Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-29 / 151. szám, péntek

Az új szövetségi kormány tagjai JOSEF VAVROUŠEK, miniszter KVÉTOSLAVA KOŔÍNKOVÁ, miniszter 1944. IX. 15-én Prágában született. Nemzetisége cseh. A Cseh Műszaki Főiskola Gépészeti Karának elvégzése után az Ipari és Építőipari Gazdasági Intézet kutatója lett. Tanulmányai alatt bekapcsolódott a diákmozgalomba és 1968-ban részt vett a Lambaréne expedícióban. 1975-ben megvédte kandidátusi disszertációját. 1975-tól 1990. márciusáig a Tudományos-Múszaki Fejlesztési Kutatóintézet munkatársa volt. öt szakkönyv és számtalan tanulmány szerzője. Bekapcsolódott a Független ökológiai Mozgalom szervezésébe. Tagja volt a Független Értelmiségi Kör vezetőségének, egyik alapítója a Polgári Fórumnak. 1990 áprilisától a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság alelnöke. Josef Vavroušek pártonkívüli. 1940. július 10-én született český Brodban. Cseh nemzetiségű. Középiskolai tanulmányai befejezése után a Český Brod-i vasútállomáson dolgozott. 1967ben levelező tagozaton végzett a Zsolnai Közlekedési Főiskolán, s a prágai Közlekedési Kutatóintézet munkatársa lett. 1971-ben a Műszaki- Fejlesztési és Beruházási Minisztériumban dolgozott. A következő évben a Közlekedési és Távközlési Minisztériumhoz került. 1989 december 3-án nevezték ki miniszterré és a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé. 1964-tól tagja a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak. 1972 és 1987 között a társaság csehországi tanácsának elnökségi tagja volt. Kvétoslava Kofínková nem tagja egyetlen pártnak sem. HÁROM INTERJÚ A PARLAMENTBEN Szükséges a nemzetiségi bizottság Amint lapunk tegnapi számában közöltük, a Szövetségi Gyűlés Elnökségének két magyar nemzetiségű tagja van: Duray Miklós, az Együttélés, és Szőcs Ferenc, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője. Duray Miklóst arról kérdeztük, milyen jelentőséget tulajdonít a mozgalmak és a nemzeti kisebbségek szemszögéből az elnökségben való részvételüknek. - Az elnökség munkájában való részvétel nem a hatáskör növelését, de kétségtelenül fokozottabb reprezentációt jelent. Elsősorban azt a szempontot kell figyelembe venni, hogy az elnökség valószínűleg létrehoz olyan bizottságokat is, amelyek más témakörrel foglalkoznak majd mint az állandó parlamenti bizottságok. Fontos, hogy a nemzeti kisebbségek részéről ketten is ott vagyunk, mert így közvetlenebbül részt vehetünk a határozatok megfogalmazásában. Vannak kérdések, amelyekben az elnökség dönt. Indítványozhatjuk az egyes törvényhozási folyamatok megkezdését. A demokrácia megnyilvánulásának tulajdonítjuk az elnökségben való részvételünket, mivel a Szövetségi Gyűlésben koalíciónk a legkisebb csoportot alkotja. Még inkább szembeötlő ez, ha azt vesszük, hogy az SZNT elnökségében csak egy magyar nemzetiségű képviselő van. - A parlament bizottságait is megválasztották, de a nemzeti kisebbségekkel és etnikai csoportokkal foglalkozó nem alakult meg. - Tény: a nemzetiségi kérdés ily módon nem kapott helyet, nincs állandó bizottság. A tanácskozást megelőző kerekasztal-tárgyalásokon javasoltam a létrehozását, de ezt a többségi pártok képviselői elvetették. Arra hivatkoztak, hogy ez a nemzeti törvényhozás illetve kormányok hatáskörébe tartozik... Ez viszont.azt a veszélyt rejti magában, hogy megbomlik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmányos egysége, illetve megtörténhet, hogy egyes kérdéseket a Cseh Köztársaságban másképp ítélnek meg, mint a Szlovák Köztársaságban. Több képviselőtársamnak az a véleménye, hogy ez veszélyes helyzetet teremthet. Nézetünk szerint a parlament elnöksége mellett kellene létrehozni egy nemzetiségi bizottságot. Ez egyelőre csak ötlet, de remény van arra, hogy nem marad az. Sokat kell még tanulnunk Reggeltől a késő éjszakai órákig húzódott el a Szövetségi Gyűlés első tanácskozása. A választások körülményessége miatt többször tartottak szünetet. Egy ilyen alkalmat használtunk ki, hogy megkérdezzük Novltzky Bélát, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőjét, milyenek az első parlamenti tapasztalatai. - Nehézkessen indult el a munka, rengeteg időt veszítettünk az ügyrendi teendőkkel. Meg kell tanulnunk rugalmasabban dolgozni. -ön szerint a kezdő, tapasztalatlan képviselők okozták ezt a lassúságot? - Egy találó hasonlattal jellemezhetném a parlamenti munkát. Nemrég egy holland professzor járt a főiskolánkon, aki arra a kérdésünkre, miben látja nálunk a lemaradás legfőbb okait, a következőket sorolta fel: teljesen tájékozatlanok vagyunk, kiestünk az európai kutatótervekből és nincsenek korszerű gépeink. Ó mindezt a számítástechnikára vonatkoztatta, de azt hiszem, életünk minden területére érvényesek megállapításai. A politikában szintén hiányoznak a kellő tapasztalataink. Tehát van mit behoznunk. - Milyen törvények elfogadását tartja a legfontosabbnak ahhoz, hogy előbbre tudjunk lépni? - Nem lesz könnyű a helyzetünk. Egyszerű ugyan kijelenteni, hogy szociális piacgazdaságot kívánunk létrehozni, de a hogyan a döntő kérdés. Olyan törvényekre van szükség, melyek tág teret teremtenek a- nyugati tőke beáramlásához, a nyugati technológiák behozatalához. Aktív külföldi segítség nélkül ugyanis nehezen tudunk talpraállni. Megakadályozni a visszaéléseket A Szövetségi Gyűlés tegnap megválasztotta bizottságait, így a képviselők már tudják, mely területtel fognak a jövőben behatóan foglalkozni. Sándor Eleonóra, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen-Független Magyar Kezdeményezés képviselője a honvédelmi és biztonsági bizottságban dolgozik majd. - Nem találja furcsának, hogy nőként éppen egy ilyen „férfias" bizottságba került? - Egyáltalán nem, ez ugyanis a parlament legfontosabb bizottsága, és örülök, hogy az elképzelésünknek megfelelően éppen ebben tevékenykedhetek. - Melyek lesznek a közeljövőben a legfontosabb feladataik? - Valószínűleg az első napirendi pontok között szerepel majd a lusztráció megbízhatóságának kérdése. Ezen kívül a Belügyminisztérium felügyeletét igen fontosnak tartom. Meg kell akadályoznunk a visszaéléseket és nagyon lényeges, hogy a titkosrendőrség hálózatát valóban leépítsük. - Közbiztonságunk helyzete nyugtalanító. Véleménye szerint sikerül változtatni a helyzeten? - Bízom benne, hogy igen. Már az előző parlament is hozott olyan törvényeket, melyek ezt elősegítik. A rendőrakadémia létrehozása további törvényes lehetőséget nyújt ahhoz, hogy javuljon a lakosság biztonságérzete. DEÁK TERÉZ Törvényes keretek között Mihez vezetett a kettős alárendeltség • Műszaki szempontból lemaradtunk • Új feltételek között dolgozik a katonai elhárítás A múltban sok olyan intézmény volt, amelyet különös mítosz vett körül, mivel munkáját nem ismerte a közvélemény. Ezek közé tartozott a katonai elhárítás is. Munkatársunk, Németh János ezzel kapcsolatban a legilletékesebbhez, dr. Miroslav Čerňanský ezredeshez, a katonai elhárítás szóvivőjéhez fordult, hogy válaszoljon olvasóinkat is érdeklő fontos kérdésekre. -A katonai elhárítás munkáját kevés ember ismerte. Miért volt ez a szigorú titoktartás? - A katonai elhárítás tevékenységét meghatározó szolgálatot ismerték a hadsereg vezetői, de még az ezredparancsnokok is. (gy tehát nem mondható, hogy a hadseregben ne ismerték volna az elhárítás hatáskörét. Az emberek ma hajlamosak munkánkat kapcsolatba hozni az államrendőrséggel. Erre okot adhat a kettős alárendeltség. Bár a nemzetvédelmi minisztérium részére dolgoztunk, a belügyminisztérium kötelékébe tartoztunk. Szeretném leszögezni, hogy a katonai elhárítás sohasem fonódott össze az állambiztonsággal. Az utánpótlást, a műszaki ellátottságunkat is a hadseregtől kaptuk és adatainkat is az használta fel. - Hogyan alakulhatott ki ez a kettős alárendeltség, amelyet külső szemlélőként nehéz megérteni? -A felszabadulás után, pontosabban 1945 áprilisában az új honvédelmi minisztérium szerkezetének kiépítésekor létrejött a védelmi-elhárító részleg, amelynek feladata a hadsereg és a hadiipar felderítésére irányuló külföldi tevékenység felfedése, ha úgy tetszik megakadályozása volt. Ennek az intézménynek a főigazgatósága önállóan tevékenykedett, a honvédelmi minisztériumhoz tartozott, vezetőjét mindenkor a miniszter nevezte ki. 1951-ben az elhárítás a nemzetbiztonsági minisztériumhoz került, ekkor kapta a mai nevét: katonai elhárítás. Ez a minisztérium 1953-ban egyesült a belügyminisztériummal, így a katonai elhárítás is oda került. Helytelen döntés volt ez, szorgalmazói a szovjet példához ragaszkodtak. Ez a döntés az évek során nemegyszer problémát okozott elhárító tevékenységünkben. 1968-ban lépéseket tettek az illetékesek, hogy az intézmény átkerüljön a honvédelmi minisztérium hatáskörébe, de az ismert események nem adtak lehetőséget erre. • A múltban a katonai elhárítás csak az államtitok és a köztársaság védelmét szolgálta, vagy adatait a pártapparátus is felhasználta? - Úgy tudom, nem. Az elhárítás jelentéseit mindenkor a honvédelmi minisztérium, annak vezérkara, illetve a belügyi tárca használta fel. A pártapparátussal nem volt kapcsolatunk, sőt a hadsereggel ellentétben az elhárításnál politikai tisztek sem voltak. Az viszont igaz, hogy a hadsereg politikai tisztjei az elhárítás számára tabunak számítottak, de mindez már a múlté. Az új emberek felvételénél a szakmai tudás, a jó egészségi állapot és a feddhetetlen előélet számít. Hadd mondjam el, hogy a hadseregben megváltunk azoktól, akik a múltban törvénysértést követtek el, vagy visszaéltek beosztásukkal. • Sikerült elérniük, amit 1968ban is célul tűztek ki: április elsejétől a honvédelmi minisztériumhoz tartoznak. Milyen hatással van ez az önök munkájára? - Kedvezően befolyásolja. Tevékenységünk fő iránya a régi maradt, de jobban meg tudjuk szervezni munkánkat. A honvédelmi tárca határozza meg feladatainkat, csakis neki tartozunk munkánkról számot adni. A hadsereg létszámának csökkenésével nekünk is lépést kell tartanunk, és ez lehetőséget ad arra, hogy a katonai elhárításban csak a legjobb szakemberek maradjanak. • Elhárító szolgálatunk összehasonlítható-e más országokéval? -Az elhárító tevékenység módszerei az egész világban hasonlóak, csupán a műszaki felszereltség tér el egymástól. Sajnos, ezen a téren mi lemaradtunk, főleg a korszerű számítógépek hiányoznak, de remélem, hogy ezt a hátrányunkat fokozatosan be tudjuk majd hozni. • Megnyitottuk az államhatárokat, egyre nő a hazánk iránti érdeklődés. Nem okoz ez gondot az elhárításnak? - Kétségtelen, hogy több lett a munkánk, de megjegyzem, hogy a hazánk iránti érdeklődés a múltban sem volt lebecsülendő. Most, hogy a nemzetközi helyzet megváltozott, az emberek milliói érkeznek hozzánk, kétségtelen, hogy nem mindenki üzletember vagy egyszerű turista, vannak köztük olyanok is, akiket meghatározott céllal küldenek hozzánk. Bár nehezebb körülmények között, de igyekszünk a törvényes keretek között az ország javát és biztonságát szolgálni. Milena, Eva és a többiek MAGÁNVÁLLALKOZÓI KÖRKÉP A magánvállalkozói törvény érvénybe lépése óta a Garam menti járási székhelyen, Léván is gomba módra szaporodnak a magánüzletek és szolgáltatórészlegek. A kínálat: szauna és masszázs, videocentrum, kozmetika és fodrásszalon, virágkereskedés, butikok és különböző szolgáltatások. Kedvcsinálónak bemutatunk néhányat. A pozsonyi Milena butik lévai részlege az egykori ifjúsági klub helyiségében van. Az ízlésesen berendezett üzletben elegáns ruhák, szoknyák, blúzok várják a vásárlókat. Halk zene teszi nem mindennapivá a vásárlást. - Pozsonyból kapjuk az árut- mondja Eva Bogdanová eladó. - A kínálatot főleg esküvői és más alkalmi ruhák alkotják. Fontosnak tartjuk az egyediséget, s ez természetesen meg is mutatkozik az árakon. A ruhák alapanyaga sem mindennapi. Eva Bogdanová elmondja, hogy a butik tulajdonosa hirdetés útján keresett munkatársakat. Nehezen találtak megfelelő helyiséget, végül az ifjúsági szervezet ajánlotta fel egyik klubhelyiségét. -Április 17-én nyitottunk ki először. A kínálatot a jövőben férfiruházattal is bővíteni szeretnénk. A vásárlók minden kívánságának eleget akarunk tenni. Mutatóba néhány kiegészítőt is hoztunk a ruhákhoz. Csak idővel válik el, megérte-e a befektetés. Léva belvárosában a megszokott szürke üzletek között üdítő látvány csodálatos kirakatával, boltíves ablakával Michlo András virágkereskedése. A múlt év novemberében nyílt üzlet szinte becsalogatja a járókelőt. Mikor a kezdetekről faggatjuk a tulajdonost, elmondja, hogy már Epiil a Stop centrum Az első magánáruház Losoncon Meglepetést okozott a Jilemnický utca fasora mögött hosszan elnyúló épület látványa. Az előregyártott elemekből emelt-épület inkább egy költséges állami beruházásra emlékeztetett, mintsem egy magánvállalkozásra. Losoncon mindenki tudja - az épület előtti parkoló üzemelését csöppet sem zavarva, a fákat és a környező természetet maximálisan kímélve, a másutt szokásos nagy felvonulási területet nélkülözve - Turek László mérnök magánvállalkozó építkezik, illetve építtet itt. A név nem mindenki számára takar ismert személyt, de a városban és környékén kevesen akadnak, akik ne ismernék, ne csodálnák a Vasút-utcai virágbolt szolgáltatásait. Ott mindig van három-négy féle friss virág, cserepes virágok és szobanövények gazdag választékban kaphatók, ízléses virágkosarak rendelhetők, ha menyasszonyi csokor, vagy tán gyászkoszorú kell, azzal is szolgálhatnak. Az idén áprilisban nyílt az üzlet, mely vonzza a látogatókat, sokan csupán azért térnek ide vissza, mert már egyszer voltak itt és megtetszett nekik ez a hely. Az üzletben kedvesen és szolgálatkészen felesége, Ida szolgálja ki a vásárlókat. A mezőgazdasági mérnök a virágok mintegy hatvan százalékát maga termeszti családi házuk kertjében, míg a többit Csehországból, szövetkezetek szállítják ide. Az üzlet közgazdász elárusítónője eredetileg arra gondolt, hogy kozmetikumokat is kellene árusítaniuk. Majd amikor egy jóbarát üzlettársra leltek, aki kötöttárut készít, ezzel is bővíteni akarták a kínálatot. Lassan a bérelt üzlethelyiség kicsinek bizonyult, a terveik pedig nagyok voltak. - Mivel nem tudtunk elképzelésünknek és céljainknak megfelelő helyen épületet bérelni, barátommal, Igor Menekkel megvettünk a városközpontban egy családi házat. Egy építőművész barátunk a tél folyamán elkészítette a terveket és április végén egy-két nap alatt lebontottuk a régi épületet. Májusban már építkeztünk, előregyártott elemekből, maszek kőművesek és segédmunkások bevonásával. Június végére tető alatt lesz a Stop centrum, és gyors ütemben folytatjuk a belső munkálatokat. Október elején nyitjuk a földszint üzlethelyiségeit: a virágüzletet, egy romantikus cukrászdát, a kozmetikai és kötöttárú részleget. Még nem döntöttünk, hogy az emeleti részben nyugati elektronikát fogunk-e árusítani, vagy cipőboltot, esetleg valami más luxusboltot nyitunk-e. POLGÁRI LÁSZLÓ régebben foglalkozott virágtermesztéssel. -Idővel beláttam, hogy nem tudom előteremteni a nélkülözhetetlen anyagiakat, és úgy éreztem, hogy növénytermesztő lévén, a munkahelyemen sem tudok az elképzeléseim szerint érvényesülni, így aztán a feleségemmel együtt a nóvéremékhez társultam, s létrehoztuk ezt a virágkereskedést. Megtudtuk, a legnagyobb gondot nekik is a helyiség okozta. Az épület, amely otthont adott ennek az üzletnek, a lévai evangélikus egyház tulajdona. - Tulajdonképpen puszta véletlen, hogy sikerült megszerezni. Az evangélikus egyház tiszteletese felajánlotta, hogy bérbe adnák. Mindjárt meg is egyeztünk. Michlo András nem titkolja, hogy a virágok nagy része nagyüzemi termesztésből származik. Nagyon jó, korrekt kapcsolatot sikerült kialakítanunk a brnói, Turany Mír Efsz-el, akik az ország legjobb dísznövénytermesztői közé tartoznak. A rózsákat és orchideákat magántermesztőktől szerzik be. - Rózsából sajnos mindig kevés van. Amennyit sikerül beszereznünk, az mind elfogy a menyasszonyi csokrokra. Úgy gondolom, csokraink elérik az európai színvonalat. Brigitta, a feleségem tagja a Magyar Virágkötők Országos Szövetségének, rendszeresen eljár a különböző bemutatókra, azokon sok ötletet meríthet. A csokrokat az általunk összeállított katalógusból választhatják ki a mind igényesebb menyasszonyok. * * * Éva butik. Annak ellenére, hogy itt is női ruhákat kínálnak, nem konkurálnak a másik butiknak. Mindennapi ruhatárunkba illő darabokat ajánlanak, az egyediséget nem tartják mérvadónak. Eva Szabóovát, az üzlet vezetőjét otthonában, kattogó varrógépek rengeteg befejezésre váró ruha között találjuk. - Egy évvel ezelőtt nyitottuk meg az üzletünket- tudjuk meg tőle. - Hogy miért döntöttünk ilyen megoldás mellett és megéri-e? Amíg nem teljes a felszerelésünk, nehéz válaszolni. Talán néhány év múlva... Sok gondot okoz, hogy csak hosszas utánjárással tudjuk beszerezni a megfelelő anyagokat. Meggyőződésem szerint, a vásárlók elégedettek a választékkal. Az árak is az átlegvevők pénztárcájához igazodnak. A modelleket maga tervezi, csak ritkán merít ötletet a divatlapokból. Azt vallja, nem fél a konkurenciától, hiszen, amíg nem fogy ki az ötletekből, nincs vesztenivalója. Körbenéztünk, gyönyörködtünk. Elmerültünk az orchideák, szegfűk, gerberák és a többi számunkra ismeretlen virág színskálájának csodálatában, a szebbnél szebb ruhakölteményekben és arra gondoltunk, bárcsak több ilyen magánvállalkozó lenne. Olyan, akinek az üzletét szívesen látogatja az ember, mert kedves mosoly, néhány jó szó, kellemes környezet és gazdag kínálat fogadja. ISKI IBOLYA GUBÍK ANDREA ÚJ SZÚ 1208 1990. VI. 27.