Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-23 / 70. szám, péntek

Washington is aggódik Landsbergis elutasítja Gorbacsov rendeletét A Sajudis a Szovjetunió határainak revíziójára tör A libanoni túszok sorsa a tét Véres összecsapások Ciszjordániában (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerdán olyan rendeletet írt alá, amelynek célja a Litván SZSZK területén élő szovjet állampolgárok érdekeinek, valamint a Szovjetunió szuverenitásának a garantálása Litvániában. A TASZSZ hírügynökség által ismertetett dokumentum leszögezi: Tekintet nélkül a népképviselők kongresszusának március 15-i határozatára, a Litván Legfelsőbb Tanács és kormány továbbra is olyan törvényeket hagy jóvá, amelyek „sértik a szovjet állampolgárok jogait és a Szovjetunió szuverenitását. Ezzel összefüggésben az államfő feladatul adta a Szovjetunió kormányának, a Litván SZSZK-ban levő helyi tanácsoknak, hogy garantálják a szovjet alkotmány és a szovjet törvények tiszteletben tartását. Az elnöki rendelet feladatul adja a határőrség csapatainak és a KGB-nek, tegyenek meg minden szükséges intézkedést litván területen a szovjet határok védelmére, s vessenek véget minden olyan jogellenes akciónak, amely sérti a szovjet határokról hozott törvényeket. Egyidejűleg betiltotta lőfegyverek árusítását a köztársaság területén. Ezen túlmenően a litván állampolgárok két napon belül kötelesek minden lőfegyvert leadni a belügyi szerveknek. A Gorbacsov által aláírt rendelet az említetteken túlmenően feladatul adja a kül- és a belügyminisztériumi szerveknek, fokozzák a vízumkiadások és a beutazási engedélyek ellenőrzését. A TASZSZ szerint a rendelet azonnal hatályba lépett. Vitautas Landsbergis, a litván parlament elnöke a tegnapra virradó éjszaka tette közzé azt a nyilatkozatát, amelyben élesen reagált a Mihail Gorbacsov által aláírt, előbb ismertetett rendeletet. Landsbergis megállapítja: Gorbacsov utasításai a korábbi rendeletekhez hasonlóan, amelyek a Litvánia feletti szuverenitást deklarálják, nem legálisak. Gorbacsov utasításait csak brutális katonai erővel lehet megvalósítani, feltéve, ha a Szovjetunió folytatni kívánja az'1940-es agressziót. Sajnálatos, hogy az államfő rendelete folytatja a népképviselők 3.,- rendkívüli kongresszusa által elkövetett hibát. Az ilyen magatartás egy erős államnak egy kis országgal szembeni nem létező és illegális szuverenitás hangoztatásában csúcsosodik ki. A Szovjetunió már elítélte az ultimátumok politikáját, a nemzetközi jog megsértését (beleértve Litvánia annektálását is), ugyanakkor nem képes arra, hogy megújítsa és elismerje Litvánia jogait. Landsbergis szerint a sztálinizmus szelleme még mindig a Kremlben bolyong, s ráveti árnyékát Litvániára. *" Mariin Fitzwater, a Fehér Ház sajtószóvivője tegnap aggodalmának adott hangot a Gorbacsov által aláírt elnöki rendelet miatt. Kijelentette: az amerikai kormány továbbra is nagy figyelemmel kíséri a litván helyzet alakulását, s hangsúlyozta, az Egyesült Államok támogatja a két fél közötti politikai párbeszédet. Megfigyelők ezzel kapcsolatban emlékeztettek Sevardnadze külügyminiszter keddi windhoeki találkozójára James Bakerrel. A szovjet diplomácia vezetője akkor azt mondta, hogy Moszkva nem katonai erővel akarja megoldani a litván problémát. ' -Az amerikai szenátus szerdán este 59:36 arányban elvetette azt a határozati javaslatot, amely felszólította volna Bush elnököt, hogy az USA azonnali hatállyal ismerje el a független litván államot. A honatyák túlnyomó többségének az volt a véleménye, hogy e kérdésben a döntés joga kizárólag az elnököt illeti meg. Dale Bumpers szenátor szerint a határozat elfogadása kárt okozott volna. A Szojuz parlamenti csoport tegnap síkraszállt azért, hogy Litvániában vezessék be az elnöki rendszert, vagyis a köztársaságot közvetlenül a Szovjetunió elnökének rendeljék alá. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által tegnap közzétett nyilatkozat megállapítja, Litvánia elszakadását a Szovjetuniótól kizárólag népszavazás útján lehet megoldani. A különböző köztársaságokból érkezett néhány száz parlamenti képviselőt tömörítő csoport azt követeli, az államellenes cselekményekért való felelősségrevonásról szóló litván törvénytervezetet nyilvánítsák olyan dokumentumnak, amely ellentmond az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, a Szovjetunió, illetve a Litván SZSZK alkotmányának. Az indok a törvénytervezet azokat a litván állampolgárokat veszi célba, akik a Szovjetunióhoz való tartozást követelik. " A moszkvai Pravda tegnapi száma azokat a Litvániában terjedő nézeteket ismerteti, amelyek szerint e köztársasághoz kellene tartoznia a kalinyingrádi területnek, amely jelenleg az Oroszországi Föderáció része. Zs. Simanavicsus, a Litván Sajudis egyik vezetője a közelmúltban ugyanis azt írta a Respublika című hetilapban, hogy véget kell vetni a kalinyingrádi terület orosz megszállásának, mivel az a poroszok „etnikai hazája", s ezért át kellene azt adni a testvéreinknek, a litvánoknak. A szerző szerint a Szovjetunió, Lengyelország és Litvánia határainak megváltoztatásával egy olyan keskeny övezetet lehetne kialakítani, amelynek segítségével a Szovjetunió kijárást szerezhetne a Bálti-tengerre - miután e kijárást Litvánia elszakadása után elvesztette. A Pravda több történész véleTanácskoznak a Dimitrov Mauzóleum sorsáról (ČSTK) - A Bolgár KP Főtanácsa szerdán jóváhagyta a párt választási platformját. A dokumentumot azt követően teszik közzé, hogy a parlament meghatározza a választások időpontját. A BT A hírügynökség csupán ennyit közölt, a platform tartalmáról pedig szinte semmit. A testület a szófiai Dimitrov Mauzóleumról, az ott eltemetettek földi maradványairól is tanácskozott. A tanácskozás résztvevőinek álláspontja szerint „mivel Dimitrov az újkori bolgár történelem egyik legkiemelkedőbb politikai személyisége, s érdeIsmét támadnak a kontrák (ČSTK) - Nicaragua északi tartományában, Matagalpában kedden az utóbbi évek egyik legnagyobb támadását hajtották végre a kontrák a sandinista hadsereg állásai ellen. A nicaraguai hadügyminisztérium szerdai közlése szerint a támadók közül tízen vesztették életüket. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy a kontrák katonai aktivitása annak ellenére sem csökken, hogy Daniel Ortega jelenlegi államfő egy hónap múlva átadja hivatalát Violeta Chamorro megválasztott elnöknek. ÚJ SZÚ 1990. III. 23. Kacsa? A Washington Post című amerikai napilap egy Bonnban tevékenykedő amerikai diplomatára hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok abban az esetben is támogatni fogja az NSZK és az NDK egyesülését, amenynyiben az egységes Németország nem lenne a NATO tagja. Nem lenne kifogása az ellen sem, ha az egyesített Németország mai NDK-terüíetén maradnának a szovjet csapatok. A hír a jelenlegi tények ismeretében szinte hihetetlennek tűnik. mei nemcsak nemzetiek, hanem nemzetköziek is, a kérdés nem csupán a párt főtanácsára tartozik". Ezért egy olyan szakértői bizottság felállítására tettek javaslatot, amely június 15-ig kidolgozná a párt és állami szervek elé terjesztendő javaslatokat. Salvadorról - Caracasban (ČSTK) - A salvadori kormány közölte, hajlandó előzetes feltételek nélkül tárgyalásokat kezdeni a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front vezetőivel a belső konfliktus békés rendezéséről. Hírügynökségek azt írják, a találkozóra várhatóan a jövő héten a venezuelai fővárosban, Caracasban kerül sor. A tárgyalások kezdeményezőjének Carlos Andrés Pérezt, Venezuela elnökét tartják. Gyanús múlt (ČSTK) - Az újonnan megválasztott kelenémet parlament számos képviselője valószínűleg több évig együttműködött az egykori hírhedt titkosrendőrséggel. Állítólag közülük többen most a nyugatnémet hírszerzésnek dolgoznak, legalábbis ezt feltételezi Werner Fischer, a volt Nemzetbiztonsági Hivatal feloszlatásával megbízott kormányképviselő. Fischer a titkosrendőrség egykori munkatársainak leveleire hivatkozik. Ily módon derült fény a választások előtt Wolfgang Schnur, a Demokratikus Ébredés (DA) párt egykori vezetőjének gyanús múltjára is. Lothar de Maiziere, a választásokból győztesen kikerült CDU elnöke - aki a kormányfői tisztségre is esélyes - szintén a gyanúsítottak közé tartozik. Ezt a szenzációs hírt közli a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet napilap. A lap szerint egy demokratikus csoport már januárban jelezte, hogy Maiziere együttműködött a titkosrendőrséggel. A CDU elnöke ezt cáfolta, s a lap munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, hogy ugyan kapcsolatban állt a titkosrendőrséggel, de csupán mint ügyvéd, aki kliensei érdekeit védte. ményét is idézi, s ezek szerint a Sajudis elképzelései megalapozatlanok, a Szovjetunió határainak a revízióját jelentenék, xxx A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Szövetségi Tanácsa szerdán első olvasásban jóváhagyta a köztársaságok Szovjetunióból való kilépését rögzítő mechanizmusról szóló törvénytervezetet: A dokumentumot még a nemzetiségi tanácsnak és a két kamara illetékes bizottságainak is meg kell vitatniuk. A feltételezések szerint április elején kerül második olvasásban a két kamara együttes ülése elé, csakúgy, mint a szövetségi szerződés megújítására, valamint a központ és a köztársaságok jogköreinek megosztására vonatkozó törvényjavaslat. A jelenlegi megfogalmazás szerint a Szovjetunióból való kilépés egyik alapvető feltétele a népszavazás, ezt az illetékes köztársaság legfelsőbb tanácsa szervezi meg a lakosság legkevesebb 10 százalékának kezdeményezésére. (ČSTK) - Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerdán kijelentette, kész kapcsolatba lépni Hafez Asszad szíriai államfővel, hogy hozzájáruljon a Libanonban fogva tartott 18 túsz szabadon bocsátásához. A MENA hírügynökség szerint Mubarak erről a namíbiai fővárosban, Windhoekban döntött, röviddel azután, hogy megbeszéléseket folytatott Duoglas Hurd brit külügyminiszterrel. Mindkét politikus a namíbiai függetlenségi ünnepségen vesz részt. Általános az a vélemény, hogy a 18 túszt - köztük nyolc amerikait - az Iránpárti síita terrorista csoportok tagjai rabolták el. Irán egyetlen arab szövetségese pedig Szíria. Áz egyiptomi államfő ezzel összefüggésben rámutatott: lehetőség nyílt az egyiptomi-szíriai együttműködésre a túszok ügyében. Diplomáciai kapcsolat Dél-Koreával? (ČSTK) - A szöuli rádió tegnapi jelentése szerint az új dél-koreai kormánypárt egyik társelnöke, Kim Jong Szam állítólag titkos tárgyalásokat kezdett Mihail Gorbacsovval a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A KBS rádióadó szerint e meglepő tanácskozást - s megint tegyük hozzá: állítólag - szerdán tartották Moszkvában. Kim Jong Szam e hírforrás szerint Mihail Gorbacsovnak átadta Ro Te Vu elnök üzenetét. Izrael kategorikusan elutasította a tárgyalásokat az 1967 óta megszállva tartott szíriai Golan-fennsík sorsáról. Ezt Benjamin Netanjahu külügyminiszter-helyettes közölte az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában. Mint ismeretes, James Carter egykori amerikai elnök a közelmúltban bejelentette, a damaszkuszi vezetőség kész közvetlen tárgyalásokat kezdeni Izraellel a Golan-fennsíkról. Javasolta, hogy a területet változtassák át demilitarizált övezetté. A ciszjordániai Kalkilija városban az izraeli hadsereg brutális közbelépése során több mint 100 palesztin diák sebesült meg. Közülük többen kórházi ápolásra szorultak. A véres összecsapások után a megszálló hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el a városban. Ciszjordánia több más városában is összetűzések voltak, a palesztin népi felkelés (intifáda) vezetősége általános sztrájkra szólított fel. Kabul Tiszteket ítéltek halálra (ČSTK) - Az UPI amerikai hírügynökség kabuli diplomáciai forrásokra hivatkozva szerdán azt jelentette, az afgán hadsereg magas rangú tisztjeinek egy csoportját, akik a hónap elején részt vettek az államcsínykísérletben, halálra ítélték. Ugyanezen forrás szerint az afgán biztonsági erők folytatják a gyanús személyek letartóztatását. Természetesen azok a leggyanúsabbak, akik Sah Navaz Tanai volt honvédelmi miniszterhez álltak közel. Időközben a mudzsahiddek több tartományban megkezdték a kormányerők elleni tavaszi offenzívát. A finn fővárosban, a szovjet nagykövetség épületében szerdán szovjet-amerikai konzultációk kezdődtek az afgán konfliktus rendezéséről. A tárgyalások bizalmasak, s a két nagyhatalom külügyminiszterei soron következő találkozójának előkészítése keretében zajlanak. Nadzsibullah államfő az afgán törzsi gyűlésen hétfőn állítólag azt mondta, hogy a két héttel ezelőtti puccskísérlet során a Szovjetunió felajánlotta neki a segítségét, de ő azt elutasította. Erről a Kabul Times napilap számolt be. A cikk szerint „szovjet elvtársak" telefonon ajánlották fel segítségüket Nadzsibullahnak. Az államfő ezt megköszönte, s felkérte őket, álljanak készen arra az esetre, ha Pakisztán vagy valamilyen más ellenség támadást indítana az ország ellen. A lap szerint Nadzsibullah csakis ilyen esetben lett volna hajlandó a segítséget elfogadni. Egyébként a cikkből nem derült ki, hogy a telefonkagylót Moszkvában, vagy pedig a Szovjetunió kabuli nagykövetségén emelték-e fel. Újabb botrány a láthatáron (ČSTK) - Joszip Broz Tito volt jugoszláv vezetővel kapcsolatban újabb botrányra van kilátás Jugoszláviában. A szerb sajtó nagy garral bejelentette, hamarosan két könyvet jelentetnek meg Tito feleségének, Jovankának az életéről, s ezek tele lesznek szenzációs leleplezésekkel a politikai élet kulisszatitkairól és aTito-házaspár magánéletéről. Jovanka Broz és ügyvédje viszont mindent elkövet azért, hogy a könyvek ne jelenjenek meg. Bírósággal fenyegették meg a szerzőket, akik Tito magánleveleit is közre akarják adni. A dolog pikantériájához tartozik: e levelek eddig Jovanka ügyvédjénél voltak letétben, s most senki sem tud magyarázatot adni arra, miként jutottak hozzájuk az új könyvek szerzői. A jugoszláv sajtó szerint megkezdődött a Tito elleni propagandakampány egy újabb fejezete... Peresznek talán sikerül a kormányalakítás (ČSTK) - Simon Peresz, az izraeli Munkapárt vezetője tegnap folytatta a kormányalakítási tárgyalásokat a kisebb vallási pártok vezetőivel. Peresz olyan kabinetet akar alakítani, amely hajlandó béketárgyalásokat kezdeni a palesztinokkal. Azt követően, hogy Jicchak Samir, a jobboldali Likud-tömb vezetője elutasította Peresznek a nagykoalícióra tett javaslatát, Peresz konzultációkat kezdett az Agudut Jisrael ultraortodox vallási párttal. Több órán át tartó megbeszélések után - a párt öt parlamenti képviselőjével konzultált - Peresz közölte, hogy közel került a kormány megalakításához. Izrael lakossága azonban attól fél, hogy a kormányalakítás még hetekig elhúzódhat, s ezt Izrael a jelenlegi bonyolult helyzetben nem engedheti meg magának. Az izraeli városok polgármesterei a parlament előtt tüntetést szerveztek, s ezen követelték a kormányról szóló új törvény kimunkálását. A törvény feladata lenne, olyan erős pozíciót biztosítani a miniszterelnöknek, hogy ne függjön a kis vallási pártok jóindulatától és szélsőséges követelményeiktől. Budapest Tetőzik a választási kampány Az amerikai kormány elítéli a szélsőséges romániai zavargásokat (ČSTK) - A magyar központi napilapok tegnap beszámoltak arról, hogy legalább ezer külföldi újságíró, rádiós és tévés információs igényeit elégíti ki a nemrégiben létrehozott Nemzetközi Tájékoztatási Központ. A tudósítók többsége már tegnap Budapestre érkezett, hogy a vasárnapi választásokról, azok előkészületeiről tudósítson. A napokban az Országos Választási Bizottság felkérésére ä külügyminisztérium a Magyarországon is fogható tévé- és rádióadások szerkesztőségeit tájékoztatta arról, hogy a választási törvény értelmében á választást megelőző nyolc napban nem szabad nyilvánosságra hozni a közvélemény-kutatások eredményeit. Továbbá tilos a választást megelőző nap nulla órájától választási kampányt folytatni és vasárnap 20 óra előtt részeredményt nyilvánosságra hozni. A Magyar Néppárt választások előtti utolsó, a kampány tapasztalatait összegező sajtótájékoztatóján elhangzott: maga a választójogi törvény, s ezen túl az Országos Választási Bizottság minden lehető és lehetetlen módon gátolta, akadályozta a politikai erők tömörítését, összefogását. „Ez ügyben a Magyar Néppárt - 12 más párt egyetértésével - a legfelsőbb fórumhoz, a néphez fellebbezett: szolgáltasson igazságot, s álljon az erők szétforgácsolása helyett az erők összefogása mellé szavazatával" - mondotta Fekete Gyula, a párt elnöke. - A Népszabadság számolt be tegnap arról, Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke bejelentette: levelet küldött Nyers Rezsőnek és Nagy Sándornak, amelyben javasolta, hogy együtt adják ki az Uj Fórum című lapot, amely a baloldali erők közös orgánumaként működne. Az MSZMP kampányfőnöke, Udvarhelyi László a választásokkal kapcsolatban elmondta: Bár az MSZMP nem választási, hanem politikai tömegpárt - 82 ezer taggal -, nem félnek a megmérettetéstől. Biztosak abban, hogy meghaladják a kritikus 4 százalékot. Szerdán ülésezett a Magyar Szocialista Párt Elnöksége. Polgár Viktor szóvivő elmondta, a testület rendkívüli aggodalommal tárgyalt a romániai magyarellenes atrocitások folytatásáról, s a nyilvánosság, valamint nemzetközi kapcsolatok útján hívja fel a figyelmet a nacionalista, fasizálódó támadások veszélyére Romániában. Magyarországon az utóbbi időben sok vita folyik a köztéri szobrok döntögetéséről. Az MSZP-nek erről is megvan a véleménye, mint a szóvivő mondotta, nem szabad utat engedni a szélsőséges, gyűlölködést szító megnyilvánulásoknak. Az AFP hírügynökség értesülései szerint Várkonyi Péter, a magyar ENSZ-misszió tagja tegnap tájékoztatott arról, hogy Budapest a Biztonsági Tanács elnökénél mély aggodalmát fejezte ki a Romániában élő magyar kisebbség elleni támadások miatt. Abdullah Szaleh Astal déljemeni diplomata, a BT elnöke ígéretet tett arra, hogy tájékoztatja a BT tagjait a magyar panaszról. Szerdán azt jelentették, a magyar ENSZmisszió még nem kapott utasítást arra nézve, hogy az erdélyi helyzet megvitatására kérje a BT összehívását. Mint ismeretes, Horn Gyula külügyminiszter már korábban tájékoztatta Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkárt a Romániában történtekről. Az amerikai kormány szerdán felszólította Románia lakosságát, ne támogassák a szélsőséges csoportokat, vessenek véget a jelenlegi nemzetiségi zavargásoknak. Richard Boucher külügyi szóvivő támogatásáról biztosította Ion Iliescu román államfőnek azt a törekvését, hogy helyreállítsa az országban a rendet, a szociális nyugalmat és a nemzeti megbékélést.