Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-17 / 65. szám, szombat

Folytatódott az SZKP Központi Bizottságának ülése Ki kell építeni az államfői hatalom egész rendszerét Mihail Gorbacsov sajtóértekezlete • Grúzia is kinyilvánította függetlenségi szándékát • Landsbergis reagálása a képviselőkongresszus állásfoglalására Tetőzik a választási kampány az NDK-ban Vélemények a négy plusz kettő konferenciáról (ČSTK) - Moszkvában tegnap folytató­dott az SZKP Központi Bizottságának ülése. A TASZSZ jelentése szerint a párt új alapszabályának tervezetével és az évzáró taggyűlések előkészítésével fog­lalkozott. A jelenlegi plénumülés március 11-én, vasárnap kezdődött, majd kétna­pos szünet után szerdán, március 14-én folytatódott, amikor is úgy döntöttek, hogy a kommunista párt Mihail Gorbacsovot fogja egyedüli jelöltként javasolni az elnö­ki tisztségbe. A központi bizottság egyet­értett azzal is, hogy töröljék az alkotmány­ból az SZKP vezető szerepére vonatkozó cikkelyt. Mindkét javaslat a népképviselők -3., rendkívüli kongresszusán valósult meg, amely csütörtökön ért véget. Az egynaposra tervezett tegnapi köz­ponti bizottsági ülés vitájában húszan szólaltak fel, köztük Jegor Ligacsov, Mi­kolasz Burokiavicsusz, az SZKP plat­formján álló Litván Kommunista Párt első titkára és Lev Zajkov. A küldöttkongresszus befejezése után, csütörtökön este tartotta meg elnökként első sajtóértekezletét a Kremlben Mihail Gorbacsov. Bevezetőben azt mondotta, hogy az átalakítási folyamatok íogikájából fakadnak azok a kongresszuson elfoga­dott lényeges határozatok, amelyek a leg­felsőbb hatalmi struktúrák lényeges mó­dosítására vonatkoznak. Az irányító me­chanizmusok tökéletesítését a sok felgyü­lemlett probléma és a fenyegető destabili­záció is szükségessé tette. Újságírók kér­déseire válaszolva elmondta, szerinte az elnöki intézmény fő célja az átalakítás és a demokrácia védelme. Elsőrendű fel­adatnak nevezte a kollektív vezetésből és döntéshozatalból fakadó felelőtlenség fel­számolását. Halaszthatatlan szerinte a gazdasági reform radikalizálása, a szövetségi szer­ződés és az egész föderáció felújítása, az emberek biztonságérzetének erősítése, vagyis jogaik és szabadságjogaik védel­me. Nagyon sürgetőnek nevezte a piaci helyzet normalizálását. Nagy lehetőségek rejlenek a tulajdonról, a földről és a bérleti szerződésekről szóló törvények alkalma­zásában. Az elnöki hatalom bevezetéséhez nem elég csupán megválasztani az elnököt, ki kell építeni az államfői hatalom egész rendszerét és átépíteni a végrehajtó hata­lom struktúráját. Mindezt nagyon gyorsan meg kell tenni, különben nem volt értelme a rendkívüli kongresszus "összehívásá­nak, elég lett volna megvárni az új alkot­mányt. Ráadásul az említett elnöki rend­szert menet közben kell kialakítani. A saját kommunista meggyőződését érintő kérdéseket is M kapott Gorbacsov az újságíróktól. Kijelentette, kommunistának tartja magát, s ugyanakkor tisztelettel te­kint minden más szocialista áramlatra is. A külpolitikában Gorbacsovnak nem áll szándékában valami újabb kezdeménye­zéssel elkápráztatni a világot, hanem új jogkörének kihasználásával akarja felé­leszteni a már korábban előterjesztett szovjet javaslatokat. Júniusban egy nagy csomag problémával utazik az Egyesült Államokba, konkrétan a vegyi fegyvere­ket, az atomkísérletek leállítását, a regio­nális konfliktusokat és a szovjet-amerikai gazdasági együttműködést említette. A német egyesítésről elmondta: nem sza­bad megbontani a jelenlegi egyensúlyt. Ezzel szorosan összefügg az, hogy a léte­ző katonai tömböket új tartalommal kell felruházni, s a ma működő struktúrák mellet újakat kell létrehozni. így alakulhat ki egy olyan rendszer, amelyre „az euró­pai biztonság új épületét" fel lehet húzni. A szovjet-kínai viszony kapcsán a sta­bilitást és a fejlődést emlegette. A kínai államtanács elnökének közelgő moszkvai látogatását nagy eseménynek nevezte. A litván függetlenséggel kapcsolatban azt mondta, szükségesnek tartotta, hogy a küldöttkongresszus nyilvánítson véle­ményt a litván eseményekről. A kongresz­szus szilárdságot s elvszerúséget tanúsí­tott, s ugyanakkor megerősítette, hogy minden nemzetnek joga van az önrendel­kezésre. Az ezzel kapcsolatos törvények elfogadásáig azonban felfüggesztette a litván parlamenti döntés érvényességét. Gorbacsov azt mondta, nem tárgyalni akar a litvánokkal, hanem a litván néppel és képviselőivel tiszteletteljes párbeszé­det fognak folytatni. Ha Litvánia lakossá­ga népszavazáson dönt úgy, hogy kilép a Szovjetunióból, akkor annak folyamat­nak kell lennie, amelybe beletartozik a kérdések egész komplexumának a megvitatása oly módon, hogy mind Litvánia, mind pedig az SZSZKSZ érde­keit tiszteletben tartsák. Gorbacsov szól arról is, hogy az új szovjet katonai doktrína a szovjet fegyve­res erőknél is új szerkezetet, átalakítást kíván. Tegnapi hírügynökségi jelentések szerint Gorbacsov a sajtóértekezleten azt mondta, személyesen fog jóváhagyni minden fontos döntést még akkor is, ha szabadságon lesz. Azt fejtegette, hogy szerinte egyetlen fontos kérdésben sem lehet anélkül határozatot hozni, hogy ne konzultálnának az államfővel. Ez jelzi, meg akarja előzni az olyan vitákat, hogy ki a felelős bizonyos döntésekért, parancso­kért. Jó példa volt erre 1989 áprilisában a katonák bevetése Tbilisziben. A grúz fővárosban akkor 20 ember vesztette éle­tét, a politikai bizottság tagjai pedig - már az események után - nem tudták eldönte­ni, hogy ki adott parancsot a katonák bevetésére. A Zarja Vosztoka hivatalos grúz napi­lap tegnap közölte, Grúzia törvénytelen­nek nyilvánította azt, hogy az országot 1922-ben a Szovjetunióhoz csatolták, s Litvániához hasonlóan tárgyalásokat akar kezdeni Moszkvával a saját függet­lenségéről. A grúz parlament március 9-én fogadta el azt a határozatot. Vitautas Landsbergis, a litván parla­ment elnöke csütörtökön este figyelmez­tette Moszkvát, hogy ne avatkozzon be Litvánia belügyeibe. így reagált a népi képviselők kongresszusának arra a dön­tésére, amely érvénytelennek nyilvánítot­ta Litvánia függetlenségének kikiáltását. A köztársasági televízióban sugárzott be­szélgetésben Landsbergis kijelentette: „Senkinek sincs joga hatályon kívül he­lyezni egy szuverén állam demokratiku­san választott parlamentjének döntését." (ČSTK) - A külföldön tevékeny­kedő mintegy 14 500 keletnémet ál­lampolgár is részt vesz a vasárnapi parlamenti választásokon. Ezt az NDK Külügyminisztériuma közölte. A 37 országban dolgozó, illetve ta­nuló diplomaták, építészek, tengeré­szek, vasutasok és diákok kérték a szavazat leadásához szükséges választási igazolványok kiállítását. Az 56 külföldi szavazókörzetben le­adott voksok összeszámlálása után az eredményeket telefonon ismerte­tik a központi választási bizottsá­gokkal. A belnémet kapcsolatokkal foglal­kozó szövetségi minisztérium az egyes politikai pártokhoz közel álló alapítványok révén 2,5 millió nyu­gatnémet márkát fordított az NDK választási kampányára. Ezt Walter Priesnitz, a minisztérium államtitká­ra közölte. A legnagyobb támogatást - 4,5 millió márka - a CDU szerezte meg. Az FDP és az SDP is pártonként 1,5 millió márkát kapott. A bonni kor­mány sem takarékoskodott, NDK­beli partnere - a Demokratikus Szö­vetség - támogatására 20 millió röp­iratot, 5 millió választási lapot, 500 Izrael Megbukott a Samir-kormány BT-ülés a kivándorló szovjet zsidók ügyéről Szocialista frakciók szövetsége (ČSTK) - Rennes-ben folytatódott a francia Szocialista Párt X. kongresszu­sa. Heves vitára került sor az egyes áramlatok képviselői között a kormányzó párt politikai irányvonaláról. Tegnapra virradó éjszaka megerősí­tették, hogy Pierre Mauroy, a párt első titkára és Jean-Pierre Chevénement had­ügyminiszter szövetségre lépett. A párt baloldali szárnyának két képviselője meg­állapodott a szocialisták politikai elveiben. Chevénement újságíróknak elmondta, hogy az egyesült áramlatok a kongresz­szusi mandátumok 38 százalékát tudhat­ják magukénak, s ez jó alap azon bizott­ságok tevékenysége számára, amelyek a határozatok előkészítésével foglalkoz­nak. A hadügyminiszter megerősítette, hogy „számításba sem jöhet" a szövet­ség Laurent Fabiusszal. (ČSTK) - Tegnapi ülésén az izra­eli parlament 60:55 arányban meg­vonta a bizalmat a Jicchak Samir vezette jobboldali Likud-tömb kor­mányától. A belpolitikai válságot el­sősorban az okozta, hogy az eddigi kormánykoalíció két partnere, a Li­kud és az Izraeli Munkapárt nem tudott megegyezni a palesztinokkal folytatandó tárgyalásokkal kapcso­latos kérdésekben. Simon Peresz, a Munkapárt elnöke azzal vádolta a Likudot, hogy a palesztin delegáci­ót érintő amerikai kompromisszu­mos javaslat elutasításával leblok­kolta a közel-keleti békefolyamatot. Először fordult elő, hogy a parla­ment nem szavazott bizalmat az izraeli kormánynak. Jicchak Samir. az új kormány megalakításáig ma­rad tisztségében. Amennyiben sem a Likudnak, sem a Munkapártnak nem sikerül a következő hónapok­ban kormányt alakítani, új választá­sokat írnak ki. A Szovjetunió csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában bírál­ta Izraelt amiatt, hogy a szovjet zsi­dó kivándorlókat a megszállt arab területeken telepíti le. Alekszandc Belonogov, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője felszólította ra BT-t, akadályozza meg azt, hogy szovjet zsidókkal népesítsék be Ciszjordániát és a Gázai-övezetet. Ez ugyanis ellentétben áll a nemzetközi jogi normákkal - hangsúlyozta. Az ülésen, amelyet a Szovjetunió kez­deményezett, más országok is bírál­ták Izrael magatartását. Finnország kész sokoldalú támogatást nyújtani Csehszlovákiának Tel Aviv-i hivatalos adatok szerint csak ebben az évben 100 ezer szov­jet zsidó érkezik .Izraelbe. David Levy építésügyi miniszter ezzel összefüggésben elmondta, meg­kezdték 4 ezer lakás építését, ebből 2 ezer Kelet-Jeruzsálemben épül fel. Ezt bírálta az amerikai kormány is, amely figyelmeztetett arra,^meg­vétózza az izraeli építésügynek nyújtandó 400 millió dolláros támo­gatást, amennyiben az izraeli kabi­net nem állítja le a megszállt terüle­tek további kolonializálását. A csütörtöki véleménycsere után felfüggesztették a tanácskozást, a következő ülésre a BT 15 tagálla­mának konzultációi után kerül sor. Meglepő indítvány Damaszkuszból (ČSTK) - Egyiptomban nagy fi­gyelmet keltett Simon Peresznek, az izraeli Munkapárt elnökének be­jelentése, hogy Szíria kész bekap­csolódni a közel-keleti békefolya­matba. Szíria részvétele nagyon fontos lenne, mivel a térségben a tartós békét csakis úgy lehet elér­ni, ha a tárgyalásokba bekapcsoló­dik Izrael összes arab szomszédja - állapította meg az egyiptomi sajtó. Simon Peresz jól informált forrá­sokra hivatkozva elmondta, Da­maszkusz javasolja, hogy kezdjenek béketárgyalásokat az Izrael által megszállt Golan-fennsík demilitari­zálásáról. Damaszkusz indítványoz­za továbbá, hogy az említett terüle­tet adják vissza Szíriának. ezer plakátot és 2,5 millió naptárt adott ki. Több mint 2 ezer nagygyü­lési felszólalással támogatta partne­re kampányát. A nyugatnémet ellenzék követeli, hogy a szövetségi köztársaság vég­érvényesen mondjon le az atom­és tömegpusztító fegyverekről. Az SPD a Bundestagban szólított fel a kérdéssel kapcsolatos nyilatkozat elfogadására. Norbert Schäfer kül­ügyi államtitkár ezt a követelést a szövetségi kormány nevében elu­tasította. Azzal érvelt, hogy egyetlen európai országban sem rögzíti ezt a kérdést az alkotmány. Mint mon­dotta, az NSZK már többször is hangsúlyozta, hogy lemond az atomfegyverekről. Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár és George Bush amerikai elnök csütörtökön telefonbeszélge­tést folytatott a négy plusz kettő tárgyalások első fordulójának ered­ményeiről. Szó vglt arról a döntésről is, hogy Lengyelországot is bevon­ják a tanácskozásba, rögtön azután, hogy áttérnek az egységes Német­ország nyugati határainak kérdé­sére. Anatolij Adamisin szovjet kül­ügyminiszter-helyettes a Pravda na­pilapnak adott nyilatkozatában szin­tén a négy plusz kettő értekezletről szólt. Közölte, a négy nagyhatalom és a két német állam szakértőinek újabb értekezletét az NDK-ban tart­ják meg, közvetlenül azután, hogy létrejön az új kormány, vagyis április közepén. Az első miniszteri szintű találkozóra a berlini szakértői tár­gyalások után kerül sor - mondta Adamisin. Havel, a példakép „Gyermekkorom óta keresem po­litikai hősömet, s most, 55 évesen találtam meg Václav Havel személyé­ben. Ha csak 28 éves tennék, akkor rögtön elutaznék országába, hogy valamiképpen segítsek neki a totalita­rizmus megdöntésében" - írta Bob Weldon, Seattle lakosa az U. S. News and World Report című amerikai heti­lapban. A lap legutóbbi számában több olyan levelet közöl, amelyben az olvasók Václav Havel Esélyek, ame­lyek nem térnek vissza című cikkére, illetve a köztársasági elnök közel­múltban tett egyesült államokbeli lá­togatására reagálnak. Vernon Magill, az Oklahoma ál­lambeli Bethanból az említett cikkel kapcsolatban írja: Václav Havel, an­nak ellenére, hogy politikai meggyő­ződése miatt bebörtönözték, senkin sem akar bosszút állni. Azt hangsú­lyozza, hogy mindenkinek tanulnia keltene a múltból, a jövőt keltene szem előtt tartani és ki kell használni a történetem adta tehetőségeket. Az amerikai olvasó Václav Havelt Lin­coln amerikai elnökhöz hasonlítja. (CSTK) BULGÁRIA ÚJ SZŐ 3 1990. III. 17. (Folytatás az 1. oldalról) lesztését. Holkeri ezen kívül segít­séget ajánlott fel Csehszlovákiának a szakemberképzés terén is. Marián Čalfa beszédében köszö­netet mondott a meghívásért, hang­súlyozva, Finnországot példakép­nek tekintjük: képes volt a műszaki fejlődést és a civilizációs vívmányo­kat összekapcsolni az emberiség leg­értékesebb örökségének, a termé­szethez való harmonikus viszony­nak a megőrzésével. Számunkra szimpatikus a finnek lelkesedése, s nemcsak akkor, amikor hagyomá­nyos jégkorongmérkőzéseinket néz­zük, amelyekre egyébiránt az a jel­lemző, hogy sosem lehet tudni, ki lesz a győztes. Történelemkönyve­ink fel fogják jegyezni, miként védték meg a finnek nemzeti szabadságu­kat, demokratikus társadalmi életü­ket, amíg más nemzetek hasonló helyzetben kevésbé voltak szeren­csések., Marián Čalfa megjegyezte, nehéz néhány mondatban elmondani azt, hogy az utóbbi három hónapban milyen radikálisan változott meg Csehszlovákiában a politikai hely­zet, mi mindenre volt ilyen rövid idő alatt képes gyengéd forradalmunk, milyen nagy lehetőségek nyíltak a csehszlovák-finn együttműködés fejlődése előtt is. A Helsinkiben foly­tatott tárgyalások lehetőséget adnak arra, hogy még jobban átéljünk egy rendkívül értékes dolgot. Ez az eu­rópai ház gondolata. Csehszlovákiá­ban az állampolgári és emberi jogok legelszántabb védelmezői, akiket ma Charta 77 néven ismer a világ, mindig arra a dokumentumra tá­maszkodtak, amely a mostani válto­zásokig elvezető irányvonal ösztön­zője volt - ez a helsinki Záróok­mány. Marián Čalfa tartalmas programot bonyolított le tegnap Helsinkiben. Négyszemközti tárgyalásokat folyta­tott Harri Holkerivel, ezt követően sajtóértekezleten vett részt, majd pedig fogadta őt Mauno Koivisto államfő. A délutáni órákban a finn ipar képviselőivel tárgyalt, este pe­dig Oulba utazott, ahol ma megte­kinti az ismert műszaki központot. A tegnap délután érkezett gyors­hír szerint Marián Čalfa a sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy Cseh­szlovákia nem fél Németország újra­egyesítésétől. „Az egyesítés termé­szetes folyamat, hiszen egy nemzet­ről van szó" - mondotta. A kor­mányfő kijelentette, Csehszlovákia szorosabb kapcsolatokra törekszik az Európai Közösségekkel, de nem kíván kilépni a Varsói Szerződésből. Megjegyezte még, hogy hazánk tag­sága az Európai Közösségekben csak egy hosszabb folyamat után lenne elképzelhető. Marián Čalfa ellenezte a KGST feloszlatását is, rámutatva viszont, hogy a KGST-nek a jelenlegi centra­lista szervezetből olyan szervezetté kell átalakulnia, amely segít a tag­jain.­Csütörtökön Andrej Barčák kül­kereskedelmi miniszter és like Suo­minen finn kereskedelmi és ipari miniszter előzetes megállapodást írt alá arról, hogy a kölcsönös kereske­delemben a két ország a clearing­rendszerről áttér a szabad valutában történő elszámolásra. EGYETERTES A PIACGAZDÁLKODÁS BEVEZETÉSÉBEN Háromoldalú megállapodás a (ČSTK) - A bolgár kormány, a Független Szakszervezetek Kon­föderációja, valamint a Gazdasági Vezetők Országos Szövetsége álta­lános megállapodást írt alá azoknak a sürgető kérdéseknek a megoldá­sáról, amelyek a dolgozók érdekeit érintik és szociális feszültséget okoztak eddig. A BTA jellemzése szerint a há­romoldalú megállapodás új kapcso­latok kezdetét jelenti a gazdasági és szociálpolitika megvalósításában, lehetőséget ad arra, hogy a gazda­sági fejlődést a szociális szférára irányítsák. A dokumentum lehetővé teszi a foglalkoztatottság biztosítá­sát, a munkahelyi viszonyok demok­ratizálódását, a piacgazdálkodásra való áttérés során a válságból kive­zető igazságos utak keresését. A megállapodáshoz más szakszer­vezeti és gazdasági szervezetek is csatlakozhatnak. Egyébként a doku­mentum aláírását a hivatalos szak­szervezetek kezdeményezték azzal dolgozók érdekei védelmére a céllal, hogy niťyaiia^ítsak a sztrájkhullámot, s konstruktív pár­beszéddel oldják meg a konfliktusos helyzeteket a vállalatoknál. A szófiai kerekasztal-tárgyarláso­kon csütörtökön egyetértettek ab­ban, hogy a további fejlődés útja egyedül a piacgazdaságra való átté­rés lehet. A résztvevők a kormány válságellenes programját és a gaz­dasági reformterveket tekintették át. Eltérő volt viszont a kormány és az ellenzék álláspontja abban a kér­désben, hogy miként valósítsák meg a változásokat. A kormány ugyan gyors és határozott, de ugyanakkor fokozatos átállást javasol, ezzel szemben az ellenzék az úgyneve­zett sokkterápia felé hajlik. További vitás kérdés az adós­ságprobléma. Az ellenzék a törlesz­tések két-három éves elhalasztása és a nagyobb külföldi segítség mel­lett kardoskodik. A kormány szerint viszont nem engedhető megrhogy csökkenjen Bulgária, mint gazdasá­gi partner iránti bizalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom