Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám, péntek

GYŐZŐK ÉS LEGYŐZÖTTEK Gondolatok egy film ürügyén H

itelesség és maradandóság próbájaként fogadhatta a néző azt a háborús filmet, amelyet a budapesti televízió tűzött műsorára a minap. Hisz a normandiai partraszállásról szóló dokumentáris játékfilm - A leghosszabb nap - majd harminc évvel ezelőtt, 1962-ben készült. Ez a három évtized Nyugaton és Keleten, s a közöttük levő hatalompolitikai viszonyban olyan változásokat hozott, amelyek folytán egy film mind'szakmailag, mind a történeti látásmódot tekintve könnyen elavulhat, elvesztheti vonzerejét. Persze a kelet-európai bemutató a televíziós nyilvánosság számára még ma is eleve érdeklődést keltő és kíváncsiságot felcsigázó szellemi izgalmakat jelent. Tulajdonképpen magyarul csak most került a képernyőre, s a nagy többség Magyarországon és nálunk is alighanem ez alkalommal láthatta először ezt az alkotást. Szerencsének vették azok, akik Szlovákia fővárosában szinte a nyugati bemutatóval egyidőben végignézhették. A brünni filmfórumon kötött megállapodás alapján egyszeri, három nyelvű szinkrontolmácsolással megoldott bemutatásra Pozsonyba is eljutott. A több mint háromórás film szinte a tiltott gyümölcs ízével hatott. A korábbi történelmi torzkép után felfedezés erejűnek számított a dokumentumhűséget ígérő múltidézés. S mindez kissé az alkalom kivételességével együtt a személyes beavatottság sajátos, magával ragadó erejével ruházta fel •a látványt. Mára persze már nálunk is gazdagodott a második front megnyitására vonatkozó ismeretanyag. A fasizmus leverésében játszott szerep megítélése ugyanis az elmúlt évtizedekben sem volt mentes az ideológiai, sőt kifejezetten politikai beállítottságtól. A fasizmus felett aratott győzelem idei, immár 45. évfordulója alkalmával szovjet történészek beismerték; a szövetségesek sokkal nagyobb szerepet játszottak a második világháború hadszínterein, mint ahogy azt eddig maguk a szovjet kutatók láttatták. A féligazságok, ködösítések és egyoldalúságok még inkább leegyszerűsítő képet eredményeztek a publicisztikában. S ez a kelet-európai országok sajtójában is tükröződött. P

ár évvel ezelőtt egy csehszlovákiai szerző szinte felháborodásának hangot adva azon epéskedett, hogy Nyugaton a normandiai partraszállási hadműveletet csupa szuperlatívuszokkal látták el. Bárki is említést tesz róla, csakis a felsőfok jelét használva, leg-gel nyomatékosítva teszi ezt - nehezményezte az illető. Az erről szóló legismertebb filmet is emiatt vette célba. Már magában a Rommel marsall állítólagos kijelentéséből származó címben is nyilvánvaló tendenciózusságot vélt felfedezni. Rommel ugyanis szárnysegédjének azt mondta, hogy az invázió első 24 órájától függ Németország sorsa, s „Németország és a szövetségesek számára ez lesz a leghosszabb nap". Vita tárgya lehet, miként is értelmezhető ez a kijelentés. Vajon arra gondolt-e Rommel, hogy beteljesedik a német katonai iskolának a két "fronton folytatott harcról alkotott végzetszerűsége. Vagy talán egészen konkrétan úgy érezte, hogy az antifasiszta koalíció felbomlásához és a különbéke megkötéséhez fűződő remények szertefoszlottak. De az sem zárható ki, hogy szavaiban kapaszkodót találtak azok, akik úgy vélték, hogy Hitler a Szovjetunióval képes lett volna maga is megbirkózni. Egy dolog bizonyos: a szövetségesek európai hadbalépése harapófogóba szorította a náci Németországot, s az együttes katonai erőfeszítés valóban megpecsételte sorsát. Nyilvánvaló, hogy a múltban a „kapitalizmus-szocializmus" pólusokra felfűzött eszmeipolitikai érvelések, az előítéletek és az előfeltételezések hatása nem szűnhet meg egyik napról a másikra. S a történészek vitatkozni fognak a katonai részvétel arányainak szerepéről, a második front megnyitását elodázó érvelés tényleges hátteréről. Az átlagember azonban megpróbál eligazodni a szélsőségek és a kizárólagosságok között. Fenntartásokkal él a Szovjetunió második világháborús szerepét különböző közvetett módszerekkel lekicsinylő, de a szövetségesek érdemeit elhomályosító megideológizálásokkal szemben is. Az emberek kíváncsiak rá, miként is zajlott le a maga nemében egyedülálló hadművelet, ahogy azt egykor diplomáciai megfontolásokból Sztálin, s a hadvezér tárgyilagosságával Zsukov is elismerte. Kelet-Európában azonban inkább csak arról szerezhetett tudomást, hogy az angol-amerikai hadsereg, bár kedvező feltételek között indított támadást, lassan, túl sok áldozat árán haladt előre, a tervezettnél kisebb hídfőt foglalt el. Talán épp a valós kép iránti igény ösztönözte a hatvanas évek elején a szóban forgó 'film elkészítését - nemzetközi részvétellel. A puszta történelmi tények és a dokumentumerejűvé vált egyéni élmények ötvözésére vállalkozott az amerikai Annakin cég. E törekvésében kivételes irodalmi forrásvidékre talált. A háború után népes munkatársi gárdával együttműködve felkereste a partraszállás életben maradt résztvevőit egy amerikai újságíró, Cornelius Ryan. Több ezer.amerikai, angol, kanadai, francia és német veteránt szólaltatott meg. Ezekből, a hadtörténeti dokumentumokat is felhasználva, több mint 300 emlékképet használt fel. így készült el az a dokumentumregény, mely ma is tényirodalmi leleménynek számít. Nem érdektelen, hogy a könyvet magyar fordításban a jugoszláviai Fórum Kiadó is megjelentette. A könyv szerzője forgatókönyvíróként is közreműködött a filmrevitelben. Végül is az emberi élmények filmbeli elevenségére nyújtott így többszörös biztosítékot. I

gen, emberközpontúság, alighanem ez ma is a film hitelességének titka. S ennek megvan a földrajzi behatároltságon átívelő ereje. Visszaemlékezésekből például kiderült, hogy a németek az Atlanti Falba a plzeňi Škoda Művekből származó lövegeket is beépítettek. Az első világháborús, monarchiabeli tengerészeti hadizsákmány élte így tovább a maga életét, francia majd német tulajdonba kerülve. Mindez inkább csak kuriózum. Emberi közvetlenséget sugároz viszont az a tény, hogy az idén hazai lapok felfedezték: még van egy élő résztvevője annak az 1945-ös plzeňi aktusnak, amikor a főtéren amerikai és szovjet katonák együtt kitüntetést kaptak. A ma 73 éves chicagói Theodor Dodol őrmester 1944. június 6-án a talán legnehezebb, Omaha Beach-nek elkeresztelt normandiai terepszakaszon ért partot. Annak a hadosztálynak a katonájaként, amelynek Georg Taylor ezredes volt a parancsnoka. A filmben egyébként többször iš felvillan az ezredes alakja, amint a lényét átható feszültséget és katonáinak féltését egykedvű szivarozással igyekszik leplezni. Majd hirtelen felugrik, s azóta már legendisztikussá vált szavakat intéz harcostársaihoz a rohamcsapat élén: „Most már csak olyanokat ismerünk, akik meghaltak és akik ezután fognak meghalni". Dodol őrmester századából négyen maradtak élve. Angol történészek a partraszállás előtt kiszámították, hogy a hadművelet kb. 10 ezer áldozatot követel majd. A számok a múlt örökségeként vesztettek emberi megrázó erejükből. Állítólag a film készítői is kissé tanácstalanul álltak azzal a ténnyel szemben, hogy a partraszállásról fennmaradt fényképeken mindenütt csak pár tucat ember látható. Ráébredtek, hogy az áldozatokat az emberek valóban csak önmagukban átélve érzékelhetik. E

zért is figyelemre'méltó a film zárójelenete. Halott német, nyomorékká vált angol őrnagy és riadt, elkeveredett amerikai kiskatona kerül egymás mellé. A német katona nem gyűlölt ellenség, hanem hullaként esendő ember, aki a nagy pánikban fordítva húzta fel a csizmáját. Lehet, hogy talán épp ez a jelenet szolgált alapul a múltbeli fenntartásokhoz, hogy a film túlságosan idillikusán ábrázolja az ellenséget. Azonban Nyugaton már a film bemutatásakor is visszhangra találó kicsengése volt az amerikai kiskatona merengésének: vajon ki közülük az igazi győztes. Igen, a fasizmus leverése mérhetetlen emberáldozatot kívánt. De egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy az igazi győzelmet csak az jelenthette, ha a fasiszta métely áldozataivá vált embert is sikerül megszabadítani a rontástól. S akkor azok, akik egymással szemben álltak, ismét emberré válnak a maguk gyarlóságaival együtt. S ez nem fért össze a kollektív felelősség elméletével. A film szinte önkéntelenül is felidézi Fábry Zoltánnak a Vádlott megszólalban kifejezésre juttatott katartikus erejű lényeglátását „Győzők vannak és legyőzöttek! örök törvény, háborús törvény - embertelen törvény. Vae victis!" Megnyugtató, hogy ma tájainkon is érvényét veszteni látszik ez a tehetetlenségi nyomatéK. S A leghosszabb nap mint film talán ennek egyik korai sugalmazója. KISS JÓZSEF V

állalkoznak: pedagógusok, szülők és szakmunkástanulók. Cservenka János mérnök (jelenleg a dunaszerdahelyi Ister Szakmunkásképző Intézetének igazgatóhelyettese) kezdeményezésével szeptembertől Hidaskürtön a magyar tanulók számára magán szakmunkásképző intézet nyílik, ahol fodrászokat, varrónőket, villanyszerelőket, autószerelőket, asztalosokat képeznek majd. Az intézményről Cservenka Jánost kérdeztük. - Miben tér majd el ez az iskola a mai napig létező állami szakmunkásképző modelljétől? - Iskolánkban a Waldorf-pedagógiát tekintjük útmutatónak. (A Waldorf-pedagógia gyakorlata a Rudolf Steiner által képviselt antropozófiára - a természettudományos kutatás eszközeivel nem igazolható nézetek az ember mivoltáról, rendeltetéséről - épül, Új Szó, 1990. V. 2.) Ugyanis az elméleti oktatással elfojtott egészséges szakmunkásképzés elindított egy olyan folyamatot, amelynek következtében a szakmunkásképző intézetek ma már nem teljesítik az eredetileg meghatározott feladatukat. -Jelenleg egyedülálló vállalkozásról van szó. Mit tekint fő céljának? - Elsősorban bővíteni szeretném a szakmunkásképzőbe készülő magyar tanulók lehetőségét, továbbá hozzájárulni ahhoz, hogy a szakmunkásképző intézetek megfeleljenek a jelenlegi követelményeknek és szükségleteknek. A szakmunkásképzés jelenlegi gyakorlatával, módszereivel nem lehet olyan szakembereket nevelni, akik a szakterületükön érvényesülni tudnak. A rossz hatékonyságú üzemeket óhatatlanul felváltják a kisüzemek. Ideje, hogy a mennyiség minőségbe csapjon át, hiszen a jelenlegi szakmunkásképzők sem a gyakorlati, sem az elméleti tudást illetően nem érik el azt a színvonalat, amely kívánatos lenne. - E terv megvalósításához természetesen felkészült és rátermett szakemberekre, pedagógusokra van szükség. -Az iskola pedagóguskarát tíz gerinces, gyakorlati tudással rendelkező, intelligens szakember, pedagógus alkotja. Az említett Waldorfpedagógia alapján az iskolavezetésnek azt a formáját érvényesítjük majd, amelyben a tantestület minden tagja egyenrangú. - Az iskola Hidaskürtön, az alapiskola modern épületében nyílik meg. Milyen feltételek között dolgoznak majd? - Ševčík úr, a helyi alapiskola igazgatója támogatott bennünket. Két tantermet, két tanműhelyt és egy szaktantermet bocsát rendelkezésünkre. Véleményem szerint a csoportos oktatáshoz ezek megfelelő feltételek. -Mennyiben tér majd el az itt folyó oktatás a hagyományostól? -A tanítás, alternatív tanterv alapján váltakozva, egy hét gyakorlati és egy hét elméleti oktatással valósul meg. Célunk, hogy a nálunk tanuló fiatal átfogó ismereteket szerezzen arról a munkaterületről, amelyen dolgozni fog. Ezzel a módszerrel még inkább igyekszünk felkelteni érdeklődését a választott szak iránt. - Az órarendben a közgazdaságtan is szerepel. - Célunk, hogy a gazdasági életben eligazodó és jártas szakembereket neveljünk. Miután fiataljaink megkapják a szakmunkás-bizonyítványukat, jó pénzért bérbe adhatják munkájukat valamely magánvállalkozónak vagy saját maguk lehetnek vállalkozók. A hagyományos szakmunkásképzőben a közgazdaságtant és a szervezést heti két órában tanítják. A mi óráinkon az adóbevallással, ügyvitellel, számvitellel, bérelszámolással foglalkoznak majd, s ezeknek az ismereteknek tanulóink nagy hasznát veszik a jövőben. - Milyenek a felvételi követelmények? - A felvételüket kérő s felvett fiatalokból szakmunkások lesznek, esetükben tehát nélkülözhetetlen a kézügyesség, a munkához való megfelelő viszony, a választott szakma iránti érdeklődés és nem mellékes, hogy milyenek a jelentkezők távlati elképzelései. A tanulókat nem a bizonyítványuk alapján veszszük fel vagy utasítjuk el. A felvételin részt vesznek a pályaválasztási, valamint a pedagógiai és a pszichológiai tanácsadó dolgozói. Mi megfigyelőként leszünk jelen ezeken a beszélgetéseken. - Mennyi lesz a tandíj? - Megközelítően 500 korona havonként, tehát egy tanévben 5000 korona. Ebben az összegben azonban benne van a tankönyvek, és a munkaeszközök ára is. A hagyományos szakmunkásképzőben a tanulóknak folyósított jutalmat korrigálják ugyan érdem szerint, de ez olyan alacsony összeg, amelyen nem volt mit le- vagy felkerekíteni. Nálunk a tanuló a második év vége felé lényegesen nagyobb jutalomban részesül. A harmadik évben magánvállalkozóknál dolgoznak majd tanulóink. Újdonság, hogy a szülő betekintést nyer az iskola és az illetékes magánvállalkozó költségvetésébe egyaránt. - Hogyan teszik érdekeltté a magánvállalkozót, hogy felvegye önökkel a kapcsolatot? - A magánvállalkozói törvény bevezetését követően, valószínű, a mostaniaknál sokkal nagyobb adók sújtják majd a vállalkozót. A gyakorló tanulót a magánvállalkozó egyrészt kulturáltan foglalkoztatja, másrészt adókedvezményben részesül. - Honnan és hol jelentkezhetnek az érdeklődők? - A tanulók nagy része már beadta kérvényét a választott iskolába. De még van lehetőség arra, hogy esetleg hozzánk jelentkezzenek. Elsősorban a Galántai járásból várjuk a fiatalokat, főleg Diószegről, Galántáról, Sókszelőcéről, Vízkeletről, Tallósról. Tekintettel a közlekedés kedvezőtlen körülményeire, úgy tervezzük, hogy egy különbusz megvásárlásával lehetővé tennénk a tanulók gond nélküli utaztatását a járási székhelyre. Az érdeklődők a Galántai Járási Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadóban jelentkezhetnek. SZÁZ ILDIKÓ Magánvállalkozással... Waldorf-iskola nyílik Hidaskürtön A

horkolás problémája általában társasutazások, üdülések kapcsán vetődik fel. Azt hihetnénk, hogy a horkolás egyetlen veszélye abban rejlik, hogy az illető szobatársai nem tudják magukat kialudni. Aki horkol, az ugyanis mindig elsőnek alszik el (ez Murphy egyik alaptörvénye) és nagyon csodálkozik, miért rosszkedvűek reggel a társai. Olykor-olykor mindenki horkol. Gyerekek általában ritkábban, mint a'felnőttek, soványak ritkábban, mint a. kövérek, férfiak gyakrabban mint a nők. Többször jelentkezik a horkolás mély álomban, háton fekve és akkor, ha lefekvés előtt az érintett a kelleténél több pohárnak nézett a fenekére. Alvás, közben testünk legtöbb izma' ernyedt, nyugalmi állapotban van. Ez természetesen nem érvényes a szívizomra és a légzést irányító izmokra. Ennek ellenére a felső szájpadlás izmainak feszültsége mély álomban rendszerint csökken, ORVOSI TANÁCSADÓ I : ' ' ••• • •• •-•••••..••• •-• • • -• •• - -» A horkolás veszélyei a nyelv kissé hátracsúszik és a szűkült légutakon beáramló levegő rezgésbe hozhatja a lágy szájpadlást. Igy keletkezik a jellegzetes horkoló hang. Ha a horkolás csak ritkán fordul elő, nem tart egész éjszaka és nem túl hangos, akkor ez felnőtt embernél nem tekinthető kóros állapotnak és nem igényel gyógykezelést. Gyerekeknél más a helyzet. Egészséges gyerek álmában az orrán keresztül lélegzik. Ha nátha, allergiás gyulladás következtében, vagy a légutak anatómiai rendellenessége miatt ez nem lehetséges, akkor a kisgyerek is a száján keresztül lélegzik és gyakran horkol. Az idült légúti gyulladásokhoz társult nagy mandulák és adenoid vegetáció (ún. orrmandula) is gyakori oka a gyerekek horkolásának. A horkolás akkor válik veszélyessé, ha ahhoz a légzés olykori megállása, az úgynevezett alvási apnoe (apnoe = légzés megállása) is társul. Gyerekkorban ez szerencsére nem túl gyakori, de egyes szakemberek szerint sok esetben ez okozza a kisgyerekek váratlanul bekövetkező halálát. A légzéskimaradással súlyosbított horkolás egy másik korosztályra jellemző - a negyven év körüli elhízott férfiakra. Ezek az emberek rendszerint egész éjszaka horkolnak és közben 5-30 alkalommal néhány másodpercre elakad a légzésük. Ennek következtében csökken a vér oxigéntartalma és a létfontosságú szervek oxigénellátása. A légzéskimaradás rendszerint horkantásszerű mély belégzéssel végződik és utána elkezdődik újból a hangos horkolás. Felébredéskor az érintett semmire sem emlékszik, de kialvatlan, fáradt, ideges és agresszív a környezetével szemben. Idővel tartós személyiségzavar is kialakulhat. A szervek oxigénhiánya a központi idegrendszeren keresztül növeli a vérnyomást, amely a kövér embereknél gyakran már eredetileg is magas. A horkolás és az alvási apnoe nem önálló betegség, hanem más betegségek kóros tünete. Gyerekeknél ez elsősorban a fertőzések gyógyítása, az allergiás tünetek megelőzése és kezelése és az anatómiai rendellenességek, nagy mandulák és az adenoid vegetáció sebészi eltávolítása. Pozsonyi orvosok úgy segítettek egy fejlődési rendellenesség miatt horkoló tízéves fiún, hogy a fogszabályozóhoz hasonló gépecskét szerkesztettek számára, amely éjszakánként megakadályozza a szájpadlás süllyedé-, sét és a nyelv hátracsúszását. Remélik, hogy találmányuk más esetekben is használható lesz és azt is, hogy a szerkezetet nem kell majd túl sokáig használni - a szájpadlás izmai és a nyelv „megszokják" majd a helyes helyzetet és akkor a gépecske fölöslegessé válik. Felnőtteknél szintén az alapbetegség gyógyítása a legfontosabb. Ennek két alapvető tétele a túlsúly és a vérnyomás csökkentése. Az elsőhöz megfelelő étrend és életmód szükséges, a másikhoz gyakran gyógyszer is, amelyet csak szakorvos ajánlhat. Az elmondottakat annyiban lehet összefoglalni, hogy ha kisgyerek horkol, feltétlenül kérjük ki a gyerekorvos vagy az orr-, fül-, gégeszakorvos tanácsát. Ha felnőtt, túlsúlyos férfiaknál jelentkezik légzéskimaradással súlyosbított horkolás, akkor belgyógyászhoz kell fordulni, a vérnyomás ellenőrzése és a szív vizsgálata céljából. Dr. RÁCZ OLIVÉR, Dr. MARTA HENDELOVÁ ÚJ SZÚ 1160 1990. VI. 20.