Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-07 / 157. szám, szombat

Bombarobbanás a Downing Streeten A NATO új nukleáris stratégiája Meghívás Gorbacsovnak • Megállapodás Németország fegyveres erőinek létszámában ÚJ SZÚ 1990. VII. 1253. A dokumentumtervezet csak az utolsó pillanatban készült el - még az első napon, csütörtökön is voltak nyitott kérdések -, a 16 külügymi­niszternek tegnap hajnalra sikerült tető alá hoznia. Ennek ellenére az előbb felsorolt megállapításokkal kapcsolatban már csütörtökön is voltak kiszivárogtatások. Brüsszeli diplomáciai források azt hangsú­lyozták, a nukleáris tüzérség eltávo­lítását „kétoldalú megállapodás­hoz" kötik, konkrétan, a szovjet csa­patok és fegyverzet kivonásához Közép- és Kelet-Európából. Jelen­leg az 1470 darab amerikai nukleá­ris gránát döntő többsége az NSZK területén van elhelyezve. Az a megfogalmazás pedig, amely szerint a nukleáris fegyvere­ket a NATO ezentúl csupán végső eszköznek tekinti, nem jelenti azt, hogy teljes egészében lemondanak bevetésének lehetőségéről. A Mihail Gorbacsovnak szóló meghívással kapcsolatban az említett források közölték, hogy erre ez év decembe­rében kerülhetne sor. Ezen túlmenő­en a Szovjetuniónak és a VSZ to­vábbi tagállamainak felajánlják a diplomáciai kapcsolatok felvételét az észak-atlanti szerződésbe. Ugyancsak szó volt arról, hogy a belga fővárosban hoznák létre az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet (EBEÉ) állandó tit­kárságát. A NATO szerint ez jelen­tős mértékben erősítené az EBEÉ­vel összefüggő folyamatot. Márkus Meckel, az NDK külügy­A KNDK megnyitja a Dél-Koreával közös határt (ČSTK) - A KNDK augusztus 15­én Panmindzson község térségében megnyitja a Dél-Koreával közös ha­tárt, s felszólítja Szöult, hogy tegyen hasonló intézkedéseket. A „Haza Békés Újraegyesítésének Bizottsá­ga" nevű észak-koreai szervezet tegnapi nyilatkozata szerint ez a lé­pés hozzájárul a félsziget két része közötti kapcsolatok felújításához. A KCNA hírügynökség kommentárja pedig azt fejtegette, hogy az ilyen mozgást „kétoldalúan, megkülön­böztetések nélkül lehetővé kell tenni mind a politikai pártok és szerveze­tek, mind pedig a magánszemélyek részére". Igaz az, hogy a még mindig ér­vényben levő dél-koreai nemzetbiz­tonsági törvény tiltja mindennemű magánkapcsolat kialakítását, felvé­telét a KNDK-val. Ezt az akadályt természetesen az észak-koreai kor­mány is jól ismeri, s éppen ezért van a javaslatnak propagandaíze. Je­gyezzük meg, hogy egy alkotmány­ban rögzített törvény megváltoztatá­sához a legjobb szándék mellett is időre van szükség. Másrészt az sem mellékes, hogy a KNDK lakosai en­gedély nélkül saját országuk terüle­tén sem mozoghatnak szabadon. Néhány nappal ezelőtt épp Pan­mindzsonban állapodtak meg a két Korea képviselői abban, hogy au­gusztusban Szöulban sor kerül a két ország miniszterelnökeinek" találko­zójára. A román kormány első ülése Iliescu kilépett az NMF-ből (ČSTK) - Bukarestben hivatalo­san bejelentették, hogy Ion Iliescu kilépett a Nemzeti Megmentési Frontból. A törvény értelmében ugyanis az államfő nem lehet sem­milyen politikai párt tagja. Csütörtökön tartotta meg az első ülését az új román kormány. Első­sorban az ország gazdasági fejlesz­tésének időszerű problémáival fog­lalkozott. A miniszterek rámutattak, hogy számos iparvállalat nem telje­síti szerződéses kötelezettségeit, ami komoly egyensúlyhiányt okoz a népgazdaságban. További gond, hogy több vállalatnál a bérek növe­kedése jelentősen megelőzi a mun­ka termelékenységének • növekedé­sét, ami tovább élezi a helyzetet. Ez indokolta, hogy a bankokat utasítot­ták: csak a valóban megtermelt összeget folyósítsák a vállalatoknak. Albániában dagad az elégedetlenség hulláma (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap olyan hír is érkezett, amely szerint az albán külügymi­nisztérium jelezte: hajlandók útleve­let kiállítani azok részére is, akik a különböző nagykövetségeken ke­restek menedéket. Az AFP francia hírügynökség „egy magas rangú európai diplomatától" kapott értesü­lésekre hivatkozva azt közölte, hogy az illető 18 nagykövetség képviselő­ivel tárgyalt - egyebek közt kínai és kubai diplomatákkal is - s ennek alapján úgy ítélte meg, hogy a múlt vasárnap óta 1300 albán állampol­gár kért ily módon menedéket. Ugyanezen forrás szerint a hétfőről keddre virradó éjszaka a menekül­tek és a rendőrök összecsapásaiban hozzávetőleg 20-50 személy vesz­tette életét. A hivatalos albán forrá­sok ezt tagadják. Az Európai Közösségek csütörtö­kön felszólította Albániát, engedé­lyezze a tiranai nagykövetségekre menekülteknek az eltávozást. A ti­zenkettek Európai Együttműködési Bizottsága mély aggodalmának adott hangot az Albániában kialakult válság miatt, hangsúlyozva, hogy az országban megsértik az emberi jo­gokat és a nemzetközi jog alapvető normáit. A dokumentum leszögezi, Albánia érdeklődést mutatott az utóbbi időben az iránt, hogy köze­ledjen az összeurópai folyamathoz. A tiranai események azonban szö­ges ellentétben állnak a kormánynak ezzel a nyilatkozatával. A legutóbbi tegnapi jelentések szerint az albán kormány megadja az útlevelet és a kiutazási engedélyt minden olyan külképviseletre mene­kült személynek, aki korábban nem követett el bűncselekményt. Ezt az olasz televíziónak adott interjújában mondta Albánia római nagykövete. A dolog szépséghibája csak az, hogy a nagykövet úr szerint éppen a volt „nehézfiúk és csavargók" kér­tek menedékjogot a nagykövetsége­ken s az ilyenekre nem lehet úgy tekinteni, mint akik valóban politikai menedékjogért folyamodnak. Ezen­kívül a diplomata azt is tagadta, hogy országában ellenzéki erők len­nének. Csupán azt volt hajlandó be­ismerni, hogy az utóbbi hónapban a „huligánok" több tüntetést szer­veztek. minisztere július 10-én, vagyis a jö­vő héten kedden a NATO brüsszeli központjába látogat, itt találkozik majd Manfred Wörner főtitkárral és és a NATO-országok állandó képvi­selőivel. Érdekességként elmondha­tó, az NDK külügyminisztere még sosem járt a NATO-központban, s előtte is csupán négy varsói szer­ződésbeli külügyminisztert láttak ott vendégül. Az ilyen történelmi látoga­tások sorozatát tavaly decemberben nyitotta meg Eduard Sevardnadze, őt Jirí Dienstbier csehszlovák kül­ügyminiszter, majd pedig a lengyel és a magyar diplomácia vezetője követte. Néhány száz méterre a Downing Street 10-től a brit kormányfők ha­gyományos rezidenciájától tegnap reggel egy bomba robbant. A pokol­gépet egy szemétkosárban helyez­ték el. A robbanás épp akkor történt, amikor Margaret Thatcher éppen George Bush amerikai elnökkel reggelizett. Személyi sérülés nem történt, az anyagi károk sem jelentő­sek. Egyes feltételezések szerint a NATO-csúcs és a terrorista akciók között összefüggés lehet, ezért az egész városnegyedet szigorú ellen­őrzés alatt tartják. A Reuter hírügynökség azt emel­te ki, hogy 55 éves szünet után Václav Havel az olyan államfő, akit szabadon választott parlament vá­lasztott meg. A tudósító véleménye szerint ezzel tetőzött a demokrácia felé történő átmenet első szakasza. A DPA nyugatnémet hírügynökség szerint Csehszlovákiában az embe­rek számára Václav Havel nemzeti hős, aki vérontás nélkül tudta távo­zásra kényszeríteni a kommunista rendszert. A Neues Deutschland vé­leménye, hogy Václav Havel az el­múlt hat hónap alatt bizonyította ké­pességét, s meggyőződéses de­mokrataként elnyerte a nép bizalmát és a külföld elismerését. A Neue Zeit napilap arra emlékeztetett, hogy a mai csehszlovák államfő az elmúlt húsz esztendő egynegyedét börtön­ben töltötte, s hogy könyveit a volt keleti tömb minden országában be­tiltották. A francia Libération kommentárja szerint a parlamenti szavazás ered­ménye nem volt meglepetés, ugyan­akkor a döntés nem egyhangúlag született. A lap szerint egyes képvi­selők, főleg Szlovákiából „ellenez­ték az egykori disszidensnek és a bársonyos forradalom vezéralak­jának az újraválasztását". A belga Le Soir napilap ebből az alkalomból terjedelmes cikket közölt Csehszlo­vákiáról, s az elnökválasztás mellett főleg a kormány programjával foglal­kozik. A lap kihangsúlyozza, hogy a csehszlovák gazdasági reform két fő alapelve: sem sokkterápiát a len­gyel példa szerint, sem kiárusítást a magyar példa szerint. xxx Mihail Gorbacsov szovjet állam­fő csütörtökön táviratban fejezte ki jókívánságait Václav Havelnek köz­társasági elnökké történt újraválasz­tása alkalmából. „Meggyőződésem, hogy a szovjet-csehszlovák vi­szonyról szóló nyilatkozat szellemé­ben történő közös igyekezet a jó­szomszédi és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére mindkét ország javára válik, szilárdítja a ba­rátságot, s hozzájárul Európában a béke és az együttműködés mélyí­téséhez" - áll Gorbacsov távira­tában. SZKP-kongresszus A konzervatívok nyílt sisakkal támadnak (ČSTK) - Az SZKP XXVIII. kongresszusa tegnap, a tanács­kozás ötödik nap­ján a párt moder­nizálásával foglal­kozott. A vita kö­tött az előző napi eszmecserékre, csütörtökön a de­legátusok 7 szek­cióban tanács­koztak a pártpoli­tika legfontosabb irányairól. Ta­nácskoztak a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizott­ságok is, a prog­ramnyilatkozat és az új alapszabály­zat tervezetét ugyancsak a ple­náris ülésen fog­ják megvitatni. A kongresszus négy napja, s mindenekelőtt a csütörtöki szek­cióbizottság meg­mutatta, hogy a küldöttek véle­ményei nagyon eltérőek, esetenként lényegesen különböznek. A szóvivői tájékoztatás szerint a konzervatív ellenzék keményen bírálta a pártvezetést, egyenesen kétségbe vonta a szovjet társadalom átalakítására és demokratizálására irányuló politikáját. Mihail Gorbacsov, a párt főtitká­ra a mezőgazdasági politikával fog­lalkozó szekció ülésén vett részt, itt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a pártnak nem szabad letérnie a kitűzött útról, vagyis tudomásul kell venni, hogy a hatalmi monopólium megszűnt, a párt kizárólag konkrét tettekkel bizonyíthatja igazát. Gor­bacsov kijelentette: ha nem kerül sor az SZKP lényeges megújítására, az egész átalakítás zátonyra futhat. Váratlanul éles bírálatok érték a szovjet külpolitikát az illetékes szekcióban. Azzal vádolták a párt vezetését, hogy elárulta, a kelet­európai országokat, megfojtotta az Irányvonal-keresés Merre mutasson 7 (Krokodil) ottani kommunista pártokat. Nyiku­lin tábornoK Kijelentette, a Szovjet­unió saját hibájából veszítette el szövetségeseit, az európai ház gon­dolata csak látomás, a Szovjetunió egyoldalúan hajtja végre a leszere­lést és így közepes hatalommá válik, s mindez az erőegyensúly megbon­tásához vezethet. Kirilov krími író egyenesen azt jelezte, hogy a szov­jet külpolitikát a Nyugatról irányítják. Mojszejev tábornok, vezérkari fő­nök, aki egyébként lojális a hivatalos irányvonallal szemben, ezúttal nem állta meg, hogy ne figyelmeztessen: a szovjet külpolitika esetleg a Nyu­gat egyoldalú túlsúlyához vezethet. Hasonlóan éles viták voltak a töb­bi szekcióban is, de mindenekelőtt a párt megújításával foglalkozóban. Itt akkor csaptak magasra az indula­tok, amikor Volkogonov tábornok javasolta a párt nevének megváltoz­tatását, szerinte a megfelelő név a Demokratikus Szocializmus Pártja lenne, hiszen a kommunista jövőt senki sem tudja elképzelni, még ma­ga Gorbacsov sem. Az ideológiai szekcióban a kon­zervatívok azt követelték, hogy zár­janak ki a pártból mindenkit, aki a marxizmus-leninizmusnak akár­csak egy tézisét is kétségbe vonja. Ugyanitt viszont többen indítványoz­ták, hogy az SZKP kérje felvételét a Szocialista Internacionáléba. A litván parlament csütörtökön drámai vita után szavazattöbbség­gel döntött a „Szovjetunióval való államközi találkozó" előkészítésé­ről. A határozat hangsúlyozza, a lit­ván parlament reméli, hogy a politi­kai béketárgyalások elvezetnek a demokratikus litván állam megte­remtéséhez. Szovjet desszantosok vonultak be csütörtökön 28 páncéloson és 15 tehergépkocsin Tori észt városkába, ahol a hét végén lett volna az észt háborús veteránok találkozója. A szovjet központi sajtó szerint ez fasiszta összejövetel lett volna, s bár a rendezvényt a szervezők lemond­ták, a katonák bevonulása mégis megtörtént. Ez ellen a leghatározot­tabban tiltakozott az észt kormány. A szovjet bányászok július 11 -re a Kuzbaszban egynapos politikai fi­gyelmeztető sztrájkot hirdettek. Egyelőre csak két városi bányász­szervezet csatlakozott a felhívás­hoz, a többi kollektíva esetleg a tilta­kozás más formáját választja. A dombaszi bányászsztrájkról július 8-án dönt a sztrájkbizottságok regio­nális tanácsa. A bányászok többek között a Rizskov-kormány lemondá­sát követelik a félresikerült reform­politika miatt. Brüsszel Piacgazdálkodás és vállalkozás (ČSTK) - Brüsszelben csütörtö­kön kezdődött egy nemzetközi kon­ferencia a kelet-európai országok gazdaságának átalakításáról. Az Európa Parlament, szociálista párti képviselőinek csoportja szervezte a találkozót, amelyen negyven politi­kus, közgazdász és egyetemi tanár vesz részt a nyugati és keleti orszá­gokból egyaránt. Csehszlovákiát Zdenko Pírek külügyminiszter-he­lyettes képviseli. Még a nyitó napon mondott beszédet Csehszlovákiá­nak a piacgazdálkodásra történő átállásával kapcsolatos külső és bel­ső összefüggésekről, problémákról. Az Európai Közösségek több mint 100 millió dollár készpénzt folyósít Magyarországnak és Lengyel­országnak a magánvállalkozások ösztönzésére. Az EK brüsszeli szék­helyén a héten öt új terv született az említett két ország kis és közepes vállalkozásai támogatására. Galina Brezsnyeva nyert pere (ČSTK) - Moszkva Kraszno­presznyenszkij kerületének nép­bírósága eleget tett Galina Brezsnyeva, Leonyid Brezs­nyev lánya keresetének és visz­szaszolgáltatja neki a családi va­gyont, amelynek elkobzását a férje, Jurij Csurbanov elleni perben rendeltek el. Kiderült ugyanis, hogy a legfelsőbb bíró­ság jogtalanul kobozta el az ér­tékeket, mivel szinte az egész vagyon Galina Brezsnyeva tulaj­donát képezte. A bírósági döntés értelmében a hírhedt Brezsnyev lány visz­szakapja Mercédeszét, értékes régi bútorait, csillárjait és fegy­vergyűjteményét 118 ezer rubel értékben, 64 ezer rubel értékű nyaralóját, 80 837 rubel értékű kitömött állatait és 65 492 rubel készpénzt. (ČSTK) - Londonban tegnap vé­get ért a NATO kétnapos csúcs­értekezlete. A 16 állam- és kor­mányfő részvételével megtartott ta­lálkozón elfogadott záróközlemény­nek kell meggyőznie a Szovjetuniót arról, hogy a hidegháború már való­ban véget ért. A közleményben szereplő javas­latcsomag tartalmazza a békéről szóló nyilatkozatot, amely szavatolja a Szovjetunió varsói szerződésbeli szövetségesei számára a Nyugat védelmi koncepciójának a megválto­zását. A dokumentum meghívja Mi­hail Gorbacsovot az észak-atlanti tömb brüsszeli központjába. A NATO nukleáris stratégiájának védelmi jellegét az is aláhúzza, hogy a dokumentum az atomfegyvereket csupán mint „végső megoldást" emlegeti. Megfigyelők értékelése szerint ez volt a szervezet megala­kulása óta, vagyis 1949 óta a legfon­tosabb csúcstalálkozó. Egyebek kö­zött sikerült megállapodni az egye­sült Németország fegyveres erőinek létszámában is. Mint ismeretes, a német hadsereg személyi állomá­nyának a meghatározása az egyik legfontosabb követelmény, amely­hez a Szovjetunió köti esetleges beleegyezését Németország NATO­tagságába. A NATO-országok veze­tői ezenkívül jóváhagyták az ameri­kai nukleáris muníció Európából tör­ténő kivonásának tervét, természe­tesen azzal a feltétellel, hogy a Szovjetunió is hasonlóképpen jár el. Václav Havel újraválasztásának nemzetközi visszhangja (ČSTK) - A világ hírközlő eszközei tegnap bó terjedelemben foglal­koztak Václav Havel államfővé történt újraválasztásával, s ez az alkalom ismét lehetőséget adott a hírmagyarázóknak arra, hogy átfogóbb képet rajzoljanak a csehszlovák belpolitikai helyzetről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom