Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-20 / 168. szám, péntek

Péntek, 1990. július 20. Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 168 szám A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 5. együttes ülése A jövőt szolgáló törvénymódosítások a Szövetségi Gyűlés napirendjén Törvény a szerzetesrendek és kongregációk vagyonjogi viszonyainak rendezéséről Mai számunkban: Művészi megközelítés más szemszögből ... Remélhetőleg Franciaországhoz hasonlóan nemsokára mi is elmondhatjuk, hogy megnőtt a figyelem és az igény az alternatív kifejezésmód iránt, hiszen negyven év tiltása után végre elfogadottá váltak nálunk is a kísérletező kifejezésfor­mák. (4. oldal) Mérsékelt emelés ... Az árak emelkedőben vannak. Az egységesen 140 koronás kompenzációs hozzájárulás ellenére is csökken az amúgy is alacsony nyugdíjak vásárlóereje. Ezért megnyugta­tólag hatott az a bejelentés, mely szerint október 1 -tői emelik a nyugdíjakat. (5. oldal) Sztárok a csillag szemével ... Micsoda férfi! Milyen fiatal és milyen erős. Vonzóbb, mint Alain Delon, ezért szívesen látnám őt valamelyik közeljö­vőben forgatott filmemben... (7. oldal) Dienstbier Chilében ( Parlamenti tudósítónktól) - Csütörtökön délelőtt 10 órakor Zdenék Jičinský alelnök vezetésével, a szövetségi kormány tagjainak jelenlété­ben folytatta tanácskozását a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 5. együttes ülése. Előzőleg, a reggeli órákban a parlament több állandó bizottsága tartott ülést. A képviselők az előző napi ta­nácskozás zárószakaszában előter­jesztett, a csehszlovák államszövet­ségről, illetve a szövetségi központi államigazgatási szervek rendszeré­nek megváltoztatásáról szóló alkot­mánytörvény kiegészítésére, továb­bá a szövetségi központi államigaz­gatási szervek hatáskörének módo­sítására vonatkozó törvényjavasla­tot hagytak jóvá. Az alkotmánytör­vény-módosítások tételesen felso­rolják a szövetségi hatáskörű köz­ponti államigazgatási szerveket (kül­ügy, honvédelem, belüg/, pénzügy, külkereskedelem, munka- és szoci­ális ügy, közlekedés és távközlés). Új központi államigazgatási szerv a Szövetségi Nemzetgazdasági Stratégiai Minisztérium, a Szövetsé­gi Gazdasági Minisztérium és a Szö­vetségi Ellenőrzési Minisztérium. Ezenkívül törvényerőre emelkedett a Szövetségi Gazdaságiverseny-hi­vatal, valamint a Szövetségi Környe­zetvédelmi Bizottság létesítését ki­mondó alkotmánytörvény. A változtatások célja: 1. a radiká­lis gazdasági reform megvalósításá­hoz szükséges teltételek megterem­tése; 2. a tervezőmunka alapvető minőségi javítása, direktív jellegé­nek megszüntetése; 3. az európai integrációs folyamatokban való részvétel hazai feladatainak megte­remtése; 4. a gazdasági verseny feltételeinek megteremtése; 5. a vál­lalatok monopolhelyzetével való visszaélés megelőzése; 6. a környe­zetvédelmi problémák szövetségi szintű megoldásához szükséges fel­tételek megteremtése; 7. a szövet­ségi szintű ellenőrzés növelése. A szövetségi szintű államigazga­tási szervek vezetői egyben a szö­vetségi kormány tagjai is. Pavel Rychetský miniszterelnök-helyettes a kormány törvénymódosítási javas­latainak indoklásakor közölte azt is, hogy a nemzeti köztársaságok ha­táskörének növelését célzó további alkotmánymódosítási javaslatok megítélésére a három kormány le­giszlatív tanácsának elnökéből álló bizottságot hoznak létre. A Népi Ka­mara bizottságaiét Hvezdoň Koč­tuch ismertette. A bizottságok több kiegészítő javaslat mellett támogat­ják a törvénymódosítások jóváha­gyását. A vitában szót kérő 12 képviselő, valamint a bizottsági előadók felszó­lalása után a miniszterelnök-helyet­tes reagált az új javaslatokra. Ezek közül többnek a figyelembe vételé­vel végül a két kamara képviselői jóváhagyták mindhárom törvénymó­dosítási javaslatot. A csütörtöki tanácskozás soron levő napirendi pontjaként az együt­tes ülés már Alexander Dubček­nak, a Szövetségi Gyűlés elnökének (Folytatás a 2. oldalon) Előadás külpolitikánkról és kontinensünk változásairól (ČSTK) - Jirí Dienstbier mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter szerdán befejez­te hivatalos látogatását Ar­gentínában és elutazott Chi­lébe. Buenos Aires-i hivatalos látogatá­sa befejezésekor közös nyilatkoza­tot adtak ki. A nyilatkozatban pozití­van értékeli megbeszéléseit argen­tin vendéglátóival és külön kiemeli Carlos Saúl Menem elnökkel való Számolnak a nem kompromittált egykori rendőrök segítségével A három belügyi tárca vezetőjének nyilatkozata (ČSTK) - Otto Kraus alezredes, a Cseh Köztársaság Belügyminisztériumának szóvivője megbízást kapott, hogy juttassa el a Csehszlovák Sajtóirodához a szövetségi, a cseh és a szlovák belügyi tárca vezetőjének alábbi nyilatkozatát: De meddig bírja ezt a kereske­delem? - Városszerte nagy a vásárlási láz - tájékoztatott Ladislav Ceizel mérnök, a pozsonyi Drogéria vállalat igazgatója tegnap délben, miután üzletjáró körútjáról visszatért az iro­dájába. - A városközpontban há­romszor annyian állnak sorban, mint (Folytatás a 2. oldalon) Harmadik sokk ; iTIOSÓpOť Újabb országos vásárlási láz Úgy terveztem, már „komoly" témába fogok kereskedelmünk jelen­legi helyzetével kapcsolatban, hisz a közelmúltban az élelmiszerláz, majd a benzinért való sorban állás volt a legidőszerűbb, boncolgatni­való kérdés. Nemcsak az újságíró számára, az egész lakosság ezzel volt elfoglalva. Sokan órákat töltöttek a boltok, kutak előtt, ahelyett, hogy hasznos munkát végeztek volna vagy más esetben a tűző napon süttették volna magukat. Még ki sem hevertük a két sokkot, s lám itt a harmadik! Szerda délután országos méretet öltött a mosópor felvásár­lása. S hogy mi váltotta ki? Minden bizonnyal Václav Klaus pénzügymi­niszter úrnak a benzináremelés ma­gyarázatakor elejtett mondata. Ugyanis közölte, valamennyi kőolaj alapanyagú termék árát befolyásolni fogják a felmerült nehézségek. így aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy a családokban összedugták a fejüket, milyen cikkek is lehetnek ezek. Nem volt nehéz rájönni: példá­ul a mosóporok. (Pedig ezek gyártá­sához csak kis részben szüksége­sek az ilyen komponensek.) És irány az üzlet. Meg szólni kell a rokonok­nak, ismerősöknek is. Mire a kereskedők észbe kaptak, voltak, akik már egész kis készletet halmoztak fel. Megtanultuk a utóbbi időben, hogyan kell ezt csinálni? Többször fordulni, és lehetőleg min­den családtag külön-külön. (Tegnap már három kis doboz vagy egy nagy volt az egy vásárlónak járó fejadag). Felmentések, kinevezések (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök az Államvédelmi Tanács­ról szóló 10/1969-es számú alkot­mánytörvény 5. paragrafusa értel­mében felmentette tisztségéből Valtr Komáreket, a védelmi tanács alelnökét, s helyére Vácfav Valešt nevezte ki. Az államfő egyúttal Mi­lan Čičt és Richard Sachert, az Államvédelmi Tanács tagjait is fel­mentette, s helyükre Vladimir Me­čiart, illetve Ján Langošt nevezte ki. ,,Néhány héttel ezelőtt léptünk a má­sodik félévbe. Ez az az időszak, amikor értékelik az első félév eredményeit. A mérlegvonás azt mutatja, hogy jelentő­sen megnőtt a bűncselekmények száma. Olyan módszereket kell keresni, amelyek elejét veszik a bűnözés további fokozódá­sának, s hatékonyan elősegítik a bűncse­lekmények számának csökkenését. Az egyik legcélszerűbb megoldásnak a Köz­biztonsági Testület tagjai - akik egyelőre nagyon kevesen vannak - számának nö­velése tűnik. Ugyanezt követeli a közvéle­mény is, főleg a nagyobb városok lakói. De a rendőrképzés igényes feladat, és hosszabb időt követel meg. Ám van egy lehetőség, hogy azonnal, hosszú előké­születek nélkül miképp növelhető a Köz­biztonsági Testület tagjainak száma. Az Állambiztonsági Testületnél végzett ellen­őrzések befejeztével olyan, a vizsgálaton átesett, szakmailag felkészült munkatár­sak állnak rendelkezésre, akik megerősít­hetik a Közbiztonsági Testületet, s erre közös döntésünk nyomán sor is kerül. Tartósan oda lesznek beosztva, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, mivel - amint azt a polgári bizottságok megálla­pították - nem kompromittálódott szemé­lyekről van szó, akik teljesíteni, tudják a felelősségteljes szolgálatot. Ezekkel az egyénekkel - a szövetségi és a két köz­társasági kormány közbiztonsági politiká­jának elveivel összhangban - továbbra is számolunk, s a fokozódó bűnözés elleni harcban erősíteni fogják a Közbiztonsági Testület tagjainak megritkult sorait. Bízunk abban, hogy a társadalom ked­vezően fogadja ezt az intézkedést." találkozást. Megbeszéléseik folya­mán sokrétűen foglalkoztak a nem­zetközi helyzettel, az integrációs és a demokratizációs folyamat problé­máival Latin-Amerikában és Közép­Európában. Jirí Dienstbier látoga­tásra hívta meg Csehszlovákiába Argentína külügyminiszterét, Do­mingo Cavallo urat. A most befeje­ződő külügyminisztériumi találkozó a két ország legmagasabb szintű találkozóját előzte meg. A chilei kormány meghívására szerdán hivatalos látogatásra érke­zett Chilébe Jirí Dienstbier. A röpté­ren fogadta őt Enrique Silva Cim­ma külügyminiszter. Röviddel a fo­gadás után megkezdődtek a külügy­miniszterek tárgyalásai. Jirí Dienst­bier előadást tartott Csehszlovákia külpolitikájáról és a jelenlegi európai változásokról a chilei Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Chile hír­közlő szervei nagy figyelmet szen­telnek a csehszlovák külügyminisz­ter látogatásának. Az El Mercurio és a La Época lapok szerint Jirí Dienst­bier ismerteti a chilei politikusokkal hazánk politikai helyzetét a júniusi választások után és megbeszélése­ket folytat a chilei-csehszlovák kap­csolatokról. Külügyminiszterünket tegnap fogadta Patricio Aylwin chi­lei elnök. - Gorbacsov fogadta Delors-t Az európai pozitív folyamatok eredménye (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szovjet államfő Moszkvában tegnap fogadta Jacques Delors-t, az Euró­pai Közösségek Bizottságának elnö­két, aki szerda óta tartózkodik hiva­talos látogatáson a Szovjetunióban. A vendég fogadásakor Gorbacsov kijelentette, Delors látogatása a Szovjetunióban ,,a politikai élet nagyon szokatlan eseménye, amely tükrözi az Európában és a világban lejátszódó pozitív folyamatokat". Ugyancsak tegnap találkozott De­lors Nyikolaj Rizskov kormányfővel, akivel a világgazdasági kapcsola­tokba való aktívabb szovjet integrá­lódásról, a Szovjetunió és az EK együttműködésének bővítéséről tár­gyalt. Szó volt a Szovjetuniónak nyújtandó támogatásról is. Ezzel összefüggésben Rizskov kijelentet­te, csak a kölcsönösen előnyös együttműködés jöhet számításba. Kisszerűség — fönt és lent A minap még azt latolgatta a nép szerte e hazában, hogy mi mindenre nem lesz elegendő az a bizonyos 140 korona, amit alanyi jogon minden hónapban mindenki megkap az árdrágu­lás ellensúlyozására. Közben cukorért és lisztért álltak sorban az emberek, dugig töltötték olcsó tejjel a hűtőszekrényeket, és fortélyos eljárásokat eszeltek ki a háziasszonyok a felvásárolt hús mélyhűtésére. Ha ma messziről jött ember figyelne bennün­ket, könnyen ránk süthetné a kisszerűség bélye­gét. Mert nem éppen a nagyvonalúság megnyilvá­nulása, hogy tejvásárlás közben újabban bizony azt is megfontolja a háziasszony, három litert vegyen-e, vagy csak kettőt, noha tudja, hogy kamasz gyermekei akár négyet is elfogyasztaná­nak. A hentesek a megmondhatói, hogy két­három nap alatt is mennyire megtanultak az emberek óvatosabban vásárolni élelmiszert. Az ilyen kisszerűséget a szükség diktálja, és azzal kell számolnunk, hogy - reméljük, csak átmeneti időre - megnövekszik a kényszerűség­ből kisszerű emberek száma. Egy nyugat-európai gazdasági kutatóintézet úgy definiálja a szegény­séget, hogy azok a családok tartoznak e kategó­riába, amelyek jövedelmük több mint 35 százalé­kát költik élelmiszerre. Kétségtelen, hogy a 25 százalékos élelmiszer-áremelés hatására nem je­lentéktelenül növekszik nálunk is a szegénységi küszöböt átlépett családok száma. Nem nehéz bebizonyítani, hogy az anyagi lehe­tőségek szerényebbé válása az érintettek közér­zetére is hatást gyakorol. A szegénység kicsinyes­sé teszi az embereket, magatartásukat szárnysze­getté silányítja, és alkotókészségük csak félgőz­zel bontakozhat ki. Tegnap megdöbbentett a kisszerűségnek egy egészen másfajta megnyilvánulása. Az újságban olvastam, hogy a kormány tagjai úgy döntöttek, lemondanak a mindenkinek kijáró 140 korona drágasági pótlékról, és az összeget minden hónap­ban átutalják a köztársasági adományalapba. Hogyan reagált e hírre az egyik fizetéstől a másikig élő kisember? Úgy, hogy felteszi a kér­dést: vajon mennyi a miniszteri fizetés. Aki tájé­kozottabb, nyomban rávágja: 12 ezer korona. Erre az életszínvonal-statisztika alsó harmadában levők agyából az utolsó cseppig kifut a vér, a dolgozó elsápad, és levegő után kapkod. Te jó isten - mondja - egyáltalán létezik ennyi pénz? Nem tudja, hogy nincs még egy rendszer a világon, ahol olyan szánalmasan fizetik a minisz­tereket, mint nálunk, és ahol úgy kizsákmányol­ják a munkást és az alkalmazottat, mint abban a rendszerben, amelyet most igyekszünk leépí­teni. Smejlov akadémikus, szovjet reformközgaz­dász nemrég rámutatott, hogy az eddig szocialis­tának nevezett országban a béreknek a bruttó nemzeti jövedelemhez viszonyított részaránya 22-37 százalék. A kapitalista országokban ez 70 százalék körül mozog. Ez a különbség min­dennél jobban mutatja, hogy a reális szocializ­musban (amelyet most szeretnénk átalakítani pi­acgazdasági rendszerré) milyen hallatlanul ki­zsákmányoltak a dolgozók. E adatok figyelembe vételével már könnyeb­ben megérthető, miért bátorkodtam azt állítani, hogy szánalmasan fizetik nálunk a minisztereket. Azonban mindenképpen könnyebben ki tudják elégíteni igényeiket, mint az életszínvonal-statisz­tika közepétől lefelé tartozók. Mindezek ellenére úgy vélem, nem volt helyes döntés a kormányban ez a jótékonykodás ízű gesztus. Ráadásul még közhírré is tették. A kormánynak az a feladata, hogy kormányoz­za az országot, a miniszterektől pedig azt várjuk el, hogy fellendítik a rájuk bízott ágazatot. Ha már gesztus, akkor legyen nagyvonalú és történ­jék hírverés nélkül. Mert előfordul, hogy a Man­derla előtt adok az ott cirkáló koldusnak egy ötvenest. Ha szomorúbb a tekintete, esetleg szá­zast adok neki. De erről soha nem adok ki kommünikét a sajtóiroda közvetítésével. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom