gondolkodni kell a hosszabb távra szóló megoldásokon is. Ezek közé tartozik többek között a leendő munkanélküliek átképzésének lehetősége, de ehhez is meg kell teremteni a feltételeket. Szlovákiai viszonylatban mintegy 50 ezer egészségügyi nővér, 19 ezer kisegítő egészségügyi dolgozó és körülbelül 600 orvos hiányzik. Az erdő és vízgazdálkodási miniszter hétnapos kanadai útjáról számolt be az újságíróknak, hangsúlyozva többek között, hogy elsősorban szaktanácsaikkal, közvetítő szerepet vállalva igyekeznek segíteni Szlovákia gazdasági életének fellendülését. A miniszter együttműködési szerződést készített elő többek között a cellulóz- és papírgyártási tudományos kutatásokra vonatkozóan, tárgyalt a kanadai továbbtanulási lehetőségről és egyéb együttműködési formákról. -pgPrága új díszpolgárai (ČSTK) - Tegnaptól Larisza Bogorazova, Konsztantyin Babickij, Natalja Gorbanyevszkaja, Viktor Fajberk, Pavel Litvínov, valamint Vagyim Gyelone (in memoriam) Prága díszpolgára. Az erről szóló okiratot tegnap adta át nekik, illetve Vagyim Gyelone özvegyének, Irina Gyelonénak Jaroslav Korán főpolgármester. Az Óvárosháza Brožík Termében tartott találkozón jelen volt Andrej Szaharov özvegye, Jelena Bonner is. Mint ismeretes, ők hatan egy további társukkal 1968. augusztus 25-én Moszkvában tiltakoztak Csehszlovákia megszállása ellen. Nevükben tegnap Pavel Litvinov mondott köszönetet a díszpolgárrá avatásért. „Joszif Sztálin, Klement Gottwald és Gustáv Husák nem méltó arra, hogy neve továbbra is kötődjék Prágához." Ezek a szavak tegríap ugyancsak Jaroslav Kofán szájából hangzottak el az óvárosháza Brožík Termében abból az alkalomból, hogy végrehajtották a fővárosi nemzeti bizottság tanácsának augusztus 16-án hozott döntését, melynek értelmében a három nevet kitörölték Prága díszpolgárainak könyvéből. tyásolhatják, hogy ki álljon a szövetkezet, vagy ki álljon a vállalat élére. Figyelmeztethetnek a régi normákra, rendeletekre és előírásokra, kérhetik hatályon kívül helyezésüket, újakat javasolhatnak. Céltudatosan készülhetnek az őszi helyhatósági választásokra, de nem engedhetik meg, hogy a települési önkormányzati szervekbe a régi struktúrák képviselői bármilyen módon is álcázva térjenek viszsza. Hiszen országunkban elég becsületes és rátermett ember él. Vállaljanak többet a fiatalok Mindenekelőtt az ifjú nemzedékre apellálok, hogy félelem nélkül lépjen a politikai élet porondjára, és vállaljon magára politikai felelősséget. Friss szeleknek kell fújniuk országunkban. Ha már 1968-ban láthattunk is bizonyos logikát a reformerek érveiben, melyek szerint lassan, körültekintően, tartózkodóan, gyanútlanul kell haladnunk előre, hogy a.szomszéd hatalmat nem provokáljuk - manapság ez az érv már nem érvényes. Bennünket ma már senki sem veszélyeztet, ma csak rajtunk múlik, milyen országban fogunk élni. Már semmire és senkire nem beszélhetjük ki magunkat. Erre a térre, továbbá a pozsonyi Szlovák nemzeti felkelés terére és a többi térre, novemberben nem azért jöttünk el, hogy a különféle totalitárius maffiák továbbra is zavartalanul devasztálhassák köztársaságunkat. Az akkor elkezdett művet sikeresen be kell fejeznünk. A hazai összeesküvők már nem támaszkodhatnak idegen hadseregek hatalmára. Ha ismét rá tudnak szedni bennünket valamire, ezért már csupán mi lehetünk felelősek. Elvesztegettünk 20 évet, és már nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy napot is elvesztegessünk. (Alcímek: Új Szó) Irak élő pajzsként használja az ártatlan embereket Szabadon emlékeztünk... Ugyanolyan nap volt augusztus 21-e 1968-ban, mint a tegnapi. Csak akkor hétágra sütött a nap, most pedig eltakarták a felhók. Olykor még az eső is cseperészett. Több mint két évtizeddel ezelőtt páncélkocsikkal, tankokkal volt tele Pozsony, melyben szovjet katonák vártak a parancsra. Értetlenül bámulták, hogy a töltött fegyverekkel bátran néznek szembe az emberek. Sót sokan szitkozódnak, fenyegetőznek a betolakodókra. A hangulat egyre tüzesedik. Aztán fegyverropogás hallható és vér folyik. És áldozatok vannak. Ártatlan áldozatok. Az utódokat két azonos fekete márvány tábla emlékezteti erre a szörnyű napra. Az egyik a Nagyposta, a másik pedig a Komenský Egyetem falán áll. Rajtuk pedig az elhunytak nevei - Peter Legner és Danka Košanová -sa szörnyű dátum: 1968. augusztus 21-e. A márványtáblák alatt friss virágok, égő gyertyák. Mellettük rögtönzött faliújság egykori fényképekkel. A megemlékezés virágait tegnap 13 óra után néhány perccel politikusaink is elhelyezték, élükön Ján Čarnogurskýval, a szlovák kormány első alelnökével, aki az egyetem előtt újságírók kérdéseire is válaszolt néhány szóban. Elmondta, hogy a nyilvános megemlékezés az áldozatokról is bizonyítja: a helyzet nálunk nemcsak 1968-hoz képest változott meg, hanem még a tavalyi helyzethez viszonyítva is, hiszen eddig nem emlékezhettünk szabadon az akkori eseményekre. Délután további megemlékezésekre került sor Pozsonyban. (fülöp) Nyelvtörvény, választások. Bős 1990. augusztus 21-én újabb munkamegbeszélésen találkoztak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés képviselői. Megegyeztek abban, hogy a többi koalíciós párttal együtt részt vesznek egy komplex, az alkotmánnyal s a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetközi kötelezettségeivel összhangban álló nyelvtörvény kidolgozásában. Az NYEE és az FMK a koalíciós pártokkal együttműködve a helyhatósági választásokról szóló törvénytervezethez kiegészítő javaslatot terjeszt az SZNT elé. A bősi vízi erőmú kapcsán leszögezték, hogy szükséges az építkezés okozta környezeti problémák nemzetközi vizsgálatának felgyorsítása. Az NYEE és az FMK képviselői megerősítették a két mozgalom parlamenti együttműködésének alapelveit. Az FMK és az NYEE sajtószolgálata (Folytatás az 1. oldalról) az esetleges katonai akciókat vitatták meg a diplomaták. Az elnapolást az tette lehetővé, hogy Jemen az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy nem engedi be kikötőibe azt az iraki tankhajót, amelyet amerikai hadihajók üldöznek. Ezt Thomas Pickering amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hozzáfűzve, hogy ellenkező esetben az USA erővel is megakadályozta volna ebben az iraki hajót. Egyébként két iraki tankert az amerikai haditengerészet már szombat óta követ. George Bush amerikai elnök a háborús veteránok baltimorei kongresszusán mondott beszédében felszólította Szaddam Husszein iraki elnököt, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az Irakban és Kuvaitban fogva tartott összes külföldi állampolgárt. Bush most először használta a túsz kifejezést. Ezt azzal indokolta, hogy Bagdad a szabadon bocsátásukat hivatalosan is különböző feltételekhez köti, s ráadásul Irak stratégiailag fontos létesítményei közelében helyezi el őket, hogy így akadályozza meg az amerikai légierő esetleges támadását. A túszokat Irak tehát élő pajzsként használja objektumainak védelmére. Az amerikai elnök teljes mértékben az iraki vezetést tette felelőssé minden Irakban és Kuvaitban levő amerikai állampolgár biztonságáért. Bush hangsúlyozta, hogy kész teljes egészében végigvinni az USA jelenlegi katonai misszióját, s ez pedig négy fő célnak a teljesítését jelenti, amelyektől Washington nem hajlandó elállni: 1. Az iraki csapatok kivonása Kuvaitból; 2. Kuvait függetlenségének megújítása és a legális kormány visszatérése; 2. SzaúdArábia és a Perzsa-öböl stabilitásának és biztonságának szavatolása; 4. a térségben élő amerikai állampolgárok biztonságának a szavatolása. Az USA hétfőn a Jordániában élő amerikai állampolgároknak is azt ajánlotta, fontolják meg, nem lenne-e jobb, ha ezt az országot is elhagynák. A külügyminisztérium a jordániai nagykövetség azon munkatársainak is megengedi a hazatérést, akiknek ammani jelenléte nem feltétlenül szükséges. A nemzetközi közvéleményt aggasztja az Irak által fogva tartott túszok sorsa. Hafez Asszad szíriai államfő figyelmeztette Bagdadot, hogy a külföldiek fogva tartásával rendkívüli módon növeli a háborús veszélyt. Ennek ellenére Irak hétfőn azzal fenyegetőzött. Tripoli sajtóforrások jelentették, hogy még Moamer Kadhafi líbiai vezető is elítélte Irakot, amiért túszként bánik a külföldiekkel. „Ellenzem, hogy polgári személyeket, munkásokat túsznak tekintsenek. Ez elvi kérdés" - mondotta hétfői sajtóértekezletén Kadhafi. Tegnap délben számolt *be a sajtóiroda arról, az iraki parlament szóvivője figyelmeztette Párizst, hogy a francia állampolgárokat emberi pajzsként fogják alkalmazni iraki katonai bázisoknál, ha Franciaország csatlakozik az Irak-ellenes amerikai blokádhoz. Szintén tegnapi adat, hogy a kuvaiti szállodákból újabb 12 amerikai állampolgárt vittek el egyelőre ismeretlen helyekre (Kuvaitban vagy Irakban), s ezzel már 47re emelkedett a pajzsnak tekintett amerikaiak száma. Ezt Richard Boucher, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hozzáfűzve, hogy tudomása szerint 82 brit állampolgár is hasonló sorsra jutott. Hoszni Mubarak államfő vezetésével tegnap ülést tartott az egyiptomi kormány. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy meg kell menteni a térséget a nyílt katonai konfrontáció pusztító következményeitől, ezért következetesen be kell tartani az Arab Államok Ligájának rendkívüli, kairói csúcsértekezleten hozott döntéseket és a Biztonsági Tanács határozatait. Intézkedést hoztak annak érdekében, hogy Irakból és Kuvaitból folyamatosan térhessenek haza az egyiptomi állampolgárok. Irak a megszállt Kuvait területére Scud típusú, szovjet gyártmányú rakétákat telepít. Megfigyelők szerint eddig 36 indítóállást helyezett el Kuvaitban. Ezek az 500 km hatótávolságú fegyverek Kuvaitból el tudják érni a szaúdi fővárost, Rijadot. Minderről a Reuter hírügynökségnek egy brit katonai szakértő, Paul Beaver számolt be. Egyiptom pedig harckocsikat és légvédelmi rakétákat indított útnak, hogy megerősítse Szaúd-Arábiában levő csapatait - közölték tegnap Kairóban egyiptomi katonai források. Még egy kairói jelentés: az egyiptomi ellenzéki sajtó szerint a Vadi Szajjidna szudáni légitámaszponton, amely mintegy 10 km-nyire van Khartumtól, iraki katonai gépek jelentek meg. A szudáni katonai rezsim ugyanis minden támaszpontját Irak rendelkezésére bocsátotta. Az Al-Vafd című lap értesülése szerint Bagdad a múlt év novembere óta szállít Szudánnak fegyvereket, olyanokat is, amelyeket nemzetközi megállapodások tiltanak. Ezeket az eszközöket a khartumi rezsim a Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg (SPLA) elleni harcokban alkalmazza. Párizsban tegnap ülést tartottak a Nyugat-európai Unió kilenc tagországának külügyminiszterei a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről. E tanácskozás után az Európai Unió az egyetlen olyan nyugat-európai fórum, amely kifejezetten biztonsági kérdésekkel foglalkozik. Dánia, Írország és Görögország kivételével az Európai Közösségek többi tagja egyben tagja az Uniónak is. Willem van Eekelen, a Nyugat-európai Unió főtitkára beszédében azt hangsúlyozta, hogy az egyesült Európának egységesen kell fellépnie, s így kifejezésre juttatni, hogy a mostani öbölbeli válság nemcsak amerikai ügy. A nyugat-európai országok hadihajói öbölbeli jelenlétének a célja nem a háború, hanem az, hogy Irak vonuljon ki Kuvaitból. A szolidaritás jegyében (Munkatársunktól) - Ülést tartott tegnap Pozsonyban az SZNT művelődési, kulturális, tudományos és sportügyekkel foglalkozó bizottsága. A késő délutánba nyúló tanácskozás napirendjében többek között a következő témák kaptak helyet: az ezentúl bármelyik szülőnek járó gyermekgondozási segélyről szóló törvényjavaslat megvitatása, a különböző pártok képviselőcsoportjai által benyújtott javaslatok, melyek a Cseh Köztársasággal szembeni, egy ünnepnappal való „lemaradásunkat" voltak hivatottak pótolni, valamint az SZNT képviselőinek fizetését meghatározó törvényjavaslat. Ez utóbbi alapján, melyet František Mikloško, az SZNT elnöke terjesztett elő, az SZNT képviselőinek fizetése 5500 korona lenne, a nem adóztatott, különböző, a hivatás gyakorlásával járó költségek fedezésére szolgáló pótlék pedig 4000 koronát tenne ki. A javaslat megindoklásakor František Mikloško kiemelte: a közelmúltban nagy vihart kavaró parlamenti képviselőfizetések fogadtatására reagálva és az országban napjainkban uralkodó szociális helyzetet figyelembe véve, a törvényjavaslat kidolgozói - akik között ö is ott van - ily módon kívánták kifejezni szolidaritásukat Szlovákia népével. A bizottság, bár elhangzottak a fenti összegek csökkentésére, illetve emelésére vonatkozó javaslatok is, egyhangúlag megszavazta, elfogadásra ajánlja az említett törvényjavaslatot. A három benyújtott államünnep-javaslat közül november 1-jét szavazták meg, melyet a Megbékélés Napja-ként, a politikai erőszak áldozatainak emléke előtt fejet hajtva ünnepelhetünk majd a jövőben, amennyiben az SZNT is jóváhagyja. -kajóFriss szeleknek kell fújniuk (Folytatás az 1. oldalról) a Vencel tér alsó részén nagygyűlést tartottak. Ezen részt vett Václav Havel köztársasági elnök is. A Polgári Fórum Koordinációs Központja székházának erkélyéről elsőként Petr Kučera, a Polgári Fórum parlamenti képviselője üdvözölte a jelenlevő több tízezer prágait. Az őt követő Fedor Gál, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselőjeként, a csehek és a szlovákok viszonyáról beszélt. „Síkra szállunk a szuverén és erős Szlovák Köztársaságért, síkra szállunk a szuverén és erős Cseh Köztársaságért, de kizárólag ezt a föderáción belül képzeljük el" - mondotta. Utána Jelena Bonner beszélt az elmúlt 20 év történéseiről. Alexander Dubček egyebek között emlékeztetett arra a levélre, amelyet röviddel halála előtt Szaharov akadémikus juttatott el hozzá. A levél szövegével és a keleteurópai történésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a cseh és szlovák nemzet 1968-ért itthon, Európában és a világon is teljes elégtételt kapott, ami erkölcsi győzelemnek tekinthető. Hazánkban egyes személyekkel együtt a cseh és a szlovák nemzetet, a demokrácia, a szabadság és szuverenitás eszméit is rehabilitálták. A nagygyűlés résztvevői tegnap is olyan viharos tapssal fogadták Václav Havel köztársasági elnököt, mint a hideg novemberi napokban. ÚJ SZÚ 2 1990. VIII. 22.