Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám, kedd

Bízzunk a koronában Az állami bank igazgatója pénzpolitikánkról Árfolyamok, konvertibilitás, pénzpolitika - gazdasági reformunkkal kapcsolatos leggyakrabban használt kifejezések. Csupa olyan fogalom, amely állandó vita tárgya és számos kérdést von maga után. Közülük néhányra Josef Tošovsky mérnök, ja Csehszlovák Állami Bank elnöke válaszolt a Rudé právónak adott interjújában. A beszélgetést kivonatosan közöljük. • A vállalatok tizenhét koronáért, a lakosok harminc koronáért vásárolják a dollárt. Belső konvertibilitás esetén azonban csak egy árfolyamnak kellene érvényben lennie. Vajon milyen lesz az? - örülnénk, ha az árfolyamokat mielőbb egységesíthetnénk s reméljük, már a jövő év elején sikerül ehhez megteremtenünk a feltételeket. Tény viszont, hogy devizahelyzetünk szempontjából kereteket kell megállapítanunk az állampolgárok részére. A fogyasztás növekedése miatt nem adósodhatunk el, mert gazdaságunknak pillanatnyilag nem futja az ilyesmire. A turistaárfolyam egyelőre a keresletet szabályozza. • Milyen árfolyamra számíthatunk tehát a jövő évben? - A kormány jóváhagyásával a kereskedelmi árfolyam tizenhét -huszonnégy korona között mozog majd. Mi inkább a felső határral számolunk, mivel a devizák alacsony árfolyama egyensúlyt nélkülöző gazdaságunkban gyors ütemű eladósodáshoz vezetne. Gyorsan kimerülnének devizatartalékaink, s mi ezt nem akarjuk. Stabilizálni szeretnénk az árfolyamot, hogy ezáltal biztonságot nyújtsunk a vállalati szférának. • A 17-24 koronás árfolyam a turisták számára is érvényes lesz? - Még nem tudjuk. Szívesen egységesítenénk az árfolyamokat, de ha ez sikerül is, nem zárhatjuk ki, hogy valamilyen formában szabályozzuk a lakosok devizavásárlását a bankokban. • Az árfolyam nyilván majd attól függ, hogy a központi banknak milyen devizatadalékokat kell létrehoznia. -Körülbelül háromnegyed milliárd dollár értékű deviza és 105 tonna arany van tartalékban. Az arany és a devizák jelenlegi piaci árai alapján tartalékaink 1,75 milliárd dollár értékűek. Úgy gondoljuk, hogy a belső konvertibilitás bevezetéséhez, illetve ahhoz, hogy működtethessük az egész rendszert, ki kell egészítenünk tartalékainkat. Még nem tudom pontosan megmondani, mekkora összegre lesz szükség. Most végezzük a számításokat. • Nyilván nagy összegről van szó. Miként szerezhetjük meg? - Erre több mód is van. Részben tárgyalhatunk nemzetközi szervezetekkel, a legfejlettebb országok központi bankjaival, vagy elmehetünk a tőkepiacra és megpróbálhatjuk megszerezni Csehszlovákia számára az első államkölcsönt. • L/gy gondolja, kapunk majd hitelt? - Attól függ, hogy gazdasági reformprogramunk megnyerő lesz-e a külföldi országok számára. Be kell bizonyítanunk a világnak, hogy reformunk fellendíti gazdaságunkat. Ha úgy találják, hogy a lépések formái, módjai és eszközei megfelelnek elképzeléseiknek, úgy hiszem, adnak nekünk hitelt. • A sajtó már közölte a hírt: a cseh kormány javasolja, hogy a szabadságok időszakában mesterségesen erősítsék meg a korona turistaárfolyamát. Miként vélekedik a bank erről a javaslatról? - Az árfolyam megszilárdítása abban az esetben lenne reális és előnyös, ha a beváltást az így megállapított értéken tudnánk kikényszeríteni. Véleményem szerint ez pillanatnyilag lehetetlen. Az ilyen intézkedés elfogadása azt jelentené, hogy behunyjuk a szemünket, s nem vesszük észre, hogy bővül a feketepiac. Ahelyett, hogy a pénz a külföldi turistáktól a bankba kerülne, a feketézők Kezébe vándorol. Még mindig tartja magát az illúzió, hogy a turistaárfolyam megváltozása mindent megold. Sajnos, sem a feketézők sem pedig a bécsi piac nem igazodik árfolyamlistánkhoz. • Na és a felvásárlás? - Úgy gondolom, megtettük a szükséges adminisztratív intézkedéseket. A benzint talonokra lehet vásárolni, az élelmiszerárak szintén a turistaidényben emelkednek. Határátkelőhelyeinken új vámintézkedések léptek életbe. Értesüléseink szerint az osztrák turisták részéről érezhetően csökkent a tömeges felvásárlás. A másik oldalon viszont a szolgáltatásokban növekednek devizabevételeink. • Nem foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a korona árfolyamát valamely szabadon átváltható valutájához kötik? Például a márkához, mivel feltételezhető, hogy az egyesült Németország lesz legnagyobb kereskedelmi partnerünk. - A pénzpolitikában az egyik alternatíva, hogy a hazai pénz árfolyama valamelyik külföldi valutához kapcsolódjon. Mi is gondoltunk már erre. Kérdés persze, hogy ez a valuta éppen a márka legyen-e. A dollár vagy az ECU - az európai pénznem - is számításba jöhet. Másfajta megoldás, ha a korona árfolyamát semmilyen konvertibilis valutához sem kapcsoljuk. • A gazdasági reformmal bajlódó környező országok némelyikében elhatározták, hoav a kiválasztott konvertibilis valutától teszik függővé az árfolyamokat... - Lengyelország a zlotyt a dollárhoz, Jugoszlávia pedig a dinárt a nyugatnémet márkához kapcsolta. Ausztria és Svájc pénzük árfolyamát szintén a nyugatnémet márkától tette függővé. E területen fontos szerepet játszik a külkereskedelem volumene, amely a meghatározott pénznemben valósul meg. A szilárd árfolyam biztonságot nyújt az exportőröknek, s megőrzik áruik exportképességét. Ezt a tényt mi is fontolóra vesszük. A kérdésről, hogy igen vagy nem, a második félévben döntünk. • Mit jelent majd vállalataink számára a belső konvertibilitás, amelyet a feltételezések szerint 1991. január 1-jén vezetünk be? - Országunk devizagazdálkodásának minőségi változása ez. A devizát mindig valamilyen módon elosztottuk. Most másként ítéljük meg a helyzetet. Azt szeretnénk elérni, hogy a váljalatok koronában gondolkodjanak, s ne rendeljenek mindent alá a devizaszerzésnek. • Megszüntetik a vállalatok devizaszámláit is? - Ezek a számlák a belső konvertibilitás esetén elvesztik értelmüket. Hiszen a vállalatoknak január 2-tól lehetőségük lesz devizát vásárolni. Ami a már létező számlák sorsát illeti, tanulmányozzuk a lengyel tapasztalatokat. A vagyonszámláknál és a devizaigénylési számláknál az eljárás kölcsönösen összefonódik. Elég, ha a vállalatoknak lesz koronájuk. • Miként működik majd a belső konvertibilitás rendszere? - Az árfolyamot piacszerűen állapítjuk meg. Bankközi lesz és a kereslet-kínálat szerint alakul majd ki. • Tehát ez egy nagy, rendszeres devizaaukció lesz? - Igen, naponta változnak majd az árfolyamok. • Ennek azonban műszaki feltételei is vannak. Már kialakították ezeket? - Most szervezzük a bankközi devizapiacot. Egyelőre még nincs annyi ilyen bankunk, hogy ne tudnánk megszervezni a munkát. • Komoly feladat vár önökre - meg kell erősíteni a koronába vetett bizalmat. - Ez egyúttal az egész rendszer működésének kulcskérdése. A pénzbe vetett bizalomnak szélesebb gazdasági összefüggései vannak és sok tényezőtől függ. Pénzügyi szempontból az árfolyamnak, a kamatnak és a pénzkibocsátásnak van fontos szerepe. Ha nem a pénzbe vetett bizalom légkörében fogunk dolgozni, akkor mindig valahol a sarokba szorulunk majd - szemben a devalvációval, a spekulációval, az inflációval. A képen látható falumúzeum épületeinek eredeti helye már évtizedek óta víz alatt van - a Liptovská Mara-i vízgyűjtő fenekén. A zsolnai Műemlékvédelmi Építóvállalat a Pribylinába áthelyezett épületeket most hozta rendbe, s így ezt a skanzent már útitervükbe iktathatják, akik szabadságra a hegyekbe indulnak, (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Túlzsúfolt utak, kevés parkolóhely Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának parancsnokhelyettese - Hogyan értékeli a közúti közlekedés helyzetét a szlovák fővárosban? - Őszintén megmondva, nem a legjobb. Az utak műszaki állapota sok helyen nem megfelelő, gyakoriak az útbontások, az átépítések, ami sok bosszúságot okoz a járművezetőknek és nekünk is. Nem megfelelő a gépjárművek műszaki állapota sem és baj van a közlekedési fegyelemmel. Az idén öt hónap alatt 2204 balesetet jegyeztünk fel, mintegy ötszázzal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Kilencvenkilenc karambolnál játszott közre az ittasság, ami több, mint tavaly. Tizenkét ember vesztette életét és az anyagi kár meghaladja a tizenkét millió koronát. Durva szabálysértésért 158 jármű vezetői engedélyt vontunk be, hatvannyolcat ittas vezetésért. - Mi okozza a legtöbb balesetet? -Elsősorban a figyelmetlen és fegyelmezetlen vezetést kell megemlíteni. Csupán májusban 52 szerencsétlenséget az előnyszabály meg nem adása, harmincegyet a nem megfelelő követési távolság okozott és nem kis gondot jelent a gyorshajtás is. A balesetveszélyes helyeken rendszeresen ügyeletet tartunk. El szeretném mondani, hogy negyvenegy útkereszteződés irányítását már hosszabb ideje számítógép vezérli, de sajnos, csak négy útkereszteződésben van ipari televíziós kamera felszerelve. Az volt az elképzelésünk, hogy a tech„Nem veszítettük el Csehszlovákiát" Munkatársunk kérdéseire Yves Barrelli, Franciaország prágai nagykövetségének tanácsosa válaszol ÚJ SZÚ 1990. VI. 26. Néhány hónappal ezelőtt végleg elköszöntünk a régi Európától. Újat építünk, felülbírálva közben az egyes, főleg a nyugati országokhoz fűződő kapcsolatainkat, s új alapokra helyezve valamennyit. De vajon hogyan tegyük ezt? Mire építhetünk? Miként alakulhatnak a jövőben kölcsönösen előnyös kapcsolataink? Ahány ország, annyiféle szokás, lehetőség, elképzelés. Epp ezért talán jobb, ha Nyugat-Európát országaira bontva elemezzük. Ezúttal olyan szakembert kértem fel erre, akinek Franciaország a hazája, de jelenleg Csehszlovákiában él. Beszélgetőpartnerem Yves Barrelli. Franciaország prágai nagykövetségének tanácsosa. • Ha arra gondolunk, hogy Kelet- és NyugatEurópa országainak kapcsolatai milyenek voltak, milyenek ma és várhatóan miként alakulnak, akkor ezúttal talán könnyebb jósolni, mint értékelni. Már csak azért is, mert nem nagyon van mit értékelni, ön Csehszlovákia és Franciaország esetében miként ítéli meg a kérdést? - örülünk, hogy nem veszítettük el Csehszlovákiát, hogy együttműködésünk új, s reméljük kölcsönösen sok hasznot hozó időszakba lép. Az elmúlt negyven évről sajnos nem sokat lehet elmondani. A csaknem fél évszázad különösebb nyomok nélkül múlt el. A novemberi eseményeknek köszönhetően folytathatjuk a közös munkát. S ez nagyon fontos: nem kezdjük, hanem folytatjuk az együttműködést. Egyébként mi mindig azt vallottuk, hogy Csehszlovákiának aktív kapcsolatai kell hogy legyenek Nyugat-Európával, s benne Franciaországgal. A lehetőség most érkezett el. • Jelenünk, s következésképpen jövőnk mindinkább összefonódik. Véleménye szerint melyek azok a területek, amelyeken a legeredményesebben együttműködhetünk? - Komoly lehetőségeket látok a kultúrában. Ezen a területen rengeteg ötletünk van. A közeljövőben például kultúrközpontot létesítünk Pozsonyban, szeptemberben pedig ugyanitt megnyílik a szlovák-francia gimnázium. Tulajdonképpen a kulturális kapcsolatokon keresztül rakhatjuk le a gazdasági-kereskedelmi együttműködés alapjait, amelyet két irányban valósíthatunk meg. Az első az állam és a különféle intézmények hatásköre, amelybe elsősorban a szakemberképzés tartozik. Sokat segíthetünk az elméleti és gyakorlati képzésben, gondolok itt a pénzügyi és bankszakemberek oktatására, az indikatív tervezéssel, a piacgazdasággal való megismertetésre. A másik irány megvalósítása viszont már nem az állam dolga. Franciaországban a piacgazdálkodás elvei érvényesülnek, ebből kifolyólag az állam nem mondhatja senkinek, hogy jöjjön hozzánk és vállalkozzon, illetve francia vállalatok külföldön fektessenek be. Az ilyen jellegű együttműködéshez mindkét országban meg kell teremteni a feltételeket, amelyek most már Csehszlovákiában sem hiányoznak. Az önök országa a francia vállalatok számára több szempontból is vonzó, ezért szorgalmazzák a kooperációt és keresik a tőkebefektetési lehetőségeket. • • Az együttműködés még inkább csak a partnerkeresés szakaszában van, vagy netán már konkrét példákról is beszámolhat? - Az autógyártásban már aláírtuk az együttműködési szerződést az AVI A-val. Kamionok készülnek majd csehszlovák-francia kooperációban. A távközlésben szintén sokrétű és eredményes a közös munka. A kohászatban az USINOR francia cég a kassai Kelet-szlovákiai Vasművel készül szerződést kötni. A vegyipari együttműködés szintén komoly lehetőségeket rejt magában. • Ebből tán arra lehet következtetni, hogy Franciaország fokozottan érdeklődik a hazai piac iránt? - Számunkra Csehszlovákia fölöttébb érdekes terület. Külföldi, köztük francia szakemberek tanulmányt készítettek a kelet-európai államokról. Az összehasonlításban az önök országa került az első helyre. Csehszlovákiának kevés az adóssága, gazdag ipari és mezőgazdasági hagyományai vannak, s az emberek képzettsége is megfelelő. Épp ezért azt gondolom, hogy néhány év múlva, miután az ország áttért a piacgazdaságra, sok érdekes dolgot lehet majd itt megvalósítani. Tudatosítani kell, hogy befektetni vagy együttműködni nem a szimpátiára építve jönnek majd a vállalatok, hanem a nyereség érdekében. Hiszen a nyugati államokban a gazdasági eredmény az elsődleges. Egyébként - mind országuk gazdasági-társadalmi fejlődését, mind a csehszlovák-francia együttműködést illetően - derűlátó vagyok. KOVÁCS EDIT' nika segítségével a forgalmas utakon zöldhullámot létesítünk, megteremtjük a folyamatos közúti közlekedés feltételeit. Ez a rendszer sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, gyakori a meghibásodás. A felújításra nincs pénz, illetve valuta, pedig a korszerűsítés sok problémát megoldana. - Itt a fő turistaidény, hogyan készültek fel rá? - Mint a múltban, az idén is állományunk nagyobb része szolgálatot teljesít majd, de ahhoz, hogy a megnövekedett közúti forgalomból reánk háruló feladatoknak maradéktalanul eleget tudjunk tenni, nem vagyunk elegen. A szlovák fővárosban az utóbbi öt évben negyven ezerre növekedett az autók száma. Hogy mennyi turista érkezik hozzánk, azt nehéz megmondani. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy tavaly a szlovák főváros közelében levő két határátkelőhelyen több mint 1 millió autó hagyta el az országot, ezek érintették a várost is. A kamionoknak csupán kis része halad át a városon. Nyáron a legtöbb gondot a parkolóhelyek hiánya okozza, főleg a városközpontban. Két fontos parkolóhelyen szálloda épült, illetve épül. Jó volna, ha az autósok a városszéli parkolóhelyeket vennék igénybe. Azokat a járműveket, amelyek nem megengedett helyen parkolnak és akadályozzák a közlekedést, kénytelenek vagyunk elvontatni. - A megnövekedett közúti forgalomban hogyan szándékoznak a rendet, a fegyelmet megtartani? - Elsősorban szép szóval, de ha másképpen nem megy, a bírságolástól sem riadunk vissza. A szolgálatot teljesítő rendőreink számot viselnek, így a durva rendőrről hamarosan tudomásunk lehet. Azt valljuk, hogy az állampolgárokat szolgáljuk, akiknek ugyanakkor kötelességük a törvényt, a közúti közlekedés szabályait betartaniuk. Bár műszaki felszereltségünk nem mondható a legjobbnak, több fontos készülékünk van, amelyek lehetővé teszik, hogy a konfliktusokat elkerüljük, és a szabálysértőt a későbbiekben bizonyítékok alapján vonjuk felelősségre. - A szlovák főváros épül, fejlődik, egyre nagyobb az utak megterhelése. Mi kell ahhoz, hogy a közúti közlekedés helyzete javuljon? - Azt hiszem, a Fővárosi Nemzeti Bizottság vezetői az illetékesek válaszolni erre a kérdésre, de természetesen véleményem nekem is van. Jobban oda kellene figyelni az utak átépítésére, karbantartására. Remélem, ha az Ifjúság hídja elkészül, a városközpontból a forgalom jelentős részét el lehet majd terelni. Mindenekelőtt a műszaki fejlesztés enyhíthetne a főváros közlekedési gondjain. (németh)