Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-06 / 82. szám, péntek

CSEHSZLOVÁKIÁI M AGYAR NAPILAP Péntek, 1990. április 6. Ara 1 korona XLIII. évfolyam, 82. szám Az európai közös nyelv keresése Az Etika és politika című nemzetközi szimpózium első napja • Felolvas­ták Václav Havel üzenetét • Tőkés László is részt vett a rendezvényen (Munkatársainktól)-Tegnap dél­előtt a pozsonyi várban LADISLAV SNOPKO, a Szlovák Köztársaság kulturális minisztere nyitotta meg az Etika és politika című nemzetközi szimpóziumot. Ezt követően ER­HARD BUSEK osztrák tudományü­gyi miniszter üdvözölte az európai országokból és a tengerentúlról ér­kezett írókat, költőket, filozófusokat és polit ol ógusokat. Ennek a kétnapos tanácskozás­nak elsődleges célja a kommunista totalitárius rendszer béklyójából ki­szabadult közép-európai országok politikai útkeresése és a várható fejlődés körvonalazása. A jelenlévők sok sarkalatos kér­désre keresik a választ. Egyebek között arról is gondolkodnak, hogy az erkölcs mint a Közép-Európában lejátszódott forradalmak mozgatója, része lesz-e a mindennapi életnek. Nem növekednek-e a parciális politi­kai érdekek a társadalmi és erkölcsi érdekek fölé? Negyvenöt évi elkülö­nültség után megtalálja-e Európa a közös nyelvet? Elsőnek Václav Havel előadását olvasta fel Šaša Vondra. Mivel köz­társasági elnökünk műtét után lába­dozik, nem jöhetett el a tanácsko­zásra. Ezután Adam Michnik len­gyel politológus, majd Konrád György magyar író tartott előadást. A jelenlévők főleg Adam Michnik okfejtését hallgatták nagy figyelem­mel a közelmúlt kelet-európai forra­dalmairól. A lengyel vendég elsősor­ban a forradalom erkölcséről fejtette ki nézetét. Jozef Tischner előadása főként az erkölcs, a politika és a val­lás összefüggéseiről, illetve a forra­dalom, a kereszténység és a kom­munizmus viszonyáról szólt. Legyen vagy ne legyen sztrájk? (ČSTK) - A Szlovák Statiszti­kai Hivatal közvélemény-kutató intézete ez év márciusában a Szlovák Köztársaság lakossá­ga kiválasztott rétegének sztrájkra és lehetséges munka­nélküliségre vonatkozó kérdése­ket tett fel. A kiválasztott réteg a lakosság összetételét repre­zentálta nem, kor, szociális, gaz­dasági helyzet és lakhely szerint. Eredményeiből kitűnik, hogy a megkérdezettek 12 százaléka helyesnek tartja, ha a dolgozók bizonyos céljaik érdekében a sztrájk eszközéhez nyúlnak, 51 százalék aszerint döntene, hogy a sztrájk milyen célt szol­gál, 32 százalék egyértelműen a sztrájk ellen van, 5 százalék nem tud ilyen kérdést megítélni. Ami a lehetséges munkanél­küliséget illeti, a megkérdezettek többségének az a véleménye, hogy az elkövetkezendő két év­ben társadalmunkat is sújtani fogja a munkanélküliség. Ezt a véleményét fejezte ki a válasz­adók több mint 80 százaléka. Tizennyolc százalék véli úgy, hogy a munkanélküliség őket is sújtani fogja, 57 százalék gon­dolja, hogy a legközelebbi idő­ben nem veszti el állását, egy százalék azt válaszolta, hogy már most munkanélküli. Felvételünk a szimpóziumon készült (Pavel Neubauer - ČSTK felvétele) Tegnap a továbbiakban Carl Friedrich von Weizsäcker, majd Kende Péter Párizsban élő magyar politológus tartott előadást. A résztvevők között van Tőkés László temesvári református püspö­kön kívül Larisza Bogorazova, aki 1968-ban a moszkvai Vörös téren hetedmagával tiltakozott a szovjet csapatok csehszlovákiai agressziója ellen. A csehszlovákiai magyar írók közül Grendel Lajos, a magyaror­szágiak közül másokkal együtt Es­terházy Péter is jelen van a tanács­kozáson, amely ma az ő előadásá­val folytatódik. Az első nap eseményeiből emlí­tést érdemel, hogy a vendégek rész­vételével megnyitották a Művészet a totalitás ellen című kiállítást. A ren­dezvényen megjelent Rudolf (Folytatás a 2. oldalon) Újságírók állásfoglalása; Megfontoltan, türelmesen (ČSTK) - A Cseh Köztársaság Újságírói Szindikátusának és a Szlovák Újságírói Szindikátusnak a koordinációs tanácsa tegnap Brünnben a volt újságíró-szervezetek felszámolásáról, a két köztársasági szindikátusnak a Nemzetközi Újságíró Szervezethez fűződő viszonyáról tárgyalt, valamint állást foglalt a cseh és a szlovák nemzet közötti kapcsolatokkal összefüg­gésben. A tanácskozás végén a testület nyilatkozatot adott ki. Ez egyebek között a következőket tartalmazza: A koordinációs tanács határozottan elutasította azokat a dezinformációs kísérleteket, amelyekkel a Nemzet­közi Újságíró Szervezet arra törek­szik, hogy kétségbe vonja a cseh­országi és szlovákiai újságíróknak e politikailag diszkreditálódott szer­vezettel - amelynek tevékenysége az utóbbi több mint 40 évben telje­sen alá volt rendelve a kelet-európai totalitárius rendszerek érdekeinek - kapcsolatos kritikus, elutasító ál­lásfoglalását. Annak ellenére, hogy Csehszlovákia 1947-ben székhelyet biztosított a nemzetközi szervezet­nek, az időközben a szólásszabad­ság és a hazai újságírók független­sége tagadásának s az alapvető állampolgári szabadságjogaik eltip­rásának szócsövévé vált. A Cseh­szlovák Újságírók Szövetségének január 6-i felszámolásával a hazai újságíró-közösség megszűnt a nemzetközi szervezet tagja lenni. A Cseh Köztársaság Újságíróinak Szindikátusa és a Szlovák Újságíró (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Hol volt, hol nem volt... ...A kereslet nagy és mi tehetetlenek vagyunk. Naponta ezt a három szót használjuk legtöbbet: nincsen, nem tudjuk. Mert a vevőknek azt sem tudjuk megmondani, hogy mikor kapunk árut... (4. oldal) Levélféle Mátyás királynak az országban uralkodó állapotokról ...Felséged gömöri szobra ma is érintetlen, s a balkáni atrocitások ugyan elkerülnek minket, ám méltóságod zseniális fogása kísértetiesen megismétlődni látszik olykor mifelénk is... (5. oldal) Ismét fájt a szemünk ... Bizonyára utólagos április 1 -jei tréfának szánta nyilatko­zatát Mahmud Gohari szakvezető a mérkőzés utáni sajtóérte­kezleten, amikor azt mondta: a csehszlovák csapat nagyon erős, sok kitűnő futballistával rendelkezik. Hogy kihez viszo­nyította őket? Lehet, hogy a grönlandiakhoz... (7. oldal) Május 3 O-j ú n i u s 3: Szovjet-amerikai csúcstalálkozó Washingtonban James Baker és Eduard Sevardnadze tárgyalásai (ČSTK) - George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök május 30-a és június 3-a között találkozik Washingtonban. A szovjet-amerikai csúcstalálkozó időpontját a Fehér Ház tegnap külön a sajtó számára készült rövid írásos tájékoztatóban jelentette be, még az előtt, hogy a két külügyminiszter, James Baker és Eduard Sevardnadze megkezdte volna a második tárgyalási fordulót. A jelentős időeltolódás miatt csak tegnap kaptuk meg a tudósítást Ja­mes Baker amerikai és Eduard Se­vardnadze szovjet külügyminiszter első, vagyis szerdai washingtoni ta­lálkozójáról. A hírügynökségek sze­rint a két politikus három és fél órás eszmecseréje szívélyes volt. A ta­nácskozás után Sevardnadze arról biztosította az újságírókat, hogy „helyes és okos" döntéseket fognak hozni a litván válság megoldására, hogy azok megfeleljenek Moszkva, Vilnius* az egész Szovjetunió, vala­mint az európai béke érdekeinek. Baker pedig közölte, a szovjet kül­ügyminiszter ígéretet tett arra, hogy Moszkva nem erővel, hanem tárgya­lások útján oldja meg a litván kér­dést. A hadászati támadófegyverekről folytatott dialógus eredményei he­Ivett az amerikai külügyminiszter csupán annyit volt hajlandó lakoni­kusan közölni, hogy „tárgyaltunk a rakétákról". Ezekről, mint ismere­tes, a csúcstalálkozón kellene aláírni a szerződést. Elmondta még, Se­vardnadze magával hozta Gorba­csov válaszát az amerikai elnök azon felhívására, hogy Moszkva bé­kés megoldást alkalmazzon Litváni­ában. A válasz tartalmát azonban nem volt hajlandó ismertetni. Milan Čič Ausztriában (ČSTK) - Milan Čič, a Szlovák Köztársaság kormányfője tegnap Bécsbe utazott. A háromnapos láto­gatásra elkísérte őt Vladimír Lexa, a szlovák kormány alelnöke és Ro­man Hofbauer, Pozsony főpolgár­mestere. A szlovák minis«térelnök vendég­látóival a két ország együttműködé­sének további bővítéséről fog tár­gyalni, különös tekintettel Bécs és Pozsony kapcsolataira. Békemenet a csapatkivonásért <jčSTK) - A közép-csehországi Lysá nad Labemből április 14-én, szombaton délelőtt induló húsvéti békemenettel a hazánkban állomá­sozó szovjet katonák mielőbbi távo­zásával, valamint a szovjet egysé­gek bárminemű tevékenységének felfüggesztésével kapcsolatos köve­teléseinket szeretnénk demonstrálni - mondotta tegnapi prágai sajtóérte­kezletén Zdenék Kutina, a Cseh­szlovák Béketársaság szóvivője. Hozzátette, hogy a résztvevők Milo­vicébe való megérkezésük után még Gorbacsov hivatalos álláspontja a litván kérdésről Vilnius hajlandó engedményeket tenni Moszkvának A SZOVJET ÁLLAMFŐ KEMÉNYEN MEGFEDDTE AZ ÉSZTEKET IS (ČSTK) - Valerij Matvejev, a litván Komszomol titkára szerdán este ismertette a televízióban Mihail Gorbacsov hivatalos álláspontját a litván kérdéssel kapcsolatban. Ezek szerint az államfő csak akkor hajlandó a tárgyalásokra Vilniusszal, ha a litván vezetés hatálytalanítja a március 11 -én hozott függetlenségi határozatot, s aláveti magát a szovjet törvények­nek. Egyébként Matvejevet Gorbacsov kedden fogadta. Tegyük hozzá, hogy a Moszkvában tartózkodó hivatalos litván küldöttségnek nem sikerült talál­koznia az államfővel. A Komszomol-titkár elmondta, a litván ifjúsági szervezet 35 ezer tagja nevében átadta Gorbacsovnak azt az üzenetet, amely követeli, hogy Litvániát helyezzék közvetlen elnöki igazgatás alá. Hasonló követelést hangoztattak szerdán a Moszkvához hű Egység nevű szervezet tagjai a vilniusi parlament előtt megrende­zett tüntetésükön. Matvejev elmondta még, Gorbacsov államfőként és pártfőtit­kárként is ragaszkodik ahhoz, hogy a lit­ván problémát kizárólag a szovjet törvé­nyek alapján rendezzék. Tehát, ha a vilni­usi vezetés Gorbacsov felhívásait a tár­gyalások valamiféle első szakaszának te­kinti, akkor mélységesen téved. A litván parlament ismét azzal vádolta Moszkvát, hogy meg akarja dönteni a köztársasági kormányt, s visszaállítani a februári szabad választások előtti viszo­nyokat. A Szovjetunió a hadsereg segít­ségével támogatja politikai híveinek ki­sebb litvániai csoportjait, akik a szovjet igazgatás régi struktúráit szeretnék felújí­tani. Ugyancsak szerdán fogadott el a vil-i niusi törvényhozás olyan határozatot; amely felszólítja a sorköteles litván fiata­lokat, hogy ne vegyék figyelembe a szov­jet hadseregtől érkezett behívókat. E ha­tározat ellen viszont Jazov honvédelmi miniszter tiltakozott. Ivan Laptyev, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa szövetségi tanácsának kedden megválasztott új elnöke szerdán - a várakozásoknak megfelelően - teljes mértékben támogatta Gorbacsov állás­pontját. Laptyev, aki eddig az Izvesztyija fő­szerkesztője volt, bízik abban, hogy pár­beszéd útján lehet olyan megoldásokat találni, amelyek mindkét fél számára ki­elégítőek lesznek. Első sajtókonferenciá­ján arra törekedett, hogy ne dramatizálja a helyzetet, bár elismerte, hogy az ese­mények alakulásának egyes szempontjai aggodalmakat keltenek. Laptyev szerint Moszkvában is lehet hallani azokat a né­zeteket, amelyeket Litvániában. Szerinte a változások ütemét, módszereit és kö­vetkezményeit illetően vannak csak lé­nyeges nézeteltérések. Megfigyelők szerint Laptyev közel áll Gorbacsovhoz, s az említett sajtóértekez­leten semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy leállították Litvániában a Sajudis néhány napilapjának a kiadását. Szerinte ezeket az újságokat nem tiltották be csu­pán annyi történt, hogy a párt kiadója nem (Folytatás a 3. oldalon) a délelőtt folyamán naggyűlét tarta­nak, majd az akció rendezői petíciót adnak át a középső szovjet hadse­regcsoport parancsnokságának. Arra a kérdésre, vajon miért Milo­vice a békemenet úticélja, Zdenék Kutina a következőket válaszolta: „Nyugat-Európában már nagy múlt­ra tekintenek vissza az atomfegyve­rek betiltásáért, a katonai támasz­pontok felszámolásáért tartott húsvé­ti békemenetek. Bennünket a szovjet csapatok kivonulásában tapasztal­ható nehézségek, gondok ösztönöz­nek. Úgy véljük, hogy Milovicében éleződött ki leginkább a helyzet, mi­vel a megállapodások ellenére a csapatoknál nem szüntették meg a lő- és egyéb gyakorlatokat. Sze­retnénk, ha a szovjet egységek az év végéig távoznának hazánkból." Az elmondottakhoz Libor Kon­vička, a Független Békeegyesület képviselője hozzáfűzte: „Számunkra a békemenet és a szovjetek távozá­sa erkölcsi elégtételt jelent azért, hogy az egyesület több tagját - aki részt vett a csapatok kivonásáért 1988. augusztus 21-én tartott tünte­tés előkészületeiben - bebörtönöz­ték. Olyan légkört szeretnének te­remteni, hogy az illetékes szovjet helyeken az a vélemény alakuljon ki, hogy jobb az egységeket mielőbb kivonni, mint feleslegesen halogatni a távozást." (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök Juraj Králikot kinevezte rendkívüli és meghatalmazott nagy­követté, hazánk állandó genfi ENSZ- és a többi ottani székhelyű nemzetközi szervezethez akkreditált képviselőjévé. Egyidejűleg felmen­tette e tisztségéből Vratislav Vaj­nart. / Kinevezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom