Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-16 / 64. szám, péntek

A szlovákiai államigazgatási és gazdasági szféra irányítási struktúrái személyzeti politikájának és személyzeti cseréinek a Szlovák Köztársaság kormánya által 1990. március 12-én jóváhagyott alapelvei Csehországi levél Nyugtalanul - de bizakodva A kormány a személyzeti cseréknél a következő alapelveket javasolja követni: 1. Az egész irányítási rendszerben, az irányítás valamennyi szintjén, egészen az egyes munkahelyek szintjéig sort kell keríteni annak megítélésére, ki milyen személyi előfeltételekkel rendelkezik a vezető és a meghatározott szakmai funkciók betöltésére a pluralista demokratikus társadalom és a piacgazdaság feltételei között. 2. A szervezetek vezető posztjain mihamarább be kell fejezni a személycseréket, mivel ez előfeltétele a további vezető funkciókban történő személycseréknek ott, ahol ez szükséges és ahol ezt még nem hajtották végre (főleg az egyes részlegek és szakosztályok vezető posztjain, a nemzeti bizottságok és a nemtermelő szféra vezető posztjain). Kivételesen ott is, ahol a már végrehajtott cserék során elkövetett nyilvánvaló hibákat kell helyrehozni. 3. A funkcióbeli és a szakmai stabilitás valamennyi elérhető törvényes garanciáját biztosítani kell azon vezető dolgozók számára, akiknek irányítási illetékességét a munkakollektíva nyilvános megítélése során elismerte, és azok számára, akik azok helyett kerültek vezető beosztásokba, akik a jelenlegi személycserék következtében távoztak onnan. Teljes bizalmat kell kapniuk a gazdasági vezetés, a szakszervezetek, az önigazgatási szervek, az állampolgári kezdeményezések és valamennyi dolgozó részéről. 4. A társadalmi rendszer békés megváltoztatásának filozófiája jelentős igényeket támaszt a „változások folyamata kritikus gyorsasága" felismerésének képességére. A vezető dolgozók kötelessége, hogy szoros kapcsolatot tartsanak az önigazgatási és a szakszervezeti szervekkel, az állampolgári kezdeményezésekkel és az egyes dolgozókkal is, hogy felismerjék, milyen gyorsan cselekedjenek és miként magyarázzák az embereknek a személycserék folyamatát. Társadalmi szempontból azonban ügyelniük kell arra, hogy a személycserék mihamarább befejeződjenek, hogy ne lehessen visszaélni velük a választási kampányban. Ezért az SZK kormánya elvárja, hogy a szlovákiai irányítási struktúrákban folyó változások 1990. április 15-ig befejeződjenek. 5. A vezető dolgozók irányítási képességeinek nyilvános megítélését a demokratikus társadalom és a piacgazdaság feltételei közepette az érvényes jogszabályokkal teljes összhangban kell megvalósítani. Szervezési és társadalom-politikai szempontból is kívánatos, hogy a személycserék befejezése „felülről lefelé" történjen, a minisztériumoktól kezdve a vállalati igazgatóságokon, a szövetkezetek vezetőségein, a termelő és nem termelő intézetek vezetőségein át, az üzemek, részlegek, műhelyek (a szakosztályok, osztályok stb. vezetői) szintjéig. 6. A minisztériumok, más központi szervek, de az alsóbb szervek vezetésének is kötelessége, hogy saját hatáskörükben szavatolják a vezető beosztásokból felmentett dolgozóknak a Munka Törvénykönyvével összhangban lévő beosztást, továbbá, hogy rekvalifikációs és reszocializációs programokat dolgozzanak ki, illetve kínáljanak fel számukra. Ha ebben a kérdésben nem kerül sor megállapodásra, a munkáltató szervezet (a Munka Törvénykönyve és a CSSZSZK kormányának végrehajtó rendelete által megállapított esetekben) a dolgozót áthelyezheti a képzettségének megfelelő munkára (lásd a Munka Törvénykönyve 37., 41., 65. 67. paragrafusait) vagy felmondhatja munkaviszonyát (lásd a Munka Törvénykönyve 44. és 46. paragrafusait. Az áthelyezést vagy a felmondást meg kell vitatni az illetékes szakszervezeti szervvel. Abban az esetben, ha a munkáltató szervezet nem rendelkezik megfelelő munkahellyel és a dolgozót felmentik munkaviszonyából, a közigazgatási szerv (nemzeti bizottság) köteles ellátást nyújtani a dolgozónak a Szövetségi Munka és Szociális Ügyi Minisztérium 195/1989. Tt. sz. rendelete alapján. 7. Azoknak az újonnan kinevezett vezető dolgozóknak, akik az adott tisztségben nem rendelkeznek irányítási gyakorlattal, a munkáltató szervezetek mihamarabb (a funkcióba lépéstől számított 1-3 hónapon belül) biztosítják a modern menedzselés és az emberekkel való munka tanfolyamait, valamint az intenzív tapasztalatszerzést fejlett hazai és külföldi vállalatokban és intézetekben. Az új vezető dolgozókat, illetve a nagyobb szervezeti és személyi változásokon átmenő vállalatokat és intézeteket megfelelő módon támogatja a szervezési és irányítási tanácsadás (az úgynevezett menedzselési tanácsadás) szakszolgálata. 8. A vezető dolgozók irányítási alkalmasságának megítéléséért az adott szervezet irányításának valamennyi szintjén a szervezet vezetője tartozik felelősséggel. Az igazgatók és az azonos szintű vezetők alkalmasságát hasonló módon az állami vállalatok alapítói, valamint a költségvetési és dotált szervezetek felettes szervei bírálják felül. A szervezetek vezetőségének hatásköréért az alapítók felelősek, az állami vállalatok esetében az illetékes minisztériumok és nemzeti bizottságok. A vállalatokon belül a különböző szintű vezetők hatásköréért az igazgatók, valamint a velük egy szinten álló más vezetők felelősek. Javasolják, hogy ott, ahol a helyzet azt megkívánja, e célból alakítsanak ideiglenes „kerekasztalt", amely rendszerint a szervezet vezetőiből, az önigazgatási szerv, illetve a szövetkezeti elöljáróság képviselőiből, a szakszervezet, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottságának képviselőjéből és a személyzeti osztály szakemberéből áll. E? a bizottság szavatolja a személyi változások törvényességét, a szakmai, erkölcsi kritériumok betartását, a dolgozók politikai diszkriminálással szembeni védelmét, valamint az emberi és az állampolgári jogok vállalaton belüli betartását. A bizottság mérlegeli: a) szükséges-e változást eszközölni a dolgozókollektíva küldötteinek gyűlésében és a dolgozókollektíva tanácsában (amennyiben állami vállalatról van szó), szükséges-e változást eszközölni a szövetkezet elöljáróságában (amennyiben szövetkezetről van szó). Figyelembe veszi az egyének és csoportok kezdeményező javaslatait, támogatja a dolgozókollektíva küldöttei gyűlésének és a dolgozókollektíva tanácsának, valamint a szövetkezet elöljáróságának megválasztását, amennyiben ezt a kerekasztal valamelyik résztvevője követeli, a választást azonban a vonatkozó jogszabályok szerint kell szervezni; b) mérlegeli, szükséges-e személycsere a különböző szintű vezető posztokon; figyelembe veszi a dolgozók kezdeményező javaslatait. Abban az esetben, ha a kerekasztal résztvevői bizalmat szavaznak az adott dolgozónak, erről írásban tájékoztatják őt. Azokban az esetekben, amikor a kerekasztal valamelyik résztve- • vője bizalmatlanságát fejezi ki annak a vezetőnek, akinek viszont a dolgozókollektíva bizalmat szavazott, a szervezet vezetője pályázatot hirdet erre a tisztségre. A pályázaton az a vezető is részt vehet, akinek a kerekasztal valamelyik résztvevője bizalmatlanságát fejezte ki. A pályázati eljárást az érvényes jogszabályokkal összhangban kell lebonyolítani. A szervezési-műszaki feltételeket a szervezet személyzeti osztályának vezetője teremti meg. A pályázati bizottság elnöke a szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy. A bizottság tagjainak száma páratlan; tagjai: az adott beosztás felettese, a dolgozókollektíva tanácsának, a szakszervezetnek, a NyEE képviselője, a személyzeti osztály szakembere, esetleg egy kívülálló szakember, akinek tanácsadói szerepe van. A döntést szavazattöbbséggel kell jóváhagyni. Ha a pályázatra csak egy személy jelentkezik, a bizottság szavazattöbbséggel dönt elfogadásáról vagy sem, abban az esetben is, ha olyan dolgozóról van szó, aki ezt a tisztséget addig betöltötte és akinek a kerekasztal valamelyik résztvevője bizalmatlanságát fejezte ki. Abban az esetben, ha a pályázat egyedüli résztvevője kudarcot vall, halasztás nélkül újabb pályázatot írnak ki és a szervezet vezetője saját megfontolása szerint * átmenetileg megbíz valakit a tisztség betöltésével. c) A személyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (kerekasztal) megbízatási időszaka 1990. április 15-ig szól. Ezután a személyi kérdéseket a szokásos módon oldják majd meg; d) a belügy- és környezetvédelmi minisztérium biztonsági szerveiben ezeket a kérdéseket sajátságos módon kell megoldani, a parancsnoki jogkör oszthatatlanságának elvéből kiindulva. 9. Az elmondottakból kitűnik, hogy az állami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, a lakás-, az ipari- és fogyasztási szövetkezetekről szóló törvények által meghatározott funkciók kivételével az $ZK kormánya nem tartja jelenleg kívánatosnak, hogy választásokkal döntsenek a vezetőkről. Ugyancsak alkalmatlannak tartja a különféle ankétok, népszavazások szervezését, az aláírások gyűjtését stb. A változásoknak teljes mértékben összhangban kell állniuk a Munka Törvénykönyvével. A mai feltételek között a pályázat felel meg a legjobban annak, hogy a kiválasztás során érvényesüljön a szakképzettség és az arányosság elve. 10. A demokratikus társadalom és a piacgazdaság fejlesztésének viszonyai között az SZK kormánya azt javasolja, hogy az alkalmasság felülbírálásánál és a vezetők kiválasztásánál elsősorban az alábbi személyekre összpontosítsák figyelmüket: a) a szakmailag alkalmasakra, vagyis azokra, akik az adott területen átlagon felüli eredményeket érnek el és megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek; b) azokra, akik erkölcsileg feddhetetlenek, szilárd jelleműek, személyiségek, szervezni tudnak, meg tudják nyerni az embereket és természetes tekintélyt élveznek; c) akik előtt távlatok állnak, tekintettel egészségi állapotukra, a várható megterhelésre, személyes terveikre és ambíció-' ikra. A kormány azt ajánlja, hogy a vezetők múltbeli és mai politikai elkötelezettségét érzékenyen és differenciáltan ítéljék meg. így kell felülbírálni egyesek részvételét az 1970. évi átigazoló bizottságokban. Egyes tárcákban és szervekben és néhány munkahelyen megkövetelik, hogy a vezetők és egyes vezető szakemberek ne legyenek politikai pártok, vagy politikai mozgalmak tagjai. Olyan szervekről, munkahelyekről és tisztségekről van szó, amelyek a csehszlovák állam, a vállalatok és intézmények pártonkívüliségét képviselik. Ezek elsősorban a Nemzetbiztonsági Testület alakulatai, a népi ellenőrzési bizottság szervei, a bíróság és az ügyészség stb. vezetői. Az SZK kormánya azt ajánlja a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek és más szervezeteknek, hogy rendeljék el: a munkahelyekről ki kell zárni a politikai agitációt és a választási harc bármilyen formáját. Ezzel összefüggésben ki kell zárni annak lehetőségét is, hogy megállapítsák a személyi változások végrehajtására meghatározott határidő után (1990. április 15-e után) a dolgozók politikai hovatartozását, az egyes politikai pártok iránti rokonszenvét, az előbb említett tárcák és szervek kivételével. Távlatilag a kormány olyan személyzeti munkamódszerek, kritériumok és szabályozók bevezetését kezdeményezi majd, amelyek lehetővé teszik a vállalatoknál, a szövetkezetekben és intézményekben az emberek alkotó erejének szüntelen fejlesztését. Mindenekelőtt meg kell teremteni a dolgozók szakavatott kiválasztásának és elhelyezésének, a vezetők értékelésének, egész életre szóló képzésének rendszerét, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozóknak egyéni karrierjük fejlesztésében. Ahhoz, hogy a vállalatok és intézmények hatékonyan járjanak el ezen a téren, olyan tekintélyt és pozíciót kell biztosítani a személyzeti osztályoknak, mint a fejlett külföldi vállalatoknál és intézményekben. Az SZK kormánya azt ajánlja, hogy használják ki a pozitív csehszlovákiai és külföldi tapasztalatokat úgy, hogy szakavatott munkahelyek irányítsák az emberek alkotó erejének fejlesztését és kihasználását az egyes szervezetekben. Ezek élére rendszerint igazgatóhelyettest (vezetőt) kell kinevezni, aki közvetlenül a szervezet vezetőjének lesz alárendelve. A kormány, a minisztériumok és a többi állami szerv csak a törvény által meghatározott esetekben avatkozik be a szervezet működésébe. Az emberek alkotóképességében, motiváltságában és összetartásában rejlik minden termelő és nem termelő szervezet, minden dolgozókollektíva, minden területi és nemzeti közösség és az egész társadalom ereje. A kormány meggyőződése, hogy ezt mindenki tudatosítja, a szervezetek és a központi szervek a törvényességet betartva olyan intézkedéseket hoznak, amelyek respektálni fogják a vezetők természetes tekintélyét, a személyi jogokat és munkahelyeinken valóban az együvétartozás és együttműködés légkörét teremtik meg. Elöljáróban hadd szóljak önmagamról néhány szót. 1968-ban, fiatal újságíróként vidéki cseh lapnál kezdtem dolgozni, egy cikkem az Új Szóban is megjelent. Hradec Královéban éltem és publikáltam - ameddig engedték. A hírhedt átigazolóbizottságok egyike engem is különböző vádakkal, rágalmakkal illetett, s eltiltott az újságírástól. Vlašimba kerültem, nem volt könnyű az életem, de a művelődésben, közéleti érdeklődésemben senki sem tudott megakadályozni. A gyengéd forradalom óta ismét publikálok, pontosabban: publikálhatok. Szeretném elmondani az Új Szó olvasóinak, hogy politikai harcunkban, a diktatórikus rendszerrel való szembenállásunkban jelentős erkölcsi erőt jelentett mindaz, ami a Duna túlsó oldalán, Magyarországon történt. Egy ideig csak hallottunk, illetve olvastunk arról, hogy Václav Havel, Alexander Dubček és más neves személyiség megszólalt a Magyar Televízióban. Később videokazettákon terjesztették a beszélgetéseket a cseh országrészben is, én is megtekintettem ezeket. A hivatalos propaganda rágalmazásai ellenére a csehek és a szlovákok, s a hazánkban élő nemzeti kisebbségek döntő többsége büszke volt arra, hogy tavaly augusztusban a Vencel-téri tüntetésen külföldiek, köztük a Fidesz képviselői is ott voltak, bátran viselkedtek, örömmel olvastam arról is, hogy Szlovákiában a gyengéd forradalomban a VPN-nel együtt fontos szerepe volt és van a Független Magyar Kezdeményezésnek. Ezek az információk megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy minden becsületesen gondolkodó csehnek, szlováknak, magyarnak és más nemzetiségű állampolgárnak közös az érdeke: a demokrácia, a humánus társadalom kialakítása, a diktatúra minden formájának, struktúrájának felszámolása. Megvallom, nyugtalanítanak azok a hírek, amelyeket a dél-szlovákiai nemzetiségi ellentétekről, a feszültség szításáról olvasok. Nem tudom, s nem is akarom megítélni a helyzetet, ám az tény, hogy ezek az ellentétek nehezíthetik humánus céljaink elérését. Bízom abban, hogy magyar polgártársaink olvasták Dr. Ján Čarnogurský szövetségi miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát, aki a Tvorba hasábjain többek között kifejtette, hogy nem áll sem a csehek, sem a szlovákok érdekében a nemzeti kisebségek elnemzetlenítése. A politikus elmondta azt is, hogy államunk támogatja a nemzeti kisebbségek-együttműködését az anyaországokkal. A nemzeti kisebbségeknek minden olyan szervben lesznek képviselőik, ahol jogaikról döntenek. Ezek a szavak bizakodással töltenek el. Úgy érzem azonban, hogy a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselőinek és az állami szerveknek az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelniük a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tényleges egyenjogúsága biztosításának. A nemzetek és nemzeti kisebbségek egyenjogúságának megteremtése nélkül egyetlen ország sem kap helyet az európai házban. Ezt nekünk is tudatosítanunk kell. Mi itt Csehországban hisszük: önök Szlovákiában is hisznek abban, hogy közös ügyünk, igazságunk győzedelmeskedik, s olyan hazában élhetünk majd, amely a nemzeti kisebbségek békés, boldog otthona is lesz. RADKO BÍLEK Nyílt levél Milan Cičhez, a szlovák kormány miniszterelnökéhez Tisztelt Miniszterelnök Úr! örömmel fogadtuk a szlovák kormány azon döntését, miszerint a kormány rendhagyó módon Komáromban ülésezik, és megvitatja napjaink égető kérdését, a Dél-Szlovákia járásaiban tapasztalt nemzetiségi feszültségeket. Nagy várakozás előzte meg ezt a munkaértekezletet az Érsekújvári járásban, mert a mi vidékünkön voltak a legélesebbek a nemzetiségi villongások az utóbbi időben. A fejlett demokrácia szellemében fogant bevezető beszéde meggyőzött minket arról, hogy a szlovák kormány felelősségteljes hozzáállást tanúsít a nemzetiségi problémák megoldása iránt, örömmel vettük tudomásul, hogy a 144/1968-as tt. sz. alkotmánytörvényt mindenki számára kötelező érvényűnek ismeri el. A proletár internacionalizmus álarca mögé rejtőzött totalitárius hatalom ezt nem méltányolta, pedig európai szemmel nézve is haladó, demokratikus nemzetiségi törvényeket tartalmaz. Reméljük, hogy a demokratikus, Európa felé haladó Csehszlovákia új alkotmánya is figyelembe veszi a 144/68-as alkotmánytörvényt. Az Érsekújvári járás tízezres Csemadok-tagságának nevében biztosítjuk önt, hogy a múltban se voltunk, és a jövőben se leszünk kezdeményezői a nemzetiségi viszályoknak. Az együttélés szellemében határozottan elítéljük a nacionalista megnyilvánulásokat. Magyarok vagyunk, hazánk Csehszlovákia, célunk a nemzeti identitást, kultúrát, történelmet tiszteletben tartó közös Európa. Közös jövőnket formáló munkájához sikereket és jó egészséget kíván az Érsekújvári járás Csemadok-tagságának nevében: A CSEMADOK JB ELNÖKSÉGE Mennyit ér az Agrozet ígérete? - Itt öröm ctolgozni - mondtam a Gyulamajori Állami Gazdaság tágas, korszerű javítóműhelyébe lépve, de Kelemen László műhelyvezető nyomban lehűtötte a lelkesedésemet. Azzal kezdte, hogy az erőgépek meghibásodott motorjának kiemelése még ma is sok gondot és problémát okoz számukra. A portáldaru már három éve helyben rozsdásodik. Nincs vállalat, amelyik felszerelné. Nem készült el határidőre az üzemanyagtöltő állomás, a diagnosztikai központ pedig azért nem üzemel, mert a megadható bérért senki sem akar ott dolgozni. - Gond hátán gond -c mondotta a műhelyvezető. - A Zetor traktorokba leszállított alkatrészeket gyakran a műhelyekben kell megfelelő méretűre csiszolni, hogy beszerelhessük a gépekbe. Legutóbb a kért 31 féle alkatrésznek tizedrészét kaptuk meg. Mit tehetünk ilyen helyzetben? Két traktorból csinálunk egyet. Tóth József raktáros is elégedetlen. A brnói Agrozettől a vetőgépek javításához sem az őszi, sem a téli időszakban nem kaptak elég alkatrészt. - Hol van az az időszak, amikor gyorsan reagáltak igényléseinkre - mondotta. - Az Agrozet bratislavai diszpécserszolgálata lassú, rugalmatlan. Pedig jó együttműködéssel lényegesen enyhíthetnénk a gondokon. Két esetben kért tőlünk ez a szolgálat alkatrészt és mi szívesen segítettünk a rászoruló mezőgazdasági vállalatoknak. Ezen az úton kellene tovább haladnunk. Adamek Károlyné segédraktáros még ármanipulációkat is emlegetett. A Prerovi Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat a csavarhúzók darabjáért 50 koronát számlázott. A reklamáció után elismerték, hogy tévedtek és 32,2 koronára szállították le a darabonkénti árát. - Hogyan tévedhettek ennyit? Ha nem nézünk utána, ugyancsak megjártuk volna - méltatlankodott. A műhelyből távozóban eszembe jutott az Agrozet pozsonyi sajtótájékoztatója, amelyen megígérték, hogy rugalmasabb lesz az alkatrészellátás. Sajnos, Gyulamajoron nem ezt tapasztaltam. BALLA JÓZSEF ÚJ SZÚ 4, 1990. III. 16.