Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-10 / 159. szám, kedd

& Í Pótolnivaló mulasztások Mikor csökken a Kelet-szlovákiai Vasmű környezetszennyező hatása? Kelet-szlovákiai Vasmű. Országunk egyik legismertebb és legjelentősebb ipari létesítménye, s egyben huszonnégyezer ember munkahelye,' kenyéradója. De nem csupán az. Akik a közelében élnek, jól tudják, hogy igen nagy környezetszennyező forrás is. Piszkolja, károsítja a levegőt, a talajt, a vizet... az élő természetet. S hogy milyen mértékben és mekkora területen, azt pontosan talán senki sem tudja. Lehet, jó is, hogy ném tudjuk, Csakhát ez sem megoldás, mert a természet előbb-utóbb úgyis felfedi a vele szemben elkövetett vétkeinket. Mennyi lesz a pénzbírság? Mindenesetre jó jel, hogy a vasmű kapcsán az acélgyártás mellett egyre gyakrabban szóba kerülnek az ökológiai kérdések is. Az állami vállalat jelenlegi vezérigazgatója a kohászok márciusi nagygyűlésén például kijelentette: - Úgy érzem, nálunk az ökológia igen komoly gond lesz. Nem kizárt ugyanis, hogy a környezetszennyezők büntetését az állam a jövőben lényegesen megemeli, s az bizony veszélyeztetheti a gazdasági helyzetünket, gyengítheti termelésünk gazdaságosságát. Hogy a vezérigazgató nem alaptalanul nyilatkozott így, az a statisztikai jelentésekből is egyértelmű. A helyzetet eléggé világosan tükröző számadatok szerint ugyanis a gyáróriás tavaly közel 200 ezer tonna különféle hulladékot bocsátott a levegőbe. E temérdek szennymennyiségben 21 ezer tonna por volt és 33 ezer tonna kén-dioxid, míg a többit más különböző gázok alkották. A vizekbe 25 ezer tonha szennyező anyag került. S az elszomorító adatokból, tényekből még van néhány... Nem véletlen tehát, hogy a Kassai Városi Nemzeti Bizottság minapi ülésén ismét sok bírálat érte a legnagyobb helyi vállalatot. A tanácskozáson elhangzott az is: légszenynyezésért a vasgyárat az eddigi évi 2,4 millió korona helyett nem 9,7 millióra kell ezután büntetni, hanem legalább 14 millióra! Vashordalék a patakban A gyárra és környékére telepedő porfelhő a helyszínen egészségtelen, távolról elszomorító látvány. Hogy meddig lesz az? Nos, a vasgyáriak mostanában soha nem tapasztalt igyekezettel azon fáradoznak, hogy ne tartson sokáig. Igyekezetük egyik kézzelfogható bizonyítéka a széles környéken immár évtizedek óta csak „sárga pataknak" nevezett, élettelen Szakaly-patak „élesztgetése". A szakemberek szerint a Bocsárdon 200 millió korona ráfordítással épülő szennyvíztisztító rövidesen üzemelni kezd, és felfogja a patak nem kis mennyiségű - az évi 20 millió korona bírságból ítélve pedig fölöttébb piszkos - vasgyári hordalékát. A korszerű szűrőberendezés másodpercenként 1400 liter vizet tisztít majd meg, s közben abból 500 litert ipari hasznosításra visszajuttat a gyárba. Csupán adalékként említem meg: a Szakalyi-patak a vasműből évente 43,5 millió hektoliter szennyvizet visz Bocsárd, Szina, Kenyhec és Migléc községeket érintve a Hernád folyóba. Rengeteg a teendő A vállalat a közeljövőben 1,2 milliárd koronát szándékozik fordítani az újabb ökológiai beruházásokra, építkezésekre. Korszerű porleválasztókkal akarja felszerelni az ércdúsító üzemet, valamint a fűtőművet, amelyet kéntelenítő berendezéssel is ki kell egészíteni. Napirendre kerül a kokszoló szennyvizének helyi tisztítása, az acélműből kikerülő salak további hasznosítása, s nem utolsóáorban a 2-es számú nagyolvasztó, valamint a kokszolómű 2-es battériájának korszerűsítése. Rengeteg teendő, vagy inkább sok korábbi mulasztás. Mert ha a vasgyár beruházói és építői annak idején nem halasztották volna későbbre az igen fontos ökológiai berendezések elkészítését, akkor a kohászoknak nem lenne ma anynyi pótolnivalójuk, nem foglalkoztatnák őket ekkora ökológiai gondok, s a gyár, valamint környéke tisztább lehetne. Remélem, újabb 30 év elteltével - vagy akár hamarabb is - a krónikás jobb helyzetről számolhat majd be Gazdag József ÚJ SZÚ 5 1990. VII. 10. RENDSZERGAZDÁHOZ MÉLTÓ KEZDEMÉNYEZÉS Pörkölt szója után szójaliszt Gondoltak a felhasználás lehetőségeinek népszerűsítésére is Takaros, felújított, házikó, ablakokkal, ajtóval, mégsem laknak benne. A keszegfalvi Steiner Gábor Földműves-szövetkezet itt rendezte be a szójapörkölőjét, a melléküzemág feltehetően nagy jövő előtt álló részlegét. * A „konyhában" hárman szorgoskodnak. A munka manufakturális módon folyik. A kádban átmosott, majd előszárított szóját mikrohullámú sütőben pörkölik, bolti mérlegen mérik, kézzel csomagolják. - A munka nem nehéz, de annál nagyobb figyelmet igényel - mondja Balogh Edit, miközben kinyitja az egyik sütő. ajtaját. Főzőkanállal megkeveri a szóját, hogy egyenletesen pörkölődjön. Kolléganői ugyanezt teszik. A sütőkből ömlik a meleg, így hiába van nyitva az ablak, a terem kellemes illatú levegője meglehetősen túlfűtött. Tánczos Erzsébet magyarázza: - Olyan ez, mint amikor az ember odahaza szakácskodik. Mielőtt kivenné a tésztát a sütőből, többször megnézi, jó-e már. Hiába állítjuk be az időt, a szép barnás színt csak többszöri ellenőrzéssel tudjuk eltalálni. Ilyenkor percenként kell bekukkantani a sütőbe, nehogy megégjenek a szemek. Bagyinka Ilonától kérdezem, mennyi a pörkölési alapidő, de nem árulja el. Mint ahogy azt sem, hogy mivel és miként olajozzák, mennyi sóval ízesítik a szóját. - Szakmai titok - magyarázza Ács Zoltán mérnök, a szójatermesztés rendszergazdája. - Nálunk a pörkölt szója egyelőre ínyencségnek számít. A Komáromi járásban sem kapható rendszeresen, de a konkurencia már jelentkezik. Képzelje el, a boltokban nemsokára talán 3-4 féle pörkölt szója közül választhat. Mi sem természetesebb, hogy annak az üzemnek, vállalkozásnak a termékét veszi meg, amelyik a legkellemesebb ízű terméket kínálja. Az íz pedig a pörkölés időtartamától, az olajozás és sózás módjától függ. - Szójaliszt mikor lesz a boltokban? -A nálunk készített néhány hónapon belül megjelenik a piacon. Pörkölt szójánk a más országokban már mindennapossá vált szójaliszt, szója alapú élelmiszerek vagy extrudált szója előhírnöke. Nézze ezt a dossziét. A leveleket orvosok, gyógyszerészek és elsősorban cukorbetegségben szenvedő érdeklődők írták. Megtudták, hogy szójatermesztéssel foglalkozunk, sőt rendszergazdák vagyunk, és kérik, küldjünk nekik szójalisztet. - Eddig persze hiába kérték. - Sajnos igen, mivel még hiányzik a megfelelő berendezés, amellyel a szójában lévő fehérjék lebomlását blokkoló anyagokat semlegesíthetjük. Ha sikerül beszerezni, a szójaprogram keretében termékünket humán célokra is sokoldalúan hasznosíthatóvá tehetjük. Pavlov András mérnök, a melléküzemág vezetője bizakodó. Ennek igazolására egy népszerűsítő kiadványt nyom a kezembe. - Ez meggyőzi, hogy szójalisztünk néhány hónapon belül valóban megjelenik a piacon. Sőt, további elképzeléseink is vannak, de ezekről még korai lenne beszélni. A piacgazdaságra való áttérés sok mindent megváltoztatott. Aki érvényesülni akar, annak új dolgokon kell törnie a fejét, és az is fontos, hogy elsőként jelenjen meg a piacon. A szójaliszt már biztos, így ezzel nem kell titkolóznunk. Közel az idő, amikor a háziasszonyok szójaliszt nélkül talán egyetlen ételféleséget sem fognak készíteni. Ehhez nyújt majd segítséget a szövetkezetnek a szója felhasználási lehetőségeiről szóló tájékoztatója. Pavlov mérnök szerint ez nagyon fontos, mert hiába lesz szójaliszt a boltokban, ha háziasszonyok nem tudják, mihez kezdjenek vele. - Kezdetben a liszt mellé ezt a kiadványt is odatesszük. A nagyobb kereslet a nyomdaköltségeket biztosan ellensúlyozni fogja - mondja üzletemberhez illő határozottsággal, majd közösen belelapozunk a füzetbe. Az ágazatvezetőnek igaza van, a kiadvány valóban a szóját kedvelők ábécé-je Lehet. A szójabab és szójaliszt étkezési célokra való felhasználásának közel félszáz lehetőségét írja le. A szójatej elkészítése mellett tartalmaz levesrecepteket, részletezi szójás levesbetétek, hideg és meleg zöldségételek, valamint különféle töltelékek elkészítésének a módját. Közreadja több szójás húsétel és főzelék receptjét, sőt még szójakrémek és kenős, valamint szójás tészták és sütemények elkészítéséhez is ad tanácsokat. Az omlettet kedvelők megtudhatják belőle, hogy kedvenc ételük szója hozzáadásával miként lesz még táplálóbb, és főleg egészségesebb. EGRI FERENC Tilalmak nélkül Folyik a termelés, szenved a természet (A szerző felvételei) Az elmúlt napokban sajtóértekezletet tartottak a krónikus megbetegedésben szenvedő gyerekek megsegítésére létrejött társaság képviselői. Václav Špičák docens, a prágai Bulovka Kórház gyermekosztályának a fóorv( .sa, dr. Sylva Kynčlová gyermekorvos, dr. Miroslav Vyhnálek pszichológus, a szülők nevében pedig Jirí Petlán, aki egyben a társaság elnöke is, tájékoztatták a jelenlevő újságírókat az idült megbetegedésben szenvedő gyermekek helyzetéről és az ezzel kapcsolatos problémákról, feladatokról. A krónikus megbetegedésekhez tartozik többek között az asztma és az allergia, a tüdő különböző krónikus megbetegedései, a vese működészavarai, a reuma, az anyagcserezavarok egyes típusai, valamint a növekedés és a fejlődés zavarai. Az említett betegségekben szenvedő 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma Csehországban eléri a 150 ezret. Ez nemcsak a szülőknek, hanem az egészségügynek, a társadalomnak és főleg a gyermekeknek okoz nagy gondot. Hiszen nekik is éppúgy megvan a joguk azokra az örömökre, amelyekre az egészséges gyermekeknek. špičák docens elmondta, hogy különösen aggasztó az allergiában szenvedők számának a növekedése. Míg több mint húsz évvel ezelőtt 7 százalék volt az allergiás gyermekek aránya, jelenleg ez az arány 25 százalék. Kedvezőtlen a helyzet a gyógyszerellátás terén, főleg a különböző allergia elleni szemcseppekből van hiány, és érthetően az olyan túlérzékenységekkel kapcsolatban merülnek fel problémák, amelyek bizonyos évszakokhoz kötöttek. (pl. a szénanátha). Szólt arról is, hogy eddig nagyon sok adatot nem hozhattak nyilvánosságra, így a helyzet kedvezőtlenebb, mint ahogy eddig ezt a nyilvánosság tudta. Dr. Sylva Kynčlová nézete szerint helytelen, ha az ilyen gyermekeknek csaknem mindent tiltanak. Ne sportoljanak, ne járjanak táborokba stb. Ellenkezőleg, az orvosok feladata, hogy ezeket a gyermekeket ne csak kezeljék, hanem tájékoztassák a szüleiket arról, hogy mi mindent szabad csinálniuk. Az ésszerű sportolás, a gyógytorna, a jóga, a speciális nyári táborok az egészséges táplálkozás csak hasznára válik a gyerekeknek. Jirí Petlán hangsúlyozta: azért alakult meg ez a társaság, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen a krónikus megbetegedésben szenvedő gyerekek és szüleik helyzetéről, hogy egymáson segítsenek, és nem utolsó sorban azért, hogy az allergiás gyermekek számára is legyen megfelelő tábor, ágy, ruhanemű. Más szóval, hogy minél kevesebb túlérzékenységet kiváltó ruhanemű legyen kapható. Ehhez persze időre van szükség. A társaságnak egyébként több ismert személyiség is'a tagja. Pl. a jelenleg Kanadában élő Jirí Hrdina, a csehszlovák jégkorong-válogatott tagja, akinek gyermekei allergiában szenvednek. Ezért anyagilag is támogatja a társaságot. Az említett betegségben szenvedő gyerekek megsegítésére segélyaJapot hoztak létre, melynek bankszámlája: 209046-018 ČSSP Praha 1. Václavské nám. 42., devizaalap: 3427-78678, Živnostenská banka, Na ph'kopé 20., Praha 1. (ké) Mit lehet tenni a krónikusan beteg gyerekekért