Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-24 / 96. szám, kedd

Ha a katonák a várból kivonulnak... KOMÁROMBAN MÉG NEM KEZDŐDÖTT EL A SZOVJET CSAPATKIVONÁS Eredetileg egy fényképes riportot szerettem volna készíteni a hazafelé készülődő szovjet katonákról. Komáromban járván azonban kiderült: a Szlovákiában állomásozó irkutszki-pinszki hadosztály - a sliači repülőszázad kivételével - még nem kezdte meg a kivonulást, s állítólag a komáromi ezred lesz az utolsó, amely hazánkat elhagyja. Mivel a helyőrség parancsnoka a felsőbb katonai hatóságok írásos beleegyezése nélkül nem engedélyezte a belépést a várba és a fényképezést, így ez alkalommal csak Filkó József, mérnöknek, a jnb elnökének, Engel Istvánnak és Szász Andrásnak, a jnb védelmi osztálya munkatársainak, illetve Gráféi Lajosnak, a kerületi műemlékvédelmi igazgatóság munkatársának tehettem fel néhány kérdést a szovjet csapatkivonásról. A katonák (még) nem csomagolnak • A jnb' védelmi osztálya volt az a szerv, amely éveken át összekötő láncszemként biztosította a kapcsolatot a járás területén ideiglenesen állomásozó szovjet egységek és a csehszlovák hatóságok, vállalatok, intézmények stb. között. Tehát önöknek kellene legjobban tudniuk, hogy valójában mennyiben volt békés a 22 éves egymás mellett élés? Engel István: - A komáromiak megítélésem szerint tudomásul vették az idegen csapatok jelenlétét, objektumokat a jövőben polgári célokra hasznosítani. A 290 tiszti lakást az igénylőknek utaljuk ki, a nyolctantermes iskolát az oktatásügynek, az egészségügyi központot pedig az' egészségügynek szeretnénk átadni. Az egykori Csehszlovák-Szovjet Barátság Házában művelődési otthont hoztunk létre. A madari gyakorlótér közelében épített irányítóközpontból pedig létre lehetne hozni egy bentlakásos szakmunkásképző intézetet mozgássérült gyerekek számára. A várban múzeumok, galériák, klubok, szabadidőközpont, nyugdíjaspanzió és egyéb kulturális, szociális és idegenforgalmi létesítmény kaphatna tással kapcsolatos kiadásait az idén, amikor még szovjetek lakják a hetvenes évek derekán épített házakat? Engel István: Szakosztályunk kérvénnyel folyamodott az illetékes kormánybiztoshoz, melyben 800 ezer koronás központi támogatást kértünk. Választ egyelőre nem kaptunk. • Az említett írással kapcsolatban többen megjegyezték; a nemzeti bizottság állítólag beleegyezett abba, hogy kelet-szlovákiai romákat költöztessenek ezekbe a lakásokba... Filkó József: - örülök a kérdésnek, mert végre alkalmam van nyilvánosan megcáfolni a mendemondát. Biztosíthatok mindenkit: rosszindulatú híresztelésről van szó. Se a városi, se a járási szervek részéről ilyen megegyezés nem született. A kőszűz „visszatér" A harckocsikat beolvasztják ...A felvétel nem Komáromban készült. (ČSTK) a katonák pedig nem provokáltak. Súrlódásra, konfliktusra csak elvétve került sor. Szász András: - A leggyakrabban emlegetett konfliktus az 1986os „lövöldözés" volt, melyre egy értelmetlen veszekedés következtében került sor a hajósok házában. Tudunk néhány feltört borospincéről, a madari szövetkezetből ellopott baromfiról, ám ezeket a károkat a katonák megtérítették. • S a múlt évi robbanás, melyről még ma is mendemondák keringenek a városban? - Az ügyet a vizsgáló szervek már lezárták. Bővebb tájékoztatást azonban másutt kell kérnie. • Értesüléseik szerint mikor kerül sor a komáromi helyőrség felszámolására ? Filkó József: - A komáromi alakulat állítólag az utolsók között vonul ki az országból. Nem politikai, hanem katonai, pontosabban szervezési okok miatt. A helyőrség parancsnokával folytatott beszélgetésekből legalábbis arra lehet következtetni, hogy nekik kell segíteni a kivonulást. • Tehát a komáromi katonák még nem „csomagolnak"? - Az alakulat két héttel ezelőtt állítólag megkezdte a muníció elszállítását. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy milyen mennyiségről van szó, hová szállítják, illetve történt-e valamilyen változás a személyi állományban. • Voltaképpen milyen haderő tartózkodott két évtizeden át a járásban? - Sajnos ilyen jellegű információk sem állnak - egyelőre - rendelkezésünkre. Az irányítóközpontból iskola lesz (?) • Megalakult-e már a járási nemzeti bizottság mellett az a bizottság, melyre a csapatkivonulással kapcsolatban az ellenőrző szerep hárul? - A napokban létrehozott ún. diszlokációs bizottság csak másod" sorban, részfeladatként foglalkozik azzal, hogy miként lehetne a ma még a szovjet katonák által használt helyet. Feltéve, ha a vár új tulajdonosa, a Csehszlovák Hadsereg lemond róla a város javára. • Egy korábbi írásban már szóltunk a csehszlovák szabvány szerint lakásoknak nem minősíthető tiszti otthonokról, melyeket mindaddig nem lehet az igénylőknek kiutalni, amíg nem újítják fel azokat. A lakásgazdálkodási vállalat illetékesei annakidején említést tettek bizonyos központi pénzekről, melyből 1987 óta fedezték a javítást. Ezt a pénzforrást a kormány januárban befagyasztotta. Miből fedezi a vállalat a karbantar• A műemlékvédelmi igazgatóság dolgozói ama szerencsések közé tartoznak, akik néhanapján bejutottak a mindig is katonák által lakott komáromi várba. Tehát önök tudják legjobban, milyen állapotban van a vár mint műemlék? Gráféi Lajos: - Szakvélemény egyelőre nincsen. Ugyanis eddig mi is csak nagyon ritkán jutottunk be a várba, s az egész rendszert nekünk sem mutatták meg a katonák. A műemlék felértékelése és a károk felbecsülése egy közelmúltban létrehozott szakemberbizottságnak lesz a feladata. Az óvárban 5-6 évvel ezelőtt jártam utoljára. Az új várban látottak alapján csak annyit mondhatok: a vár mint műemlék nagyon rossz állapotban van, a felújítás nagyon költséges lesz. • Vannak-e a várban „fekete", engedély nélkül létrehozott épületek? - Helyesbítek: a várfalon túl több olyan létesítmény található, melyet a műemlékvédő igazgatóság beleegyezése és megkérdezése nélkül hoztak létre. • Több olvasónk kérdezte aggodalommal, hogy hová> tűnt a díszkoszorút tartó ún. kőszűz az új vár nyugati bástyájáról? - A szobor nem veszett el. Sikerült végre meggyőzni a katonaságot, hogy egyezzen bele restaurálásába. Ha a munkálatok befejeződnek, a szobrot a múzeumban helyezzük el, a róla készült másolat pedig viszszakerül a bástyafalra. GÁGYOR ALÍZ Toleranciára van szükség a választási kampányban Ján Čarnogurský időszerű kérdésekről Ján Čarnogurský, a szövetségi kormány alelnöke, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke interjút adott a Rudé právónak, amelyben véleményt mondott a parlament és a kormány törvényalkotó tevékenységéről, valamint a CSKP tevékenységének betiltásáról, illetve felszámolásáról. Amennyiben a Szövetségi Gyűlés 27. ülése el is fogadja az előterjesztett gazdasági törvényeket, ez még nem jelenti, hogy végleges megoldás született - mondta. Elsősorban a gazdaság olyan bonyolult terület, hogy állandóan szükség lesz újabb törvények elfogadására. Ennek ellenére a kulcsfontosságú törvények megszületnek. A parlament májusi ülésén folytatódik ez a munka, majd a választások után a kormánynak teljesen új törvényeket kelf előkészítenie, hiszen a képviselők most csupán módosításokat hagytak jóvá. így például új kereskedelmi törvényt, Polgári és Büntető Törvénykönyvet kell kidolgozni. Arról nem is beszélve, hogy jóvá kell hagyni az új alkotmányt. Rámutatott, hogy az ideális az lenne, ha a választási kampányban a pártok, a mozgalmak és az egyes jelöltek toleránsán, objektívan, tárgyszerűen viszonyulnának egymáshoz. Szerinte azonban a kampány aligha lesz ideális. Ezzel kapcsolatban bírálta a Pravda cikkét, amely elferdített adatokat közölt az egyes pártok választási kampányának finanszírozásáról. -A kommunista párt november 17-ig nem egy pluralista politikai rendszer pártja volt - állapította meg. Amennyiben azonban a párt most támogatja a pluralisid icuuöztírt és belső szervezeti felépítésével szavatolja, hogy a pluralista politikai rendszer része legyen, akkor helye van ebben a rendszerben. Tomáš Sokol prágai városi ügyész levelével összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben figyelembe vennék követeléseit, akkor nem létezhetne a nemzeti egyetértés kormánya. A múltban viszszaéltek a 260. paragrafussal (amely a fasizmus propagálására vonatkozik), ám éppen ezért nem szabadna megengedni, hogy napjainkban bárki is saját céljaira használhassa fel azt. A választások után minden valószínűség szerint a nyugati országokhoz hasonlóan kialakul a politikai közép, jobboldal és baloldal. Ján Čarnogurský szerint a kereszténydemokrata mozgalom a középtől jobbra helyezkedik majd el. A nemzetiségi kérdést érintve elmondta, hogy amennyiben két nemzet él egy köztársaságban, törvényszerűen bizonyos súrlódások keletkeznek. Természetes, hogy a nemzeteknek eltérőek az érdekeik, a mentalitásuk és mások az elképzeléseik a gazdaságról. De hogy ezek közül melyik a legfontosabb oka a nézeteltéréseknek, azt nem lehet meghatározni. Továbbra is azt a nézetet vallotta, hogy Szlovákia önállósulásával a közeljövőben nem lehet számolni. Az Együttélés szociális programjáról Amíg nem szembesülünk a szociális gondokkal, úgy véljük, ilyenek talán nincsenek is. Legtöbbször gazdasági, politikai, tennivalókf kérdések töltik ki napjaink egy részét. Pedig a gazdasági, politikai és egyéb igyekezet, szándék, tevékenység végső soron sohasem öncélú, célja önmagán túlmutat, ha értelmes. Értelmet pedig minden csak úgy nyerhet, ha az emberért, és nem az ember ellen van. Ezért mindenfajta politikai mozgalom sarkköve, hogy mit tesz az emberért. A politikai harc, a gazdasági erőfeszítés csak úgy értelmes, ha a végén nem a leginkább védtelen egyén, a család a vesztes, s a szociálisan gyengék, továbbá a gyerekek, a nők és a hátrányos helyzetűek nem kerülnek a társadalom perifériájára. Kétféle gond Manapság kétféle gonddal állunk szemben. Egyrészt az elmúlt évtizedekben fölhalmozódott káros örökséggel kell szembenézni, másrészt az új társadalmi helyzetből adódó, előre aránylag jól látható problémákra kell megoldást találni. Az elmúlt évtizedekben alkalmazott szociálpolitikai koncepció képtelen volt a felgyülemlő szociális problémák sokaságát megoldani, amíg lehetett, elhallgatta, vagy kezelésüket elodázta. Evek óta riasztó jelei mutatkoztak a lakosság egészségi állapota romlásának, csökkent az átlagéletkor, rosszabbodott az újszülöttek elhalálozási aránya, elmaradtunk az iskolázottsági szintet tekintve, az elért életszínvonalat csak egyre több munkával tudtuk tartani, növekedett a csonka családokban felnövő gyerekek száma, kihűltek, elsekélyesedtek az emberi kapcsolatok, fáradt, szomorú arcú embereket láttunk magunk körül. A megoldásra váró szociális gondok sorát a piacgazdaságra való áttérés újakkal szaporítja. Ezek közül a legégetőbb a várható munkanélküliség. Egyes becslések szerint elérheti a 20 százalékot is,, ami 1,4 millió munkanélkülit jelentene. Gyakorlatilag minden ötödik munkavállaló átmenetileg vagy huzamosan hiába keresne munkát. Feszültségek várhatók A munkanélküliség és a gazdaság alacsony hatékonysága egyaránt súlyosan érinti a családok anyagi helyzetét, boldogulásuk lehetőségeit, létbiztonságukat. Az új feltételekhez való alkalmazkodás előreláthatóan feszültséggel jár majd, hisz már alkatilag sem mindenki egyformán alkalmazkodóképes, nem rendelkezik egyforma adottságokkal, anyagi, szociális háttérrel. Vannak, akit különböző körülmények kötnek gúzsba. Számolni kell olyan gondokkal is, amelyek előre nem láthatóak, s amelyeket a változó mindennapok hoznak magukkal. Mit vállalunk fel? Mit vállalhat fel ebből a rengeteg szociális problémából egy olyan mozgalom, amelyik az emberi, s ezen belül a kisebbségi jogok védelmét tartja egyik fő feladatának? Talán éppen ebből a profiljából adódóan érzékenyebb arra, ami emberi. így szociális elképzelései természetszerűen az egyetemes emberi értékekre épülnek. A szociális „csomagterv" hosszú távon az élet minőségének javítását, az emberi méltóság megbecsülését, a sokat hirdetett humanitás elvének (végre) gyakorlati megvalósítását, az egymással, egymásért való élés gyakorlatának megteremtését tekinti. Nem lehet társadalmi fejlődést tervezni úgy, hogy az a család elszegényedése, az egyén elnyomorodása révén menjen végbe. Nagyobb időtávlatban elképzelhetetlen, hogy a társadalom fejlődjék az egyén rovására, vagy fordítva, hisz akkor az önmaga építette korlátokba ütközik. Ugyanígy elképzelhetetlen, hogy a demokrácia csak egyes csoportok előrehaladását, boldogulását biztosítsa, míg mások tartósan kiszolgáltatottakká válnak. Család, esélyegyenlőség, egészség Mit jelent mindez a gyakorlatban? A szociális szféra területén olyan célokat kell kitűzni, melyek a társadalmat, az egyént előbbre viszik, a felmerülő gondokat, feszültségeket pedig úgy kezelik, hogy ezek ne válhassanak komoly szociális konfliktusok forrásává. Ezért az Együttélés szociálpolitikai programját elsősorban a következő irányokban fogalmaztuk meg: 1. A család védelme és helyzetének megszilárdítása az új nemzedékek érdekét védi. Jó lenne, ha az anyák nem gazdasági kényszer terhe mellett vállalnának munkát, ha reálisan dönthetnének arról, hogy életük adott szakaszában a gyermeknevelést vagy a munkavállalást, esetleg ennek milyen kombinációját tartják önmaguk számára a legelfogadhatóbbnak. 2. Az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósítása, mindenfajta hátrányos megkülönböztetés elvetése a civilizált társadalmak demokráciájának gyakorlati fokmérője. Ennek biztosítása magában foglalja az iskolahálózat, információsrendszerek, infrastruktúra fejlesztését, messze túlhaladva a szociális szféra határait. Nem vezethet viszont a hátrányos helyzetek újratermeléséhez. 3. A piacgazdaságra való áttérést, a gazdasági szerkezetváltás, a tulajdonviszonyok gyökeres megváltozása szükségessé teszi a szociális védőhálók rendszerének kimunkálását. Egyrészt jogi garanciák rendszeréről van szó - az új gazdasági helyzetben állampolgári jognak kell szavatolnia a létminimumot, a minimális bért, az iskoláztatást és az egészségügyi ellátást. Másrészt segítenie kell az egyén talpraállását, az újrakezdést, az átképzést. Olyan szolgáltató- és segélyrendszert kell a munka piaca mellett kiépíteni, amely óvja az emberi élet méltóságát, nem állítja a munkanélkülit megalázó helyzetekelé. Olyan munkaközvetítő és tanácsadó rendszert kell kiépíteni, mely naprakész információkra, segélyszolgálatra, piackutatásra, szociális programokra alapoz. 4. A társadalmi különbségek elmélyülése nemcsak a gazdagok rétegének kialakulásához vezet, de előreláthatóan a szegénység megjelenését is magával hozza. Az elszegényedés veszélye elsősorban a kisjövedelműeket és a nyugdíjasokat fenyegeti. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a szociális juttatások kövessék a mindenkori infláció mértékét. 5. A szociálpolitika egyik fontos célkitűzése a településszerkezet megóvása és fejlesztése. Olyan településfejlesztési politikát szorgalmazunk, mely nem vezet semmilyen településtípus hátrányos megkülönböztetéséhez, amely közelebb hozza a munkahelyeket a lakóhelyhez. Jó lenne, ha csökkenne az elvándorlás, az ingázás,, nem ürülnének ki, nem öregednének el a falvak. 6. Külön programot kell felállítani az egészség megóvására. Ennek alapgondolata a családi orvos, aki kiskorától a lehetőségekhez mérten a haláláig gondozza az emberegészségét. A szabad orvos- és kórházválasztás, az egészségügyi biztosítás önállósága és versenyképessége az egészséges életmód terjesztése legyen egyaránt része az egészség megóvásának. Jó lenne, ha minél többen érnék meg, éspedig egészségesen a nyugdíjas kort. A téma szinte kimeríthetetlen, hiszen az emberi élet buktatói sajnos sokfajták. Egy alapvető változás a szociálpolitikai koncepció újrafogalmazásában viszont elkerülhetetlen. A szociális gondok megoldásában mindenkinek részt kell vállalnia. Az egyénnek, a közösségeknek, mozgalmaknak, a vállalkozóknak csakúgy, mint a társadalmi intézményeknek. ÚJ SZÚ 4 1990. IV. 24.