Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-13 / 88. szám, péntek

Tűzből vétetett képek Kopócs Tibor dunaszerdahelyi tárlata Kiállításain eddig jószerivel letaglózó szarkasztikus, a defektusokról ironikusan megszólaló jellemrajzaiból, különleges asszociációkat keltő modelltanulmányaiból, az abszurditásba hajló karakterizálásából, a mélylélektan szféráiból építkező portrék festőjeként, a„lét útvesztőin meditáló, az állatfigurákat és a tárgyakat perszonifikáló formagazdag, sokalakos grafikáiból pedig a képzőművészet tárgykörébe tartozó etikus megjelenítésre alkalmas téma tárgyszerű tolmácsolójaként ismerhetjük meg a Komáromban élő és alkotó Kopócs Tibort. A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban rendezett kiállításán azonban most életteli színekből, friss színakkordokból komponált, az életerő és a teremtő erő*különféle megjelenési formára rjmeló figurális tűzzománcképeivel Új oldaláról mutatkozott be. Nagy Kornélia művészettörténész, a kiállítás rendezője elmondta, hogy eredetileg a csehszlovákiai magyar képzőművész grafikáiból és olajfestményeiből akart válogatni, s csak a festő szávára hallgatva sorolta be néhány tűzzománcképét is a kollekcióba. Bár aránylag új munkákból állt össze a tárlat anyaga, úgy gondolom, hibát követett volna el a Csallóközi Múzeum, ha lemond arról az elsőbbségről, hogy más intézményeket megelőzve tárhatta nyilvánosság elé Kopócs Tibor csodálatot és azonosulást kiváltó, mesterien megkomponált tűzzománcképeit. E mostani bemutatkozás szentesíti azt a felismerést, hogy Kopócs Tibor művészete kettős értelemben összekapcsolható a tűz fogalmával: egyrészt közvetlenül - kemencében égetett tűzzománcképei révén, másrészt áttételesen, minthogy Megoldásra váró gondok Mit szeretnének a felediek? Mindenekelőtt nagyobb iskolát, helybeni munkalehetőségeket, tisztább környezetet és jó minőségű ivóvizet. A központi község lakosságának kéréseit a közelmúltban Feledi Zoltán mérnök, képviselő tolmácsolta a Rimaszombati Jnb plenáris ülésén. A legégetőbb gondok egyike a munkalehetőségek hiánya. Erről a képviselő szerint módszeresen „gondoskodtak" az illetékesek, hiszen fokozatosan megszüntették, illetve áttelepítették a jól prosperáló üzemeket, így a gépállomást, a meliorációs üzemet, az Agrostavot, a Mezőgazdasági Építővállalatot, a téglagyárat és a pékséget. A múlthoz képest ugyancsak leszükültek a szolgáltatások, s bár erről nem szólt a képviselő, az állami gazdaság igazgatóságát is Várgecére helyezték. Feledről és környékéről munkások százai kénytelenek naponta a környező városokba utazni. Az utóbbi években sokféle terv, változat született a község fejlesztésére, iparosítására, a megvalósulásig azonban egyik sem jutott el. A meglévő létesítményekben sem telik azonban sok örömük a feledieknek, mert azok szennyezik a környezetet, mérgezik a talajvizet. Sok bírálat éri például a Rimava élelmiszeripari kombináthoz tartozó állami gazdaságot a műtrágyák és vegyszerek tárolási módja miatt, s a domafalai nagyhizlalda környezetszennyező szerepe is ismeretes. A legsürgősebb tennivaló az ivóvízellátás megoldása lenne, mert a kutak vize már az emberek egészségét, a jövő nemzedék létét veszélyezteti. ígérgetések helyett most már tetteket várnak a felediek. -h.aa számos műtárgyán alkalmazott motívumkör annak a tűznek a lángjaiból vétetett, amely az emberi lét kialakulásának pillanatában lobbant fel, s a történelem legsötétebb korszakaiban is fényeskedett. Harmonikusan együtt élő emlék, valóság, álom rétegeződik Kopócs Tibor jóakarattal és hatni akaró emberséggel képpé formált időtálló üzenetein. Ismételten kettősségről szólhatok: időtálló azért is, mert a tűzzománckép ellenáll a múló idő, Kopócs Tibor: Elfeledett szerelmek parkja a környezet - napfény, hőmérséklet, nedvesség stb. - hatásának, meg azért is, mert amíg az ember a természet érzéki szabadságot kifejező összhangjából redukált szépet keresi és elfogadja mindennapi esztétikumaként, illetve amíg képes vigaszt találni az ősök illuzionisztikus jót üdvözlésként várt hitvilágában, addig a csehszlovákiai magyar festő ars poeticája és festői stílusa riem évül el. A művészi ihlet forrása Kopócsnál a népmesék, a népmondák, és az antik legendák jelképerejű motívumköre, képisége és gondolatisága, vagyis az a népi bölcsességre és misztikára épülő szellemi bázis, amelyet - elpusztíthatatlan volta miatt - a különféle történelmi korok és megannyi ideológia sem tudott megsemmisíteni. E misztikus, magasztos világ újraélesztésével, eszmeiségének újbóli kimondásával és továbbgondolásával, a klasszikus érték új relációkba állításával Kopócs képein együtt jelennek meg a nemzeti múltunkat és nemzeti kisebbségi létünket felismertető azonosságjelek. Természetelvű zománckép-miniatüráin a színek és a formák lírájával a bukolikus csend és a pásztorkodó, a természethez közeli életmód elevenedik meg. A humánus célok szolgálatában álló művészek és művészet szimbólumaként is értelmezhetők az állatok nyelvén értő, hangszerüket fújó pásztorfiúk, akiket pillangószárnyakat öltött vágyaik emelnek magasba. E képeket nézve, a befogadóban önkéntelenül is felelevenedik Andersen állatmeséinek sajátos atmoszfé

: rája és miliője. A csehszlovákiai magyar festő egy-egy állatfigurában a jó és a rossz jellembeli tulajdonságokat ellenérzést vagy szimpátiát kiváltó színek kifejező társításával teszi felismerhetővé; így asszociatív erejüknél fogva, rádöbbentenek az egyes állatokhoz fűződő, az emberi magatartásformákat, gyarlóságokat pellengérező jelképes vagy allegorikus történetek," legendák örökérvényű tanulságaira. Am azon túlmenően, hogy Kopócs képein az állatok emberi tulajdonságokkal bíró lények, jelképes erejük van. Rokonságban vannak azokkal a természeti jelenségekkel, erőkkel, melyeket a mítoszokban emberi-isteni tulajdonságokkal ruháztak fel az emberek. Zománcképein nemcsak a színekkel, a formákkal, helyenként gótikus ívelésű, hajlított vonalakkal bánik kifinomult mesterségbeli tudással, Kopócs gazdagítja e műfajt azzal is, hogy ügyes kézzel formál domborműképeket, plasztikus figurákat a különböző színárnyalatú síkok egymásra hajlításával. Az egyes alkotások művészi értékét növeli, hogy a festő a képet illeszkedő színű, alakú és kiképzésű kerettel választja le a külső térből. Ikonikus miniatúráival, különösen a balladisztikus tűzzománcképekkel e tárlat egyben tisztelgés azok előtt, akik ismeretlenül vagy halhatatlanná válva (Csontváry) szellemi örökségükkel, prófétikus meglátásaikkal megpróbáltak és segítenek átvezetni bennünket a túlsó partra, (tallósi) ORVOSI TANÁCSADÓ A szív ritmuszavarai 2. A szív ritmuszavarai néhány kivételtől eltekintve nem önálló betegségek, hanem más betegségek kísérő tünetei. Az okok lehetnek a szíven kívülállók, mint például a lázas betegségek, a pajzsmirigy vagy az idegrendszer zavarai, gyógyszertúladagolás, mérgezés vagy áramütés. Gyakrabban magában a szívben található a ritmuszavar oka. A szívizomgyulladás majdnem mindig aritmiával jár és gyakoriak a ritmuszavarok a veleszületett és szerzett szívhibák esetében is. Ezek a betegségek azonban ritkábbak, mint a koszorúerek elmeszesedéséből származó vér- és oxigénhiány (ennek legsúlyosabb formája a szívinfarktus), ezért az orvosi gyakorlatban az érelmeszesedés szövődményei a ritmuszavarok leggyakoribb okai. Különösen érzékeny az oxigénhiányra a His-köteg. A szívinfarktus gyakori és nagyon veszélyes komplikációja a kamrai remegés, szívinfarktus után pedig a hegesedett szövet izgathatja a környező izomrostokat és így keletkezhet aritmia. A ritmuszavarok felismerése A beteg rendszerint érzi, ha szíve túl gyorsan, vagy szabálytalanul ver. Súlyosabb ritmuszavarok rosszulléttel, gyengeséggel, vérnyomás csökkenésével járnak. Az orvos feladata az aritmia diagnózisával kapcsolatban kettős. Fel kell ismernie a ritmuszavar típusát és lehetőség szerint meg kell tudnia a kiváltó okot is. A munkát az orvos is „ ott kezdi, ahol a laikus - megvizsgálja a beteg pulzusát és meghallgatja a szívhangokat, de számára ezek az adatok sokkal többet mondanak. Pontos diagnózist a szakorvos is csak az elektrokardiográfiás vizsgálat alapján tud felállítani. Ez a vizsgálat a szív működésével együttjáró elektromos jelenségekről nyújt képet, részletes analízise nagy gyakorlatot és szaktudást igényel. Azt azonban, hogy az ekg-n látható hullámok a szív működésének melyik szakaszához tartoznak, könnyű megjegyezni. Az ábrán egészséges ember ekg-ja látható. A pitvarok összehúzódásának a kis P hullám felel meg. Ezután rövid szünet következik, amíg az impulzus RÉGI HÚSVÉTI SZOKÁSOK LELÉDEN Piros tojás és zsebkendő a locsolóknak Leléden, a mintegy 450 lelket számláló Ipoly menti kis faluban régi kedves ünnep a húsvét. A háromnapos mulatsággal véget érő farsang után hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjti időszak, amely egész húsvétig tartott. Ezen a napon reggel misére mentek, ahol a pap elvégezte a hamvazást. Főleg hústilalom volt ezen a napon, de általában zsír nélkül, vajjal főztek. A farsangból megmaradt húst a hamvazószerda utáni napon, „kövér csütörtökön" fogyasztották el. Húsvét hetében nagycsütörtökön, amikor a templomban harangozás helyett kerepeltek, a lányok a patakhoz mentek mosakodni, hogy arcukról eltűnjenek a szeplők és ragyák. Nagypéntek az év legnagyobb böjtje volt. Ezen a napon háromszor ehettek, de csak egyszer volt szabad jóllakni. (Egyesek egész nap nem ettek.) Edényeket nem cseréltek, otthon készített vajjal főztek. A legnépszerűbb eledel a savanyú bableves és a mákos guba volt. Mindkettő jellegzetes böjti eledel még ma is. Ezen a napon előre megfőzték a kocsonyát. Ilyenkor már nem dolgoztak az emberek, még a trágyát sem hányták ki az állatok alól, csupán ráalmaztak, s csak a szükséges etetést végezték el. A ház minden lakója templomba ment, az idősebbek feketébe, a fiatalabbak lilába öltözve, ezek a böjt színei voltak. Nagyszombat ugyancsak ünnep volt. Az asszonyok teknőben dagasztották a kalácsot. Sütöttek vajas kelt buktát (kuglófnak is nevezték), vajas gyúrtat - közepébe lekvárt, diót, cseh figurákat - linzertésztát, különböző formákban. (A formákat Csehországból hozták). Készítettek még túrós, mákos, diós lepényt, „duda" süteményt (habrolónak is nevezik, a 30-as években csehek hozták a formát). Egy tepsiben sütötték meg a puszta kalácsot, valamint a diós és mákos rudat. A feltámadásra a család minden tagja elment. A lányok fehér ruhába öltöztek. A böjt a feltámadásig tartott, szertartás után otthon húst, kocsonyát ettek. Húsvétvasárnap a férfiak szép téli öltönyben, félkabátban, bricsesz , nadrágban, az asszonyok színes selyemruhában, a lányok fehérbe öltözve mentek a templomba. Nagykendőt is viseltek az asszonyok, fehéret vagy narancssárgát, melyet Esztergomban vagy a kéméndi vásárban vettek 50 pengőért. Az ünnepi ebéd baromfilevesből, főtt húsból tormával, néhol hurkából állt. Bált, mulatságot ezen a napon nemigen renaeztek. Délután a ház ele ültek az emberek beszélgetni. Húsvéthétfő a locsolás, öntözés napja volt. A legények végigjárták a lányos házakat. Szagos vizük is volt, mégpedig otthon készített. Budapestről hoztak narancsot, annak a levét üvegbe tették, amelyet „ritka ronggyal" bekötöttek, s ebből öntözték a lányokat. A legtöbb lányt a kúthoz vitték (már aki közel lakott, három kút volt a faluban). Két legény megfogta a lányt, a többiek kannával leöntötték. A házaknál eldugták a legények elől a vizet, ilyenkor elővették a szagos vizet. A legényeket süteménnyel, borral kínálták. Volt aki jól berúgott. A fiatalok piros tojást kaptak, meg zsebkendőt. Az öntözés este ért véget. Az asszonyok délután kiültek a padra, sokszor még ilyenkor is kaptak a férfiaktól egyegy vödör vizet. Ezen a napon nem főztek, a vasárnapi ételt ették. A lányok a pap részére is festettek tojásokat. Egy tányérra díszes szalvétát tettek, erre a hímzett tojásokat, s ezt mise előtt a sekrestyébe vitték, s a pap meg is öntözte őket. A kisebb gyerekek verset mondtak, és minden családhoz elmentek. A tojást Leléden a következő módon festették-hímezték (a mai napon is ezt a módszert alkalmazzák): piros hagymát főztek egy fazékban, leszűrték, s a lébe tették a főtt tojásokat, melyeket előzőleg „burina" levéllel ^petrezselyem zöldjéhez hasonló gyomnövény) beborították. A leveleket rásimították a tojásra, vékony harisnyával leszorították, alul, fölül megkötötték, s így tették a hagymalébé. Amikor már sötét rozsdaszínűek voltak, eltávolították a harisnyát és a levelet, amelynek mintája a tojáson maradt. A tojást szalonnabőrrel, vagy zsírral bekenték, hogy fényes legyen. Régebben a meleg tojásra olvasztott viasszal, szalmaszállal rajzoltak mintákat. A húsvét utáni kedd már nem volt ünnep. Ezen a napon a kanásznak, a tehenesnek (számukra sütött) húsvéti kalácsot adtak. A régi népszokásokból mára már csak a locsolás maradt meg, természetesen kölnivel. Ma már a tojásnak nincs becsülete. Azért még mindig készítenek (a régi módon is), asztaldísznek. A zsebkendőosztás ma is divat minden háznál. A locsolók csokoládét, pénzt, s a közeli rokongyerekek ajándékot (játékot) is kapnak. Az ünnep egyházi szertartásai egyszerűbbé váltak, mivel csak Párkányból bejáró, több falut ellátó papjuk van a hívőknek Leléden. Majerszkyné Labaj Katalin (1903) és Gyurkovicsné Majerszky Emerencia (1926) elbeszélése alapján lejegyezte DÁNIEL ERZSÉBET elér a kamrákba. A kamra izomzatának tömege nagyobb mint a pitvaroké és ez abból is látható, hogy a következő három gyors kilengés (QRS együttes) jóval magasabb mint a P hullám. Ezután újabb szünet következik - az izomzat készül a következő összehúzódásra. Ennek egyik jele a T hullám. A következő P hullámig a szívizom elernyedt állapotban várakozik, a kamrák vérrel telnek meg. A leggyakoribb ritmuszavarok A ritmuszavarok két csoportját különböztetjük meg. Az egyikbe azok tartoznak, amikor az ingerület képzésében van hiba, a másikba azok, amikor az ingerület vezetése kóros. Az első csoportba a szinuszcsomó működésének rendellenességeit, a korai szívösszehúzódást, a rohamokban jelentkező gyors szívverést és a pitvarok, ill. kamrák remegését soroljuk. A szinusz-csomó működésének zavarai A szívverés gyorsul, ha a szervezet fizikai vagy lelki megterhelésnek van kitéve. Ez természetesen nem ritmuszavar. Gyors, de ettől eltekintve szabályos a ritmus lázas betegségek idején és a pajzsmirigy fokozott működésekor. Kávé, alkohol és nikotin hatására is gyors szívverés (tachycardia) jelentkezik. "* Kóros a tachycardia szívizomgyulladáskor. Percenkénti 180 feletti pulzusszám felett fennáll az a veszély, hogy a kamráknak nincs elég idejük feltöltődni vérrel, hosszan tartó tachycar-. dia pedig kimeríti a szívizmot. Egészséges ember szívverése lassul pihenéskor és alvás idején. Az edzett sportolók szíve lassabban ver nyugalmi állapotban, mint az átlagembereké. Kóros eredetű lassú szívverést (bradycardia) figyelhetünk meg a tífuszos és sárgaságos betegeknél, digitalis túladagoláskor és a pajzsmirigy csökkent működésekor. Fiatal, ideges emberek gyakran ijedten veszik észre, hogy szívműködésük nem egyenletes - belégzéskor gyorsul, kilégzéskor lassul. Ezt légzési aritmiának nevezik, nem betegség és nem is kóros jelenség. A vegetatív idegrendszer hat ilyen módon a szinusz-csomóra. A jelenség megterheléskor eltűnik. Dr. RÁCZ OLIVÉR ÚJ SZ** 4 1990. IV. 13