Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-25 / 121. szám, péntek

kólát, de oktatási intézményt létrehozhat bármilyen más szervezet, állampolgári szövetkezés is. Hozzátenném még, a mi oktatásügyi programunkban a szakszerűség igen fontos tényező. Minden szinten színvonalemelkedésre van szükség az oktatási rendszerünk átszervezésekor és utána is. Még egyszer hangsúlyoznám a szakszerűséget. BAUER EDIT: - Valóban, ehhez • nem sok mindent lehet hozzáfűzni, végső soron az Együttélés mozgalom felvállalta a magyar pedagógusszövetség oktatási programját, azt hiszem, itt különösebb nézeteltérésről nincs szó. Abban is megegyezünk, hogy minél előbb lépni kell e téren. Valamennyi statisztika azt mutatja, hogy nagy a lemaradásunk a többi nemzeti kisebbség és a többségi nemzetek viszonylatában, nemcsak az egyetemet, főiskolát végzett lakosság arányát tekintve, de a szakmunkásképzésben is. Az önálló felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban, úgy gondolom, leghatékonyabb lenne azoknak a bevonásával tárgyalni erről a kérdésről, akik ez ügyben nemcsak illetékesek, hanem a felelősséget is vállalni tudják. ÚJ SZÓ: - Elmondhatjuk tehát, hogy az oktatási programok nagyjából megegyeznek, sőt a lényeges kérdésekben azonosak. De hogyan képzelik el a megvalósításukat? Mindenekelőtt törvények kellenek, melyek figyelembe veszik a kisebbségi specifikumokat. Természetesen gazdasági kérdés is ez. Honnan lesz pénz? KOVÁCS LÁSZLÓ: - Az önSzőcs Ferenc a parlamentbe, vagy már most. Valószínű, hogy az általunk választott irány bizonyos visszatetszést vált ki partnerünkben, a szlovákiai Kereszténydemokrata Mozgalomban, de azt hiszem, hogy keresztény dialógus alapján meg tudjuk ezt a problémát oldani, és meg tudjuk velük értetni, hogy nemcsak a mi érdekünk a kisebbségi kérdések megoldása, hanem az övék is. Mi annyiban tudunk ehhez hozzájárulni, hogy jobban ismerjük a terepet és tudunk megoldásokat javasolni. Én bízom a jövőbeni együttműködésben, és abban is, hogy az FMK jó kapcsolatot tart fenn továbbra is az ó partnerével. ÚJ SZÓ: - Térjünk át a második kérdéskörre, az oktatásügyre. SZŐCS FERENC: - A mi elképzelésünk szerint az oktatásügynek önállónak kell lennie. Tehát az adott közösségnek kell meghatároznia, hogy milyen szintű iskolát akar, milyen alapeszme alapján szerveződjék az, és milyen legyen a tanítás )féle megközelítésindolás alapján kell zságot, mert nincs, (tlen üdvözítő mégis a közeljövő dönti i a módszer, melyik ímelyik előbbreviszi szóigálja nemzeti yét. \ mából nézve és nényekre tekintve, hogy végül is nem s magyar koalíció? ENC: - Mi sajnálfogva keresztény volna, ha összefog mozgalom. Ez volt . Utána azok a par5k, akik e három bejutnak a törvénys dialógust folytat/érpártjaikkal, vagy ilmakkal, amelyeksndszerük alapján illnak. Mi ezt így an praktikus oknál abiztosabban képt, amely bennünket megint félreértésről van szó. Az FMK nem pusztán liberális eszmekört képvisel, és magyar is természetesen, de nemcsak magyar, több annál. Egy európai kulturális áramlathoz tartozik. BAUER EDIT: - Nekem kissé más a véleményem. Nem tudok se igennel, se nemmel válaszolni. Sajnálom azt az anyát, konkrét esetről van szó, aki nem megy el választani, mert az egyik fia efemkás, a másik együttéléses. Nem tudja, kit válaszszon. Ezért sajnálom, hogy nincs hármas koalíció. A foglalkozásomból következően azért én kíváncsi vagyok arra, hogy végső soron melyik történelmi út az, amely majd előrevisz. Tehát ilyen szempontból nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy sajnálom, mert úgy érzem, hogy történelmi sorsfordulóról van szó, minél több lehetőséget, stratégiát és módszert meg kell próbálni, r amely egy magasabb civilizációt, európai modellt eredményez. Hogy melyik lesz az? Nem tudok teljesen egyértelműen a kérdésre válaszolni. Ollős László Kovács László ünk jogaiért, érdekeink képviseletéért pvi lói vei lamentbe. A jövő, úgyis ebben az ik majd a dolgok, íyban lenni azzal amelyhez eszmegközelebb áll - ezt képzelni az FMK is, hogy fenntartotszonyt a VPN-nel / hármas magyar lek részt. Bizonyos jük így bekerülve együttműködhetett gramjának a megagabiztosan, mert / igen, a mi válaszjennünket a páriáik nemcsak a libeis eszmerendszert melyet a VPN a kisebbségi probIVÁN: - Teljes értek azzal, amit Dnd. Mi fontosnak a jövőben is fon)y a Független Majzéssel jó kapcsoépííeni. Ezenkívül , hogy ez a becsüztességesebb út, y folytatása is ezt etnénk elérni vele. ik mások ellen tá:ük, nem célraveatása, az egymás Egyenjogú, önálló i állunk a választá-üggetlen Magyar előtt, olyan kaptésére törekedve, angú és önálló, topartnerként fogad iát sajnáljuk, hogy íem jött létre. !LÓ: - Azt hiszem, niért nem jött létre. 5, hogy mi kezde< sajnálni tudom, :e sajnálatról lehet áttérben más erő; meg. Valószínű, KOVÁCS LÁSZLÓ: - Én sem most, és nagyon valószínű, hogy a jövőben sem tudok majd elképzelni politizálást alapvetően csak nemzeti alapon. Politikai platformon mindenekelőtt. Nekünk azonban a politikai éretlenséggel is számolnunk kell. Hogy milyen szintű ez a politikai éretlenség a csehszlovákiai magyarságban és hogy mennyire tudja felismerni valós politikai érdekeit, azt valamennyien nagyon nehezen tudjuk megítélni. ÖLLŐS LÁSZLÓ: - Ehhez szeretném hozzáfűzni, hogy a Független Magyar Kezdeményezés előtt két lehetőség van, két politikai perspektíva. Az egyik az, hogy Szlovákiában egy liberális eszmerendszerből következően, és a közép-európai helyzet alakulásából következően olyan belső és külső politikai helyzet áll elő, amelyben nemcsak az ország modernizálása indul meg, hanem a kisebbségi jogok is érvényre jutnak. Ez feltételezi, hogy együttműködjünk természtes szlovák szövetségeseinkkel. A másik lehetőség, hogy ez nem sikerül. Hogy más erők jutnak döntő szerephez a szlovák politikai életben. Ebben az esetben nem egy másik esély teremtődik, hanem egy egyetien esély tűnik el, úgy gondoljuk mi. Akkor valóban el lehet zárkózni, meg lehet próbálkozni valamiféle kisebbségi ellenállással, ami több-kevesebb, úgymond, sikert hozhat, ami a támadások mérséklését illeti, ám pozitív kibontakozást semmiképpen. Az csakis a szlovák közgondolkodás átalakulásával történhet meg, és itt tartanám nagyon-nagyon fontosnak a szlovákiai Kereszténydemokrata Mozgalomra gyakorolt folyamatos politikai-szellemi hatás jelentőségét. De ez, szeretném hangsúlyozni, nem a mi reszortunk... SZÔCS FERENC: - Ezzel én egyetértek, csak az a kérdés, mikor kezdjük meg a dialógust. Ha már a választóink bejuttattak bennünket nyelve. Mi proponáljuk az egyházi iskolákat is, nem azért, hogy mindenkit egyházi iskolába kényszeresünk, hanem hogy legyen lehetősége a szülőnek választani több iskolatípus között. Az autonóm rendszerek kialakulásának eredményeképpen sok kérdés megoldódik, anélkül, hogy a kormánynak kellene beleszólni. önreguláló rendszerek is .^ezek egyúttal. Az állam megadja a támogatást, amire szükség van, hiszen kötelessége, hogy magára vállalja a köznevelést, tehát a-megfelelő összeget odaadja például a magániskolának, ez a magániskola aztán eldönti, hogy milyen lesz. A hitoktatást szintén meg kell oldani, és természetesen a teológusképzést, szükség van katolikus, református, sőt még magyar evangélikus teológusokra is. Dél-Szlovákiában, Komárom székhellyel, magyar püspökség létrehozására törekszünk, már összegyűjtöttünk 35 ezer aláírást. Szeretnénk, ha a hívek igényét figyelembe véve, létrejönne egy magyar püspökség, amely természetesen kihatna az iskolaügyre is. Kulturális kisugárzásával a hitoktatók képzésére és sok másra is pozitív hatást gyakorolna. KOVÁCS LÁSZLÓ: - Azt hiszem, annak ellenére, hogy olykor úgy kerül terítékre a kérdés, hogy igen sok félreértésre adott okot a politikai mozgalmak között éppen az oktatási program, én nem hiszem, hogy ez a program adhat félreértésre okot, mármint az egyes mozgalmak oktatási programjai, hanem egyetlen egy dolog, amire mindanynyian vissza fogunk térni. Az FMK oktatási programja lényegében nem különbözik az előbb vázolt programtól, mi is hasonló iskolarendszert akarunk, ahol tulajdonképpen a szabad polgárokra van bízva, mit, hogyan és milyen nyelven akarnak tanulni a különböző szinteken. Az állam tulajdonképpen koordinálja, valamilyen formában szervezze az iso •a> igazgató iskolarendszer nem azt jelenti, hogy az állam nem vesz részt az iskola fenntartásában, sőt a leglogikusabb megoldás: törvényben biztosítani, hogy egy tanulóra lebontott költségvetés alapján ad az állam minden oktatási intézménynek, akár egyházi az iskola, akár bármilyen más. Tehát, anyagi problémák nem merülhetnek fel az állam szintjén, de felmerülhet az, hogy a költségvetésből mennyit tud nyújtani, ez azonban már egy másik kérdés. SZOCS FERENC: - Én fontosnak tartom, hogy az állam vegyen részt az automatikus mechanizmusok kialakításában, kevésbé kellene beavatkoznia a részletekbe. A kereteket kellene meghatározni, és hagyni a közösségeket, hogy önmaguk oldják meg problémáikat. Egészen az egyetemi szintig. Természetesen egyetemnek vagy karnak a létrehozása már komplikáltabb, de megoldható. Hiszen magánfőiskolák sok helyen vannak a világban. ÖLLŐS LÁSZLÓ: - Az oktatási rendszer, mint a társadalom egyéb alrendszerei, nem függetlenek egymástól. Az oktatási intézmények decentralizálásának és az önigazgatásának az elérése nagyon nagy mértékben függ majd a területi decentralizációtól, a települések önigazgatásának az elérésétől, amely fontos célja a Független Magyar Kezdeményezésnek, továbbá az állam szerepének a csökkenésétől. Fontos megjegyezni, hogy az állam szerepe az oktatásügyben kétféle alap, módszer köré rajzolható fel, az egyik, amit eddig is tapasztaltunk, sőt annak egy nagyon durva válfaját tapasztaltuk, hogy az állam tulajdonképpen mindent megpróbál meghatározni az oktatásügyben, amit csak tud. Hatalmilag "mindent megpróbál befolyásolni. A másik módszer az, hogy az állam pusztán szakmai szempontok alapján összeállított normarendszert alkot az egyes iskolák számára, mindenféle hatalmi beavatkozás nélkül. Az iskolának nem kell teljesítenie a normarendszert, anélkül is létezhet. Ám nyilvánosságra kerül, hogy hány pontra teljesítette. Az állami normarendszertől függetlenül más normarendszerek is létezhetnek természetesen, és ezeknek a teljesítését is ellenőrizheti a közvélemény. Ez nagyon fontos, mert a szülők végül is ennek alapján döntenek, hogy melyik iskolába adják gyermeküket. Szóval a Független Magyar Kezdeményezés ilyen célokat is kitűzött. ÚJ SZÓ: - Az elmúlt hetekben egyik sarkalatos pont volt a magyar egyetem kérdése, illetve a magyar pedagógusképzés megoldása. Számos félreértés keletkezett emiatt. Most a kérdés úgy merül fel, hogy rossz időpontban vagy rosszul megválasztott eszközökkel láttunk hozzá a jogos igény valóra váltásához. Kérdés lehet az is, nem volt-e ez első próbaköve annak, hogy milyen eszközökkel mit tudunk elérni. Esetleg nem volt-e az egyetem ügye a választási kampány része? Egyes személyek választási kampályának ci rész©? KOVÁCS LÁSZLÓ: - Most kicsit úgy is fogok beszélni, mint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének egyik vezetője. A nyilvánosság előtt a pedagógusszövetség januári ülésén jelent meg először ez a kérés, kérdés, a programnyilatkozatba is bekerült. Pontosan úgy fogalmazódott meg, hogy önálló magyar pedagógiai főiskolát kell létesíteni. A helység akkor még nem került a programba, tehát nem szerepel benne Komárom neve, de az alakuló ülésen nagyon sokan ezt a nevet említették. Tudott dolog azonban, hogy a pedagógusszövetség oktatási programjának nagy része már korábban létezett bizonyos formában, elsősorban az FMK oktatásügyi programjára épült. Ezután történt az, hogy egyfajta politikai botrány keletkezett az egyetem ügyéből. Mint köztudott, a Szövetségi Gyűlésben három magyar képviselő benyújtott egy, felsőoktatási intézmény létesítésére kidolgozott törvényjavaslatot. Tartalmi oldaláról hadd ne beszéljek, mindannyian tudjuk, mik voltak az alapvető fogyatékosságai. Én jóval fontosabbnalc tartanám ezzel kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg semmilyen politikai előkészület, jóllehet akkortájt más fórumokon igen heves, igaz, nagyrészt eredménytelen vitákat folytattunk a szlovák oktatási kormányzat vezető képviselőivel. Borzasztóan leegyszerűsítve került be a politikai köztudatba az, hogy akarunk-e magyar egyetemet, vagy nem akarunk. Ettől kezdve már csak egyetemről beszéltek, hosszú-hosszú ideig szó sem volt se pedagógiai karról, se pedagógiai főiskoláról. Úgy tették fel sokszor és sok helyütt a kérdést, ahogy annak idején Petőfi Sándor is kérdezte: rabok legyünk, vagy szabadok? Erre természetszerűleg senki nem mondta azt, hogy ő rab akar lenni. Amikor úgy teszik fel a kérdést, hogy ki az, aki nem akar magyar egyetemet, akkor nincs tisztességes ember, aki azt mondaná, hogy nem akar. Nagyon leegyszerűsítem a kérdést, de amikor politikai témává vált az egyetem ügye, valóban így vetődött fel a kérdés. A múlt héten lezajlott a pedagógusszövet, ség első országos közgyűlése, ott végül is olyan elhatározás született, hogy támogatják az önálló magyar pedagógusképzést Komáromban. Most már többféle lehetőséget is látnak politikai mozgalmaink a pedagógusképzés kiépítésére. ÖLLÖS LÁSZLÓ: - A jelenlegi, nagyon felhevült politikai helyzetben, ahol természetesen nemzeti indulatok is jelentkeznek, pontosabban, egyes körök nemzeti indulatokat is próbálnak elszabadítani, főleg szlovák térfélen, egy dologra nagyon kellett volna vigyázni, arra, amire még a törvényjavaslat benyújtása előtt felhívták a képviselők figyelmét: olyan tervezet ne kerülhessen a parlament elé, amely szakmailag támadható. Politikailag megvédeni úgyis nagyon nehéz lett volna. A magyar egyetem ügyében az első fordulóban egy négyoldalas tervezet került oda. Természetesen, nem lehetett vele mit kezdeni. Ennek ellenére a parlamenti bizottságokban a mi képviselőink támogatták ezt a tervezetet is. Az FMK, látván, hogy meg fog bukni, megpróbált lépéseket tenni, hogy a pedagógusképzés ősztőj biztosítva legyen. És folyamatosan a következő években. BAUER EDIT: - Jobb lenne, ha az illetékesek tárgyalnának erről, mert úgy gondolom, mindnyájan, akik itt vagyunk, illetéktelenek vagyunk e kérdésben. Szerintem az önálló főiskola vagy egyetem mellett az az érv a legnyomósabb, hogy róla a parlament dönt, tehát a parlament ad jogi garanciát arra, hogy meg is marad. Akkor, amikor az egyetemről volt szó, a helyzet merőben más volt. És akkor végső soron ez volt a döntő érv, hogy tökéletlenül is oda került a parlament elé a javaslat. Adva volt az időpont, ameddig be lehetett nyújtani a törvényjavaslatokat. Ezután bármilyen törvénytervezet benyújtása abszolút tárgytalan lett volna. Két részletkérdéshez térnék még vissza, hogy jó időben került-e oda. Én nem tudom, hogy mikor van jó idő. Kevés az olyan politikus, aki ilyen kérdésben meg tudja határozni, hogy ez most jó idő, vagy rossz idő. Sajnos, a kisebbségi ügyek, azok olyanok, hogy a történelem folyamán általában nincs hozzájuk jó idő. Hogy mennyire lehetett az egyetem ügye a politikai kampányharc része? Ha úgy kell érteni a kérdést, hogy mennyire akarták magukat népszerűsíteni azok, akik benyújtották a javaslatot, akkor én úgy érzem, hogy a kérdés kicsit erőltetett. Hozzáfűzöm, február közepe táján volt mindez, talán még előbb, amikor még az Együttélés nem volt, és nem lehetett tudni, ki mindenki és milyen színekben indul a választási harcban. Én ezt a kérdést ilyen sarkítva nem merném feltenni. KOVÁCS LÁSZLÓ: - Az egyetem körüli parlamenti vitát és minden egyebet később, a kampány folyamán használták fel az egyes mozgalmak, és nem a maguk kiemelésére, hanem más mozgalmak elmarasztalására. ÖLLÖS LÁSZLÓ: - A Csemadok január eleji elnökségi ülése óta, amelyről elég kevés került a nyilvánosságra, nagyjából világos volt, hogy ki milyen színekben akar indulni a választásokon, bár mi erről hetekig nem szereztünk pontos információkat. Még annyit ehhez az egészhez, hogy az FMK a magyar felsőoktatás kiépítését mindenekelőtt olyan meggondolásokból, olyan szempontok alapján próbálja politikailag is képviselni, hogy az álláspontok, állítások, amelyeket előterjeszt, azok szakmailag támadhatatlanok legyenek, fia már szakmailag támadhatóak, politikailag végképp védhetetlenek. Ú J SZÓ: - A harmadik kérdéskör, a csehszlovákiai magyarság érdekképviselete, a mozgalmak közötti együttműködés. BAUER EDIT: - Bevezetőnek rövidke megjegyzés. Részt vettem néhány héttel ezelőtt a szlovák tévé által szervezett dialógusban, melynek a témája a választási harc és a politikai etika volt. Ott mondtam el, hogy szerintem a választási harcnak többféle esélye és többféle veszélye van. A veszélyek közt az egyik legnagyobb, hogy egy negatív propagandahadjárat, vagy negatív koncepcióra épülő propagandahadjárat oda vezethet, hogy a képviselők elvérezve és lerongyolódva jutnak a parlamentbe, akkor, amikor a legnagyobb erőre lenne szükségük. Meggyőződésem, hogy június 8-ig sok képviselőjelöltet „kilőnek". A másik, és ez talán a fontosabb: nem szabad felégetni magunk mögött a hidat, mert a demokrácia nem június 8-cal végződik, hanem akkor kezdődik. Tehát a parlamenti harc, az igazi demokrácia építése június 8-a után kezdődik majd. A választási harcban olyan etikát kellene minden mozgalomnak, minden pártnak betartania, hogy ne akadályozza, ne tegye lehetetlenné a parlamenti koalíciók, a közös fellépés lehetőségét, megvalósítását. ÖLLÖS LÁSZLÓ: - Nagyon örülök annak, amit Bauer Edittői hallottam, az FMK ebben a vonatkozásban továbbra is tartja magát ahhoz a megállapodáscsomaghoz, melyet az általam említett megbeszélésen az Együttélés vezetőinek a mozgalom bejelentése előtt egy nappal tett. Mi csak sajnálni tudjuk valóban, hogy ez sem előtte, sem utána nem így alakult, nem rajtunk múlott. Biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan érintkezési és találkozási pontok, amelyeket korrekt partneri politikai kapcsolatra építve, természetesen lehet majd képviselni. KOVÁCS LÁSZLÓ: - Én ezt el tudom képzelni a mozgalmak közötti kapcsolatokban is. Akár egy adott témára, mely szinte kizárólag kisebbségi vonatkozású. A parlamentben bonyolultabb a kérdés, de én ott sem látom kizártnak, hogy egy-egy adott kérdésben, leegyszerűsítve a dolgot, ne közösen szavazzanak a kisebbségi képviselők. SZÖCS FERENC: - Természetesen van egy általános program, ahol nagyobb lesz a polarizáció. De a kisebbségi programban kellene, hogy kialakítsunk közös nézetet. Azt hiszem, reális lehetőség, hogy közösen egyeztetve, megbeszélve kialakítsunk védhető programokat és következetesen képviseljék őket az egyes mozgalmak, a maguk módján. Azt hiszem, nemcsak lehetséges, szükséges is, hogy együttműködjünk, nemcsak mi, magyar mozgalmak, hanem a többi partnerrel is. Minden szolid mozgalomnak az érdeke, hogy kapcsolatot alakítson ki, hogy annak alapján próbálja megoldani a problémákat, melyek a közeljövőben felmerülnek. ÚJ SZÓ: - Ez optimizmusra ad okot. Egyrészt azért, mert mozgalmaink bíznak abban, hogy bejutnak képviselőik a parlamentbe. Reméljük, így is lesz: Másrészt azért, mert kialakulhat köztük egyetértés bizonyos kérdésekben. Köszönjük a beszélgetést.