Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-28 / 150. szám, csütörtök

A Szlovák Köztársaság új kormányának tagjai VLADIMÍR MEČIAR, az SZK kormányának elnöke 1942. VII. 26-án Zólyomban született. Nemzetisége szlovák. (NYEE) A középis­kola befejezése után 1959-tól a Žiar nad Hronom-i Járási Nemzeti Bizottságon dol­gozott. A tényleges katonai szolgálat után az ifjúsági szövetség tisztségviselője lett, járási majd szlovákiai szinten. Először a járási bizottság munkatársaként dolgo­zo'.:, majd titkárrá választották, 1967-68­ban pedig a CSISZ Járási Bizottságának elnöke volt. 1966-ban Gútán az ifjúsági építkezést irányította. 1967-68-ban a já­rási népi ellenőrzési bizottság alelnöki funkcióját is betöltötte. 1969-ben a szlo­vákiai ifjúsági kongresszuson új progresz­szív javaslatokat tett, ezért 1969 végén leváltották, majd 1970-ben kizárták a CSKP-bói. 1973-ig a Dubnica nad Vá­hom-i Nehézgépipa.ri Művekben dolgozott mint olvasztár. 1973-tól a nemšovái Sklo­m obalban dolgozott előadóként, majd ké­sőbb vállalati jogászként. 1990. januárjá­tól az SZK belügyi és környezetvédelmi minisztere. JÁN ČARNOGURSKÝ, a kormány első elnökhelyettese 1944. I. l-jén Pozsonyban született. Szlovák nemzetiségű (KDM) 1969-ben fejezte be tanulmányait a Prágai Károly Egyetem Jogi Karán. 1971-ben a jogtudományok doktora lett. 1970-tól 1981-ig jogászként dolgozott, miközben ismert egyházi aktivistává és politikai disszidenssé vált. 1981-ben egy politikai perben vállalt védelemért kizárták a jogászok közül. Ezután gépkocsiveze­tőként, később vállalati jogászként dolgo­zott, mígnem 1987-ben munka nélkül ma­radt. Annak ellenére, hogy kizárták a jo­gászok közül, továbbra is jogi tanácsokat adott az ellenzéki és egyházi aktivisták­nak. 1988-ban Bratislavské listy címmel szamizdat folyóiratot jelentetett meg. 1989 augusztusában letartóztatták, felfor­gató tevékenységgel vádolták. A gyengéd forradalom kitörése után szabadult. A nemzeti megértés szövetségi kormá­nyában az első elnökhelyettes tisztségét töltötte be, a törvényhozásért volt felelős és egy ideig a Szövetségi Belügyminisz­térium irányításáért is. A Keresztényde­mokrata Mozgalom elnöke. JOZEF KUČERÁK, a kormány alelnöke 1939. IV. 18-án Hronecben született. Szlovák nemzetiségű. (NYEE) A gimnázium elvégzése után 1956-tól a Pozsonyi Közgazdasági Főiskolán ta­nult, majd tanulmányai befejezése után ugyanitt tanársegédként dolgozott. 1967­ben megvédte kandidátusi disszertáció­ját. Az Életszínvonalkutató Intézet mun­katársa lett. Vissza akart térni a Közgaz­dasági Főiskolára, de 1968. évi állásfog­lalása miatt ezt nem tették számára lehe­tővé. Később a Társadalomfejlesztési Ku­tatóintézetben dolgozott. 1989-tól a Szlo­vák Tudományos Akadémia Prognoszti­kai Intézetének munkatársa. 1990január­jától a Szövetségi Gyűlés képviselője, a Nemzetek Kamarája Elnökségének tag­ja volt. VLADIMÍR ONDRUŠ, a kormány alelnöke 1942. V. 23-án Pozsonyban született. Nemzetisége szlovák. (NYEE) 1959-ben érettségizett és mivel apját egy konstruált per alapján bebörtönözték, munkásként kezdett dolgozni. 1961 és 1967 között a Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója volt. Tanulmányai befejezése után a Priemstav, majd az Életszínvonal­kutató Intézet munkatársa lett. 1978-tól 1980-ig a pozsonyi Zelenina vállalat igaz­gatóhelyettese volt. 1980-tól osztályveze­tőként a Társadalomfejlesztési Kutató In­tézetben dolgozott. A szlovák természet­védők mozgalmának keretében együtt­működött a Bratislava nahlas dokumen­tum összeállításában: 1990-tól a szlovák környezetvédelmi bizottság elnöke volt. ZÁSZLÓS GÁBOR, a kormány alelnöke 195-1. IV. 7-én született Pozsonyban. Magyar nemzetiségű (NYEE-FMK) Az erdészeti szakmunkásképző intézet elvégzése után 1970-ig erdómunkásként dolgozott. 1972-ben leérettségizett, és ta­nulmányait a Prágai Károly Egyetem Jogi karán folytatta. Tanulmányai befejezése és a katonai szolgálat után a dunaszerda­helyi Jednota üzemjogásza, később osz­tályvezetője volt. 1980-tól 1983-ig a Légi Efsz, majd 1983-tól 1989-ig a dunaszer­dahelyi Dukla Efsz üzemi jogászaként dolgozott. 1990 elején a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke lett. ANTON ANDRÁŠ belügyminiszter Született 1953. VII. 16-án Pozsony­ban. Szlovák nemzetiségű. (KDM) Gépipari szakközépiskolát végzett, majd a kassai Műszaki Főiskola Gépész­mérnöki Karán tanult. Tanulmányait 1977-ben fejezte be. 1978-tól 1985-ig a gépipari szakközépiskola tanára volt. 1985-tól a poprádi Naftoprojekt tervezője­ként dolgozott, 1990-tól pedig a Poprádi Járási Nemzeti Bizottság elnöke volt. JOZEF BELCÁK, gazdasági miniszter RUDOLF FILKUS miniszter, a Szlovák Terv- és Tudományos -Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke ravai bányákban dolgozott. Visszatérte után a rózsahegyi Járási Építőipari Válla­lat munkaügyi osztályának vezetője lett, és közben befejezte tanulmányait a Köz­gazdasági Főiskolán. A vállalat igazgató­helyettese lett, majd 1960-tól a Hydro­stavban, 1963-tól 1989-ig pedig az építő­ipar szervezési intézetének munkatársa volt. 1990-től a Közgazdasági Főiskola alkalmazottja. Neves ökonómus, kiberne­tikus, politológus és genetikus. 1969-tól a The Institute of Management Sciences tagja. MARTIN HVOZDIK miniszter, a népi ellenőrzési bizottság elnöke 1934. IX. 8-án Nižné Ladičkovcében született. Szlovák nemzetiségű. (KDM) Közgazdasági szakközépiskolában érettségizett, majd a Pozsonyi Közgazda­sági Főiskolán tanult. Több mint hatéves vállalati gyakorlat után 1971-ben a terve­zési minisztérium munkatársa lett, onnan azonban politikai nézetei miatt távoznia kellett. További munkahelye az Ipari Rendszerek Intézete volt, amelyben kü­lönböző tisztségeket töltött be az igazga­tóhelyettesi posztig. 1990-ben kinevezték a Szlovák Tervezési és Tudományos­Műszaki Fejlesztési Bizottság alelnökévé. JOZEF DUBNÍČEK fejlesztési és építőipari miniszter 1927. szeptember 2-án született Po­zsonyban. Szlovák nemzetiségű. (NYEE). Felsőfokú gazdaságtudományi tanulmá­nyait 1950-ben fejezte be. Tényleges ka­tonai szolgálatát letöltve a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Közgazdasági Intéze­téhez került. Itt 1972-ig dolgozott, ekkor politikai okok miatt távozni kényszerült az intézetből. 1962-ben védte meg kandidá­tusi disszertációs munkáját. 1967-ben ne­vezték kí a Pozsonyi Közgazdaság-tudo­mányi Főiskola docensévé. Röviddel ezu­tán az NSZK-ba került, egy évet töltött a kiéli és macburgí egyetemen. Hazatéré­se után tudományos munkatársként dol­gozott az Árügyí Kutatóintézetben, majd a Központi Népgazdasági Kutatóintézet­ben. 1989-ben ismét az NSZK-ban, a köl­ni egyetemen tanult. Az év elejétől újra az SZTA Közgazdasági Intézetében dolgo­zott. JÁN HOLČÍK ipari miniszter 1952. XI. 11-én Nagymihályban szüle­tett. Szlovák nemzetiségű (NYEE) A Kassai Šafárik Egyetem Jogi Karán végezte tanulmányait. 1976-tól 1978-ig a Kassai Kerületi Ügyészség alkalmazott­ja volt. 1979-tól 1988-ig a Vízműépítési Vállalat, majd a kassai Közmű- és Mélyé­pítő Vállalat jogásza volt. 1990-tól a Ke­let-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke volt. JOZEF CHREN, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 1940. III. 19-én Pozsonyban született. Szlovák nemzetiségű (DP) Az érettségi után a Komenský Egyetem Orvostudományi Karán kezdett tanulni, de tanulmányait abbahagyta, egy évig bányászként dolgozott, majd bevonult ka­tonai szolgálatra, és hat évig a pozsonyi Faipari Kutatóintézet munkatársa volt. 1968-tól tagja a Szlovák Megújhodás Pártjának, 1972-ig a párt politikai munka­társa volt. Nézetei miatt munkaviszonyát felbontották. Egy ideig munka nélkül volt, majd a pozsonyi Stavoindustria raktárosa lett. Több beosztásban dolgozott, s egyút­tal tanulni kezdett a Közgazdasági Főis­kolán. Az utóbbi 10 évben a Stavoindust­ria igazgatóhelyettese volt. 1990. február 1-jétól a Demokrata Párt ügyvezető alel­nöke. MICHAL DŽATKO, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1937. IV. 14-én Nagyszombatban szü­letett. Szlovák nemzetiségű. (DP) 1959-ben a Pozsonyi Műszaki Főisko­la Vegyipari Karán fejezte be tanulmánya­it. A Dimitrov Vegyiművek kutatómérnöke, majd az üzem szerves technológiai kuta­tóintézetének munkatársa lett. 1983-tól a Pozsonyi Vegyészeti Technológiai Ku­tatóintézet igazgatóhelyettese volt. 1974-1975-ben tanulmányokat folytatott Nagy-Britanniában, 1979-1980-ban pe­dig az ENSZ ösztöndíjasaként az Egye­sült Államokban. Kandidátusi disszertáci­óját 1975-ben védte meg. Negyvenhét tudományos munka és 110 csehszlovák találmány szerzője, illetve társszerzője. Az utóbbi hónapokban az ipari miniszter helyettese volt. AUGUSTÍN MARIÁN HÚSKA miniszter, a nemzeti vagyont privatizáló és igazgató hivatal elnöke 1931. I. 10-én Kňažíceben született. Szlovák nemzetiségű (KDM) 1950-ben gimnáziumban érettségizett, de származása miatt nem tanulhatott tovább. Több munkahelye volt. 1953-tól a zvolení Erdészeti Főiskolán tanult. A ka­tonai szolgálat után 1960-tól 1971-ig a kassai Piloímpregna, majd a Technopol alkalmazottja volt. 1975-tól az Interal részvénytársaságban dolgozik, 1990-től igazgatóként. MILAN KŇAŽKO, miniszter 1931. VIII. 29-én Vranov nad Topľou­ban született. Szlovák nemzetiségű. (KDM) Eperjesen érettségizett, majd Po­zsonyban a Komenský Egyetem Termé­szettudományi Karán tanult. 1959-ben politikai okokból távoznia kellett a Szlovák Tudományos Akadémia Biológiai Intéze­téből. 1961-ig több középiskolában taní­tott, azóta a pozsonyi Talajtani Kutatóin­tézet munkatársa. 1969-1970-ben a hol­landiai Nemzetközi Agrokémiai Kutató­központban dolgozott. 1972-től a biológiai tudományok kandidátusa, több tudomá­nyos munka~~szerzóje. Aktívan bekapcso­lódik a szakemberek nemzetközi együtt­működésébe. 1990 májusától a Cseh­szlovák Mezőgazdasági Akadémia tagja. 1929. IX. 9-én Habovában született. Szlovák nemzetiségű (NYEE). A rózsahegyi gimnázium, majd a túróc­szentmártoni Kereskedelmi Akadémia el­végzése után Pozsonyban a Gazdaság­tudományi Főiskolán tanult. Apja politikai üldöztetése miatt tanulmányait félbe kel­lett szakítania. A gólnicbányai Erdőgaz­dasági Üzemben kezdett dolgozni, innen vonult be katonának. Katonaként az ost­1945. VIII. 28-án Horné Plachtincében született. Szlovák nemzetiségű. (NYEE) Az építőipari szakközépiskola elvégzé­se után a Zeneművészeti Főiskolára je­lentkezett, de nem vették fel. Díszletező­ként, majd később bányászként dolgo­zott. 1964-ben felvették a prágai Színmű­vészeti Főiskolára és ettől kezdve a sike­res fiatal színészek közé tartozott. Az 1968. évi megszállás után két évig a fran­ciaországi Nancyban tanult. Visszatérte után a Korzó Színház művésze volt, amely azonban rövidesen megszűnt, s a pozsonyi Új Színpadhoz csatolták. Később a Szlovák Nemzeti Színház szer­ződtette. 1990-től a köztársasági elnök tanácsadója. ÚJ SZÚ 1198 1990. VI. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom