Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-29 / 75. szám, csütörtök

Duray Miklós a prágai magyarok körében •(Munkatársunktól) - Kedd este Duray Miklós, a Szövetségi Gyűlés képviselője az Együttélés politikai mozgalom vezetője a prágai magyar Kulturális Központban találkozott az Ady Endre Diákkör tagjaival és a fővárosban élő magyarok számos személyiségével. A találkozón Duray Miklós ismertette a csehszlovákiai magyar jogvédő bizottság 1978 óta kifejtett tevékenységét az alapvető emberi és polgárjogok kiteljesítése terén, majd felvázolta az Együttélés politikai mozgalom időszerű és távlati céljait. A találkozón jelen voltak és felszólaltak Vitéz Erika és Popély Gyula, a Szövetségi Gyűlés képviselői is. Duray Miklós nagy érdeklődéssel kísért bevezetőjét élénk vita követte. A jelenlevőket sok kérdés érdekelte: így például a törvényhozó testületek magyar képviselőinek munkája, a nemzeti kisebbség képviseletének formái. A komáromi Jókai Mór Egyetem megalakítására tett javaslat részletei, az

1 Együttélés viszonya más politikai mozgalmakhoz és pártokhoz. Személyes egyetértés nyilvánult meg abban, amit a jelenlevő Rákos Péter professzor úgy fogalmazott meg, hogy a nemzeti kisebbségek jövője elválaszthatatlan a demokrácia jövőjétől. A találkozó egyben arról is tanúskodott, hogy a szülőföldjüktől több száz kilométerre, Prágában tanuló diákok nagy érdeklődéssel követik nemcsak a csehszlovákiai magyarságot foglalkoztató kérdéseket, de az egész országban végbemenő alapvető társadalmi változásokat is. (sm) Levelek a parlament előcsarnokában A Szövetségi Gyűlés ülése előtt másfél órával a parlament vezető tisztségviselői szükségesnek tartották, hogy találkozzanak a sajtó képviselőivel. Nem a letűnt korszak kötelező eligazításáról volt szó. A törvényhozó testület vezetői csupán azt kívánták a sajtó útján közölni a nyilvánosság türelmetlenebb részével, hogy a törvényalkotáshoz idő kell. Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke utalt az ország elnevezése körüli vitákra, elérzékenyülve fejtette ki álláspontját, miszerint a cseheknek, a szlovákoknak és az itt élő nemzeti kisebbségeknek egységben és egyetértésben kell élniük. Nem ért egyet az indulatkeltéssel, s véleménye szerint a problémákat az egész ország javára kell rendezni. Az év elejétől mintegy öt és fél ezer levél érkezett a Szövetségi Gyűlés címére. Jellemző, hogy ezeknek a fele az ország nevének megváltoztatásával, s a CSKP vagyonának államosításával kapcsolatos véleményt, 30 százalékuk különféle egyéni és csoportos kérelmet tartalmaz. A névtelen levelek aránya csupán 9 százalék. Ezek íróinak egy része gyalázkodó, mondhatni, fasiszta nézeteket, más része viszont józan javaslatokat hoz a parlament vezetőinek tudomására. Nos, ezeknek a leveleknek egy részét a képviselők el is olvashatják a parlament előcsarnokában a Levelek a választókörzetekből feliratú vitrinekben. Aláírt és névtelen levelek tanúsítják, hogy indokolt a parlament vezetőinek aggodalma. A NYEE Slovenská Lupča-i koordinációs bizottsága úgy véli - tűnik ki az egyik levélből -, hogy az FMK, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szervezete és a Csemadok egyes követelései a demokratizációs folyamattal való visszaélésről tanúskodnak. Ugyanakkor követelik a csehszlovákiai magyar mozgalmak és szervezetek állásfoglalásainak a szlovák sajtóban való teljes közzétételét. Egy komáromi névtelen levél írója a délszlovákiai szlovák kisebbség „kegyetlen elnyomásáról" értesíti a törvényhozó testületet. Egy 667személy nevében írt dulovcei levél szerzői az államnyelv kötelező ismeretét szorgalmazzák az ország valamennyi lakosa számára, a krupinai alapiskola pedagógusai ezzel kapcsolatban azt javasolják, hogy a kötelező államnyelv mellett, a magyar, német és orosz nyelvet is választható idegen nyelvként lehetne tanulni. E levelek közt olvasható a Csemadok rendkívüli közgyűlése küldötteinek a komáromi Jókai Mór Egyetem létrehozását szorgalmazó udvarias hangvételű, az alapvető emberi és polgárjogokra hivatkozó levele is. A cseh levélírók többsége kitart a Csehszlovák Köztársaság elnevezése mellett, a szlovákiai levelek írói viszont a nemzeti identitásnak a közös állam nevében való kifejezése fontosságát domborítják ki. Ám e levelek közt is olvashatunk szélsőséges megfogalmazásokat, amelyek nagyon távol állnak a demokratikus Európa felé való nyitás eszméjének megértésétől. A parlamenti ülés szüneteiben sok képviselő tanulmányozta e leveleket. A vélemények különbözőek, de szélsőséges és uszító megfogalmazások nem találkoztak megértéssel. SOMOGYI MÁTYÁS Jóváhagyták a politikai pártok és szervezetek finanszírozására vonatkozó elveket ÚJ szú 1990. III. 29. (ČSTK) - Tegnap délelőtt ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormányának elnöksége, hogy előkészítse a kabinet tagjainak, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek munkatalálkozóját. A testület jóváhagyta az időszerű diszlokációs problémák rendezéséről szóló tájékoztatót, amelyet Mária Kolaríková tárca nélküli miniszter terjesztett elő. A kormány diszlokációs bizottsága javaslatot tett az egyes nemzeti bizottságok diszlokációs bizottságainak, hogy a kommunista párt egykori létesítményeit egészségügyi, szociális oktatási és egyéb célokra használják fel. Ezt követően a kormány elnöksége jóváhagyta a politikai pártok és mozgalmak, valamint a társadalmi szervezetek és egyesületek finanszírozására vonatkozó elveket. Ezek értelmében minden politikai párt és mozgalom - amely április 8áig regisztráltatta magát, van legalább ezer tagja - 200 ezer koronás térítésmentes juttatásban részesül. A pártok ezenkívül kamatmentes kölcsönt is igényelhetnek. A dokumentum rendezte az egyesületeknek nyújtandó dotáció kérdését is. A pénzbeli támogatás aránya kisebb lesz, mint a múltban volt, s a társadalmi szervezetek túlnyomó többségének át kell térnie az önfinanszírozásra. A kormány ezeket az elveket jóváhagyás céljából rövidesen az SZNT Elnöksége elé terjeszti. Ezután Varga Sándor miniszterelnökhelyettes jelentést terjesztett elő a kormány tagjainak, valamint a szlovákiai görög katolikus vezetőinek tanácskozásáról. Egyebek között hangsúlyozta: elvi megállapodás született az egyes egyházi létesítmények további használatának módjáról, illetve visszaadásukról, mégpedig azzal a kitétellel, hogy a pravoszláv egyház által a görög katolikusoknak visszaszolgáltatandó épületekért a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemíeti Bizottság más, megfelelő létesítményeket biztosít. A kormány elnöksége egyúttal jóváhagyta a Varga Sándor által előterjesztett azon tájékoztatót, amely az újságpapírnak a politikai kerekasztal-megbeszéléseken született határozatok értelmében történő elosztásáról szólt. Ezt április 5-éig még pontosítják, de csak a szabad választásokig lesz érvényben, mivel a reális politikai erőviszonyoknak az újságpapír-elosztásban is meg kell nyilvánulniuk. Végezetül az elnökség személyi és szervezési kérdéseket vitatott meg, illetve megismerkedett a lipótvári fegyintézetben kialakult helyzettel. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában Viharos viták az adóreform körül Ülésezett az elnöki tanács • Közzétették az SZKP alapszabályának tervezetét (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szovjet államfő keddi tévényilatkozatában bejelentette, az újonnan megalakított testület, az elnöki tanács pénteken a szovjet föderáció problémáit fogja áttekinteni, összegezte a testület első, keddi tanácskozásán szerzett tapasztalatokat is. A tanács minden tagja egyetértett azzal az alapvető állásponttal, hogy nem lehet vissatérés az átalakítás előtti időszakhoz. Gorbacsov jellemzése szerint rendkívül éles vitát folytattak a társadalmi fejlődés kulcsfontosságú kérdéseiről, főleg a gazdasági problémákról. A szovjet parlament két kamarája kedden három olyan törvényjavaslatot vitatott meg, amelyek az adóreform alapját képezik. Ezek közüt a legfontosabb, vagyis az állampolgárok adózásáról szóló, viharos viták után csupán a Szövetségi Tanácsba ment át, a Nemzetiségi Tanács nem fogadta el. A másik tervezet, amely feltételezi azoknak az adóknak a fokozatos eltörlését, amelyeket eddig az egyedülállók és az egygyermekes családok fizettek, első olvasásban végül is jóváhagyták. Az állami adófelügyelőség jogkörét és kötelezettségeit tartalmazó tervezetet a képviselők további kidolgozásra visszautalták a parlamenti bizottságok elé. Az első tervezet szerint minden állampolgárt megadóztatnak, különbséget téve a 150 rubelig, a 700 rubelig terjedő, valamint az ezt meghaladó jövedelmek között. Csak a kiemelkedően magas jövedelmeknél vezetik be a progresszív adóztatás rendszerét. A vitában sok képviselő tartotta túl magasnak a javasolt adókat. A két kamara együttes ülésén döntöttek a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó állami bizottság megalakításáról. Tegnap a parlament módosította a hadkötelezettségről szóló törvényt. Ezentúl a hadkötelezettek besorozása nem a honvédelmi miniszter rendelete, hanem a minisztertanács döntése alapján fog történni. Az elnöki tanácsba történt kinevezése miatt a Szövetségi Tanács felmentette tisztségéből elnökét, Jevgenyij Primakovot. Tegnap nem sikerült megválasztani utódját - sem Ivan Laptyev, az Izvesztyija főszerkesztője, sem Konsztantyin Lubcsenko, a parlament legiszlatív bizottságának alelnöke nem kapta meg a szükséges szavazatokat. Az ismételt szavazás hétfőn lesz. A Szovjetunió Minisztertanácsának tagjai a történelemben először válaszoltak a képviselők kérdéseire. Ez azt jelenti, hogy az interpellációknak nem volt hagyományuk a szovjet törvényhozásban. A parlament új munkamódszere a TASZSZ hírügynökség tudósítása szeMagyarországi választások Előzetes eredmények A második forduló április 8-án lesz rint rendkívül nagy érdeklődést váltott ki, s a tegnapi tanácskozáson a parlament állandó tagjai mellett jelen volt 60 népképviselő is. S ami igazán eseményszámba megy: ott voltak annak az amerikai képviselőcsoportnak a tagjai is, amelyet Edward Kennedy szenátor vezet. A legtöbb interpelláció a kormányprogram teljesítésére, az élelmiszerhiányra vonatkozott. Kedden tették közzé az SZKP alapszabályának tervezetét is. A dokumentumban most szerepel először az, hogy a párttag önkéntesen kiléphet, hiszen az eddigi alapszabály csupán a pártból való kizárást rögzíti. Újdonság az is, hogy a tervezet rögzíti: a kommunistáknak nincsenek a párttagságból fakadó privilégiumaik. A párttagnak joga van arra, hogy tevékenységet fejtsen ki bármilyen más társadalmi szervezetben és mozgalomban, amelynek tevékenysége nem áll ellentétben az alkotmánnyal és a szocializmus eszméivel. A tervezet kimondja, az SZKP a demokratikus szocializmus elveire épül - ez az eredeti javaslatban nem szerepel, csupán a viták után vették bele. A dokumentum megállapítja továbbá, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai az SZKP programjának és alapszabályának keretében önállóak, maguk dolgozzák ki programadó anyagaikat, s rájuk tartozik a más kommunista pártokkal (beleértve a külföldieket is) fenntartott kapcsolatok ápolása. A tervezetet a párton belüli vita után a XXVIII. kongresszus elé terjesztik. (ČSTK) - Budapesten kedden a késő esti órákban hozta nyilvánosságra az Országos Választási Bizottság a vasárnapi parlamenti választások előzetes végeredményeit. Az egyéni választókörzetekben a szavazópolgárok 64,99 százaléka adta le voksát. Az első fordulóban a 176 körzet közül csupán ötben szerezte meg valamely jelölt az abszolút többséget, s került be a parlamentbe. A politikai pártokra, amelyek a területi listákon iratkoztak fel, a szavazásra jogosult állampolgárok 63,15 százaléka adta le szavazatát. Győzött a Magyar Demokrata Fórum, amely a szavazatok 24,71 százalékát szerezte meg. A további sorrend: Szabad Demokraták Szövetsége (21,38), Független Kisgazda Párt (11,76), Magyar Szocialista Párt (10,89), Fiatal Demokraták Szövetsége (8,94), Kereszténydemokrata Néppárt (6,46), Magyar Szocialista Munkáspárt (3,68), Szociáldemokrata Párt (3,55), Agrárszövetség (3,15), Vállalkozók Pártja (1,89), Hazafias Választási Koalíció (1,87), Magyar Néppárt (0,46), Magyar Zöld Párt (0,37), Nemzeti Kisgazda Párt (0,20), Keresztény Koalíció (0,12), Magyar Szövetkezeti Agrár Párt (0,10), Független Magyar Demokrata Párt (0,06), Szabadság Párt (0,06), Magyar Függetlenségi Párt (0,04). A parlamentbe csupán azok a pártok küldhetik képviselőiket, amelyek megszerezték a szavazatok legkevesebb 4 százalékát. Az egyéni választókörzetek döntő többségében második fordulót kell tartani. A második fordulóban mindazok indulhatnak, akik az elsőben megszerezték a szavazatok legkevesebb 15 százalékát. A parlamenti választások második fordulóját április 8-án, vasárnap tartják. Az említett eredményeket 4 892 242 érvényes szavazat feldolgozása alapján tették közzé. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1987. szeptember 27-én alakult. Jelenleg 25 ezer tagot számlál, akik csaknem 400 alapszervezetbe tömörülnek. Elnöke Antall József, a magyar politikai élet egyik legaktívabb szereplője. Megfigyelők' az MDF-et olyan centrista pártnak tartják, amely a magyar nemzeti értékeket helyezi előtérbe. A párt gazdasági szakértői szerint az elkövetkező években kulcsfontosságú lesz az infláció megfékezése. Az MDF az állami költségvetés hiányának a csökkentését, az import liberalizálását, a vállalkozás felélénkítését, az állami vállalatok privatizálását tűzte ki célul. Ez utóbbi intézkedéssel megmenthető a veszteséges vállalatok egy része. Egyébként az MDF egy egész sor ráfizetéses vállalat megszüntetését helyezte kilátásba. Isteni zöldség Az elmúlt napokban brit muzulmánok ezrei keresték fel a 32 éves Zahid Kasszman házát až észak-angliai Leicesterben. Csodát akarnak látni: Allah nevét egy bakiazsánban. Kasszman elmondta, felesége a helybeli zöldségárusnál vette a baklazsánt, s mikor kettévágta, megállapította, hogy a magok Allah nevét ábrázolják. A leicesteri mecset hittudósai szent tárgynak nyilvánították a zöldséget. Kasszman házához eddig 4500 muzulmán látogatott el. ,,Úgy érzem, kötelességem, hogy megmutassan ezeknek az embereknek a csodát. Allah megáldott" - mondta Kasszman. (ČSTK) B

onni gazdasági fórum Csehszlovák nap (ČSTK) - Csehszlovák napot tartottak kedden Bonnban, a 35 ország részvételével folyó európai gazdasági együttműködési fórumon. Az ipari kooperációval foglalkozó második munkacsoportban a küldöttségek nagy érdeklődést tanúsítottak az iránt, miként készült fel Csehszlovákia a gazdasági együttműködésre. Ezt nemcsak a zsúfolásig megtelt terem igazolta, hanem a számtalan kérdés, a részletes információk iránti igény. Jirí Némec, a külügyminiszter helyettese, Jirí Palounek, a kohó-, gép- és elektrotechnikai ipari miniszter helyettese, valamint Ondrej Novák, a Tessek egyesülés vezérigazgatója bevezetőben ismertették a csehszlovák gazdaságban végbemenő változásokat. A külföldi vállalkozókat főleg az érdekelte, miként járunk el a piacgazdaságra való áttérés során, hogyan képzeljük el a demonopolizálást, az árak liberalizálását, a magánvállalkozást, a beruházásokat, a korona konvertibilitását, a külkereskedelem megszervezését és így tovább. M

int utóbb kiderült, Litvánia függetlenségének március 11-én történt kinyilvánítása a másik két balti országot is némileg meglepetésként érte: a választásokban győztes Sajudis előzetesen nem tájékoztatta sem a Lett, sem az Észt Népfrontot. Rigában úgy érezték, „kissé kényelmetlen helyzetbe" hozták őket, Tallinnban egyenesen „elsietett döntésről" beszéltek. Márpedig Tallinn nem akarja elsietni a dolgot. Főleg, hogy látja, hova vezetett a litvánok - talán egy kicsit eltúlzott - karakánsága. Tény ugyanis, hogy a függetlenség demonstratív kinyilvánítása egy nappal a népi képviselők rendkívüli kongresszusa előtt, anélkül, hogy megvárták volna a parlamenti mandátumok mindegyikének betöltését, nem tanúskodik éppen kiváló taktikai érzékről. Hiszen a képviselőkongresszus fő feladata az elnöki rendszer megteremtése Volt, nem pedig a „végek" szaporodó lázongásainak elemzése. Az is igaz, hogy a Sajudis már az első fordulóban kétharmados többséget szerzett, ami elég a kormányalakításhoz, akár az alkotmánymódosításhoz is, de nem jogosít fel a parlamentarizmus elfogadott szabályainak felrúgásához. Persze, a litván parlament már ekkor is bőven határozatképes volt, így döntése minden kétséget kizáróan érvényes, de - figyelembe véve a határozat enyhén szólva kényes következményeit - talán nem kellett volna még egy ilyen kis támadási felületet sem hagyni. Moszkva ultimátumként értelmezte a vilniusi lépést, s ultimátumok sorával válaszolt, elutasította a tárgyalásokat az új litván vezetőkkel. Ebből okulva az észtek más utat választottak a függetlenség felé, bár Észtországban is vannak olyan csoportok, amelyek a litván mintájú radikális megoldás hívei. De ők vannak kisebbségben. A többség, a népfront hívei tisztában vannak Észtül - ésszel? azzal, hogy Észtországban, ahol a lakosság negyven százaléka más, főleg orosz nemzetiségű, ez az út nem járható. Ez a felismerés vezérelte az észt parlamentet, amikor március 16-án nem nyilvánította függetlenné a köztársaságot, de nem is állt ki az unió megőrzése mellett, mivel a függetlenség megszerzése keményen elhatározott szándék. Éppen ezért ragaszkodik Tallinn ahhoz, hogy beszélő viszonyban legyen Moszkvával. A múlt héten hétfőn is komoly, négyórás tárgyalások voltak Gorbacsov, Zajkov, Ligacsov és még hat magas rangú szovjet vezető, valamint a komplett észt vezérkar között - hivatalosan a hétvégi pártkongresszus előkészületeiről. Valójában azonban az elszakadás előkészítéséről. Ez pártvonalon meg is történt, bár akkor Moszkvában Gorbacsov keményen kiállt az SZKP egységének megőrzése mellett. Vasárnap este még úgy tűnt, legalább az Észt KP egységes marad. Hétfőre változott a helyzet: kivált egy 120 küldöttet tömörítő SZKPplatform. Ez azonban nem jelent etnikai színezetű szakadást, mint Livániában, hiszen a 735 küldött 42 százaléka volt orosz nyelvű. Észnél lenni, minden lépést átgondolni - ez az észt veztés taktikája. Eddig bevált. A népfront egyik vezetője - például - így vélekedett: „Úgy kell kilépni a Szovjetunióból, hogy megőrizzük mindazt, ami értékes kapcsolatainkban, s fennmaradjon a jószomszédság és a barátság. Területén a független Észtország figyelembe fogja venni a Szovjetunió politikai, gazdasági és katonai érdekeit." Egy vélemény a „túloldalról": a TASZSZ Tokióban tartózkodó főigazgatója kijelentette, Észtország „egészen más eset", mint Litvánia, hiszen „minden törvény elfogadása előtt párbeszédet folytat". Mi mást tehetne? Tárgyalási „útmutató" ugyanis még nincs, s egyhamar nem is lesz, ha a szovjet parlament olyan komolytalanul fogja venni az elszakadási törvény előkészítését, mint eddig. A Szövetségi Tanács már a múlt szerdán jóváhagyta a tervezetet, a Nemzetiségi Tanács pénteken foglalkozott vele, de a szavazás elmaradt. A testület nem volt határozatképes... GÖRFÖL ZSUZSA