Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-19 / 142. szám, kedd

Gáncsoskodók vagy természetvédők? Nem biztos, hogy jót tesz, aki irtja a sást A közel két hektár jegenyés, helyi nevén Lábány negyedszázados fáinak árnyékában beszélgetünk. A lombok felfogják a tűző nap sugarait, a hűs környezetet a renden száradó fű illata teszi még kellemesebbé. Zsemlye Károly megyercsi magánvállalkozó számára ez a hely jelenti az igazi megnyugvást, örömet. Iparengedélye szerint asztalos, kaptárakat, ajtókat, ablakokat és bútort készít, idejének nagyobb részét azonban rjiásnak szenteli. - Lovakat, pónikat, teheneket, tyúkokat, fürjeket tartok és szaporítok, ez az életem igazi értelme - mondja, s persze azt sem tagadja, hogy hobbija egyben pénzt is hoz a konyhára. Tavaly megközelítően hatvanezer korona bevétele volt az állattenyésztésből. Mindennek ismeretében aligha csodálkozhatunk kétségbeesésén, amellyel segítségünket kérte. Egy levél miatt, amelyet a helyi vadásztársaságtól kapott. E levél szerint állataival a vadásztársaság területén, melyet az erdőgazdaságtól bérelnek, az elmúlt két évben a vadállományban 36 100 korona kárt okozott. Ezért felszólították, hogy a jövőben lovait, teheneit a Lábányban, és egy további hasonló területen ne legeltesse, különben átadják az ügyet a bíróságnak. - Ez rosszindulat, irigykedés - kommentálja a levél tartalmát. - Az erdészettel megegyeztem a használatban, és semmi rosszat nem csinálok, sőt. Nézzen csak körül. Látja a jegenyósnek azt a sással, náddal benőtt részét? Amit most kaszálok, az is olyan elhanyagolt volt valaha. A sást és a nádat lekaszáltam, s rendszeresen fogasolom a területet. Azóta szép fű nő a fák alatt - mutatja a kövér rendeket. - Ellenem tesznek, ahol csak tudÚJ SZÚ 1990. VI. 19. Zsemlye Károly megyercsi magánvállalkozó továbbra is úgy érzi, el akarják venni a kedvét az állattartástól (Méry Gábor felvétele) nak. S nem csupán a vadásztársaság. Például a Bálványi Állami Gazdaság helyi részlegének vezetői a csatorna partján jó darabot felszántottak abból a területből, melyet a meliorációs üzemmel kötött szerződés alapján évek óta én használok. Nem véletlenül kapcsolódik össze panaszában a vadásztársaság és az állami gazdaság helyi részlege. Farkas András és Kovács András, a részleg vezetője, illetve agronómusa egyben a helyi vadásztársaság gazdája, illetve elnöke. Természetesen őket is meglátogattuk, s kikértük a véleményüket. Ennek lényege: a vadásztársaság az erdészettől bérelt területeken az állatok legeltetéséhez nem járul hozzá, mivel a lovak, tehenek és pónik zavarják a vadat. A sás és a nád kipusztításával pedig Zsemlye Károly nem jót, hanem rosszat csinál. A vadtól elveszi a keltető- és búvóhelyet. A vadásztársaságnak is van eladási terve, melyeket teljesíteni akar. A rendszeresen kaszált és legeltetett területeken csökkent a vadállomány. A Lábányban jóval kevesebb fácánt, vadkacsát lőttek, az őzek számáról nem is szólva. Ha szükség lesz rá, mindezt akár a bíróságon is bizonyítani tudják, akárcsak azt, hogy az idén márciusban panaszosunk egy szakaszon felégette a kanálispartot. Mint mondták, remélik, hogy perre nem kerül sor, sikerült megegyezniük. Ahol nádas és füves területek vannak, ott a kaszálás jöhet számításba, a legeltetést pedig csakis a Lábány Zsemlye Károly házához közelebb eső, már egész szélességében füvesített részén engedélyezik. Ugyanígy elzárkóznak a kanálispartok legeltetésére vonatkozó kéréstől. Viszont természetesnek veszik a kaszálást. Kivéve a 13-14 kilométernyi szakasznak azt a 300-400 méteres részét, ahol az állami gazdaság kimélyítette a kanálist. Ez a rész szerződésileg a gazdaság tulajdonába került, és itt a partrészt a vadásztársaság már beültette facsemetékkel. Zsemlye Károly csalódott, látogatásunkat követően sérelemérzete ha lehet, fokozódott. Ráadásul bajban van, hiszen az állományt annyira felfejlesztette, hogy legeltetés nélkül, kizárólag kaszálással az állatok ellátását aligha győzi. Nem érti, hogy amit korábban zavartalanul csinálhatott, annak most miért van egyszeriben annyi ellenlábasa. Eddig például senkit sem érdekelt a háza előtti, talán harminc árnyi füves terület, ahova kiköti az állatokat, ahol a szalmát és a szénát tárolja, ahol a szekere, hintaja, traktora, tehergépkocsija parkol. Nem a döntőbíró jogán, ám mégis szeretnénk ezekhez a kevésbé érthető dolgokhoz hozzáfűzni néhány észrevételt. Annál inkább, mivel hasonló problémák másutt is előfordulhatnak. Szerintünk a mát nem a tegnap, hanem szigorúan az új szellem, az óhajtott piacgazdaság tükrében kell látni. A kanális tulajdonosának előnyösebb, ha a bérlő nemcsak a partot gondozza (kaszálja), de a használat ellenében a szükséges tisztogatást-mélyítést is elvégzi. A vadásztársaság is nyereségközpontúan gondolkodik, így érthető, hogy az általa bérelt területekre az őt megkárosítót nem engedi be. Az is elképzelhető, hogy a Lábány legeltetésre átengedett részéért Zsemlye Károlynak majd bérleti díjat kell fizetnie, mégpedig a jelenlegihél lényegesen többet, ha történetesen több érdeklődő is akad. Mert nem kizárt, hogy a faluban idővel mások is kedvet kapnak a háztáji állattartásra, és a füves területek társhasználóivá válnak. Ugyanakkor a vadásztársaság sem hagyhatja figyelmen kívül a földműves-szövetkezetről szóló törvényt, melynek tükrében a Lábány melletti dűlő két hektárnyi lápos-füves területének birtoklási feltételei ugyancsak megváltoztak. Amennyiben Zsemlye Károly bizonyítani tudja, hogy a szövetkezetben van két hektár földje, amelyért cserébe a kérdéses lápos-füves területet szeretné megkapni, és a szövetkezetnek ez előnyös üzlet, a vadásztársaság aligha akadályozhatja meg, hogy Zsemlye Károlynak adják. Azt persze igen, hogy az általa bérelt területen át hajtsák oda az állatokat. Legalábbis, addig, amíg a terület bérleti díját valaki nem taksálja náluknál is magasabbra. EGRI FERENC Hol tucatszám sorakoznak egymást támogatva, egymásba karolva, s próbálnak egy kis zöldet, üdeséget vinni a gépjárművek kipufogó gázaival és a kazánházak, gyárak füstjével szennyezett szürke betonrengetegbe, hol pedig csak egy-egy áll, magányosan, búsan, betegen... Városi, belvárosi fák. Csodálom, szeretem, féltem és sajnálom valamennyiüket. Milyen szépek, de ugyanakkor milyen mostoha hozzájuk az élet! Kassán is. A Partizán utca sarkán állt - és az ottani új lakótelep építését másfél évtizeddel ezelőtt szerencsésen átvészelt - három fűz néhány éve szomorúan nézte a fő tér déli oldalán lévő kis park megcsonkítását, és e tavaszig abban hitt, abban reménykedett, hogy megmenekült a közeli Technika Háza építőinek fejszéje elől. Sajnos, ma már egyikük sem reménykedik, mert... Mert nincsenek már. Helyükön állítólag áruház lesz majd, azért kellett a múltkor távozniuk. Fájó szívvel néztem gyors pusztulásukat, kegyetlen haláluAmatőr képzőművészek is jelentkezhetnek Az Újságírók Szlovákiai Szindikátusa mellett alakult Kultúraklub fölhív minden amatőr és hivatásos képzőművészt Pozsonyban és környékén, akik elárusítással kívánják népszerűsíteni alkotásaikat a KUMST 90' szórakoztató rendezvényen, hogy írásban vagy telefonon jelezzék részvételi szándékukat. Cím: E. Holečka, tl. odd. MK SR Suvorovova 10., tel. 56354 Bratislava. A műalkotás-árusítást 1990. jún. 23-án rendezik a Grassalkovich-palota kertjében, a kulturális miniszter védnökségével. A KUMST 90' új hagyományt akar teremteni a művészetek formalitásoktól mentes népszerűsítésében. (ČSTK) Megszűnik a szovjet monopólium Milyen tennivalók várnak energetikánkra a következő időszakban? - kérdezte a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársa Jaroslav Súva szövetségi tüzelőanyag-ipari és energetikai minisztert. - Három irányzat érvényesülésére lehet számítani: az energiafogyasztás alapos visszafogására, az atomenergetika fejlesztésére és a 300 megawatt teljesítményű kömyezettiszta hőerőművek építésére. Ez utóbbit az NSZK-val közösen próbáljuk megvalósítani. • Eddigi atomprogramunk a Szovjetunióval folytatott együttműködésen alapszik. Mennyire számíthatunk erre a következő években? - A temelíni atomerőmű első és második blokkjának felépítésével befejeződik egyoldalú orientálódásunk a Szovjetunióra. Utána - bármely térségben épüljön a létesítmény - pályázat alapján választunk a kínálatból. Először júliusban'kapnak erre lehetőséget a külföldi érdeklődők. • Ez azt jelenti, hogy a könnyűvizes VVER-reaktorok helyett más típusú technológia alkalmazása jön számításba? - Hogy milyen lesz a reaktor, az most nem lényeges. A pályázatból győztesen kikerülő energetikai blokknak elsősorban a minőségi, megbízhatósági és hatékonysági elvárásoknak kell eleget tennie. Ezt a Szovjetunió is megpályázza. • Mi várható a jövőben a közép- és kelet-európai országok energetikai együttműködésétől? -Az illetékes KGST-bizottság legutóbbi határozata az érintett államok szükségleteiből indul ki. Együtt foglalkozunk majd az atomerőművek biztonságával, az atomenergetika környezetvédelmi szempontjaival, akárcsak a KGST és a nyugati államok energetikai rendszerének összekapcsolásával. Hazánknak az energiatovábbításból csak haszna származhat, ráadásul a kölcsönös teljesítménytartalékolás lehetősége is kialakul. Áramkiesés esetén ugyanis Ausztriából és Svájcból szintén számíthatunk segítségre. kat. Eltávoztak, pedig... Szerintem helyesebb lett volna - s tudok rá példát -, ha gondosan bekerítik, és az építők „eltűrik" jelenlétüket. Persze az ilyen Városi fáink... megoldás csak akkor jöhet számításba, ha a fa nem a leendő objektum helyén áll, illetve, ha valaki a megmentés lehetőségére is gondol. Nem vitatom, meglehet, hogy a szóban forgóak valóban ártottak... S az is lehetséges, hogy „fát fáért" alapon ültettek azokban a napokban, május eleje táján, néhány fenyőt, nyírfát és kőrislevelű juhart az építkezési területtel szomszédos Fibich utca végébe. Ha így volt, le a kalappal a faültetők szándéka, elhatározása előtt. De csak azok előtt, mert a munkájuk fabatkát sem ért. Többségében ugyanis olyan sérült fát ültettek el, amelyek törzséről egy-két arasznyi széles körsávban hiányzott a kéreg. Hogy mikor és hogy érte őket a halálos sérülés - a kiemeléskor, vagy a szállításkor, azt csak a fanyűvők, illetve fatelepítők tudnák megmondani. Ám azt, hogy fuser muňka volt a javából, mindenki észreveszi, aki megfordul a Hernád-parti városnak ebben az utcájában. Ugyanis néhány fa már kiszáradt... GAZDAG JÓZSEF (a szerző felvétele) Kevesebb tag - erősebb szervezet Mi lett a Honvédelmi Szövetséggel • Önállóak lesznek a szakszövetségek • Maguk teremtik elő az anyagiak egy részét • Július elsejétől névváltozás Az év elején még úgy tűnt, hogy a Honvédelmi Szövetség szétesik, hiszen minden szakszövetség önállósodni akart. Közben azonban kiderült, hogy a szlovákiai szervezet alapszervezeteinek közel 80 százaléka egyik szakszövetséghez sem kötődik, így hát a március 10-én Besztercebányán megtartott szlovákiai kongresszuson úgy határoztak, hogy megtartják a szervezet egységét, de nevük július elsejétől a Műszaki Sportok és Tevékenységek Egyesülete lesz. - Minden szakszövetség maga dönthet, az egyesületben marad vagy megválik tőle. Eddig csak a kinológiai klub vált ki a Honvédelmi Szövetségből, bár többen közülük is az egyesülethez szeretnének tartozni - tájékoztat Ján Kováč ezredes, a szövetség szlovákiai központi bizottságának elnöke. - Az egyesületben maradó szakszövetségek, repülősök, lövészek, rádióamatőrök, autósok stb., a jövőben teljesen önállóan döntenek, tevékenykednek, a központ, csak koordinációs szerepet tölti be. - Az autósiskolák oktatói, vezetői is az önállósulás mellett törtek lándzsát, mégis maradtak... - Igen. Az autósiskolákat a Honvédelmi Szövetség alapította, így a felszámolásukról neki kell döntenie... Itt azonban elsősorban arról volt szó, hogy az autósiskolák vállalatának nyeresége az utóbbi időszakban csökkent és nagynak tartották azt az összeget, amelyet a tiszta jövedelemből a központi bizottságnak kellett befizetniük. Ezt a jogos kérelmüket orvosoltuk. Szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak az autósiskoláknak, hanem minden szakszövetségnek vállalkoznia kell a megszokott tevékenység mellett. Ugyanis az idén, bár csökkentett mértékben, de még megkaptuk a támogatást, ám a jövőben a szakszövetségeknek is át kell térniük az önfinanszírozásra. Ezentúl csak az boldogul, aki alkalmazkodni tud az új feltételekhez. - A szakszövetségek többsége tehát marad, de lényegesen csökken a tagok száma, egyes járásokban 20-50 százalékkal is. Mi a magyarázata ennek? - Az egyik ok az, hogy felszámolták az iskolai alapszervezeteket, megszűntek a csak papíron létező szervezetek, és a nyilvántartásból törölték azokat a fiatalokat, akik sorkatonai szolgálatukat teljesítik, de ennek ellenére bizonyára kétszázezres taglétszámunk lesz. Az irányításban is sok minden megváltozott. Megszűntek a kerületi bizottságok, a megmaradt apparátus létszámát a felére csökkentették. A bürokráciát a személyes kapcsolatnak kell felváltania. Mivel növekszik az alapszervezetek önállósága, a legfontosabb dolgokról helyben döntenek, hiszen ók ismerik a lehetőségeiket, azt, hogy tagjaik mit igényelnek. - A múltban a hadsereg és a társadalom követelményeinek is eleget tettek. Hogyan lesz ez a jövőben? - Hangsúlyozni szeretném, hogy önkéntességen alapuló, apolitikus egyesületről van szó. Ugyanakkor ma még szükségesnek tartjuk, hogy bár az eddigieknél kisebb mértékben, de a sorkötelesek felkészítésében segítsünk a hadseregnek. Mivel a polgári védelem jelentősége nem csökkent, a ránk háruló feladatokat ezen a téren is vállalnunk kell. Megszűnt a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubja, helyében a tartalékosok szövetsége jött létre, amelynek tagjai a honvédelmi és a polgárvédelmi felkészítésben nyújthatnak hathatós segítséget. A struktúraváltás tehát megtörtént. Egy új alapokon működő tömegszervezet jött létre, amelynek célja, hogy tagjai kedvtelésüknek hódolva hasznosan tölthessék el szabadidejüket. A járási és az alapszervezeteken, valamint a szakszövetségeken múlik, hogyan tudnak majd megfelelni az új feltételeknek, a tagság elvárásainak. NÉMETH JÁNOS