Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-01 / 51. szám, csütörtök

MOST MAR CSAK IDEIGLENESEN... Óvoda - telefon nélkül Mennyivel egyszerűbb lett volna telefonon intézkedni. Felhívni a panaszost, s meghallgatni. Ez azonban nem volt lehetséges, hiszen a szerkesztőségünkbe érkezett levél éppen azt tette szóvá, hogy nincs telefon az egegi óvodában. így a helyszínen kellett megismernünk a tényeket. Előbb Hogony Jánosnét, az óvoda igazgatónőjét kerestük fel. - Bizony, naponta szükség volna a telefonra - mondta. - Ma például egy felsőszemerédi kolléganőmet kellett volna felhívni, meg zöldséget rendelni a konyha számára. Arra gondolni sem merünk, mi történne, ha netán baleset fordulna elő és sürgősen kellene orvosért telefonálni. Nem szükséges sokáig bizonygatni, milyen fontos a telefon egy óvoda számára. Tudják ezt a gyerekek szülei is,'akiknek nevében a levelet szerkesztőségünkbe elküldték. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen helyi bizottsága is ezért szorgalmazta, hogy mielőbb telefonhoz jusson az óvoda, amely 1987 óta üzemel a volt iskola renovált épületében. Az f iskola (á magyar is meg a szlovák is) megszűnt a faluban. Korábban az egykori iskolában, azaz az óvoda jelenlegi épületében volt telefon, de miután szolgálati célra nem használták, átvezették a helyi nemzeti bizottság elnökének házába. Ezt a jnb iskolaügyi szakosztályán tudta meg Hogony Jánosné, aki az igazgatói tisztséget tavaly augusztus óta tölti be, de már négy éve a helyi, vegyes korcsoportú óvodában dolgozik. A járási nemzeti bizottságon úgy tájékoztatták, hogy azért nem kaphat az óvoda telefont, mert áz iskolaügyi szakosztály vezette be az épületbe a telefont, melyet most' a hnb elnöke használ. Ezért fordultak segítségért szerkesztőségünkhöz. Mindezt a gyerekek délutáni alvása idején mondta el az igazgatónő. Közben megmutatta annak a kérvénynek a másolatát, melyet a hnb elnöke 1990. február elsején nyújtott be a Lévai Járási Nemzeti Bizottság iskolaügyi szakosztályára, hogy az óvodába vezessék be a telefont. Azt nem érti az igazgatónő, miért az iskolából kellett elvinni a korábban ott levő telefont, illetve miért nem lehet oda újból visszatenni. Komárom ostroma 1849-ben Az 1989. év végén a magyarországi komáromi Városi Tanács gondozásában megjelent dr. Szénássy Zoltán író és tanár immár hatodik 'érdekes könyve Komárom ostroma 1849-ben címmel. A kötet az 1848/49-es szabadságharc száznegyvenedik évfordulójára lett kiadva. A szerző így vall az újabb művéről: Komárom városának évezredes történelme véres ostromok és csaták színhelye volt. A két oldalról vízzel védett vár szinte bevehetetlen erőd volt. Ezt szimbolizálja a Kőszűz is a vár északnyugati bástyáján álló szobor, mely védőangyalként kiáltja az ellenség felé „Nec arte, nec marte!" („Sem csellel, sem erővel".) A komáromi vár sok ostromot állt ki az elmúlt évszázadok folyamán. Falai dacoltak tatárral, törökkel, némettel. Sokat szenvedett a város népe, de talán a puszta létért való küzdelem s az állandó szenvedés acélozta meg a szíveket. A legendás múlt évszázadaiból csillagként ragyog fel Komárom immár 725 éves történelmének égboltján az 1848-49-es szabadságharc. 1849ben hét hónapon keresztül állta a vár az osztrák és orosz seregek rohamait. A komáromi vár azóta is fogalom. Sok dal, induló őrzi e korszak dicsőségét: „Híres Komárom nincs bevéve, Klapka György a fővezére..." E gondolatokkal hívom az olvasót kísérje végig a véres harcokon, legendás győzelmének, gyászos bukásokon a város történetét s különösen 1849-es Komárom ostroma dicső napjait. Szolgáljon e könyv tanulságul a mának és holnapnak és az utánuk jövő nemzedéknek. Legyen a tisztelet a régmúlt korok harcosai előtt, kik emberi és hazafiúi magatartásukkal dicsőséget szereztek Komárom városának." A 256 oldalas több mint 170 érdekes képanyaggal illusztrált kötet egyes fejezetei, így Veszélyben a haza, Komárom lángokban, Általános támadás Komárom ellen, Buda alá, vagy Bécs ellen? Klapka György a Komárom vár parancsnoka bizonyára elnyeri majd az olvasók táborának tetszését és sok mindent tudnak majd meg városunk érdekes történetéről. Elismerést érdemel a szerző is, aki igazi hangyaszorgalommal gyűjtötte össze évek folyamán e kötet érdekes s tanulságos anyagát. E napokban már folyamatban vannak a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság részéről a tárgyalások a magyarországi Komáromi Városi Tanáccsal, hogy a kötet minél előbb Komárom városa és a dél-szlovákiai olvasók elé kerüljön. A két város legközelebbi közös kiadványa a Lehár monográfia lesz a világhírű zeneszerző idei születésének 120. évfordulójára ismét dr. Szénássy Zoltán szerzőtől. Dr. BENDE ISTVÁN, Komárom A választásokra készülve Köztudott, hogy hazánkban júniusban kerül sor a választásokra. A választási kampány jelentós pénzösszeget igényel, amelyet az egyes politikai pártok és mozgalmak saját anyagi forrásaikból fedeznek. Az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottsága is készül a megmérettetésre, s ezért választási alapot hoz létre. Aki szimpatizál a kommunista párttal, az alábbi betétszámon járulhat hozzá az anyagi kiadásokhoz: Štátna úverová banka, Dunajská Streda č. ú. 35-1034-122 P. F. Ismerősöm azok közé a körI zeti orvosok közé tartozik, akik nem fogadtak el hálapénzt a betegektől, de egy-két eset arra kényszerítette, hogy elgondolkodjon, nem lett volna-e jobb, ha zsebre vágja... -Egyszer egy éjszaka magas lázban fekvő beteghez hívtak ki. Csú$zó(s)pénzek... Amikor megvizsgáltam az idős asszonyt, felírtam a gyógyszert és távozni készültem, amikor az aszszony megszólalt: - Doktor úr, a boríték ott van az asztalon, kérem tegye el. - Nem asszonyom, nem tehetem, s máris indultam volna a kijárat felé. Az idős asszony korát meghazudtoló fürgeséggel kiugrott az ágyból, és az asztal felé igyekezett, de megbotlott. Súlyos lábtörést szenvedett. Mentőt kellett hívni és sokáig nyomta a kórházi ágyat... Elgondolkodtam, ha elteszem a pénzt, akkor az öregasszony nem sérül meg és ki tudja megmondani, hogy mibe került ez az államnak. Egy másik alkalommal egy begörcsölt asszonyhoz hívtak ki éjszaka. Amikor beadtam a görcsoldó injekciót, távozni akartam. A beteg ekkor a kabátom zsebébe akart csúsztatni egy borítékot. Nem engedtem. Ide-oda taszigáltuk a borítékot, amikor az leesett a földre. Mindketten egyszerre hajoltunk le érte. De olyan hévvel, hogy összekoccantottuk a fejünket, s nekem egy jókora púp nőtt a homlokomon. A jelet hetekig viseltem céltáblaként a kollégák élcelődésének: - Nem mindenkin látszik, hogy felszarvazzák - mondták de te kivétel vagy... VERMES EMÍLIA Pedig a magyarázat nagyon egyszerű. Ha az igazgatónő vagy a szülők fordultak volna Varga Jánoshoz, a hnb elnökéhez, ők is ugyanezt a magyarázatot kaphatták volna: - Nekem személy szerint semmi szükségem a telefonra, mondta a hnb-elnölt Bármikor szívesen megválók tőle. Nem is használom. Annak idején a jnb belügyi osztályának utasítására vezették be, jóllehet ellene voltam. Mégpedig azért, mert nem akartam, hogy új családi házunk falait leverjék a huzalok szerelésekor. Mivel azonban a hnb elnökének a lakásán kötelező a telefon, beleegyeztem, de csak azzal a feltétellel, ha a garázsban lesz. Azóta is ott van. A telefonkönyvben nem a nevemen szerepel, hanem a hnbelnök lakása címén. Az igaz, hogy az iskolaügyi szakosztály vezette be az óvoda mai épületébe, de a belügyi és az iskolaügyi szakosztály egymás között intézte a számlát. Elmondta, nemcsak írásban kérte, hogy az óvoda kapjon telefont, hanem személyesen is intézkedett a járáson. A járási postaügyi igazgatóságra írásos kérvényt nyújtott be annak érdekében, hogy nyilvános telefonfülkét kapjon a falu. Erre azonban egyelőre nem érkezett válasz. Egyébként új posta épül Egegen a régi óvoda épületének átalakításával. Az iskolákat pedig vissza szeretnék hozni a faluba. Ezzel a kérdéssel már külön ülésen foglalkozott a hnb plénuma. Ennek érdekében az egegiek a Magyar Pedagógusok Fórumához is fordultak. A helyi nemzeti bizottság, illetve az elnök az iskola és az óvoda, azon belül a telefon kérdésének megoldását egyaránt fontosnak tartja. Reméljük, a benyújtott kérvényre a járási nemzeti bizottságon mihamarabb reagálnak, s az óvodákban újból megszólal a telefon. FÜLÖP IMRE Türelmet és toleranciát! Felhívás a Galántai járás polgáraihoz Járásunk önszerveződő mozgalmai, társadalmi szervezetei: a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a Független Magyar Kezdeményezés, a Matica slovenská, az Együttélés politikai mozgalom a demokráciáért, a nemzeti kisebbségek jogaiért, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma, a Pedagógus Fórum koordinációs bizottsága, a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Csemadok járási szervezete nevében, a jelenlegi forradalmi átalakulások idején, a nagyméretű társadalmi mozgás közepette, közös jövőnk, a békés holnap, a közös európai házba lépés jegyében és reményében időszerűnek tartjuk kinyilatkoztatni: felelősségünk teljes tudatában ünnepélyesen kijelentjük, hogy a Csehszlovák Köztársaságot s azon belül a Szlovák Köztársaságot saját hazánknak, szülőföldünknek tekintjük. Minden tudásunkkal, cselekedetünkkel hazánk gazdasági fellendülésén, egységének megszilárdításán, a nemzetek és nemzetiségek együttélésén fogunk fáradozni. Szem előtt tartva a jelenlegi és a távlati politikai együttműködés szükségességét a kölcsönös megértés, tisztelet, tolerancia és emberség jegyében, az egyetemes jogokra támaszkodva, a kialakult feszültségek feloldása, a súrlódások áthidalása a félreértések és félremagyarázások elkerülése, az értelmetlen szembenállás megszüntetése érdekében a jövőben a nemzetiségi politikai viták valamennyi formáját jóakaratunk a közös tettek reményében, hazánkhoz, járásunk polgárai iránt érzett tiszta, becsületes és őszinte viszonyunk érdekében fogjuk végezni. Felhívással fordulunk a Galántai járás valamennyi lakosához, hogy tanúsítson bölcs önmérsékletet. Közéleti tevékenységét, munkáját, cselekedeteit a megértés és a boldogabb jövőbe vetett hit vezérelje. Tartózkodjunk a szélsőséges nézetek kinyilvánításától. Ne vessük fel a múlt vélt és megtörtént sérelmeit Igyekezzünk a realitás és a bölcsesség talaján türelmes párbeszédet folytatni közös dolgainkról az érzelmek felkorbácsolása és vádaskodás nélkül. Galánta. 1990. február 22. * JOZEF KOZAŇÁK, a VPN járási koordinációs bizottsága; PÉK LÁSZLÓ, az FMK járási koordinációs bizottsága; PAVOL KRAJČÍ, a Matica slovenská vágsellyei, galántai és felsőszeli bizottságai; ALŽBETA MACHANOVÁ, RÓZSA ERNŐ, az Együttélés a demokráciáért, a nemzeti kisebbségek jogaiért politikai mozgalom, TÓTH PIROSKA, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma járási koordinációs bizottsága, TÓTH LAJOS, a Pedagógus Fórum koordinációs központja, PUKKAI LÁSZLÓ, a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és MÉZES RUDOLF, a Csemadok járási választmánya nevében Beszédkultúránk fejlesztéséért A Csehszlovákiai ^Magyarok Anyanyelvi Társaságának előkészületeiről Mint már arról hírt adtunk, 1990. január elején feloszlott a Csemadok központi nyelvi szakbizottsága. Ugyanakkor, azzal a céllal, hogy nyelvművelésünket intézményesítve az eddigieknél eredményesebb tevékenység alakulhasson ki, nyelvészeink és nyelvművelőink elő-" készületeket tettek a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának létrehozására. Az előkészítő bizottság - melynek tagjai: Jakab István, Szabómihály Gizella, Lanstyák István, a Komenský Egyetem tanárai, Mayer Judit nyugalmazott szerkesztő, Fibi Sándor minisztériumi osztályvezető, Csuka Gyula mérnök és Vörös Ottó, a Nyitrai Pedagógiai Kar magyarországi vendégtanára - február 12-ei ülésén kidolgozta a társaság alapszabályainak javaslatát, melyet a nyilvánossággal teljes terjedelmében a Csemadok rendkívüli országos közgyűlése után, a március 22-24-én Kassán megrendezésre kerülő központi nyelvi rendezvényen, a Kazinczy-napokon ismertet. A Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának első közgyűlésére feltételezhetően idén áprilisban Pozsonyban kerül sor, amikor is megvitatják a társaság tevékenységét, meghatározzák legsürgősebb feladatait, megválasztják a választmányt, állást foglalnak személyi és szervezési kérdésekben. A társaság mint önálló jogi személy, a Csemadok keretében saját költségvetéssel rendelkező szervezetként működne. Tevékenységét központi választmányának elnöksége irányítaná. Együttműködne a Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia illetékes szerveivel, valamint más hazai és külföldi intézményekkel. A társaság céljaiként az előkészítő bizottság a magyar nyelv és nyelvhasználat kutatását, a nyelvi hagyományok ápolását, a csehszlovákiai magyarok anyanyelvi kultúrájának fejlesztését, az anyanyelvi művelődés színvonalának emelését és a beszédkultúra fejlesztését jelölte meg. Ezekből a célokból adódnak a Társaság feladatai, melyek közül első helyen a nyelvváltozatok vizsgálata szerepel, szem előtt tartva mind a földrajzi változatok (nyelvjárások, regionális köznyelvek, köznyelv), mind pedig a társadalmi változatok (pl. közéleti, szépirodalmi, ifjúsági és szaknyelvek, tömegtájékoztató eszközök, tankönyvek és egyéb kiadványok nyelvi arculata) elemzését. Az anyanyelvi társaság további fontos feladatai közé tartozik a névkutatás (helynevek, személynevek stb.) a kétnyelvűség és a nyelvi kapcsolatok vizsgálata, a kutatás eredményeinek népszerűsítése (nyelvi ismeretterjesztés, ta-. nácsadás nyelvhelyességi, helyesírási és terminológiai kérdésekben stb.), valamint az anyanyelvhasználat közéleti érvényesítésének figyelemmel kísérése. A társaság iskolai, helyi, körzeti, járási, területi stb. szervezeteket létesíthet, amelyek a tagság érdeklődése szerint szakcsoportokat (dialektológiai, terminológiai, nyelvi ismeretterjesztő, kétnyelvűség-kutató stb.) hozhatnak létre. A társaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a szervezetek képviselőiből választmányt hoz létre. Az operatív teendők ellátására a választmány tagjaiból elnökség alakul. A társaságnak rendes tagja lehet minden, a társaság céljait elfogadó és feladatainak megvalósításában részt vevő személy, állampolgárságra való tekintet nélkül. Tiszteletbeli taggá választhatók azok a személyek, akik a csehszlovákiai magyarság nyelvi kultúrájának kutatásában vagy annak támogatásában kiváló eredményeket érnek el. Pártoló tagok lehetnek azok, akik a társaság munkáját erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatják. A tagoknak joguk lesz részt venni a társaság rendezvényein, javaslatokat és észrevételeket tenni a társaság murikájával kapcsolatban. A rendes tagok választhatnak és választhatók a társaság minden szervébe. A Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságával kapcsolatban további felvilágosítással szolgálnak az előkészítő bizottság tagjai, valamint a Csemadok KB művelődési osztálya (tel.: 535 17, 528 07, 533 94). (R-y) Csak a mai napon! Amerikai számítógépek - koronáért A mai napon a pozsonyi V-klubban számítógép- és program bemutatóra kerül sor. Ezen az IBM számítógépekkel kompatibilis XT/AT személyi számítógépeket és azok programjait tekinthetik meg a szakemberek. A programozás egyébként kiterjed a bérszámfejtésre, az alap- és fogyóeszköz-nyilvántartásra, a könyvelésre, sőt az alapeszközgazdálkodás irányítására is. A bemutató érdekessége, hogy a számítógépeket - annak ellenére, hogy az amerikai Novell-cég gyártmányai - az érdeklődök koronáért vásárolhatják meg. Ezen felül a cég vállalja az utólagos szervízszolgálatot és természetesen jótállással adja tovább a bemutatásra kerülő számítógépeket, sőt vállalja a szállításon túl a szerelést és mindennemű programellátást a vásárló igényeinek megfelelően. E számítógépekkel kapcsolatban, akik nem jutnak el a bemutatóra, telefonfelvilágosítást is nyújt a cég: Pozsonyban a 814-350-es, Brünnben pedig a 331-666-os telefonszámon. -méjÚJSZÚ 4 1990. III. 1.