Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-03 / 103. szám, csütörtök

Valuta és környezetvédelem A használt fólia másodlagos nyersanyag Tavaly ősszel Prágában a CSKP KB egyik szokásos „tájékotatóján" több tucatnyi újságíróval együtt Ivan Knotektől, a kommunista párt egykori fóboncától megtudhattam, hogy környezetünk egyes számú "közellenségei a kertbarátok. Ők azok, akik a talajt, a vizeket szennyezik - nem pedig a mezőgazdasági nagyüzemek. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen tudatos ferdítés cáfolatára kár időt és papírt pazarolni, az viszont kétségtelen, a környezetvédelemre hosszú évekén át a kerieszkedók sem sok gondot fordítottak. A környezetkímélő termelés elterjedéséről körükben ugyan még nem nagyon beszélhetünk, de kisebb-nagyobb pozitív változások már mutatkoznak. Két-három éve még egy-egy szeles, kora tavaszi napon csallóközszerte fóliafoszlányoktól fehérlett a határ. Az idén azonban mintha változott volna a helyzet s a hulladéklerakatokon is megfogyatkozott volna a fólia... Vajon ennyire krónikus a fóliahiány, hogy a kertészkedők minden ép darabot újrahasznosítanak? - kérdeztem Bartalos Gyulától, a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága titkárától. - Az évről évre visszatérő ellátási zavarok hatására az emberek bizonyára takarékosabbak, a hasznosítás módja azonban egészen más. A használt fólia másodlagos nyersanyag, amelyet tőlünk a Zóiyomi járásban lévő Dobrá Niva-i Efsz feldolgozásra átvesz, s ezt követően külföldön valutáért értékesít. • Tudtommal szövetségük a PVC-fólia kilogrammjáért néhány fillérrel többet ad, mint a Hulladékgyűjtő Vállalat. Önöknek ez jobb üzlet? -Mindenképpen érdekünk, hogy a központi árakra ráígérjünk. így 70-90 fillér helyett kilogrammonként 1 koronát fizetünk. Hasznunk ugyan jelentéktelen, sőt, ha a felvásárlás szervezésére fordított munkát beszámítjuk, tán még veszteséges is, de így jutunk valutához, amelyből Nyugaton vetőmagot vásárolhatunk. • Azt hiszem, e szerény valutaszerzési lehetőségen túl sokkal fontosabb az, hogy így egyúttal jelentős mennyiségű káros anyagtól védik meg a környezetet. De vajon tudatában van-e ennek a tagság? - Nézze, az emberek manapság már sokat olvasnak, és egyre jobban érdeklődnek a környezetvédelem iránt. Ahol alkalom nyílik rá, mi is elmondjuk nekik, hogy a rendkívül lassan bomló műanyagok milyen veszélyt jelentenek. Azt is egyre jobA szlovák és a cseh kultúra Magyarországon Szomszédunk - Csehszlovákia Ezzel a címmel május 2-án kulturális rendezvénysorozat kezdődött Magyarországon. A szlovák és cseh kultúrát reprezentáló válogatás felöleli a színház-, film-, képző- és iparrhűvészetet, valamint az irodalom és a fotó témakörét. Elsősorban azoknak a művészeknek, alkotóknak a művei kerülnek a magyarországi közönség elé, akiket az elmúlt évtizedekben bátor szókimondásuk és kiállásuk miatt elhallgattattak, félreállítottak, mellőztek. A szlovák és a cseh kultúra seregszemléje Magyarországon tulajdonképpen már a hónap közepén kezdődött. Április 17-én a budapesti Katona József Színházban a Prágai Rendezők Szabad Egyesülete Spiró György Csirkefej című darabját mutatta be nagy sikerrel cseh nyelven. Ezt követik a további színházbemutatók. Miskolcon a kassai Thália Színpad Az esőcsinálót viszi színre. Valóságos csemegének ígérkezik Václav Havel művének a bemutatása, a Pécsi Nemzeti Színház előadásában Leirat című darabja kerül színre. A Szlovák Nemzeti Színház operatársulata Gounod Fausíját szólaltatja meg Budapesten, francia nyelven. Mosonmagyaróváron, Pápán és a fővárosban a népszerű prágai kamarabalett, a SMOK táncegyüttes lép fel. Az ünnepi megnyitó, amelyen számos jeles szlovák és cseh művész is megjelent, tegnap a budapesti Ernst Múzeumban volt, ahol Jozef Jankovič szlovák szobrászművész kiállítása nyílt meg, aki szintén az üldözöttek között volt, és a „szilencium" időszakában többször volt illegális tárlata Magyarországon. A pesti Vigadóban a Szlovák Nemzeti Színház magánénekesei és zenekara adtak gálaestet, további neves szlovák szólisták közreműködésével. A Budapesti Történeti Múzeumban könyvkiállítás várja az érdeklődőket, míg az Iparművészeti Múzeumban a csehszlovák üvegművészet mutatkozik be. A filmnapok keretében, fővárosi és vidéki helyszíneken, többek között Jirí Menzel és Miloš Formán alkotásai szerepelnek. Külön érdekesség, hogy egy szlovák forgatócsoportnak az 1956-os forradalomról készített filmanyaga, évtizedek után, leporolva, először Magyarországon kerül a nyilvánosság elé. A tervek szerint Petőfi szülőhelyén, Kiskőrösön leleplezik a költő fordítójának, Pavol-Országh Hviezdoslavnak a szobrát. A nagyszabású rendezvénysorozat egyik legizgalmasabb pontjának ígérkezik „a magyar-szlovák-cseh értelmiségi találkozó a Kossuth Klubban. Ezen elsősorban azok a kérdések kerülnek napirendre, amelyeknek a megoldása elősegíti a jószomszédi kapcsolatok ápolását, megkönnyíti népeink egymáshoz való közeledését, azt, hogy egyetértésben léphessünk be az európai házba. (palágyí) ban tudatosítják, hogy elégetésükkel még mérgezőbb anyagok keletkeznek. Többnyire ugyan ezek a megfontolások még nem játszanak szerepet, de józan paraszti ésszel sokan felmérik, hogy az sem nagyobb fáradtság, ha szemétdomb helyett a használt fóliát a felvásárlóhelyre viszik. Ott még néhány koronát is kapnak érte. Arról nem is beszélve, hogy nagyobb mennyiség elégetése milyen hosszadalmas és kellemetlen munka. • Mennyire tekinthető sikeresnek ez a környezetbarát igyekezetük? -Két évvel korábban, 1988-ban még csak 20 tonnát sikerült felvásárolnunk, tavaly pedig már 134-et. A járásban működő 54 alapszervezetból 31 bekapcsolódott a felvásárlásba. Három egységes földművesszövetkezet is nálunk értékesítette ezt a másodlagos nyersanyagot.' Úgy látszik, a gyerekeknek is kifizetődő volt a hulladékgyűjtés, • Hány járásban használják fel valutaszerzésre, kezelik másodlagos nyersanyagként a kertbarátok a fóliát? - Már beszélgetésünk elején meg kellett volna említenem, hogy mi ezt a szövetség komáromi járási bizottságával és az ógyallai kertészeti szolgáltatással együttműködve végezzük. A Komáromi járásban tavaly még eredményesebbek voltak. Több mint 400 tonnát vásároltak fel. Tudtommal a Csallóközön és az Érsekújvári járáson kívül a kertészkedők részéről hasonló - mondjuk környezetbarát - kezdeményezésre eddig nem került sor. Megjegyezném még, hogy nagyon sok múlik a szervezésen - a felvásárlók és a hnb hozzáállásán. Azokban a községekben, ahol ez jó volt, például Nyárasdon, Nyékvárkonyban, Alistálon, Patason, 7-18 tonnát is felvásároltak. Értesülésem szerint a Dunaszerdahelyi járásban akadt olyan hnb is, amely egyenesen megtiltotta, sőt büntetést helyezett kilátásba abban az esetben, ha valaki a PVCfőliát a szeméttelepre viszi. Azoknak, akik netán egy ilyen „szigorú" intézkedést - kihasználva a politikai helyzet adta lehetőségeket - a „helyi kiskirályok túlkapásának" minősítenék, figyelmükbe ajánlom a napokig, hetekig füstölgő, fojtó bűzt árasztó szeméthegyeket. Jó tudni azt is, hogy az égő műanyagokból erősen mérgező gázok, dioxinok szabadulnak fel, melyek gyengítik az ember immunrendszerét, s érzékenyebbé teszik a szervezetet a rákkeltő anyagokkal szemben. A bevezető sorokra utalva pedig - anélkül, hogy átesnék a ló másik oldalára - hadd kérdezzem meg: az ország több száz ipari és mezőgazdasági üzeméből, az áruházakból stb. hova kerül a sok ezer tonna használt fólia, műanyag zsák, PVC-ből készült csomagolóanyag? POMICHAL RICHÁRD Az 1968-69ben a csehszlovák fővárosban lejátszódott eseményeket megörökítő dokumentumokból nyílt kiállítás a Prágai Fővárosi Múzeumban. Képünk a bemutatón készült. (Pavel Khol felvétele - ČSTK) Az ember magában hordja fájdalmát - Az életem olyan, mint egy izgalmas regény. Megjártam a háborút, negyvenévesen két vezérkari hadtudományi akadémiát is elvégeztem. Szókimondásommal egyesek számára nemegyszer kellemetlenséget okoztam, így negyvennégy évesen mint vezérkari ezredest leszereltek, a legszigorúbb pártbüntetés kíséretével - mondja kezével gesztikulálva a hetvenhat éves Belo Kubica mérnök, Érdemes katonai pilóta. - Mondanom sem kell, hogy nehezen találtam munkát, bárhol kopogtattam, úgy néztek rám, mintha én volnék az ország legnagyobb ellensége. Arra, hogy miért kellett leszerelnem, senki nem volt kíváncsi. Eredetileg nem készült katonai pályára, a munkalehetőség hiánya vitte rá, hogy röviddel az érettségi után önkéntes katonai szolgálatra jelentkezzen. Az egyéves tartalékos tiszti iskola elvégzése után lövegparancsnokként szolgált a šumperki tüzérezrednél, majd aföldmértani továbbképzésen vett részt. Már tisztjelölt szakaszvezető volt, amikor megnyílt előtte a tiszti akadémia kapuja. Pilóta lett belőle, és nem is akármilyen. Szép jövő állt előtte, de a köztársaság szétesése után haza kellett jönnie Szlovákiába. Azt tervezte, hogy leszerel, de az illetékesek választás elé állították, vagy börtön, vagy szolgálat. - Különböző bombázó kötelékekben szolgáltam, végül a pilótaképző iskola parancsnoka lettem. Negyvennégy nyarán Ján Golian alezredestől azt a parancsot kaptam, hogy szervezzem meg a Tri duby repülőtér védelmét. Amikor kitört a szlovák nemzeti felkelés, századosi rangban én lettem a repülőtér parancsnoka. Később a szovjet hátországba repültem, hogy társaimmal együtt a csehszlovák repülős magasabb egység kötelékében harcoljunk tovább. A bombázó ezred parancsFi a i s z a ÚJ szú 1990. V. 3. Mégis vannak ufók? Szovjet bizonyítékok... Az azonosíthatatlan repülő objektumok iránt érdeklődők végre örömünnepet ülhetnek - az ufók létezését megerősítette a szovjet hadsereg is. Amint azt a Rabocsaja tribúna napilap írja, Malcev vezérezredes, a légelhárító alakulatok parancsnoka bejelentette, hogy március 21 -én néhány földi radarállomás Moszkva közelében a jaroszlavli autóút felett ismeretlen, 100-200 méter átmérőjű gömb alakú repülő testet észlelt, amely teljesen hangtalanul mozgott 1000-7000 méter magasságban. Gyorsasága két-háromszorosa volt a sugárhajtású repülőgépeknek, és attól függött, hogy oldalából milyen intenzitással áramlott ki a fény. Malcev tábornok szerint a jelenlegi modern repülők ilyen műszaki adottságokkal nem rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a repülő test csak néhány radar képernyőjén jelent meg, mások egyáltalán nem regisztrálták. (ČSTK) A Vi című svéd folyóirat terjedelmes cikket közölt Mihail Gorbacsov feleségéről. Az alábbiakban a Týdeník aktualít átvétele alapján ismertetjük a cikket. A Szovjetunió első asszonyáról, Raisza Gorbacsováról egyesek úgy vélik, hogy végre megmozdult valami, amit úgy is hívhatunk, hogy a nő társadalmi helyzete, mások viszont azt gondolják, hogy beavatkozik olyan dolgokba is, amelyekbe nem kellene éppen beleszólnia. A vélemények különbözősége érthetően abból is adódik, hogy a Szovjetunióban eddig nem volt szokás, hogy az ország első embere a feleségét is magával vigye hivatalos útjaira. Mihail Gorbacsov azonban Raisza nélkül nem tesz egy lépést sem. Meglepetést okoz A hivatalos látogatások alkalmával Raisza a háttérben marad, de az utcákon, tereken szóba elegyedik az emberekkel. Míg a férje inkább az emberekhez szól, addig ő az emberekkel beszélget. Mialatt Mihail Gorbacsov nagy politikai beszédeket tart, Raisza vagy meglátogat valamilyen óvodát, vagy pedig megtekint egy kiállítást. Olykor tud meglepetést is okozni. Például az egyik ukrajnai óvoda meglátogatása után kijelentette, hogy a gyermeket az anyának kell felnevelni, de utána rögtön javított, és hangsúlyozta, hogy a gyermek nevelésében mindkét szülőnek részt kell vennie. Nyilvánosan ez először hangzott el. Elegancia Elődeitől eltérően Raisza elegánsan öltözködik; ami jó ízlésről vall. A hivatalos látogatások idején, amikor a szovjet televízió a Gorbacsovházaspár minden lépését követi, naponta háromszor-négyszer is átöltözik. Szereti az ékszereket és a drágaköveket is. Sokaknak, elsősorban a nőknek ez sem tetszik. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy „hősiesen" viseli az évek múlását, nem veti magát alá plasztikai műtéteknek. A szintén nagyon divatosan öltözködő, azonban a plasztikai műtéteknek köszönhetően a koránál fiatalabbnak látszó Nancy Reagan mellett úgy nézett ki a moszkvai találkozón, mint a hamisítatlan természetesség csodája. Műveltség Raiszának tulajdonképpen magasabb végzettsége van, mint a férjének. Filozófiából megvédte a kandidátusi disszertációját és abban az időben amikor férje a politikai bizottság tagja volt, a moszkvai egyetemen adott elő. Az első szovjet kutatók közé tartozott, akik érdeklődésüket a nők munkájával kapcsolatos problémák megoldására irányították. Ma már kizárólag közéleti tevékenységet folytat. A Kulturális Alap elnökhelyetteseként részt vesz különféle létesítmények alapkőletételénél és emlékművek leleplezésén. Raisza a politikában is nagy hatással van a férjére. Ismeretes, hogy kezdettől fogva ellenezte a szibériai folyók visszafordítását célzó terveket, amelyek később le is kerültek a napirendről. Ó figyelmeztette a férjét arra is, milyen hátrányos helyzetben vannak a nők a terhességmegszakításkor, amikor altatás nélkül hajtják végre a beavatkozást és a fertőzések következtében ezért gyakran komoly következményekkel kell számolni. Gorbacsov közbelépésére az egészségügyre szánt összegből 40 százalékot az anyák és a gyermekek egészségvédelmére fordítottak: Raisza Gorbacsova bizonyára nem változtatja meg teljesen a nők helyzetét a Szovjetunióban. Azonban bebizonyította, hogy nemcsak a divatban jártas, hanem az élet különböző, de elsősorban a nők helyzetével kapcsolatos kérdéseiben is. (ké) nokhelyettese lettem. Negyvenöt évvel ezelőtt az ostravai hadműveletben huszonhat bevetésen vettem részt. A háború után a trenčíni harmadik repülősezredhez kerültem. Élveztem a repülést, így kedvemre volt, hogy hamarosan a csehszlovák hadsereg vezérkarának hadtudományi akadémiájára küldtek tanulni. Elvégzése után a vezérkarnál kaptam beosztást. Amikor 1949-ben a szovjet hadsereg hadtudományi iskoláját is elvégezve visszatértem szolgálati helyemre, sok minden nem tetszett, többek között az, hogy az egyik napon félszólítottak, lépjek be a pártba. A hadseregen belül folyt a hatalmi harc. Végül menesztették a vezérkartól és megbízták a brnói Műszaki Katonai Akadémia megszervezésével. Hamarosan a főiskola repülési tanszékének parancsnoka lett, majd dékánja volt egészen 1958-ig. Ekkorra felettesei megsokallták, hogy mindenről saját véleménye volt, az intézkedéseket felülbírálta, sok mindennel nem értett egyet. Kapóra jött egy alkalom, s kizárták a pártból, ami abban az időben azt jelentette, hogy vége a katonai karrierjének. Negyvennégy éves volt, amikor nyugdíjazták, az sem segített rajta, hogy közben a kizárását pártbüntetésre változtatták meg. Munka után kellett néznie, mivel a részleges nyugdíj nem volt elég ahhoz, hogy családjával megélhessen. A Hydroprojekt vállalatnál kapott munkát. - Nem volt többé nyugalom. Hol a keresetem ellenőrizték, hol pedig olyan hangosan érdeklődtek utánam az állambiztonságiak, hogy a legtöbb munkatársam elfordult tőlem. A legszívesebben elmentem volna egy lakatlan szigetre, de leküzdöttem gyengeségemet. Hogy mit éreztem, amikor az égbolton repülőgépet láttam, talán mondanom sem kell. Aztán jött a prágai tavasz, újra felcsillant a remény. Az SZSZK Közlekedésügyi Minisztériumában a polgári repülési osztály vezetője lettem. Szervezett, reggeltől estig dolgozott. Aztán bevonultak a tankok' a szlovák fővárosba, és ő az egyik pártértekezleten szót emelt a megszállás ellen. Néhány hónap múlva távoznia kellett a minisztériumból, az állami repülési felügyelőség műszaki osztályára vették fel. Ám miután az átigazolás során kizárták a pártból, rövidesen csalódottan nyugdíjba ment. Nem az volt a bűne, hogy szakmailag, emberileg nem felelt meg, hanem az, hogy nem értett egyet a szövetséges csapatok bejövetelével. - Ma már azt mondhatom, hogy megbékéltem a sorsommal, bár békeidőben többet voltam veszélyben, mint akkor, amikor a fasiszták állásait bombáztam. Sajnos, gyermekeim is megszenvedték apjuk „bűnét". Lányomnak nem engedték meg, hogy tudományos címet szerezzen, fiamat nem akarták felvenni a főiskolára. Az a tudat éltet, hogy három unokámnak talán boldogabb lesz az élete, örülök annak, hogy megértem a rendszervállást. Annak idején mi is demokratikus Csehszlovákiáért harcoltunk, olyan államért, amelyben nem számít, ki melyik párthoz tartozik, hanem csak az, hogy szakmailag és emberileg hogyan állja meg helyét a társadalomban. NÉMETH JÁNOS