Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám, kedd

Perpatvar a Szolidaritásban Milyen legyen a demokrácia Lengyelországban? (ČSTK) - A tegnapi lengyel sajtó számolt be Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök vasárnapi sczeczini látogatásáról. A kormányfő óva intett attól, hogy letérjenek a fejlődés eddigi útjáról, és eltékozolják a már elért eredményeket. Hangsúlyozta, Lengyelországnak egy olyan rendszer felé kell haladnia, amely már kialakult az európai demokratikus államokban. Az óriási feladatok megkövetelik a lengyelektől, hogy közösen tegyék meg a legfájdalmasabb lemondáson átvezető utat, széles demokratikus konszenzust érjenek el, és mondjanak le a követelésekkel és ajánlatokkal való demagóg licitálásról - jelentette ki Mazowiecki nyilvánvalóan utalva Lech Walesára. Mazowiecki szerint a Szolidaritás vezetésén belüli konfliktus, valamint Walesa és a kormány közti ellentétek lényege az a kérdés; olyan demokrácia legyen-e Lengyelországban, amelynek alárendelik magukat valamennyien, a legnagyobb érdemekkel rendelkezők is vagy ellenkezőleg, az érdemeket szerzetteknek rendeljék-e alá a demokráciát. A figyelem középpontjában áll Lengyelországban a Szolidaritás polgári bizottságának vasárnapi rendkívüli viharos ülése is. A lapok szerint a Szolidaritáson belüli szakadást már nem lehet megakadályozni. A Zyczie Warszawy napilap szerint nemcsak a Szolidaritás hősi időszaka zárult le, a múlté már a Szolidaritás eszméje is a rossz elleni közös harcról. A Szolidaritás elvesztette ellenfelét és ezzel együtt az alapját képező szellemet is, megmaAlkotmányos válság Kanadában (ČSTK) - Súlyos alkotmányos válságba került a hét végén Kanada, konkrét fenyegetéssé vált ugyanis a jobbára francia nyelvű Quebec tartomány elszakadása és a konföderáció széthullása. Szombaton lejárt a hároméves határidő, amely alatt mind a tíz kanadai tartománynak hozzájárulását kellett volna adnia azokhoz a kompromisszumos megállapodásokhoz, melyek maguk után vonták volna az alkotmány kiegészítését olyan értelemben, hogy Quebecet elismerik „eltérő társadalomnak" és széles autonómiával ruházzák fel. Két tartomány nem adta még hozzájárulását, Quebec vezetői viszont nem hajlandók elfogadni a tartomány autonómiája megerősítésének további halogatását. radt a politika mint játék, amelyben Lengyelország jövője a tét. Az üggyel kapcsolatban a Reuter hírügynökség megállapította, hogy a Walesa és volt szövetségesei közti hatalmi harc elvezetett az első hivatalos szakadáshoz a Szolidaritáson belül a lengyelországi kommunizmus veresége után. A hírügynökség szerint Walesa hatalmi bázisát megrendítette, hogy a szervezet elnöke mellett működő 200 tagú polgári bizottságtól távozott, mégpedig drámai módon 63 kiemelkedő személyiség, a Szolidaritás intellektuális elitje. Walesát ez meglepte és álláspontját azzal magyarázta, hogy a forradalom eddig még nem vezetett semmilyen eredményre, ezért kénytelen barátai ellen is harcolni. A Reuter megjegyezte, hogy a vasárnapi vereség ellenére Walesa változatlanul impozáns politikai erő, s mindenekelőtt a munkások és az egyszerű emberek támogatására számíthat. A Szolidaritás négy fő regionális szervezetének vezetői is támogatták Walesa irányvonalát és figyelmeztették a kormányt, hogy a társadalom nem fogja sokáig tűrni a gazdasági nehézségeket. A The Washington Post vasárnapi számában azzal foglalkozott, hogy a szovjet zsidók bevándorlása az USA-ba nem mindig pozitív ügy, ugyanis jelentős százalékuk illegális tevékenységet folytat. A lap szerint az utóbbi tíz évben kb. 172 ezer szovjet zsidó érkezett az USA-ba, több mint 30 ezer New York térségében telepedett le. S éppen New York, a város Brighton Beach kerülete lett a szovjet zsidó maffia új központja. A Szovjetunióból származó maffiózók nagy pénzekkel dolgoznak, benhe vannak a zsarolásokban, a kábítószerkereskedelemben, az adó- és biztosítási csalásokban, de a gyilkosságokban is. New Yorkban csak ebben a negyedévben 1100 nyilvántartott bűnöző van a szovjet zsidó emigránsok között. Az idézett lap szerint a KGB a saját ügynökeit is zsidó emigránsokként juttatja el külföldre, sőt a Szovjetunió az emigráció engedélyezésével megszabadul bűnözői egy részétől. A Washingtoni lap úgy véli, az amerikaiak már kezdik megtanulni, hogy a glasznosztynak is vannak kellemetlen vonatkozásai. (ČSTK) A LIPOVÉ NOVINYBAN OLVASTUK Valtr Komárek igaza Egy ideje komoly vita folyik a szakemberek között arról, hogy Csehszlovákia a radikális avagy a megfontolt gazdasági reformlépések útját válassza-e. Érdekes véleményt közölt ezzel kapcsolatban minap a Lidové noviny című független napilap. Az írást teljes terjedelmében közöljük. Polgári Őrség a megszállt területeken Izrael módosítja letelepítési politikáját (ČSTK) - Mose Arensz izraeli hadügyminiszter úgy döntött, a megszállt területeken a reguláris hadsereget megerősítik a telepesek fegyveres alakulataival. A Polgári Őrség neve új fegyveres egységek jelentős jogköröket kapnak. Arensz arról is döntött, hogy a hadsereg számlájára minden telepes gépkocsiját felszerelik olyan védőeszközökkel, amelyek megvédik a kocsikat a kövekkel és a gyújtópalackokkal elkövetett támadásoktól. Ariel Sáron izraeli lakásépítési miEz még nem Kuvait (ČSTK) - Sczeczin közelében, Dargoslawban szombaton egy próbafúrásból nagy nyomás alatt olaj tört fel. Vasárnapig kb. ezer tonna olaj folyt ki, a gejzír magassága elérte a 40 métert. Nem sikerült azonban megállítani az olajkitörést, és így megmenteni ezt a drága nyersanyagot. Szakértők véleménye: az olaj ugyan nagy erővel tört a felszínre, de ez még nem jelenti azt, hogy itt egy komoly lelőhely van. A térségben már több fúrást hajtottak végre, Lengyelországból mégsem lett „második Kuvait". niszter a bevándorlási ügyekkel foglalkozó miniszteri bizottság elnöke újságírók előtt vasárnap kijelentette, a Szovjetunióból bevándorló zsidókat nem fogják a megszállt területeken letelepíteni. Tel Avív hivatalos politikájának váratlan módosulása azzal magyarázható, hogy nemcsak az arab országok és a Szovjetunió, hanem az USA is nyomást gyakorol Izraelre ebben az ügyben. Mihail Gorbacsov a közelmúltban kijelentette; a Szovjetunió esetleg felülbírálja a zsidó kivándorlókkal szembeni magatartását, ha továbbra is a megszállt területekre telepítik őket. Az USA pedig azzal fenyegetőzött, hogy nem folyósítja azt a 400 millió dollárt, amelyet új lakások építéséhez hitelezett volna. Meglepő nyilatkozatához Sáron hozzáfűzte: a többi zsidó lakos természetesen letelepedhet Ciszjordániában és Gázában, ha ez iránt érdeklődést tanúsít. Egyiptom Tel Aviv-i nagykövete a The Jerusalem Post napilapnak adott nyilatkozatában kijelentette, ha nem változik meg a jelenlegi közel-keleti helyzet, ha nem újulnak ki a tárgyalások a PFSZ-szel, akkor háború robbanhat ki. A nagykövet a párbeszéd felújítására szólította fel az Egyesült Államokat, bár Arafat, a PFSZ vezére nem ítélte el egyértelműen a palesztin kommandó támadását az izraeli partvidék ellen. A nagykövet szerint azonban Arafat semmilyen terrortámadásban sem vesz részt. Valtr Komárek, a szövetségi kormány elnökhelyettese a közelmúltban az egyik sajtókonferencián óva intett az elhamarkodott gazdasági változásoktól, amelyek véleménye szerint inflációhoz és tömeg'es munkanélküliséghez vezetnek. Hasonlóan, mint nemrég a Financial Timesnak adott nyilatkozatában, hangsúlyozta, hogy iparunk jelenlegi állapota, szerkezete és elhasználtsága - ha csak nem akarunk az olcsó munkaerő és nyersanyag exportőreivé válni - nem teszi lehetővé a gyors átmenetet a piacgazdaságra, s nem engedi a külkereskedelem liberalizálását. Ez a megközelítés két rejtett feltételből indul ki. Először is abból, hogy választhatunk a reform bármilyen lassú (úgynevezett megfontolt) és bármilyen gyors (úgynevezett sokkterápia) formája között. A valóságban azonban nem állunk gazdag választási lehetőségek előtt; a reform ütemét fentről az egyes reformlépések előkészítésének és bevezetésének időigényessége határolja be. Lentről viszont az az időszak szab határt, amely alatt a gazdaság hatékony koordinációs és szabályozó rendszer nélkül még képes működni. Vitathatatlan, hogy az eddigi koordinációs rendszert, vagyis a központi tervezést nagyon rossz állapotban örököltük a múlt rendszertől; egyébként is kétséges, hogy egyáltalán valamikor jól működött. Szétesését a rendszer bukása tetőzte be, tehát a régi tervezés maradványai, amelyek elsősorban a félkésztermékek piacán még mindig gátat vetnek a teljes széthullásnak, rohamosan eltűnnek. Ha még sokáig vitatkozunk arról, hogy az eddigi rendszert mielőbb mivel és miként helyettesítsük, akkor nem hogy nem akadályozzuk meg a gazdaság széthullását, hanem a javasolt megfontoltsággal önként rohanunk a csődbe. A másik feltétel, amely Komárek professzor okfejtése mögött áll, az a meggyőződés, hogy a kormánynak a reális gazdaságot kell irányítania, vagyis a nemzetgazdaságban végbemenő anyagi folyamatokat. Másként nem tudom megmagyarázni azt az állítást, hogy az ipar széles körű szerkezétváltásának és korszerűsítésének meg kell előznie az alapvető rendszerbeli változásokat (a külkereskedelem liberalizálását). A reális gazdaság irányításának egy módja - a közpon^ tervezés - jól ismert. Talán a korábbi rendszer romjain ugyanazt kellene felépíteni? Természetesen nem feltételezem, hogy Komárek professzornak ilyen céljai vannak. Azonban a széles körű szerkezetváltási manővernek vajon milyen más módját kínálhatná? Az állam bizonyára másként is megvalósíthatja a szerkezetváltást, például dotációk segítségével. Azonban az állami költségvetésen keresztül már most a nemzeti jövedelem 70 százaléka folyik keresztül, s ezt az arányt semmi esetre sem szabad tovább növelni. Miből fedezzük tehát a szerkezetváltást? Külföldi hitelekből - de hol a biztosíték arra, hogy az állam gazdaságosan bánik a szerzett pénzzel? Komárek professzor gyakran a lengyel valósághoz hasonlítja reformelképzeléseinket, ebben az esetben az Edward Gierek kora beli Lengyelország lehet számunkra a tanulság. Természetesen, nem akarom állítani, hoqy országunk úgy néz ki, mint lekopaszított Sámson a filiszteusok között - vakon és gyengén. Van köztük különbség. Sámsonnak az Atya segített az utolsó percben, s igaz, csak egy pillanatra, de visszaadta elveszített erejét. Ilyesmit a kormány nem várhat; viszont gyengesége és vaksága a másik oldalon nem annyira bénító. Világos koncepciót kell kimunkálnia, amely magában foglalja az aktív szerkezeti és iparpolitika néhány elemét is. Pillanatnyilag azonban meg kell akadályozni a gazdaság széthullását. Ülésezik a magyar parlament BUDAPEST GONDJA AZ ARAB BEVÁNDORLÓKKAL (ČSTK) - Budapesten tegnap megkezdődött az Országgyűlés kétnapos tanácskozása, napirendjén a földtörvény tervezete szerepel, valamint a parlament álláspontjának kidolgozása Magyarországnak a Varsói Szerződésből való tervezett kilépésével kapcsolatban. Várhatóan folytatódik a vita a köztársasági elnök megválasztásának módjáról és időpontjáról is, hiszen arról a múlt héten nem született megállapodás. J ö vöf or mái ló Jelen ÚJ szú 1990. VI. 26. (Folytatás az 1. oldalról) közép politikai mozgalmak közé sorolja? - Azt hiszem, találóbb lenne változatos színképű középáramlatról beszélni. E körül rendeződik véleményem szerint egész mozgalmunk, s meggyőződésem, a jövőt is ez a „mezőny" határozza majd meg. • A választások során sajnálatosan nem mindig a programokról folyt a vita és gyakran nacionalista, sőt, soviniszta megnyilvánulások mérgezték a légkört. Az NYEE mindezek ellenére hü maradt programjához, beleértve a nemzetiségi kérdésről és az ország egységéről vallott felfogását is. Mi a véleménye erről? - Hasonló, mint a választások előtt. • Az NYEE korábban választási koalícióra lépett az FMK-val. Hogyan ítélték meg ezt a szövetséget a választások előtt; s elvárásaikat a választások mennyiben igazolták? Más szóval, mit vártak önök a koalíciós partnertól? -Azért döntöttünk az együttműködés mellett, mert tudatában voltunk annak, hogy a politikai együttműködés olyan formája van születőben, amely nálunk mindeddig nem létezett. A politikai együttműködés olyan formáiról van ugyanis szó, amelyek nem csak a nemzeti és nemzetiségi gondok megoldásával számolnak, hanem a társadalmi problémák széles skáláját is felölelik. Ebben pedig mindkét mozgalom közel áll egymáshoz. A nemzeti és a nemzetiségi kérdés területén mindenekelőtt indokolt a két mozgalom programjának csiszolása. Végtére is olyan korszak áll előttünk, melybe Lőrincz János felvétele nem elsősorban konkrét programokkal, hanem valójában bizonyos javaslatokkal, elképzelésekkel érkezünk. Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy majd a konkrét kérdések megoldásakor dől el, mennyire tud összhangba kerülni a két mozgalom egymással, s mennyire nyílik majd lehetőség valamilyen konszenzusra. • A Verejnosť című napilap beszámolt arról, hogy a közgyűlés tanácskozásán bíráló megjegyzések hangzottak el az FMK tevékenységével kapcsolatban. Az újságban az a következtetés is megfogalmazódott, hogy az FMK vagy nem elégíti ki a magyar nemzeti kisebbség igényeit, vagy az Együttéléssel az NYEE rovására politizálgat. Úgy vélem, ez utóbbi feltételezés minden alapot nélkülöz, hisz a választási kampány éppen a ,,szembenállást" erősítette. Hogyan ítéli meg ön ezt a kérdést? - Véleményem szerint a tájékoztatás pontatlan, félreértésre ad okot. A közgyűlésen különböző vélemények hangzottak el, és ez a véleménycsere a jövőben bizonyára folytatódik. Megítélésem szerint azonban az FMK épp olyan szükséges partnere az NYEE-nek, mint az NYEE az FMK-nak. Tény viszont az is, hogy a jövőben a nemzetiségi kérdést illetően is világosabb képet kell kapnunk a valós helyzetről. Túl kell lépnünk a mítoszok és a „közvetített" elképzelések síkján, hogy a nemzeti és nemzetiségi kérdést a valóságnak megfelelően lássuk. A jövőben sokkal szélesebb összefüggéseket kell figyelembe vennünk. • Javában folynak a koalíciós tárgyalások. A kormánykoalícióban számolnak az FMK-val is? Netán szóba jöhet az Együttélés, mint koalíciós partner? -Az előzetes tárgyalások eredménye alapján természetesen számolunk az FMK-val. Ami a kérdés másik félét illeti, úgy gondolom, az Együttélés olyan politikai mozgalom, amely elfoglalja a parlamentben a helyét és az igazi parlamentarizmushoz illő módon fogunk egymással szót érteni. Tehát reális politikai társadalmi erőként tartjuk számon, annak ellenére, vagy mindamellett, hogy feltehetően ellenzékben marad. • Nehéz elképzelni a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldását a nemzeti kisebbségek képviselői nélkül. Van-e ön szerint remény arra, hogy nem a sovén érzelmek, hanem az európai igények szerint kerüljön sor a megoldásra? Valóban Európába tartunk-e e téren, vagy újra, akárcsak a választási kampány idején, az inkább 19. századi szemlélettel kell majd viaskodnunk? - Megítélésem szerint ez mindenképp a kulcskérdések egyike. A rá adott válasz dönti majd el azt is, hogy európai állammá válunk-e, vagy továbbra is fuldokolni fogunk örökös gondjainkban. Úgy fogalmaznék, hogy ezt a felelősséget déli szomszédainknak is tudatosítaniuk kellene, főleg a hírközlő szerveknek, amelyek a választási kampány idején nagyon átlátszó módszerekhez folyamodtak. Köszönöm a beszélgetést. FÓNOD MARIANNA Július 15-én lép életbe a Budapesten tegnap aláírt magyar-norvég megállapodás a vízumkényszer eltörléséről. Ez az egyik konkrét eredménye a norvég külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásának. Magyarországnak egyre több gondja van az arab országokból érkezett illegális letelepülőkkel, a probléma kezd diplomáciai konfliktussá fajulni. Szíria budapesti nagykövete nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy június 17-én csak sokórás várakozás után léphetett be Magyarország területére egy érvényes útiokmányokkal rendelkező turistacsoport. Nemcsak szíriaiak, hanem libanoniak és palesztinok is voltak közöttük és a határőrök többüktől úgy értesültek, nem akarnak visszatérni Damaszkuszba, Magyarországon kívánnak letelepedni, annak ellenére, hogy valamennyiüknek érvényes repülőjegye volt a visszatérő gépre. Az üggyel kapcsolatban nyilatkozott a Népszabadság tegnapi számában dr. Bényi József, helyettes államtitkár. Miután a határőrök nem akarták őket beléptetni - hiszen az országban már 13 ezer arab él engedély nélkül -, vita és tumultus keletkezett. Ez egy ponton addig fajult, hogy a csoport tagjai azzal fenyegetőztek, megölik saját gyermekeiket, ha nem léphetnek magyar területre. Ezután a repülőtér berendezésének szétverésével is fenyegetőztek. Miután a szír ügyvivő garanciákat adott, estefelé a csoport tagjai beléphettek Magyarországra. Közülük húszat már másnap viszszaadtak az osztrák hatóságok azzal, hogy illegálisan lépték át a határt. Az államtitkár-helyettes elmondta, igen sok bizonyíték van arra, hogy élénk emberkereskedelem folyik, az embercsempészek azzal hozzák Magyarországra az arab csoportokat, hogy ott a határok nyitottak, innen akadály nélkül lehet kijutni a Nyugatra.