Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-29 / 75. szám, csütörtök

NAPILAP Csütörtök, 1990. március 29. Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 75. szám A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 26. együttes ülésének második napja Intenzív törvényalkotói munka a Szövetségi Gyűlésben Jóváhagyták az egyesülési, gyülekezési és petíciós törvényt • Jogszabály-módosítás a sajtóról és az állampolgárságról t Peter Gecko és Világi Oszkár visszautasította Peter Orbán állításait • Felhívás a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához és a litván parlamenthez (Munkatársunktól és ČSTK) - Amint arról tegnapi számunkban - a csehszlovák parlament tanácskozásáról tudósítva - röviden hírt adtunk, a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája kedden az esti órákban további fontos törvényjavaslatokat tekintett át. A képviselők előtt Ján Čarnogurský első szövetségi miniszterelnök-helyettes indokolta meg az egyesülési, gyülekezési és petíciós jogról szóló törvény tervezetét. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a három jogszabály rögzíti az alapvető állampolgári ésjpolitikai jogokat. Az egyesülési törvény értelmében az állampolgárok szabadon dönthetnek, kivel és milyen feltételek között szeretnének egyesületet létrehozni. Létrejöttük után ezeket az állami szervek, mégpedig a két tagköztársaság belügyminisztériuma, csak regisztrálja. Egyesület létrehozására vonatkozó javaslatot legalább három személy nyújthat be. Közülük egynek 18 évesnél idősebbnek kell lennie. Ján Čarnogurský végezetül utalt arra, hogy a dokumentumtervezet csak általánosan szabályozza az egyesülési jogot, s hozzátette, hogy a szakszervezetek esetében külön törvényt kell kidolgozni. Sidó Zoltán, a Nemzetek Kamarájának előadója kiemelte, hogy az előterjesztett törvényjavaslat összhangban van a csehszlovák alkotmány 5. cikkelyével. Elmondta, hogy a két kamara alkotmányjogi bizottságai délelőtti ülésükön módosították eredeti javaslatukat, amely megtiltotta volna, hogy a Nemzetbiztonsági Testület és a Javító-Nevelő Testület tagjai szakszervezetbe tömörüljenek. Az egyesülési törvény végső változata értelmében erre vonatkozóan külön törvényt kell jóváhagyni. A gyülekezési törvény javaslatát indokolva Ján čarnogurský egyebek között kijelentette, hogy a tömeggyűiések megtartását a rendezőknek csak be kell jelenteniük az illetékes nemzeti bizottságokon, mégpedig az akció sorra kerülése előtt 5 nappal; jóváhagyásra nincs szükség. A petíció§ jogot szabályozó törvény korMai számunkban: Konkurencia az autószervizeknek ... Az udvaron autók sorakoznak. Van köztük érsekújvári, rozsnyói, hiába hamar híre ment az új vállalkozásnak. Szép számban akadnak, akik postán küldik el a felújításra szoruló alkatrészt. (4. oldal) Tesszük, amit tennünk kell - Bizakodunk és reménykedünk. Ha sikerül megteremtenünk a működésünkhöz elengedhetetlenül szükséges feltételeket, ha a tánc, az ének- és zenekarunk is itt dolgozhat... s ha több fiú jön táncolni és énekelni hozzánk, még többet tehetünk majd népi kultúránkért. - (5. oldal) Bokszháború Komáromban ... ,,A közelmúltban meg akarták szüntetni a ČSPD boksz szakosztályát, azzal az ürüggyel, minek két klub a városban. Állandóan a pártszervekkel ijesztgettek. Különben valaki feljelentette szakosztályunkat"... (7. oldal) Kis csoportok szítják a feszültséget A kormány a nemzetiségi kérdésről tanácskozott (Munkatársunktól) - A Szlovák Köztársaság kormánya tegnap ismét a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. A tanácskozáson jelen voltak a járási és kerületi nemzeti bizottságok elnökei, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, valamint a Független Magyar Kezdeményezés képviselői. Milan Čič, a kormány elnöke, az ülést megnyitva rámutatott, a helyzet főleg Dél- és Kelet-Szlovákiában nem kedvező, feszültség tapasztalható az egyházak, a nemzetek és a nemzetiségek között. Számos levelet kapnak, amelyekben elsősorban a magyarok, de a szlovákok is különböző követelményeket támasztanak. A miniszterelnök minden kommentár nélkül összegezte a leggyakoribb elvárásokat. Ezek között említette, hogy a közigazgatási és képviseleti szervekben arányosan képviselve legyenek a nemzetiségek, a legfontosabb jogszabályokat adják ki magyarul, az SZNTnek legyen nemzetiségi bizottsága, tartsák meg a nemzetiségekről szóló alkotmánytörvényt, alkossanak törvényt a nyelvhasználatról a vegyes lakosságú területeken, a nemzetiségi iskolákról, a nemzetiségek könyvés lapkiadásáról, valamint kultúrájáról. Az oktatásügy területén önálló igazgatási szervet kérnek az oktatási minisztérium keretében, melyet miniszterhelyettes irányítana, továbbá a nemzetiségi iskolahálózat és (Folytatás a 2. oldalon) A képviselők megbeszélést folytatnak Andrej Barčák (háttal) külkereskedelmi miniszterrel (Karel Mevald felvétele - ČSTK) mányjavaslatáról elmondta, hogy kidolgozása során a kabinet az e téren szerzett gyakorlati tapasztalatokra támaszkodott. Itt megemlítette a vallási jogok ügyében 1988-ban benyújtott petíciót, amelyet 600 ezer állampolgár írt alá. A képviselők felszólalásainak elhangzása után a Szövetségi Gyűlés mindhárom törvényjavaslatot jóváhagyta. A gyülekezési és petíciós jogról szóló törvény kihirdetése napján, az egyesülési törvény pedig május elsején lép hatályba. A csehszlovák parlament külügyi bizottságainak tagjai keddi együttes ülésükön állásfoglalást hagytak jóvá a két német állam újraegyesítésével kapcsolatban. Ebben elismerik a német nép önrendelkezési jogát, és támogatásukról biztosítják Németország egyesítését. Azt kívánják, hogy erre a két német állam népének akarata szerint, a helsinki folyamattal és a közös európai ház építésével összhangban kerüljön sor. Ugyancsak támogatják a német-lengyel határ sérthetetlenségét. A külügyi bizottságok tagjai meg vannak győződve arról: pozitívak a feltételek ahhoz, hogy hazánk és az egyesített demokratikus Németország a békés európai közeledési folyamat keretében jószomszédi kapcsolatokat tartson fenn. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 26. együttes ülése szerdán további törvényjavaslatok megvitatásával folytatta munkáját. Az ülést, amelyen jelen volt Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke és a szövetségi kormány több tagja, Jozef Stank, a parlament elnökhelyettese vezette. A napirendnek megfelelően a képviselők Vladimír Prikazskýnak, a szövetségi (Folytatás a 2. oldalon) Jirí Dienstbier és Francisco Fernandez Ordonez megbeszélései Spanyolország is támogatja visszatérésünket Európába Cervantes Intézet • Egyszerűsödik a vízumgyakorlat (ČSTK) - Jirí Dienstbier külügyminiszter tegnap a prágai Czerriinpalotában megbeszélést folytatott Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszterrel. A találkozón a prágai diplomácia vezetője tájékoztatta vendégét az új európai bizLandsbergis bízik a litvánok szilárd elhatározásában Moszkva kitiltotta a külföldieket a köztársaságból • A TASZSZ különös bizonyítékai • Heves reagálásök a külföldi bírálatokra Uj főszerkesztője van lapunknak Az Új Szó szerkesztőbizottsága 1990. március 1-jén pályázatot hirdetett a lap főszerkesztői állásának betöltésére. A megszabott határidőig, március 18-ig, öt pályamunka érkezett a testülethez. A pályázatokat a szlovákiai magyar társadalmi élet képviselőiből és a szerkesztőbizottság tagjaiból álló bizottság bírálta el. Név szerint: Varga Sándor, a Szlovák Köztársaság kormányának alelnöke, Szigeti László, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottságának és a Független Magyar Kezdeményezésnek a képviseletében, Gyurcsík Iván, az Együttélés politikai mozgalom, Koller Gyula esperes, a kereszténydemokrata mozgalom és Gabriela Salomonová igazgatóhelyettes, a kiadóvállalat képviseletében, valamint az Uj Szó szerkesztőbizottságának tagjai: Bodnár Gyula, Fekete Marian, Görföl Zsuzsa, Malinák István, Mészáros János és Pomichal Richárd. A bizottság tegnap hirdetett eredményt. A pályázati feltételek figyelembe vételével, szigorúan szakmai kritériumok alapján titkos szavazással, egyhangúlag hozta meg döntését: az Új Szó főszerkesztőjévé Szilvássy Józsefet választotta. Szilvássy József 1946. július 25-én született Somorján. A Komenský Egyetemen végzett, történelem-szlovák szakon. 1968. július 15-től az U j Szó munkatársa, 1975-től 1988-ig a kulturális rovat vezetője, majd 1990 februárjáig főszerkesztő-helyettes. Február 27-én, amikor lapunk függetlenné vált, a szerkesztőségi gyűlés a pályázat eredményhirdetéséig ideiglenesen ót bízta meg az Uj Szó irányításával. (ČSTK) - A litván televízióban tegnap reggel bejelentették, hogy a szovjet szervek nem fogják megbüntetni a * katonaszökevényeket, azonban vissza kell térniük egységeikhez és le kell tölteniük szolgálati idejüket. Mint ismeretes, a szovjet deszantegységek tagjai a keddre virradó éjszaka fogták el a dezertőröket, vagyis azokat a fiatalokat, akik nem kívánnak a szovjet hadseregben szolgálni, s ezért egy pszichiátriai klinikán kerestek menedéket. Vitautas Landsbergis, a litván parlament elnöke ezzel kapcsolatban kedden tiltakozó jegyzéket intézett Mihail Gorbacsovhoz, ebben elítélte a Kreml eljárását és követelte a letartóztatott katonaszökevények kiadását Litvániának. Landsbergis a TF 1 francia tévétársaságnak adott nyilatkozatában kijelentette: Litvánia jövője nagymértékben attól függ, a nyugati országok rá tudják-e venni Moszkvát a csapatok kivonására. Elmondta továbbá, hogy ó „optimista", s bízik a nép szilárd elhatározásában, annak ellenére, hogy „jelenleg a helyzet áttekinthetetlen, a jövő kiszámíthatatlan." Annak a reményének adott hangot,, hogy a világ most sokkal ésszerűbb magatartást fog tanúsítani, mint azokban az időkben, amikor a Szovjetunió katonailag beavatkozott Magyarországon és Csehszlovákiában. (Folytatás a 7. oldalon) tonsági rendszer építésére vonatkozó csehszlovák javaslatról, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek március 17-én fővárosunkban tartott tanácskozásán terjesztett elő. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy mielőbb olyan összeurópai struktúrákat kell létrehozni, amelyekkel fokozatosan megszűnne a kontinens eddigi, blokkokra való felosztása. Síkraszállt a második helsinki csúcstalálkozó mielőbbi összehívása mellett. Ezzel a tanácskozással lezárulna a múlt - beleértve a hidegháború időszakát is s megkezdődne az európai együttműködési és biztonsági intézmények létrehozásának folyamata. A csehszlovák-spanyol kapcsolatokat áttekintve, mindketten kiemelték, hogy az új csehszlovákiai viszonyok tág teret nyitottak az együttműködés minden területen történő fejlesztése előtt. Jirí Dienstbier utalt arra, hogy a két ország közötti kapcsolatok bővítéséhez s a két nép kölcsönös megismeréséhez kedvező feltételeket teremt a tegnap aláírt 1990-1992. évi cseh(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tart a Cseh Nemzeti Tanács (ČSTK) - Prágában tegnap megkezdődött a Cseh Nemzeti Tanács háromnapos ülése. A tanácskozás első napján a Cseh Köztársaság kormányának tagjai válaszoltak a CSNT képviselőinek interpellációira, javaslataira. Ma a legfelsőbb csehországi törvényhozó testület á Cseh Köztársaság idei állami költségvetéséről szóló CSNT-törvény kormányjavaslatát tekinti át. A képviselők ezenkívül megvitatják a gyülekezési jogról és az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény végrehajtásával összefüggő törvényjavaslatokat s több más dokumentumtervezetet. Pénzügyi csata a parlamentben Néha mosolygott, máskor borúsan vonta össze szemöldökét Václav Klaus, szövetségi pénzügyminiszter a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 26. együttes ülésén. Derűs volt, amikor a felszólaló képviselők, magértve gazdaságunk jelenlegi helyzetét, helyeselték a központi költségvetés javaslatát és támogatásukról biztosították azt. Szomorú volt viszont, amikor egyesek a régi idők régi szellemében elvetették a restriktív pénzügyi politikát és az általuk képviselt terület nehézségeit felhozva újabb és újabb dotációkat követeltek. Tulajdonképpen e két irányban folyt a vita a költségvetés tervezetéről. Arról az államkaszszáról, amely egy meglehetősen szétzilált gazdaságot próbál összefogni. Méghozzá olyat, amely - az egyik képviselő igen találó megfogalmazása szerint - egy száz férőhelyes színházra hasonlít, ahová kétszáz belépőjegyet adtak ki. Mit lehet ilyenkor tenni? Felemelni a belépőjegyek árát, vagy kevesebb jegyet eladni, esetleg mindkét intézkedést összevonva tenni elfogadhatóbbá a helyzetet. A pénzügyminisztérium ez utóbbit választotta, amikor a költségvetés tervezetét összeállította. Megfontoltan osztott, szorzott, összeadott és kivont, míg végül is összeállt a végleges ábra: egyes ágazatok kevesebb dotációt kapnak, mint korábban, mások egy fillérrel sem lesznek megrövidítve, s az államkassza 5 milliárd koronás többlettel zár. Azt hiszem, az elmúlt években kevés olyan döntés született ebben az országban, amelyről külföldön elismeréssel szóltak (Folytatás a 2. oldalon)