Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-30 / 176. szám, hétfő

Pedagógusbérek Európaban Tíz ország bérrendszeréről tájékozódtunk a szakirodalomban. A vizsgált országok bérrendszerét két elv alapján lehet csoportosítani: a munkaviszony-létesítés módja és a pedagógűsmunka értékelése szerint. Ha az iskola állami szervezésben működik, akkor a pedagógus állami státusba vétele kinevezéssel történik, és a pedagógusmunka az össztársadalmi munka értékrendjébe is besorolódik. Ha az iskola a helyi önkormányzat, a kis közösség intézménye, és a pedagógust választják, akkor a munka értékelése is helyi értékrendet fejez ki. A pedagógusmunka értékelése szerint a bérrendszerben három megoldást alkalmaznak: a pedagógus végzettsége, képesítése és munkatapasztalata alapján kapja a fizetést; vagy a munkakörülmények, az iskolatípus, a tanítás-nevelés körülményei, a beosztás, a felelősség a bérezésének alapja; illetve e két módszer kombinálása. Számos országban a pedagógusbérrendSzert az állami tisztségviselőkre érvényesül (Ausztriában, Lengyelországban, Franciaországban, Svédországban). Sajátos ebből a szempontból az NSZK pedagógusainak bérezése, ott az állami státusrendszer és a szerződéses viszony kombinálódik. MUNKAVISZONY, KÉPZETTSÉG Ausztriában a pedagógusok bérbesorolását meghatározó tényezők: a munkaviszony, a szakképzettség, a diploma és a végzett munka. A munkaviszony lehet főállású és szerződéses. A meghatározatlan idejű főállásban dolgozó pedagógusok a szakképzettség és az intézménytípus alapján nyolc fizetési csoportba sorolhatók, ós tizenkilenc fizetési fokozatot érhetnek el, aszerint, hogy mennyi a szolgálati idejük. Az elérhető legmagasabb bér a kezdő fokozathoz viszonyítva általában kétszeres, de magasabb képesítéssel több mint két ós félszeres is lehet. A szerződéses főállású pedagógusok esetében valamivel magasabbak a bértételek. A részmunkaidós dolgozók tizenhárom fizetési csoportba vannak besorolva, és a heti óraszám a bér alapja. Az intézményvezetők, az igazgatók bére két részből tevődik össze. Az alapbért a pedagógusokhoz hasonlóan fizetési csoport és fokozat szerint kapják, s ehhez jön a szolgálati pótlék, amelyben az intézménytípustól függően nyolc csoport van a vállalt felelősség nagysága szerint. A tanügyigazgatásban dolgozóknál beosztás szerint két csoport van, és mindkettőben tíz fizetési fokozatban léphetnek előre automatikusan. A pedagógusokéhoz viszonyítva magas a kezdő bértétel, de a tizedik fokozatban már jelentősen csökken a különbség. FRANCIAORSZÁG, SVÉDORSZÁG Franciaországban az állami iskolákban tanító pedagógusok állami hivatalnoknak számítanak. A bérskála tizenegy fokozatú, a pedagógusok az indexszámok segítségével megállapított megfelelő bérfokozat szerint kapják a fizetésüket. Besorolásuk a megfelelő bérfokozatba képesítésük, illetve munkahelyük szerint történik. Minden hivatalnok és állami alkalmazott alapfizetésének meghatározott részét úgynevezett területipótlékként kapja. Továbbá minden tanár kap havonta a maga bércsoportjának megfelelő mértékben úgynevezett végkielégítési pénzt, évente 200 és 88 frank közötti összeget. Ezenkívül vannak egyéb, nem túl jelentős összegű pótlékok meghatározott területeken dolgozók számára, továbbá túlórapótlékok is. Kis összegű pótlékok járnak a vizsgáztatásért, a záróvizsga-dolgozatok javításáért. A családi pótlék összege a gyerekek számától függően az alapfizetés meghatározott százaléka. Áthelyezéskor egyszeri pótlékban részesülhet a pedagógus, ugyanez megilleti költözködéskor is. Ha valakinek szolgálati lakásból bérlakásba kell költöznie, akkor átalányösszeg illeti meg, ami az alapfizetésének legfeljebb húsz százaléka lehet. A túlóradíjak és a pótlékok együttes összege nem haladhatja meg az alapfizetés felét. A svéd pedagógusok is állami alkalmazottak, és a közszolgálati alkalmazottakhoz hasonlóan kapják illetményüket. A fizetés mértéke a pedagógus képesítésétói, szolgálati idejétől és szolgálati helyétől függ. a bérskála a pedagógus-szakszervezet és az állami bérhivatal közti évenkénti megegyezés alapján módosul. A bér tizenkét év alatt érheti el a maximális szintet, de ehhez nem szükséges végigjárni minden fokozatot. Az alapfizetéshez pótlékok csak külön teendők ellátásáért járnak (könyvtárvezetésért, tanárjelöltekkel való foglalkozásért stb.). Ha egy pedagógus pótlékot kap, akkor óraszámkedvezménye nem lehet. VÁLTOZATOS BÉRSKÁLA A Német Szövetségi Köztársaságban egy, 1978 óta érvényes központi kormányrendelet négy osztályba rangsorolja a szellemi foglalkozások állásait: egyszerű, középszintű, kiemelt és magas szintű szolgálati tevékenységeket különböztet meg. A besorolási előírások az iskolai végzettségre, a képzettségre és a gyakornoki évekre vonatkoznak. A követelmények szintenként emelkednek. Az állások foglalkozási osztályokba vannak sorolva, és a bértáblázat ennek alapján tünteti fel a havi fizetést. Mi a továbbiakban az 1990. január elsejétől érvényes táblázatot vesszük alapul. A közoktatásban dolgozó pedagógusok a bértáblázaton a kiemelt szolgálati tevékenységek osztályába tartoznak, az egyetemi, főiskolai tanárok pedig a magas szintűek csoportjába. , A kezdő fizetéshez viszonyítva a szolgálati tevékenységek osztályába tartoznak, az egyetemi, főiskolai tanárok pedig a magas szintűek csoportjába. A kezdő fizetéshez viszonyítva a szolgálati idő végére a tanítóknál 60, a tanároknál 80, az egyetemifőiskolai oktatóknál 100 százalékkal lesz magasabb a bértétel. Az NSZK bórrendszerében fontos szerepe van annak, hogy az elméleti tanulmányok után kötelező, gyakorlati idő következik, és ennek eredményessége (a diploma minősítése) alapján történik az illető besorolása a megfelelő bércsoportba. Ezt követi a próbaidős szolgálat, ami a pedagóguspálya esetében általában két, két és fél év. TOVÁBBKÉPZÉSI PÉNZ A vizsgált országokban a bérezés és a továbbképzés közti összefüggés két típusát különböztetjük meg. Az elsőben a tanárok besorolását hiererchikus rendben állapítják meg az elemi iskolától a középiskola felső fokozatáig bezárólag, és a szakmai-tudományos képesítés megszerzését nemcsak fizetésemeléssel honorálják, hanem egy magasabb iskolafokozatba való áthelyezéssel is. Ennek a gyakorlatnak hátránya, hogy az alsóbb iskolafokozatokon felhígul a tanítói kar, kevés magasan képzett pedagógus marad meg itt. „ A másik típus esetében a magasabb képesítés megszerzését úgy is van mód több bérrel jutalmazni, hogy az illető ugyanabban az iskolafokozatban dolgozik tovább. Következésképp meg tudják tartani a különlegesen képzett és motivált tanárokat. A nők szinte mindegyik országban rövidebb ideig tartó képzési formákat választanak és a pedagógusnők kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Végezetül a fejlett európai országok pedagógusai életszínvonalának érzékeltetésére egy olyan összehasonlító vizsgálatra utalunk, amelyet a leideni egyetem kutatóközpontja végzett 1985-ben, amikor is iskolatípusonként hasonlították össze a pedagógusok fizetését, mégpedig a pénz vásárlóértéke alapján. Eszerint a pedagógusok közül a tanítók Luxemburgban vannak a legjobban megfizetve, őket követik az NSZK tanítói, illetve a dánok és a belgák. Legrosszabb a helyzetük az Olaszországban, illetve a Franciaországban dolgozó tanítóknak. A tanárokat tekintve az 1-2. helyen a luxemburgiak és az NSZK-beliek vannak, a 3. helyen pedig az írországiak. A legrosszabb helyzetben ebben a kategóriában is az olasz, illetve a francia tanárok vannak. (Megjelent a Köznevelés idei 26. •számában. Rövidített szöveg.) VAJÔ PÉTER ÚJ szú 1990. VII, 30. K

is Mezzofantikat mutogatnak nekem boldog szülők. Az egyik fiúcska magyarul köszön, németül imádkozik, az asztalnál angolul cseveg, a másik a magyaron kívül a franciát és olaszt is töri. Szomorúan bámulom a kis nyelvtehetségeket. Egyetlen nyelven se tudnak, de kettőn gagyognak, három-négyen hebegnek. A kísérlet, azt hiszem, veszedelmes. Ez a korszak - az első hét év - az, mikor a gyermek szemlélődik, érzékei útján egy életre való benyomást gyűjt, játékos boldogsággal árnyalja az ítéleteit. Kapjunk ki egy szót a sok közül, például ezt: gyenge. Aki anyanyelve teljes birtokában nő fel, az ezt a tulajdonságot összefogó, tág megkülönböztetést csakhamar szegényesnek érzi, s kis festéktálcájáról minden esetben új színt keres. Az erőtlen karó gyenge, a tavaszi levél azonban már zsenge, a könnyű ruhácska vagy a szellő lenge, a tengő fa csenevész, a düledező, régi ház rozoga, az üvegpohár törékeny, a beteges gyermek vézna vagy satnya vagy mazna, a tévedő ember gyarló, az erélytelen táplálék silány vagy hitvány vagy gyatra stb. Az azonban, aki már kiskorában tudja, hogy a gyenge schwach is, meg faible is, meg weak meg debole is, könnyen lemond a fáradságos, izgató keresésről. Őneki minden gyenge. Beéri azokkal a szókkal, melyeket tud, nem kutatja a rokon kifejezések finomságát. Az idegen alakok, tudniillik - a hangzások különbözősége folytán - csakhamar más és más színezetet kapnak előtte, s kiszorítják az anyanyelv kincsét. Csak Kosztolányi Dezső Kis Mezzofantik bizonyos mennyiségű szót fogad magába az emberi agyvelő, a többit, mint terhet, kilöki. Az ilyen gyermek könnyen kielégül. ítélete felületes, kifejezése pongyola, idétlen, szava ízetlen, üres, kedélytelen. Mind a nyelvérzéke, mint a gondolkozása elsorvad. Szavakban gondolkozunk, s nemcsak a gondolkozás hat vissza a nyelvre, hanem a nyelvtudás is visszahat a gondolkozásra. A gagyogó csoda gondolkozását idő előtt megnyomorították, szellemi vakarcsot formáltak belőle. Goethe azt írja, hogy aki nem ismer idegen nyelveket, az az anyanyelvét sem ismeri. Ez igaz. Csak tükörből pillanthatjuk meg tulajdon arcunkat, s akkor tudjuk meg, kik vagyunk, ha látjuk, miben különbözünk másoktól. De aki már az anyanyelvét sem ismeri, az ember sem lehet. Nemzetközi ember nincsen. Az politikai fogalom, annak is ábrándos és korcs. Nemzetközi gyermek pedig olyan hóbort, mely csak ebben a felemás korszakban születhetett meg. Havalaki hottentottának akarja nevelni gyermekét, az nevelje hottentottának. De nem kapkodhat jobbra és balra, mert akkor fiából még hottentotta sem lesz, nemhogy világpolgár. Az ősi rendet nem lehet kijátszani. Az megköveteli, hogy annak idején lefizessük az idegen nyelvekért, járó leckepénzt, s véres verejtékkel bújjuk a nyelvtanokat, amikor már nem hajlékony képességünkkel, de nyílt értelmünkkel megtanulhatjuk a többi nyelvet is, tökéletesen ismert anyanyelvünk alapján. A természet csak egyetlen édesanyát adott nekünk, csak egyetlen édes anyanyelvet. Ezeket a soknyelvű gyermekeket műtejen, lelki moslékon nevelik fel, gumiemlön. Szegények bal ajándékot kapnak: öt nyelvet, melynek egyike se édes, egyike se az övék, egyszerre öt mostoha anyanyelvet. Pesti Hírlap, 1922. szeptember 17. Prágai pillanatok (Méry Gábor felvételei) Mátyás király pozsonyi emlékei Idén emlékezik meg a magyarság és az egész keresztény Európa Mátyás király halálának ötszázadik évfordulójáról. Az alkalom ürügyén talán nem érdektelen feleleveníteni a nagy humanista uralkodónak a fővárosunkhoz fűződő kapcsolatát, emlékeit. A pozsonyi Városi Múzeumban őrzik a király Aranybulláját, amelyet 1464-ben adott ki. Ugyanebben az évben alapította a király a Dunamenti Egyetemet, ismertebb nevén az Academia Istropolitanát. A történelmi hűség kedvéért említsük meg, hogy az egykori Magyarország első főiskoláját Veszprémben alapította IV. László, ezt azonban 1278-ban Csák Máté hadai elpusztították. Később, 1367-ben Nagy Lajos alapít Pécsett egyetemet, majd ezt követően Zsigmond, 1395-ben Budán. Ez utóbbi 1410-ig létezett. Mátyás király, mivel függetleníteni szerette volna országát a külföldi egyete, mektől, s mivel tudta, a szellemi függetlenség záloga egy ilyen intézmény lenne, sürgette az egyetem létrehozását, amelyhez II. Pál pápa végre 1465-ben adta meg az engedélyt. Az Academia Istropolitana az akkori művelt Európa legkiválóbb tudósait nevelte, akiknek nevét egy emléktáblán is megörökítettek. Az egyetem (amely Mátyás halála után megszűnt) épületén sokáig ott függött az emléktábla - az utolsó tatarozáskor a tábla keretét is lekalapálták. Szövege így hangzott: ,,E házban és udvartelkén állott a II. Pál pápa engedélyével Mátyás király, az igazságos által 1467-ben alapított s a bolognai egyetem statútumai alapján szervezett Academia Istropolitana, melynek kancellárja Vitéz János esztergomi érsek, alkancellárja Shönberg György pozsonyi prépost, tanárai pedig Müller János, a híres Regiomontanus, Gouber Mátyás, Hüttendorfi Schrecker Miklós, Krompachi Koch Lőrinc, Gatti János, Brandolini Aurél, Péter orvostudor és llkusch csillagász voltak. E híres alkotás nagy alapítója halálával rombadőlt. Épülete utóbb királyi fegyvertárrá, majd pénzverő helyiséggé alakult át. A dicső múlt emlékének fenntartására állíttatta a<márványtáblát Pozsony cs. kir. város közönsége 1904-ik évben." Ugyancsak Mátyás király rendeletére készült a Dunán sorrendben a harmadik híd is, amely 1473-ig volt használatban. A Szent Márton székesegyház (koronázó templom) egykori főoltárán volt látható Mátyás és Beatrix címere a jobb és a bal oldalon. Sajnos, ez az oltár később a vásárúti templomba került, ahol egy tűzvész elpusztította. Ugyancsak a szentély zárókövén látható Mátyás címere 1487-es évszámmal, ekkor épült a szentély. De itt láthatjuk Olomouc címerét is, lévén Mátyás egyben Csehország királya is. Á pozsonyi várban őrizték többek között a király páncélját is, amely az 1811 -es nagy tűzvész martalékává vált, s a városháza hátsó pincéjében tartották Mátyás poggyászát, kincseit, díszsátrát és ruháit. Ezeket az ereklyéket 1809-ben semmisítették meg a francia bombák. Mátyás király reneszánsz stílusban átépítette a várat, s ugyancsak ő emeltette az ún. „Lugisland" bástyát, amely németül tudvalevően kukucskálót, figyelőt jelent. Humanista uralkodónk több alkalommal is huzamosabb ideig tartózkodott Pozsonyban, s ilyen alkalmakkor az általa alapított egyetem épületében, vagy az egykori Ventúr utcában állott Királyi Kúriában tarózkodott. (Az egyetemi könyvtár jelenlegi épülete.) Mátyás Király nevét egyébként utca is viselte, a mai Wolker utcát egykor Corvin utcának nevezték. S még egy kapcsolat, ki ne tudná: Mátyás király kolozsvári lovasszobra a pozsonyi Fadrusz János alkotása. OSWALD ISTVÁN