Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-20 / 93. szám, péntek

MAGYARAZAT: vasútállomás 0 az ingajáratok (K) és a tömegközlekedési eszközök (MHO) megállói kijelölt gyalogút eligazító tábla B, C, D, E, F, G a szektorok és az oda vezető utak II. János Pál pápa látogatása Néhány tudnivaló Akik a hét végén Prágába utaznak, számoljanak vele, .hogy szombaton reg­gel fél hattól vasárnap reggel fél kilencig a Hradzsin teret teljesen lezárják, a gyalo­gosforgalom sem engedélyezett, x A vajnoryi repülőtér környékét szomba­ton este már lezárják, csak gyalogosan juthatnak el a hívők a szentmise színhe­lyére.(a térképen feltüntettük a megálló­kat, utakat). Bár a frissítőkről gondoskod­nak, mégis azt javasoljuk, hogy némi ,,vastartalékot" vigyenek magukkal. Úgy­szintén jó szolgálatot tehet a zseblámpa - esetleg egy zsebrádió (ugyanis egész nap fontos információk hangzanak el, amelynek elsősorban az autósok veszik hasznát). Kutyát tilos vinni! A fegyelmezettség kötelező! A tolako­dás, lökdösődés, hangoskodás kellemet­len perceket okozhat mind a látogatók­nak, mind a rendezőknek. Kérjük, köves­sék. a szervezők útmutatásait. x Az együtt érkező csoportok lehetőleg maradjanak együtt. Ugyanis, ha valaki elkóborol a tömegben, nehezen talál visz­sza az övéihez. Ha mégis megtörtént, forduljanak a rendezőkhöz, szerve­zőkhöz.. . x A Csehszlovák Vöröskereszt önkénte­sei teljesítenek szolgálatot. (Az Osztrák Vöröskereszt 57 mentőkocsit és egy ope­rációk elvégzésére is alkalmas buszt bo­csátott a rendelkezésünkre.) A vöröske­resztes dolgozók jelzése a következő: a koordinátorok zöld színű névkártyát, az orvosok pirosai, az orvostanhallgatók és az önkéntes ápolók vezetői kéket, az ápolók fehéret és az ügyeletesek sárga kártyát viselnek. x A vajnoryi templomban szombat estétől kezdődően vasárnap délig istentisztelet lesz. A repülőtéren vasárnap reggeltől délutánig énekkarok, neves énekesek, művészek lépnek fel. A műsor a szentmi­se befejezése után is folytatódik. x Az ingajáratok este nyolc tájban kezdik elszállítani a hívőket, az autóbuszok elő­reláthatólag egész éjjel közlekednek. Ezért hétfőn a reggeli órákban a menet­rendszerű vonatok, autóbuszok egy része nem közlekedik. x Pozsonyban a középiskolákban hétfőn nincs tanítás, az alapiskolákon nincs szü­net, a bejáró tanulók mulasztása - a szü­lők kérésére - igazolt. (kop) ORVOSI TANÁCSADÓ A szív r if muszavara i 3. Idő előtti szívösszehúzódás - extrasystole Egy jó zenekarban mindenki a karmestert figyeli és az ő intése szerint játszik. Igy van ez a (szívben is, ahol egyetlen izomrost sem húzó­dik össze, amíg a szinusz-csomóból származó jelet meg nem kapja. Ha valamelyik izomrost mégis így tesz, akkor a többiek úgy viselkednek, mint a sportolók, egyik társuk kiug­rásakor. Mind elindul vagy beugrik a vízbe. Az izomrostok nem tudhat­ják, hogy a jel nem a szinusz-cso­móból származik és összehúzód­nak. Az eredmény az, hogy a szív egyet dobban idő előtt. Az extrasystole származhat a pit­varokból és a kamrákból egyaránt. Nem tartozik a ritka jelenségek kö­zé. Egy-egy idő előtti ütés előfordul­hat olyankor is, ha egy fiú csinos lányt pillant meg az utcán, vagy ha a lány szép cipőt lát a kirakatban. (A második extrasystole az árcédula megpillantásakor jön.) Gyakoribb extrasystolek előfordulhatnak kime­rültség, stressz, idegesség hatásá­ra, de jelenthetnek komoly bajt is. Ha érezzük, hogy szívünk percen­ként többször üt „mellé", azonnal fel kell keresni a szakorvost. Rohamos gyors szívverés - paraxysmalis tachycardia Extrasystolénél egy-egy izomrost olykor renitenskedik. A tachycardias szívrohamban ez az izomrost telje­sen elveszti a fejét és vad tempóban jeleket kezd leadni. Olyan ez, mintha egy szép lassú tétel alatt az egyik dobos jazzt kezdene játszani. A szívizom most sem tudja, hogy nem ez a megfelelő ritmus és követi a megvadult dobost. A szinusz-cso­móból származó tachycardiával el­lentétben a rohamos tachycardia mindig kóros eredetű és ráadásul súlyosan terheli-a beteg szívet. Amíg az orvos, vagy a mentők meg­érkeznek, meg lehet próbálkozni né­hány fogással, amelyek a vegatatív idegrendszeren keresztül néha ész­hez térítik a szívet. Ezek közé tarto­zik a szemgolyókra kifejtett enyhe nyomás, vagy a hasfalra kifejtett nyomás a mellcsont alatt. A roham olyan hirtelen szokott megszűnni, mint ahogy jelentkezik. Pitvarremegés és kamraremegés - fibriMatio Képzeljük el, mi történik egy ze­nekarban, ha minden fúvós vagy minden vonós elveszti a fejét és a saját szakállára kezd játszani! Vé­ge a koncertnek. Hasonló dolog tör­ténik a szívben akkor, ha a pitvarok vagy a kamrák izomrostjai nem egy­szerre, hanem teljes összevissza­ságban húzódnak össze. Az így mű­ködő izom képtelen vért szivattyúz­ni. A szív remegésekor azonban nagyon nagy a különbség, attól füg­gően, hogy a pitvarok, vagy pedig a kamrák izomzata remeg. Ha a pitvarok izomrostjai remeg­nek, akkor a pitvarok működése le­áll, de a kamráké nem. A His-köte­gen átjutó impulzusok szabálytalan időközökben követik egymást, de ezekre a kamra normális összehú­zódással reagál. Ennek az a követ­kezménye, hogy a pulzus teljesen szabálytalanná válik, de a kamrák továbbra is pumpálnak vért a nagy­és a kisvérkörbe. A pitvarok reme­gésekor a pulzus teljesen szabályta­lan, de a beteg állapota többnyire jó. A kamrák remegése sokkal na­gyobb baj - egyenlő a klinikai halál­lal. Ilyenkor a kamaraizomzat rostjai remegnek és a vér szivattyúzása leáll. Az érintett néhány másodper­cen belül görcsök között elveszti az eszméletét és ha a segítség nem érkezik öt percen belül, beáll a klini­kai halál. A kamrák remegése a szívinfarktus legfélelmetesebb szövődménye, de előfordul áramü­tés hatására is. Az ingerület vezetésének hibái Az ingerület vezetésének szem­pontjából a His-köteg és a Tawara­szárak a legérzékenyebbek. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a pitvarok és a kamrák között nincs lehetőség az elektromos jel kerülő úton való haladására és a másik az, hogy a szívizomnak ez a része na­gyon érzékeny az oxigénhiányra. A His-köteg legenyhébb fokú ká­rosodását a beteg nem érzi. Ilyenkor az történik, hogy a P hullám és a QRS hullám közötti késés növek­szik. Ennél súlyosabb károsodás esetében az ekg-n azt a furcsaságot láthatjuk, hogy nem minden P hul­lámhoz tartozik kamrai összehúzó­dás. A beteg közérzete szempontjá­ból 9z sem jelent komoly bajt, de figyelmeztet arra, hogy a His-köteg környékén nincs rendben a szívizom vérellátása. Ha a His-köteg teljesen elhal, ak­kor az impulzus nem jut el a kamrák­ba. A pitvarok továbbra is összehú­zódnak, a kamrák azonban nem. Ennek ugyanaz a következménye, mint a kamrák remegésének - a vér szivattyúzása leáll és az érintett rö­vid időn belül elveszti eszméletét, majd meghal. Szeréncsére a szív önállósága gyakran segíteni tud ilyen veszélyhelyzetben. A kama­rákban is vannak izomrostok, ame­lyek képesek impulzusok leadására. Ha nem érkezik meg a szinusz­csomóból származó impulzus, akkor ezek az esetek egy részében képe­sek átvenni a kamrák irányítását, igaz, nagyon lassú frekvenciával (30-40 összehúzódás percenként). Ez elegendő arra, hogy ne álljon be a klinikai halál, de nem elég a szer­vek normális vérellátásához. A His-köteget az orvostudomány nem tudja meggyógyítani. Ezért ilyenkor indokolt a külső ritmussza­bályozó (angolul: pacemaker) beül­tetése a szervezetbe. Dr. RÁCZ OLIVÉR | | i I II ill 1 1! Illlllll l II !l!!l|l|lll||ll||| ftiilUlfliílillllliilllL A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom eddigi tevékenysége A magyar keresztények számára ez év január 18-a meghatározó nap. Hosszú hallgatás után önszervező­dően megalakult a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom Ideigle­nes Országos Szervező Bizottsága (MKDM IOSZ). Az MKDM IOSZ célul tűzte ki, hogy a magyarlakta területeken megszervezi a magyar keresztény­demokrata klubokat. Mivel az elmúlt negyven év alatt az ilyen, s hasonló szerveződésnek a feltételei nem te­remtődtek meg, az indulás nem volt könnyű. A nemzeti kisebbség elnyomása a keresztényi hitvallás területén na­gyobb volt, mint más területen. Gon­dolok itt elsősorban a lelkipásztorok nélkül maradt falvakra, a papság évtizedek alatti fokozatos leépítésé­re, az utánpótlás hiányára és nem utolsósorban a keresztény hívek ke­tesztényöntudatának hiányosságá­ra. A keresztényhíradó kiváltotta a hozzáfűzött reményünket. Egy hét elteltével kezdtek mutatkozni annak első jelei, hogy a kereszténység magja ott éledezik a sok magyar szívben. A levelek tömege, a telefo­nok sokasága kezdte bennünk erősí­teni azt a reményt, amellyel január 18-án elindultunk, hogy felrázzuk mély álmából azt a magyar keresz­tény népet, aki az ezeréves magyar kereszténység történetében nem tért le arról az útról, melyet a magyar ügy kiépítője, Szent István mutatott meg, ha élni akarunk itt Európának ezen a táján, a Kárpát-medencében. A történelem zivataros pillanataiban ez a maroknyi nép sokszor széttör­delve és nagy áldozatok árán is bizonyítva, hogy helyünk ott van az egyetemes keresztény világban. Az idő rövidsége sürgetett bennünket, s rövid két hónap után 1990. márci­us 17-én meghirdettük az első or­szágos szóvivői- és küldöttgyűlést. Az országos szóvivői- és küldött­gyűlés 1990. március 17-én döntött arról, hogy a mozgalom önállóan folytatja munkáját. Továbbá jóvá­hagyta és megszavazta a mozgalom alapszabályzatát, valamint megvá­lasztotta az országos vezetőséget: Elnök: Dr. Janics Kálmán Alelnök: Dr. Szőcs Ferenc Főtitkár: Rajczy László Elnökségi tagok: Dr. Lapos Jó­zsef, Bugár Béla mérnök, Lő­rincz József mérnök, Agárdy Gábor mérnök. Mozgalmunk célként tűzte ki, hogy a kereszténység örökértékű igazságai és elvei társadalmunkban is érvényre jussanak. Az MKDM programja többek között leszögezi a fiatalság nevelésének szilárd er­kölcsi alapokra helyezésének fon­tosságát, a vallásos szemléletű, anyanyelven folyó nevelés és okta­tás lehetővé tételét, a nemzeti ki­sebbségek és nemzetiségek jogai­nak alkotmányos rögzítését, a kultu­rális önigazgatás megvalósítását. Valláserkölcsi téren párhuzamosan kívánunk dolgozni minden keresz­tény mozgalommal, tehát a zömmel szlovák tagságú Kereszténydemok­rata Mozgalom (Krest'anskodemok­ratické hnutie) is. A felebaráti szere­tet értelmében mozgalmunk nyitott mindenki számára, aki elismeri és magáénak vallja a keresztény erköl­csöt, etikát és világnézetet. Az or­szágos közgyűlésen a küldöttek egyértelműen kinyilvánították, hogy a mozgalom elsősorban a magyar keresztényeket akarja mozgósítani, tagjaink munkálkodni akaró kézzel fognak neki a keresztény értékek megvédésének és a nemzetiségi öntudat ápolásának. A fenti program és a kitűzött célok feleletet adnak arra az általános kér­désre, hogy miért van szükség önál­ló Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomra. Nem titkolt céljaink kö­zött van a csehszlovákiai magyar ajkú keresztények felkarolása. S mi­vel a felebaráti szeretet erre int min­ket - együtt kívánunk működni min­den jóakaratú emberrel és szerve­zettel, hiszen Szent Pál apostol írja: „Aki nincs ellenetek, az veletek van..." Szeretnénk ráébreszteni tár­sadalmunkat, hogy a becsületes munka erkölcsi érték és egyedül ez biztosítja az erkölcsi és gazdasági válságból való kilábalást. Mivel moz­galmunk még gyermekcipőben jár, a küldöttgyűlés felhatalmazta az el­nökséget, hogy a vázolt célok eléré­se érdekében társakat, partnereket keressen úgy, hogy az alapszabály­ban foglaltak maradéktalanul ér­vényre jussanak és ezáltal terjesz­szük a keresztény lelkületet és világ­nézetet. így jutottunk el addig a gon­dolatig, hogy koalíciós partnert ke­ressünk a közelgő választásokra. A magyar mozgalmak közül legin­kább az Együttélés Politikai Mozga­lom alapszabálya és programja állt legközelebb hozzánk, különösen a 7. pontban vázolt, a hitéletre való kitétele. Hosszú egyeztető tárgyalá­sok után megszületett a közös koalí­ció gondolata. Teljesen átérezzük a döntés súlyát, vállaljuk érte a fele­lősséget! így méginkább jelen tu­dunk lenni a magyar nyelvű és más nemzeti kisebbségekért. Tehát nincs messze az idő, amikor valóra válnak a zsoltár szavai: „... Könny­hullatás között vetitek a magot, de nem jön már az aratás, ujjong­jatok..." így talán a második általános kér­dést is sikerült megválaszolni: Miért volt szükség az Együttélés Politikai Mozgalommal való koalícióra. Hogy jól döntöttünk, azt az emberek (és nem csak keresztények) tömeges helyeslése, a levelek és telefonok százai bizonyítják. Előttünk az első szabad választá­sok a törvényhozó testületekbe. Ha azt akarjuk, hogy a keresztény elve­ket elfogadó és gyakorló kormá­nyunk legyen, mi keresztények nem állhatunk félre. ,,... Aki kezét az eke szarvára teszi, ne nézzen f'hátra..." Legyünk kovásza a társadalmi meg­újulásnak, támogassuk a mozgalmat céljai elérésében! Továbbra is ala­pítsunk Magyar Kereszténydemok­rata Klubokat városainkban, falva­inkban, vagy településeinken! Az alapszabály értelmében építsük ki a helyi klubokat és a körzeti választ­mányokat (járási képviseleteket)! Mondjuk el ismerőseinknek, munka­társainknak és barátainknak, hogy mik a céljaink, mit akarunk elérni és milyen keresztény eszközökkel. Ez­zel nagyban hozzájárulunk a ke­resztény eszme terjesztéséhez és nem utolsósorban a politikai tisztán­látáshoz is, amire a társadalom negyven évig tartó Csipkerózsika­álma után bizony nagy szükség van! És nem csak keresztényeknek...! Az új klubok megalakulását je­lezzék az alábbi címen: Rajczy László főtitkár Réte (925 26 Reca 297), telefon: 915 135 AGÁRDY GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1990. IV. 20. Méry Gábor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom