Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-08 / 133. szám, péntek

Péntek, 1990. június 8. Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 133. szám Az ország felkészült a szabad választásokra A végeredményt június 13-án hozzák nyilvánosságra • Már mintegy 300 hazai és 600 külföldi újságíró akkreditáltatta magát • A Dunaszerdahelyi járásban 80 százalékos részvétellel számolnak Mai számunkban: Gorbacsov, a tőkecsalogató ... a Nyugat meg akarja menteni Gorbacsovot, mivel neki is szüksége van rá. A nehézségektől fulladozó szovjet gazdaság számára azonban ez csak szalmaszál... (3. oldal) Gyermekkéz és a felnőttek ... Tudom, hogy egyre kevesebb az állami dotációból érkező pénz. Ugyanakkor kételyeim vannak afelől, hogy a Csemadok, a Népművelési Intézet s most már a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is megtesznek-e mindent azért, hogy segítsék a gyermekek százaival a kreativitás fejlesztésének szándékával foglalkozó pedagógusokat... (4. oldal) Egy levélváltás 1945-ből ... Mondta, hogy ő nagy tisztelője Fábrynak, s megkérdezte tudom-e, hogy a nehéz időkben a szlovák munkások is támogatták Fábryt? (5. oldal) (ČSTK) - Negyvennégy év után hazánkban ismét szabad választásokat tartanak. Az új, demokratikus viszonyok, több tucat politikai párt, mozgalom és koalíció létrejöttét tették lehetővé. Közülük huszonhárom tett eleget a választásokon való indulás feltételeinek. A Független Románok Szervezetének visszalépésével ma és holnap 22 pártra, mozgalomra vagy koalícióra szavazhat a több mint 11 200 000 választópolgár a ma délután 2 órakor (némely esetben - a Szövetségi Gyűlés Elnökségének ide vonatkozó törvényerejű rendelete értelmében - már délben) megnyíló szavazóhelyiségekben. A választások elsó részeredményeit (a pártok sorrendjét) valószínűleg vasárnap délután, a végeredményt pedig június 13-án, szerdán hozzák nyilvánosságra. A választásokon létrejövő szerveknek és az általuk megválasztandó vagy kinevezendő vezetőknek a megbízatási időszaka 24 hónap múltán ér véget. Két év múlva, tehát 1992-ben ismét választásokat tartanak. Időközben azonban, a tervek szerint idén ősszel helyhatósági választásokra is sor kerül. Napjaink legfontosabb, jövőbe mutató eseménye közbiztonsági szempontból zöld utat kapott. Kezdődhetnek a választások - hangzott el a Szövetségi Belügyminisztérium koordinációs munkacsoportjának tegnapi ülésén. A prágai Óváros téri robbanást követően viszonylag stabilizálódott a társadalompolitikai helyzet. A pokolgépes merénylet ügyében indított rendőrségi vizsgálatról Pavel Hofman alezredes, a Nemzetbiztonsági Testület fővárosi és közép-csehországi kerületi parancsnoka elmondta, hogy az ismeretlen tettes elleni körözésbe a bűnüldöző szervek 75 tagja kapcsolódott be. A Szlovák Köztársaság belügyés környezetvédelmi minisztere közölte, hogy olyan személyeket vettek őrizetbe, akik választói igazolványok eladását kísérelték meg. A választási bizottságokkal közösen a Szövetségi Belügyminisztérium mozgó választóhelyiségeket is biztosított arra az esetre, ha valaki bármelyik választókörzetben pokolgépes merénylettel fenyegetőzne. A munkacsoport tegnapi tanácskozásán Andrej Sámel vezérőrnagy, első szövetségi belügyminiszter-helyettes egyebek között arról is beszámolt, hogy a múlt szombat óta hét csoport jelentkezett és fenyegetőzött fegyveres támadással. Példaként az úgynevezett Gottwaldi Kommunista Pártot hozta fel. Közölte, hogy ennek a csoportnak a névtelen levelét átadta az Alkotmány- és Demokráciavédő Hivatalnak. „Meg kell mutatnunk - amint azt az elnök úr is mondja -, hogy a békés forradalomnak fogai és karmai is vannak" - fűzte hozzá a tábornok. (Munkatársainktól) - A hazai és nemzetközi közvélemény rendkívüli érdeklődését a csehszlovákiai szabad választások iránt az is tanúsítja, (Folytatás a 2. oldalon) A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének délelőtti ülése után Václav Havel csehszlovák újságíróknak nyilatkozott Telefoto - ČSTK Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Varsói Szerződés moszkvai csúcsértekezlete Folytatódik a koppenhágai emberjogi konferencia Több tucat javaslat a szakértői bizottságok előtt A VÁCLAV HAVEL VEZETTE CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉG HAZAÉRKEZETT (ČSKT) - A szovjet fővárosban tegnap reggel 8 órakor nyílt me

g a Varsói Szerződés létével, helyzea Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének egynapos ülése, amelyen a szervezet jövőjét tekintik át. Szakértők egyetértenek abban, hogy 1955 óta, vagyis a Varsói Szerződés megalakulása óta, ez az egyik legjelentősebb esemény, amely döntő mértékben befolyásolja a paktum további sorsát. A tanácskozáson részt vevő csehszlovák küldöttség tagjai: VÁCLAV HAVEL, köztársasági elnök, MARIÁN ČALFA, a szövetségi kormány elnöke, JIRÍ DIENSTBIER külügyminiszter és MIROSLAV VACEK hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszte

r. (ČSTK) - Koppenhágában tegnaptól szakértői szinten folytatódik a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország emberi dimenziós konferenciája. A hivatalos küldöttségek kb. 600 tagja vitatja meg a napirenden szereplő kérdéseket. A bizottságok zárt ülésein folytatódik azoknak a javaslatoknak a megvitatása, melyeket a külügyminiszterek terjesztettek elő. Több tucat javaslatról van szó, melyek célja az emberi jogok tiszteletben tartásának a megszilárdítása. Vannak olyanok is, amelyekkel már foglalkozott a konferencia tavaly Párizsban megtartott első szakasza. Akkor nem sikerült olyan megszövegezést elfogadni, amely lehetővé tette volna a záródokumentum jóváhagyását. Ezúttal a külügyminiszterek már a tanácskozás nyitószakaszában reményüket fejezték ki, hogy Koppenhágában kidolgozzák a záródokumentumot. Túlsúlyban vannak azok a vélemények, melyek szerint ennek garantálnia kell az emberi jogot a pluralista rendszerre, a szabad választásokra, s biztosítaA NATO-tanács ülése (ČSTK) - Tegnap kezdődött meg Turnberry skóciai városkában a NATO külügyminisztereinek értekezlete. A tanácskozáson a legújabb európai fejleményeket tekintik át. Egy nappal korábban, szerdán a három nyugati hatalom és az NSZK külügyminiszterei a német egyesítésről tárgyaltak. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet, James Baker amerikai, Douglas Hurd brit és Roland Dumas francia külügyminiszter megállapodott abban, hogy a Németország jövőjéről szóló négy plusz kettő tárgyalások újabb fordulóját június 22-én tartják Kelet-Berlinben. nia kell a kisebbségek jogait tekintet nélkül arra, hogy ezeknek vallási vagy etnikai jellegük van. A koppenhágai konferencia keretében kétoldalú találkozók is voltak. Ľuboš Dobrovský külügyi szóvivő, miután Koppenhágából megérkezett (Folytatás a 2. oldalon) A moszkvai Oktyabrszkaja Szálló nagytermében Mihail Gorbacsov államfő üdvözölte a küldöttségeket. A hét ország legfelsőbb vezetői és a Varsói Szerződés tábornoki kara egy kerekasztal mellett kezdte meg a tanácskozást. A külügyminiszterek léptek utolsóként a terembe, mivel már korán reggel összeültek, hogy megvitassák azoknak a dokumentumoknak a tervezetét, amelyeket jóváhagyásra terjesztenek elő. Az okmányok kimunkálását már három nappal korábban megkezdték a szakértők és a külügyminiszterhelyettesek. Az értekezlet első részében Mihail Gorbacsov tájékoztatást adott egyesült államokbeli látogatásának eredményeiről, s megfogalmazta tével, továbbá a német egyesítéssel és az általános európai fejlődéssel kapcsolatos szovjet álláspontot. Ľuboš Dobrovskýnak, a csehszlovák külügyminiszter szóvivőjének tájékoztatása szerint a szovjet államfő síkraszállt a Varsói Szerződés mélyreható átalakítása és az európai biztonsági struktúra kiépítése mellett. A moszkvai nézeteket egyébként Eduard Sevardnadze külügyminiszter is megvilágította az újságírók előtt. Említette például a koppenhágai szovjet javaslatokat, amelyek az európai intézmények többlépcsős struktúrájának a kiépítését célozzák. Ezek csúcsát az európai országok legfelsőbb szintű konferenciája jelentené, amely évente vagy két(Folytatás a 2. oldalon) Q—erdai tizennégy órától tart a kamOfc pánycsend. Ma pedig tizennégy órakor megnyílnak a szavazóhelyiségek. Ez a negyvennyolc óra nagyon is szükséges ahhoz, hogy a választó zavartalanul, a tömegtájékoztató eszközöknek a pártok programjait, célkitűzéseit korábban nap mint nap únos-úntalan ismétlődő népszerűsítése nélkül nyugodtan fontolóra vehesse, mely pártot, képviselőt tartja voksára érdemesnek. Tehát előbb választunk, majd szavazunk. Négy évtized után ez is új jelenség politikai életünkben. Az elmúlt hetek folyamán a pártok egymást túllicitálva versengtek a választók „kegyeinek" elnyeréséért. Bár az értékelés korai lenne, máris elmondhatjuk, hogy programjaik sok mindenben hasonlítanak egymáshoz. Szinte valamennyi társadalmi réteg érdekvédelmét ígérték. E választási egyvetegben azonban akadtak'túlhajtott nemzeti (sokszor nacionalista) érzelmek felkorbácsolására irányuló törekvések is. Mindent egybevetve milyen is volt ez a választási kampány? Először is a múlthoz viszonyítva szokatlan. Mindenekelőtt azért, mert a pártok különféle, tartalmukban eltérő programokat hirdettek, így az állampolgár valóban választhat (és nem csupán szavazhat). Szokatlan továbbá azért is, mert a sajtóban, rádióban, televízióban sok-sok eltérő álláspont jelent meg. A máshoz szokott állampolgárt ez főképp kezdetben megzavarta. Lassan hozzá kellett szoknia, hogy egyének, csoportok sajtóban megjelenő megnyilatkozásai a múlttól eltérően nem szükségszerűen jelentenek hivatalos vagy azzal azonos álláspontot. S milyen programmal léptek leendő választóik elé a pártok - a demokrácia elveinek általános megfogalmazásán túl - a nemzetiségi jogokat, érdekeket illetően? Árnyalataiban nagyon is eltérő célkitűzésekkel. Általánosságban így vagy úgy szinte minden párt programjában szerepel a nemzetiségek érdekvédelme (hisz a kisebbségek Szabadon választunk szavazatainak megnyerésére is törekszenek), de a megvalósítást illetően az elképzelések eltérőek. A választási kampányban hamis vagy annak tünö hangok is csendültek. A választópolgárjózan, tárgyilagos megítélésének nagy próbaköve lesz, hogy a kampányra jellegzetes hangzavarból kiszűrje a tisztán csengő dallamot. Fontos kérdés, s egyben szembenézés önmagunkkal, hogy függetlenné vált lapunk milyen szerepet vállalt e választási kampányban? Nagyon nehezet. Míg a cseh és szlovák politikai pártok, mozgalmak jobbára saját sajtószerwel, többségük napilappal rendelkezik, egyetlen csehszlovákiai magyar napilapunkban valamennyi nemzetiségi politikai mozgalmunknak egyenlő teret akartunk biztosítani. Vállaltuk, hogy lapunk hasábjain más, közérdekű írások rovására is helyet adunk e mozgalmak néha nem is mindig egybecsengő anyagainak. Ellentmondásosnak tűnő megnyilvánulásaik mögött is látnunk kell célkitűzéseik azonosságát: a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség érdekvédelmét. Elképzeléseik inkább a megvalósítás formáit és módjait illetően eltérőek. Egységes fellépésük hiánya lapunk helyzetét is megnehezítette. Ám fontosnak tartottuk valamennyi mozgalmunk céljainak és jelöltjeinek ismertetését, hogy megválasztott képviselőik a törvényhozó szervekben védelmezhessék nemzetiségi érdekeinket. Ez a cél attól függetlenül is közös, hogy képviselőink mely mozgalom jelvényét viselik kabátjuk hajtókáján. A választások természetesen nem szűkíthetők le csupán nemzetiségi mozgalmainkra. Elsőrendű érdekünk, hogy országos viszonylatban is a demokrácia legmagasabb fokát képviselő pártok jelöltjei jussanak a képviseleti szervekbe. Csak a demokrácia általános győzelme lehet kezesség emberi és ezen belül nemzetiségi jogaink teljes érvényesítésére. Erről szűkebb érdekeink szem előtt tartása mellett se feledkezhetünk meg! I!/, tizennégy órakor megnyitnak a szaIVIa vazóhelyiségek. Szavazólapjaink leadásával nemcsak saját, hanem az utánunk jövő nemzedékek - gyermekeink, unokáink, sót dédunokáink jövőjéről is döntünk. Ezért mindannyiunk legsajátabb érdeke és egyben kötelessége is, hogy szavazatával a közös államban élő nemzetek és nemzeti kisebbségek európai ház irányába vezető útját egyengessük. Ezért minden szavazat számít! ZSILKA LÁSZLÓ