Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-25 / 172. szám, szerda

Bulgária Kormányhatározat a közrend helyreállítására A DESZ változatlanul elutasítja a koalíciót • Eltemették Dimitrov hamvait (ČSTK) - A bolgár kormány hétfői ülésén határozatban utasította a he­lyi tanácsokat és a közbiztonsági szerveket, tegyenek azonnali lépé­seket a törvényesség tiszteletben tartására, s vessenek véget az ál­lampolgári engedetlenségnek, a sztrájkoknak és a jogrend egyéb módon történő megsértésének. A Nagy Nemzetgyűlés irodájának és a fő politikai erők vezetésének pedig azt ajánlotta, hogy azonnal vitassák meg az országban kialakult helyze­tet, s foganatosítsanak intézkedése­ket a közrend helyreállítására. A leg­nagyobb ellenzéki koalíció, vagyis a Demokratikus Erők Szövetsége elsietettnek nevezte a kormányhatá­rozatot, mondván, hogy a kabinet túllépte hatáskörét és ezzel csak a feszültséget fokozza. A bolgár kormányhatározat ugyanis abban az időben született, amikor a vegyes nemzetiségű terü­leteken a megoldatlan nemzetiségi problémák miatt erősödött a feszült­ség, a városokban pedig egyre kiter­jedtebb az „Igazság nevében" né­ven indított mozgalom. Ezt a Szófia központjában felállított sátorvároska lakói indították el, akik már harmadik hete tiltakoznak a kormány ellen, elégedetlenek a parlament munká­jával, s hangsúlyozzák, minden le­hetséges módon fellépnek a demok­rácia és a szabadság megsértése ellen. A török kisebbség is elégedetlen­kedik, Haszkovban rövid szünet után ismét sztrájkolnak, s a hétfői nagygyűlés résztvevői a parlament pénteki nyilatkozatát a nemzetiségi kérdésről nem tartották kielégítőnek. A DESZ ismét elutasította a koalí­ciós kormányban való részvételt, mondván, hogy a „nemzeti felelős­ség kormánya", amelyre Lukanov miniszterelnök tett javaslatot, a bol­gár parlamentet visszasodorná ugyanabba a helyzetbe, amelyben Izrael—PFSZ Tárgyalni kell (ČSTK) - Az Európai Közösség államai felszólították az új konzerva­tív izraeli kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a Palesztinai Felsza­bad ítási Szervezettel. David Levy izraeli külügyminiszter azonban nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a palesztinok képviselőivel, úgy­mond, a terroristákkal nem tárgyal. Gianni De Michelis olasz külügymi­niszter és nyugat-európai kollégái véleménye szerint a PFSZ léte ob­jektív valóság. Európa és Észak­Amerika egyre jobban sürgeti a kö­zel-keleti béke megkötését. A világ közvéleménye nagy várakozással tekint a közelgő David Levy-James Baker külügyminiszteri találkozóra, és az Európai Közösségek három politikusának tuniszi megbeszélése­ire, a PFSZ-küldöttséggel, élén Fa­ruk Kaddumival. néhány hónappal ezelőtt volt. Ezt Sztojan Ganev, a DESZ szóvivője mondotta, s egyúttal bírálta a szo­cialista párt (a volt BKP) parlamenti képviselőinek azt a magatartását, hogy nem akarnak beleegyezni a kétharmados többség elvébe a törvényhozásban. Az abszolút többség elve (50 százalék plusz egy szavazat) azt jelenti, hogy automati­kusan a szocialista párt javaslatai mennek keresztül, mivel a BSZP az egy hónappal ezelőtti választások során megszerezte az abszolút többséget. A DESZ viszont azt sze­retné, ha a konstruktív ellenzék sze­repét játszhatná a parlamentben. Ganev azt is hangsúlyozta, hogy mielőbb meg kellene választani az ország államfőjét, mert Bulgáriának június 6-a óta (Mladenov ekkor kényszerült lemondásra) nincs el­nöke. Hétfőn több tízezer ember adó­zott tisztelettel Georgi Dimitrov em­lékének, akinek bebalzsamozott holttestét kivették a mauzóleumból, a múlt héten elhamvasztották, most pedig édesanyja mellé temették. Mongol választások A kommunisták biztos győztesek (ČSTK) - Mongóliában a kommu­nisták győztek a parlamenti válasz­tások vasárnapi első fordulójában. Igaz, ennek során csak a 430 parla­menti helyre pályázó 799 jelöltet választották meg. Az előzetes ered­mények szerint az ellenzéki pártok csupán 96 jelöltet állítanak a július 29-i második fordulóban, s ez már előre biztosítja a kommunisták szá­mára a többséget a törvényho­zásban. A Az első választási forduló célja csupán az volt, hogy egy képviselői helyre maximum két jelöltet válasz­szanak ki a 2400 pályázó közül. Az eredményekből az is kitűnik, hogy több olyan körzet is lesz, ahol most vasárnap két kommunista jelölt áll maid szemben egymással. Á három fő ellenzéki párt vezetői tegnap ismét bírálták a választási procedúrát és a választási törvényt, mondván, hogy ezek egyáltalán nem nevezhetők demokratikusnak. Elismerték viszont, hogy az első többpárti választások valóban sza­badok voltak. A szovjet pénzügyminiszter ígéretei Erős lesz a szociális védőháló Új elnöke van az ukrán parlamentnek (ČSTK) - Az ukrán parlament elnökévé hétfőn Leonyid Kravcsukot, az Ukrán KP KB eddigi másodtitkárát választották, ő Vlagyimir Ivaskót válltotta fel ebben a tisztségében, hiszen Ivaskót a XXVIII. pártkongresszuson az SZKP KB főtitkárá­nak helyettesévé választották. Az első pillanatban úgy tűnhet, mintha Kijevben minden a régi kerékvágásban haladna; a Legfelsőbb Tanács élére a pártappará­tus klasszikus képviselője került. De Krav­csukot több órás vita után 27 jelölt közül választották ki. Igaz, 22-en fokozatosan visszaléptek, de csupán azt követően, hogy a szónoki emelvényen véleményt mondtak az időszerű politikai kérdésekről. A Népi Tanács nevű ellenzéki tömörü­lés (főleg a Ruh mozgalom képviselőiből áll) fő jelöltje, Igor Juhnovszkij akadémi­kus az első fordulóban 160 szavazatot kapott, Kravcsuk pedig 224-et. A végső győzelmet Kravcsuk a második forduló­ban aratta. Valentyin Pavlov szovjet pénzügymi­niszter hétfő esti tévébeszédében főleg azzal foglalkozott, hogy a pénzügyek te­rén mit kell tenni a piacgazdaságra való áttérés érdekében. Tájékoztatott arról is, hogy az év első hat hónapjában a Szovjet­unió állami költségvetésének hiánya 24 milliárd rubel volt. Többször is hangsú­lyozta, hogy ezt az áttérést nem kíséri majd pénzváltás, sőt, mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy biztosítsák a lakosság megtakarításait. Azt állította, hogy az áremelések esetén arányos mó­Viták az össznémet választások körül Mindenki bírál mindenkit (ČSTK) - A keletnémet parla­mentben heves viták folynak az egyesítésről és az össznémet vá­lasztások megtartásának módjáról. Várható, hogy ebbe a vitába Helmut Kohl nyugatnémet kancellár is be­kapcsolódik, aki holnap találkozik Ausztriában Lothar de Maiziére ke­letnémet államfővel. Kohl Ausztriá­ban tölti szabadságát, Maiziére pe­dig ma érkezik Bécsbe hivatalos látogatásra. Egyébként a nyugatné­met pártok is eltérően vélekednek az említett kérdésekről. A két német parlamentnek a német egyesítéssel foglalkozó bizottságai ugyancsak holnap tárgyalnak erről a problé­máról. ÚJ SZÚ 1990. VII. 25. Wolfgang Schäuble nyugatné­met belügyminiszter leszögezte, hogy kormánya kész azonnali tár­gyalásokat kezdeni az N D K-val az össznémet választásokat rögzítő szerződésről. Szerinte ezt augusz­tus végéig ratifikálni kellene, s mó­dosítani a szövetségi választási tör­vényt. Ez azt jelentené, nogy yü-roi hatvan napra rövidítenék le a vá­lasztások kiírásának és előkészíté­sének időtartamát. Schäuble ugyan­akkor arra figyelmeztetett, leginkább a keletnémet kormány egységes ál­láspontjára lenne szükség. A helyzet jelenleg az, hogy min­den számottevő politikus myilatko­zik, mindenki bírál mindenkit, a nyu­gatnémet szociáldemokraták példá­ul a keletnémet CDU-t, a berlini parlamentben vasárnap keresztülvitt kompromisszum miatt, mondván, hogy megsértették a keletnémet ko­alíciós megállapodásokat. A kelet­német CDU és az ugyancsak kelet­német SPD megállapodása ugyanis azt feltételezi, hogy a partnerek kö­zül egyik sem fogja leszavazni a má­sikat. A nyugatnémet SPD pedig a nyugatnémet CSU-t bírálja heve­sen, amiért az SPD szűkebb elnök­sége nyilatkozatban bírálta a kelet­német kormányfőt, mondván, hogy Lothar de Maiziére álláspontja árt a német egyesítésnek. don növelik a lakossági betéteket is. Ezt követően azt fejtegette, hogy a piacgaz­daság feltételei között főleg az alacsony jövedelmű családok szociális biztonságát kell szavatolni. Ismertette a gyermekek támogatását célzó, -mintegy 10 milliárd rubeles programot. E szerint minden gye­rekre 35 rubeles pótlékot fizetnének ab­ban az esetben, ha az illető családban az egy főre eső átlagos jövedelem nem éri el a 140 rubelt. A szovjet lakosság körében is pánik­hangulatot váltott ki a benzinhiány. Az emberek felteszik a kérdést: hová lett az a 7 millió tonna kőolaj, amelyet azáltal takarították meg, hogy csökkentették az eddigi szövetséges országokba irányuló exportot. Sokakat felháborítottak azok a tévéfelvételek, amelyek bemutatták a gabonatáblák közepén üzemanyag­hiány miatt álló kombájnokat. Az illetékes kormánybizottság szerint a mezőgazda­ság az idén még kevesebb üzemanyagot kap, mint tavaly. A benzinhiány az ország fő gabonatermelő vidékein az egész ara­tást veszélyezteti, írta a moszkvai Pravda is. Litvánia, Lettország és Észtország úgy döntött, hogy saját bélyegeket fognak kiadni. Kirgizia Osban megszigorították a rendkívüli állapotot (ČSTK) - A kirgíziai Os városban és környékén tovább folytatódik az üzbégek és kirgizek közti nemzetiségi villongás. Hogy biztosítsák a lakosság nyugalmát és a rendet, tovább szigorították a szükség­állapot által bevezetett intézkedéseket Ä kijárási tilalom este 21 órától reggel 7 óráig érvényes. Az emberek csoporto­sulása is megszabott, három személynél több nem gyülekezhet egy helyen. Házku­tatásokat végezhetnek az illetékes szer­vek a bíróság engedélye nélkül is. A feszültség azonban nem enyhül. Egy diák meghalt az osi diáknegyedben szét­zavart tüntetés során, öt polgártól fegyvert koboztak el és 122 embert letar­tóztattak a kijárási tilalom megszegése miatt. Kotak faluban 1500-an - üzbégek és a velük szimpatizáló tadzsikok - tüntet­tek és követelték részvételüket a kirgiz biztonsági szervek munkájában, száma­rányuknak megfelelően. Szombaton a túlnyomórészt üzbégek lakta Uzgenbe igyekezett bejutni hárome­zer kirgiz. A belügyminisztérium csapatai ­nak sikerült megállítaniuk a feldühödött tömeget. A szovjet kormány határozattal igyekszik megoldani a munkanélküliség problémáját Kirgíziában, elsősorban a fia­talok körében. A hivatalos közlések sze­rint az országban 80 ezer munkanélkülit tartanak számon, ebből a fele Os város környékén él. A dzsungelből a dzsungelbe? Ismét bebizonyosodott, hogy nagyhatalmi döntések nélkül nem képzelhető el előrelépés a regionális konfliktusok rendezésében. Miután a múlt héten Baker amerikai külügy­miniszter a Sevardnadzeval folyta­tott tárgyalásokon meglepőnek szá­mító bejelentéseket tett, a nemzet­közi figyelem ismét a kambodzsai rendezés felé fordult. S nem csupán figyelemről van szó, hanem fokozott diplomáciai mozgásról is. Tegnap kezdték meg ez ügyben (is) tárgya­lásaikat a hat ASEAN-ország kül­ügyminiszterei, a jövő hétfőn pedig Párizsban találkoznak a három kam­bodzsai ellenzéki frakció vezetői, akik felszólították a negyedik felet, Hun Sen kormányfőt, hogy két nap­pal később csatlakozzon a megbe­szélésekhez. Előrelépést emlegettem az előbb, bár erről ebben a pillanatban még nem lehet beszélni, de szinte bizo­nyos, hogy rövidesen el kell mozdul­nia a holtpontról a rendezés ügyé­nek. Érdemes odafigyelni az ameri­kai bejelentés időzítésére is. A múlt hétfőn és kedden újabb tárgyalási fordulót tartottak Párizsban a BT öt állandó tagjának képviselői a kam­bodzsai rendezésről. Egyetértés van közöttük abban, hogy az ENSZ-nek egyrészt katonai szerepet kell vállal­nia, vagyis ellenőriznie a fegyver­szünetet és azt, hogy minden külföl­di katona távozzon, másrészt a sza­bad választásokig bizonyos közi­gazgatási feladatokat is el kellene látnia. Ezek speciális feladatok len­nének, hiszen a választásokig a négy kambodzsai fél képviselőiből alakuló ideiglenes legfelsőbb ta­nácsnak kellene elvezetnie az or­szágot. Nos, Kína közölte: enged­ményeket tett a rendezés néhány fontos kérdésében. Párizsi diplomá­ciai források viszont azt közölték, hogy nem várható olyan nagy hala­dás, mert Kína változatlanul támo­gatja a népirtó vörös khmereket, akiknek a követeléseit Vietnam vál­tozatlanul elutasítja. Ezt követően jelentette be James Baker: az Egyesült Államok a továb­biakban nem támogatja a Szihanuk vezette ellenzéki koalíciót, továbbá tárgyalásokat kezd Hanoival egy­részt a kambodzsai helyzetről, más­részt a kétoldalú viszonyról. E lépést két tényezővel magyarázta: 1. Viet­nam valóban kivonta csapatait Kam­bodzsából, s ezzel megszűnt a leg­főbb oka annak, amiért az USA eddig nem tárgyalt vele. 2. Az a ve­szély fenyeget, hogy a vörös khme­rek erőteljesen folytatják hadműve­leteiket, és átveszik az irányítást a kormányellenes koalícióban. (Az USA eddig sem a Khieu Samphan vezette vörös khmereket támogatta, hanem Szihanuk és Son Sann frak­cióját.) Jól tudják a délkelet-ázsiai téma iránt érdeklődők, hogy Baker min­den félmondata megérne egy önálló kommentárt. Most csupán azt sze­retném kiemelni, hogy elismerte: Vi­etnam tavaly valóban kivonta csapa­tait. Hiszen eddig a nemzetközi sajtó is tele volt azokkal az állításokkal, hogy Hanoi visszacsempészte kato­náit Kambodzsába, sót, az is el­hangzott, hogy ismét vagy 40 ezer fegyverese van ott. Ez gátolta a ren­dezési törekvéseket, erre hivatkozva folytatják a fegyveres harcot a vörös khmerek, ezért torpedóztak meg ed­dig minden kezdeményezést. A leg­utóbb például a múlt hónap elején Tokióban. Ott kellett volna Hun Sen kambodzsai kormányfőnek és az el­lenzéki vezetőknek a tűzszüneti megállapodást aláírni, de mivel Khieu Samphan kivonult a teremből, a megállapodás helyett csak egy semmire sem kötelező nyilatkozatot látott el kézjegyével Hun Sen és Szihanuk. Lényeges szempont a hadihely­zet. A tűzszünetet a száraz évszak végén kötötték volna meg, ez az évszak pedig a kormánycsapatok jelentős sikereivel zárult. Miután ta­valy szeptember végén a vietnami alakulatokat kivonták, az ellenzéki, főleg a vörös khmer fegyveresek jelentősen előrenyomultak. A kor­mányerők a száraz évszak beálltá­val ellenoffenzívát indítottak, kiszorí­tották az ellenzéket (tizenhárom fon­tos bázisukat számolták fel), úgy­hogy a száraz évszak végén az ország területének több mint 90 szá­zalékát ellenőrizték. A hadihelyzet a tárgyalásokon is Hun Sen kor­mányfő pozícióit erősítette, ráadásul akkor kapták a polpotista vörös khmerek az első hidegzuhanyt. Az Európai Közösségek részéről jelez­ték: a tizenkét nyugat-európai or­szág az ENSZ-közgyűlés szeptem­berben kezdődő ülésszakán Sziha­nuk emigráns kormánya ellen fog szavazni, ha továbbra is képviselve lesznek benne a vörös khmerek. Mindez magyarázza, miért indítottak Khieu Samphan fegyveresei az utóbbi hetekben hatalmas offenzí­vát. Jelenleg is folynak a súlyos harcok. A vörös khmerek szempont­jából nem is sikertelenül, ők a harc­téren akarják biztosítani a tárgyaló­asztal mellett kijátszható adukat. Az biztos, nem számítottak arra, hogy éppen most kapnak ekkora diplomá­ciai pofont Washingtontól. Másrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni: lehet különböző diplo­máciai lépéseket tenni, de az tény, hogy a vörös khmerek léteznek, nél­külük a problémák nem oldhatók meg, hiszen 30-40 ezer jól fegyel­mezett és kipróbált fegyveresről van szó (Szihanuk és Son Sann csapatai elenyésznek mellettük), A kormány­nak pedig nincs többje 40-50 ezer - korántsem annyira elszánt - kato­nánál. Egyedül Peking tudná Khieu Samphant rákényszeríteni a tűzszü­net elfogadására azzal, ha megvon­ná a vörös khmerektől a pénzügyi, katonai támogatást. Csakhogy Samphanék jelentós részt kérnek a hatalomból, s a jelenlegi kambod­zsai vezetés, valamint sokan mások is attól tartanak, hogy a vörös khme­rek ismét teljesen magukhoz ragad­nák azt. És akkor mi jönne? Egy újabb népirtás? Ilyen tömeg lefegyverzése nem könnyű, nehezen ellenőrizhető. Ha­sonlóan nem lenne könnyű a beil­leszkedés sem a normális életbe, hiszen a háború tizenegy éve alatt felnőtt egy fiatal generáció, amely semmi máshoz nem ért, csak a tá­bori élethez, a dzsungelharchoz. Rendkívül bonyolult lesz az a folya­mat, amely az amerikai lépés ered­ményeként remélhetően a jó irányba mozdul el. Azt nem lehet megjósolni, hogy a most dúló harcok mikor és hogyan érnek véget. Hiszen például a thaiföldi külügyminiszter - aki az ASEAN tanácskozás előtt nyilatko­zott - véleménye az volt, hogy az amerikai döntés elriasztja a tárgya­lásoktól a vörös khmereket, s csu­pán a dzsungelbe vezető utat hagy­ta nyitva a számukra. Sem Kína, sem az ASEAN nem ért egyet Wa­shingtonnal, viszont Pekinggel szemben az ASEAN Szihanukot tá­mogatja. A három ellenzéki vezető jövő heti találkozóján sok minden eldőlhet, legalábbis tisztázód­hat... MALINÁK ISTVÁN Les Aspin javaslata: Állítsák le a lopakodó bombázók gyártását (ČSTK) - Les Aspin, az amerikai kép­viselőház védelmi bizottságának elnöke hétfőn kijelentette: a radarok által nem érzékelhető, s ezért lopakodónak is neve­zett B 2 típusú bombázók gyártását le kellene állítani. Aspin azzal érvelt, hogy ezek a gépek túl drágák. Egy darab előállítási költségei meghaladják a 800 millió dollárt. Aspin ezzel a véleményével nemcsak az amerikai kormánnyal került szembe, hanem Sam Nunn-nal is. aki ugyancsak a Demokrata Pártnak a tagja, s a törvényhozás másik házában, a sze­nátusban tölt be hasonló tisztséget. Nunn a jövő évben két ilyen bombázó gyártását engedélyezné, egyetértésben Richard Cheney védelmi miniszterrel. A hidegháború jegei lassan olvadoz­nak, de a Pentagon ennek ellenére azt állítja, hogy a jóakaratot sem szabad túlzásba vinni. Miután a hadügyminiszté­riumnak tudomására jutott, hogy az ame­rikai haditengerészet FA 18-as típusú re­pülőgépét július 8-án egy próbarepülés alkalmával szovjet pilóta vezette, azonnal elrendelte, hogy ilyen eset többé nem ismétlődhet meg. Az olyan félautomata lőfegyverek, mint az AK-47-es vagy az izraeli Uzi, kisebb módosítások után ismét bevihetők az Egyesült Államokba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom