Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-04 / 155. szám, szerda

A VÁLLALKOZÁS KÜZDELEM A LÉTÉRT Több lábon, nagyobb biztonságban Tegnap, az ímmel-ámmal meg­hirdetett átalakítás kapcsán, még job­bára csak- mondogattuk, hogy az óhajtott gazdasági felemelkedéshez elengedhetetlenül szükség van a ^vállalkozói kezdeményezésre. Törvényeink, szabályozórendsze­rünk is jelezte, nem gondoltuk ko­molyan az egyéni tőke és energia felszabadítását, az esetleges vállal­kozói elképzelések érvényesülésé­nek lehetővé tételét. November óta nagyot fordult a világ. Ma már törvé­nyekkel, előírásokkal, gazdasági szabályozókkal támogatjuk és ösz­tönözzük az egyéni vállalkozókedv kibontakozását. Ennek meg is van a látszata. Több-kevesebb mérlege­lés után egyre többen váltanak ipar­engedélyt, alakítanak magánvállala­tot, részvénytársaságot, vállalkoz­nak ,.főállásban" kertészkedésre, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb tevékenységre. A pezsgés láttán óhatatlanul fel­merül az emberben a kérdés, vajon mi fűti-hajtja a kezdeményezőket? Az évek óta tiltott lehetőség, a füg­getlen érvényesülésre, önrealizálás­ra való törekvés, netán a gyors meg­gazdagodás reménye? A GEBINES CSÓNAKMESTER A pati termálfürdő területén van egy kis tavacska. Mellette évekkel ezelőtt csónakházat emeltek, a Ko­máromi Járási Idegenforgalmi Igaz­gatóság kezdeményezésére fő­idényben vízibiciklit, csónakokat köl­csönöztek a vízi sportok kedvelői­nek. Nem mehetett valami fényesen az üzlet, mert a „tulaj" az idén úgy döntött, bérbe adja a tavat. Több érdeklődő is akadt, így ki­sebb árverésnek is nevezhető ver­senytárgyaláson dőlt el, végül is ki veheti bérbe a tavat, s vele a köl­csönzőt. A licitálók közül Bachorec Sándor, a komáromi Elastik kisipari szövetkezet lakatosa volt a legmeré­szebb. - A kölcsönző múlt évi nyeresége 15 ezer korona volt, ennyiben állapí­tották meg a kikiáltási árat. Kerek nyolcezret kellett „rátennem", hogy megválthassam a bérleti jogot. -Mennyi fixről mondott le a bi­zonytalanért? - A szövetkezetnél havi 2300 ko­ronám volt. - Vagyis nagyjából a kétszeresét kell megkeresnie a bérleti díjnak, hogy elmondhassa, ugyanott van, ahol lakatosként volt. A kölcsönző tavalyi nyereségét tekintve, nem túl kockázatos ez a vállalkozás? - Melyik vállalkozás nem az? Egyébként úgy kell számolni, hogy ez a vállalkozás csupán négy hó­napra szól. Ha adok is magamnak egy hónap szabadságot, még min­dig marad hét hónapom, hogy más pénzszerzési lehetőség után néz­zek. Mint lakatos vagy karbantartó, azt a 27-28 darab ezrest, amit az Elastiknál kaptam, egy jó magán­vállakozónál vagy részvénytársa­ságnál fél év alatt „összedobom". S talán még kertészkedésre is lesz időm, ami szintén hozhat valamit. HA A FŐIDÉN Y IS BEVÁLIK... Bachorec Sándor tehát számol, és bizakodik. - Adtam magamnak egy év pró­baidőt. A szerződés is így szól, azzal a kitétellel, hogy ha megtalálom a számításomat, a három vagy öt évre szóló bérleti megállapodásnál elsőbbségi jogom lesz. Ami pedig a bizakodásomat illeti, azt hiszem, nem alaptalan. Nézze, eddig itt csak júliusban és augusztusban tartottak nyitva, akkor is csak napi kilenc órát. Én az idényt megtoldom másfél hó­nappal, a napi „műszakot" meg há­rom és fél órával. Már látom, hogy megéri, mert általában az esti órák­ban a legnagyobb a forgalom, ami­kor mindenki ráun a fürdőzésre, meg egyébként is hűvösebbre fordul az idő. - A „géppark"? - Hat csónakom van és tíz vízibi­cikli. Csónakból még elférne itt ket­tő-három, de hol lehet ma csónakot venni? A vízibicikliket is állandóan bütykölni kell, ráadásul kettő teljes felújításra szorul. De azért csak boldogulok valahogy. - Mondják, más vállalkozásban is érdekelt itt a fürdő területén. - így igaz. Elvégre, aki több lábon áll, nagyobb biztonságban van. Van egy pónifogatom, s Beke Gyula ba­rátommal közösen sétakocsikázásra invitáljuk hétvégeken a fürdőzőket. Ebből is csurran-cseppen valami, főleg olyankor, ha sok a gyerek. -Június hatodikán „nyitott". Egy hónap után mit mutat a mérleg? - Maradjunk annyiban, hogy elé­gedett vagyok. Ha a főidény is bevá­lik, biztosan kiváltom az ötéves bér­letet. LASKAGOMBA, BÉRELT ISTÁLLÓBAN Marcelházán Lancz Lóránttal, a szövetkezet technikusával beszél­gettünk. Elsősorban a Földműves­szövetkezeti Szövetség hatásköré­be tartozó teendők ellátásáért fele­lős, de a gazdaság üdülőjének is ő a gondnoka. Mi azonban ezúttal nem erre voltunk kíváncsiak. Ugyan­is a tudomásunkra jutott, hogy a fia­talember másodállásban magánvál­lalkozó. Egy társával együtt bérbe vette a szövetkezet egyik ütött-ko­pott istállóját, amely részben az álla­ga miatt, részben az állattenyésztés szerkezeti átalakítása következté­ben felszabadult. -Sokat hallottam és olvastam a táplálkozás ésszerűbbé tételének szükségességéről, meg arról, hogy ebben milyen fontos szerepet játsz­hatna a gomba. Saját szükségletre már termeltem egy időben, s vala­hogy megszerettük. Csináltam egy kis piackutatást, s úgy találtam, lesz kereslet. így aztán belevágtunk... - Csiperke, laska? - Laskagomba, mégpedig átszö­vetett gabonaszalmán. A gomba igényének megfelelően fűteni, illetve hűteni nem tudjuk az istállót, így csupán évi két telepítéssel számo­lunk, de számításaim szerint így is megéri a bérletet. - Pedig nem lehet kevés a bérleti díj. - Nem is sok, tekintve, hogy vál­laltuk az épület tatarozását és kar­bantartását is. Eddig húsz darab ezrest költöttünk rá, s ez még csak a kezdet. - Milyen nagyságrendű a vállal­kozásuk? - Kezdetnek 2400 zsákkal vásá­roltunk a speciálisan előkészített és beoltott szalmából. Hogy mennyiért? Nos, kis híján 60 ezer koronáért. - Kezdők lévén, meglehetősen bátrak. - Kockázat nélkül nincs nyere­ség. Ha nem sikerül, legfeljebb rá­megy a kertészkedésből származó hasznunk. Viszont, ha sikerül... - Van remény? - Remény mindig van. Az első termési hullámban mintegy 2,5 ton­na gombát értékesítettünk. Sajnos, nem a legjobb áron, mert a többet fizető partnereink megkéstek a piac­kutatással. Viszont a gombával nem lehet várni, amíg érte jönnek. A má­sodik hullám termésével már nem lesz gondunk, mert a kertészeti szol­gáltató vállalat bármennyit hajlandó átvenni a prágai megrendelők ré­szére. Azonkívül az érsekújvári No­vofruct és a Komáromi Állami Gaz­daság is biztos vevő. Igaz, ők keve­sebbet fizetnek, hisz konzervnak vá­sárolják az alapanyagot, de töme­ges termés idején néhány korona plusz reményében nem kockáztat­hatjuk több mázsa vagy tonna minő­ségét. -Tudja-e másoknak is ajánlani a gombatermesztést? - Tudni éppen tudnám, de semmi szükségünk arra, hogy az irigyeink mellé még konkurenciát is szerez­zünk maguknak. A magánvállalko­zások kora egyúttal a létért folytatott küzdelem kora is, amit senki nem téveszthet szem elől, ha talpon akar maradni. KÁDEK GÁBOR VEGYSZER HELYETT CSALÁNLÉVEL Magyarországon a biogazdálkodás elterjesztését szorgalmazzák ÚJ SZÚ 1990. VII. 4. A mezőgazdaságban mielőbb vissza kell térni a hagyományos, a minél kevesebb káros anyagot felhasználó gazdálkodási formák­hoz. Még az sem lehetetlen, hogy ugaron hagyunk földeket; amíg a ta­laj pihen, legalább nem kap újabb mérgező vegyszeradagot, s regene­rálódik. A már elfelejtett vetésforgót is vissza kell hozni. Ezek a kijelenté­sek a minap hangzottak el Moson­magyaróvárott, a Pannon Agrártu­dományi Egyetem Mezőgazdaság­tudományi Karán. Vajon miért? - Minél előbb véget kell vetni a ta­laj mérgezésének - mondja Iván­csics János dékányhelyettes. - Ezért rendeztünk e témakörben egy nemzetközi tanácskozást. Hall­gatóinkat igyekeztünk már korábban is olyan szellemben nevelni, ha kike­rülnek a szövetkezetbe, állami gaz­daságokba ne az legyen a fő törek­vésünk, hogy nyakló nélkül szóras­sák a műtrágyát, a különböző nö­vényvédő szereket a földekre. - Nem ezek biztosítják a jó ter­mést? - Nem. Végre rá kell jönni arra, hogy a növényvédő szerek mérték­telen használata semmi jót nem hoz. Lehetnek kiugró terméseredmé­nyek, a földek, az erdők és mezők azonban egyre jobban elszennye­ződnek. A méreg a talajon át bejut a növényzetbe, a gabonába, a zöld­ségbe, gyümölcsbe, húsba és utol­jára az emberi szervezetbe. - Mondana egy rossz példát? - Itt van a DDT, ki ne emlékezne rá. Nálunk már 20 éve betiltották, de káros hatásai az emberi szervezet­ből még nem vesztek ki. Generációk öröklik ezeket a káros hatásokat. Ráadásul változatlanul vásárolunk fejlődő országoktól olyan déli gyü­mölcsöket, amelyeket még most is ezzel a méreggel permeteznek. - Mit tudnak a kutatók, a szakem­berek tanácsolni? - Az úgynevezett biogazdálko­dásnak a kisüzem felel meg a leg­jobban, de e gazdálkodási mód fel­tételeit a nagyüzemben is meglehet teremteni. Például a növényvédő szerek ésszerű használatával. Nem kell mértéktelenül permetezni, s szórni a folyékony meg más mű­trágyát. Ha a biológiai hatásokat pontosan feltárják, akkor 5-6, vagy 8-10 permetezés helyett egy, vagy legfeljebb kettő is elég. Akkor kell permetezni, amikor a kórokozó megjelenik. - Említene egy lehetőséget a kör­nyezetvédő permetezésre? - Itt van példának a levéltetű. Ká­sorítja a gyümölcsöt, a szőlőt, meg sokféle kertészeti növényt. Minek ellenük a sokféle méreg, amikor van egy természetes hatóanyag? Víz és csalán. Ez utóbbi szabadon termő, szívós gyomnövény, ma semmibe sem becsülik. Régen ezzel etették a kiskacsákat, ettől erősödtek meg. Nos, ha 10 liternyi vízbe beleteszünk egy kiló csalánlevelet, s azt állni hagyjuk néhány óráig, olyan kitűnő permetlét kapunk, amely kiirtja a le­véltetűt, s közben nem rakódik le olyan káros anyag, ami végül az emberi szervezetbe kerülhet. - A vetésforgóról is szólhatnánk. - Ennek alkalmazását a legtöbb Chňoupek hitt az „átalakításban"... Ha az elnökség javasolta, mindig jóváhagyták • A „Hetek" jótanácsa Husáknak: mondjon le! • A KB néhány tagja a rádió és a televízió elfoglalását követelte Nemrégiben BOHUSLAV CHŇOUPEK volt külügyminiszter terje­delmes interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatárásnak. Ebből az alábbiakban a CSKP KB 1987 decemberi, illetve 1989 novemberi ülésével kapcsolatos részeket közöljük, amikor változás történt a CSKP KB főtitkárának személyében. • Kormányfunkciója mellett tagja volt a CSKP Központi Bizottságának is. Jelen volt azon az ülésen, melyen Miloš Jakešt választották pártfőtit­kárrá. Miért hozta ezt a nem éppen szerencsés határozatot a CSKP KB? -Arról, hogy ki lesz a főtitkár, a CSKP KB csak formálisan döntött. A tényleges döntést a CSKP KB Elnöksége hozta, melynek hét tagja javasolta Gustáv Husáknak, hogy mondjon le főtitkári tisztségéről. Hu­sák felszólalásában a javaslattal egyetértett, s kérte felmentését. Utódjára a javaslatot saját maga terjesztette elő: „Kissé bonyolultabb a helyzet, ami az új pártfőtitkárra vonatkozó javaslatot illeti. Időköz­ben több javaslat hangzott el, de azt a részt kihagyom. Végül a CSKP KB Elnöksége megegyezett Miloš Jakeš elvtárs megválasztásában. Ismerik őt, káderjellemzését nem terjesztjük elő. Jakeš elvtárs sokéves pártmun­kás, több politikai és politikai-gazda­sági funkciót töltött be, tehát elég tapasztalata van. Kicsit zavar a kora, de 65 év, amikor az ember még egészséges, nem olyan borzasztó. Persze, fokozatosan meg kell fiatalí­tani a párt legfelsőbb szervét. Ez a természet törvénye, s ez vonatko­zik a politikai életre is. Szeretném megköszönni a támogatást, melyet pártfőtitkári funkciómban kaptam, s kérem, hogy ugyanilyen támoga­tásban részesüljön az új főtitkár is, akit ma választanak." Ahogy szokás volt - ezzel a fel­szólalással is befolyásolva -, a köz­ponti bizottság ezt a jelölést egyhan­gúan jóváhagyta. Nem emlékszem végül is, hogy a központi bizottság valamikor nem hagyott jóvá valamit, amit az elnökség terjesztett elő. Én azt kívántam volna, hogy ebbe a funkcióba olyan ember kerüljön, aki az átalakítás híve, tehát nem­csak a gazdasági változásnak, de mindenekelőtt a politikai élet demok­ratizálásának. Ezt kulcsfontosságú kritériumnak tartottam. Meg kell mondani, hogy Miloš Jakeš felszóla­lása megválasztása után a CSKP KB ülésén ezeket a reményeket va­lóra váltotta. Persze sokkal előbb felszólalt Ladislav Adamec és Ľubo­mír Štrougal az átalakítást támogat­va, akik meggyőződéses hívei voltak ennek az útnak. Politikai paradoxon marad, hogy az átalakítás politikájá­nak első képviselőit fokozatosan fél­reállították, izolálták, megfosztották funkciójuktól és végül különféle ürü­gyekkel az ötvenes évek „legjobb" hagyományának szellemében nagyüzemben egyszerűen elfelejtet­ték. A növények váltogatása előse­gíti az egyes károkozók pusztulását. Igy eleve nem kell ellenük védekez­ni, vagyis újabb mérgező anyagokat kiszórni a földekre. A biogazdálko­dást egyébként a zöldségtermesz­tés mellett mielőbb ki kell terjeszteni a gyümölcsfélékre, mindenekelőtt a szőlőre, de a gabonára és a takar­mánynövényekre is. Ha ezt nem tesszük meg, teljesen be fog szűkül­ni az élelmiszerexport, ezen belül a gabona, a hús, valamint a tejter­mékek külföldi értékesítésének le­hetősége. CSERESZNYÁK ISTVÁN ÉLETVONALAK (Nagy László felvétele) kompromittálták. Strougalt megfosz­tották szövetségi miniszterelnöki funkciójától, Adamec csak kilenc hó­napi munka után kérte felmentését, azzal, hogy a vezetés az átalakítás programját fékezte és lekicsinyelte. • Jelen volt a CSKP KB 1989. november 24-i ülésén is, melyen Miloš Jakeš lemondott. Hogyan folyt le a tanácskozás? - Ez az ülés bizonyos ménékben a CSKP KB 1968. januári ülését idézte, melyen Novotnýt váltották le. Talán azért is, mert a hagyománytól eltérően nem a prágai vár Spanyol termében folyt le, hanem a CSKP KB Politikai főiskoláján. (A CSKP KB 1968 januári ülése szintén má­sutt zajlott le. Szerk. megjegyz.) A novemberi ülés nagyon feszült légkörben zajlott le. Hozzájárult eh­hez a szervezési fogyatékosság és az egész rögtönzése. Hihetetlenül hangzik, de Miloš Jakeš azzal az elképzeléssel jött ide, hogy továbbra is funkciójában marad. Csupán Ka­rel Hoffmann, Gustáv Husák és Alo­is Indra leváltását javasolta a CSKP KB elnökségi, illetve titkári funkciójá­ból azzal, hogy megmaradnak az államapparátus vezetőségében. Ez is azt bizonyítja, milyen távol volt a valóságtól. Már az ülés kezdetén nagyon ide­ges volt. Érthető volt, hogy hosszú idő után politikai kérdésekről tanács­koznak - mert szükségszerű - és nem az „égető problémákról", mint az iskolaügy, a tudomány, a környe­zetvédelem. A vitába elsőként Josef Riman, a Csehszlovák Tudományos Akadémia akkori elnöke jelentke­zett, aki ismert volt hosszúra nyújtott szakelőadásairól. 1989. november 24-e feszült légkörében is pontosan így kezdett beszélni. Az ülés né­hányszor „tapssal" értésére adta, hogy felszólalása más vágányra te­relődik/Mindnyájan azt hitték, hogy a szónok nem tudja, mi történik az utcákon, de tévedtek. Ríman az üggyel kapcsolatban csak a végén foglalt állást. Valami olyasmit mon­dott, hogy sok levelet kap, melyben a tudományos dolgozók követelik, hogy Miloš Jakeš távozzon pártfőtít­kári funkciójából. Az első volt, aki más gondolatot mondott ki, mint ami a levegőben lógott, az első, aki a tő­kére tette a fejét. Utána - ahogy már lenni szokott, amikor jelentkezik az első kamikadze - a kritika felgyor­sult, és Jakeš távozását nagyon szenvedélyesen azok is támogatták, akik azelőtt követői voltak. A tanácskozás során drámai pilla­natok is voltak, amikor a CSKP KB néhány tagja a rádió és a televízió elfoglalását követelte. Ami engem illet, felszólalásomban határozottan a helyzet erőszakos megoldása el­len voltam. Beszédem végén felállt egy kerületi párttitkár és drámaian felkiáltott: „Elvtársak, az ellenforra­dalom már nemcsak az utcán van, hanem itt a CSKP KB-ban is. Fel­szólalásával Chňoupek hozta ide!" A pártfőtitkári tisztségbe több je­lölt is volt. Különféle nevek: Štrou­gal, Pitra, Adamec, Líška, Zajíc hangzottak el. Végül a Miloš Jakeš által javasolt, a CSKP KB vezető titkáraiból álló választóbizottság elő­terjesztette Karel Urbánek jelölését, mint fiatal, perspektivikus, felelős­ségteljes, becsületes, tiszta múltú, bár nem eléggé tapasztalt elvtársat, akit megválasztása esetén támogat­ni kell. Úgy érzem, abban a bonyo­lult helyzetben, ahová a párt került, helyére tapasztaltabb politikust kel­lett volna választani. Ezeket a kritéri­umokat teljesítette Ladislav Adamec vagy Ľubomír Štrougal is. Valaki azt mondta, a CSKP ma nem azért van válságban, mert ve­reséget szenvedett, hanem azért szenvedett vereséget, mert válság­ban volt. • ön sokéves diplomata. Gon­dolta volna, hogy országunkban az események ilyen alapvető változá­sokon mennek keresztül, mint ami 1989. november 17-e után történt? - Ilyen alapvető fordulatot nem tételeztem fel. Gondoltam, az átala­kítás útján történik a megújulás. Gondolom, nem voltam egyedül. Feldolgozta: -tgá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom