Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám, csütörtök

Szovjet-amerikai megállapodás a csapatcsökkentésről (Folytatás az 1. oldalról) a Szovjetunió, Franciaország és Nagy­Britannia („kettő plusz négy") külügymi­niszterei nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezik, hogy a két német állam és a négy győztes nagyhatalom diplomáciá­jának vezetői közösen vitatják meg az egységes Németország megteremtésé­nek nemzetközi vonatkozásait, beleértve • a szomszédos országok biztonságával összefüggő kérdéseket is. Az előkészítő tárgyalásokat hamarosan megkezdik. Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter Ottawában ismét értésre adta, a Szovjetunió nem ért egyet azzal, hogy az egyesült Németország a NATO tagja legyen. Ismeretes, ez a probléma, meg­osztja a kérdés rendezésében közremű­ködő országokat. Helmut Kohl nyugatné­met kancellár és George Bush amerikai elnök a NATO-tagság mellett szavaz, de elhangzott olyan „áthidaló" javaslat is, hogy Németország - Franciaországhoz hasonlóan - csak a tömb politikai szerve­zetében tevékenykedjen. Sevardnadze minderről Hans-Dietrich Genscherrel és James Bakerrel is tárgyalt Ottawában. A „nyitott égbolt" értekezlet keretében a számos kétoldalú külügyminiszteri meg­beszélés sorában Jirí Dienstbier Eduard Sevardnadzéval is tárgyalt, elsősorban a Csehszlovákia területén állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A szovjet diplomácia vezetője a csapatkivonás szo­ciális következményeire utalt, s ígéretet tett arra, hogy a szovjet fél a legközelebbi időben írásban fejti ki véleményét a cseh­szlovák illetékesek ezzel kapcsolatos ja­vaslatáról. xxx Jirí Dienstbier a Csehszlovák Sajtóiro­da és a Csehszlovák Rádió tudósítójának adott nyilatkozatában értékelte az ottawai értekezletet. Méltatta egyebek között a Közép-Európára vonatkozó szovjet­amerikai csapatcsökkentési megállapo­dást, hozzáfűzve, hogy ez Csehszlovákia számára is lényeges eredmény, mivel a szovjet csapatkivonást már nem lehet összekapcsolni a bécsi tárgyalásokkal. A csehszlovák külügyminiszter kifejtet­te továbbá, hogy a Németország újrae­(ČSTK) - A Trybuna című lengyel napilap tegnap terjedelmes cikkben foglalkozott 91. János Pál pápa csehszlovákiai útjának előkészüle­teivel/Mint ismeretes, a pápa április 21-én és 22-én tesz látogatást ha­zánkban. A lap hangsúlyozza, ez az út kivételes, mivel a pápa látogatásait általában két évre előre betervezik. II. János Pál rövid, nem egész két­napos prágai, morvaországi és po­zsonyi tartózkodásának elsősorban politikai jelentősége lesz, szimboli­zálni fogja Csehszlovákia visszaté­rését Európába. A csehszlovák kormány erőfeszí­téseket tesz, hogy mielőbb felújítsa a diplomáciai kapcsolatokat a Vati­kánnal. Nehéz megjósolni, hogy ez sikerül-e még a pápa látogatása előtt. A vatikáni körök ebben a kér­désben visszafogottabbak, mint a csehszlovák hatóságok. Meggyő­ződésük, hogy előbb a két fél közötti problémákat kell megoldani, ezek az állam és az egyház viszonyát, vagy például a csehszlovák katolikus egy­ház vagyonát érintik, írja a lap. gyesítésének folyamatát ellenőrző „kettő plusz négy" rendszer kiváló arra, hogy az egyesülés szervezett és ellenőrzött kere­tek között menjen végbe. Ugyancsak fon­tos, hogy a felek tiszteletben kívánják tartani a szomszédos államok érdekeit. A más országok külügyminisztereivel folytatott tárgyalásairól szólva Dienstbier elmondta, valamennyi állam nagy érdek­lődést tanúsít Csehszlovákia iránt. A megbeszéléseken szó volt a vízum­kényszer fokozatos megszüntetéséről, di­ákok cseréjéről, menedzserképzésről és a legkülönbözőbb megállapodások meg­kötésének lehetőségeiről. A legnagyobb probléma jelenleg az, hogy az együttmű­ködés számos formáját nem teszik lehető­vé a csehszlovák törvények. Ezt a helyze­tet a következő hónapokban alapjaiban kell megváltoztatni - hangoztatta a cseh­szlovák külügyminiszter. xxx Lengyelország részt kíván venni a négy nagyhatalom és a két német állam konferenciáján - közölték a tegnapi varsói lapok Tadeusz Mazowiecki miniszterel­nök londoni nyilatkozatára, illetve az Otta­wában tartózkodó Krzysztof Skubi­szewski külügyminiszterrel folytatott tele­fonbeszélgetésére hivatkozva. A lengyel kormányfő Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök támogatását szeretné kérni ehhez. A Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok kivonásának kérdésével kapcsolatban nem elhanyagolható szem­pontokra hívta fel a figyelmet a Gazeta Wyborcza, a Szolidaritás lapja. Mint írja, a szovjet egységek távozásával Lengyel­ország nem lesz függetlenebb, s nem szilárdulnak meg Lengyelország pozíciói Európában. A Lengyelországban - illetve az NDK-ban - állomásozó szovjet csapa­tok kérdését Németország küszöbönálló egyesítésével szoros összefüggésben kell megközelíteni - írja a lap. TÁDZSIKISZTÁN A zavargások mindinkább politikai jelleget öltenek (ČSTK) - Dusanbeban kedden este is folytatódtak a zavargások, amelyek fokozatosan politikai jelleget öltenek. A központi napilapok tegnapi jelentéseiből nyilvánvaló, hogy egész Tádzsikisztánban feszült a helyzet. Kahar Mahkamov, a köztársaság kommunista pártja központi bizottságának első titkára benyújtotta lemondását. A főváros nagy részét fiatalok csoportjai ellenőrzik. A Komszomolszkaja Pravda sze­rint a Tádzsik KP KB székháza előtt kedden este újabb nagygyűlést tar­tottak, amely imádsággal fejeződött be. Mahkamov a tömeg előtt jelen­tette be lemondását. A rendfenntartó szervek tagjai a tüntetés helyszínére hozták a hétfői zavargások során letartóztatott személyeket, akiket a tömeg kívánságára szabadon en­gedtek. Helyi újságírók szerint Mahkamov még korábban felszólította a köztár­saság lakosságát, hogy jöjjenek Du­sanbeba és védjék meg a fővárost a huligánok elől. A kommunista párt tagjaival közölte, „fegyverkezzenek fel és védjék meg vállalataikat, há­zaikat". A nagygyűlésen megválasztották az Ideiglenes Bizottságot, amely át­veszi a hatalmat a köztársaságban. A tüntetők követelték a köztársaság összes vezetőjének lemondását, a KGB és a belügyminisztérium szerveinek felszámolását, valamint a muzulmán állam létrehozását. A Trud napilap szerint a vasru­dakkal, láncokkal, benzineskannák­kal felszerelt fiatalok folytatják a pogromokat Dusanbe elővárosai­ban. A kijárási tilalom ellenére ked­den éjszaka is folytatódtak az összecsapások. A helyzeten mit sem változtat az a tény, hogy a né­hány tucatnyi örmény menekült - az ő jelenlétük váltotta ki a zavargáso­kat - már elhagyta Tádzsikisztánt. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a szovjet egységek tegnap tüzet nyitottak a főváros központjá­ban összegyűlt tömegre. Az inci­dens során állítólag két személy éle­tét vesztette. A katonák a város több részében felszólítás nélkül lőttek. Az erről szóló információkat hivatalos források nem erősítették meg. A helyzet zavarosságát tanúsítja az is, hogy a TASZSZ tegnapi jelen­tése nem erősítette meg Mahkamov lemondását, csupán arról számolt be, hogy ülést tartott a Tádzsik KP Köz­ponti Bizottsága, s úgy döntöttek, hogy a tervezettnél korábban tartják meg a köztársasági pártkongresz­szust. Rohamos áremelkedés Lengyelországban A reáljövedelmek csaknem (ČSTK) - Az áruk és szolgáltatá­sok árai a múlt év decemberéhez viszonyítva januárban 78,6 száza­lékkal nőttek - írta tegnapi számá­ban a Gazeta Wyborcza. A lap idéz­te a statisztikai hivatal legfrissebb jelentését, s eszerint a lakosság reáljövedelme egy hónap alatt 43,3 százalékkal csökkent. Ez lényegé­ben kétszer több annál, mint ameny­nyit a kormány stabilizációs prog­ramja feltételezett. Az élelmiszerek 79 százalékkal drágultak, az alkohol 41 százalékkal kerül többe, az ipar­cikkek árai 72, a szolgáltatások ára pedig 149 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi tételnél főleg lakbérek 50 százalékkal csökkentek emelkedése, a villamos energia, a hőszolgáltatás drágulása játszott közre. Az AFP hírügynökség kommen­tárja szerint az árlistának ez a pél­dátlan emelkedése a piacgazdálko­dás bevezetésének a következmé­nye. Marek Dabrowski pénzügymi­niszter-helyettes a varsói televízió­nak adott nyilatkozatában arról sze­rette volna meggyőzni a lakosságot, hogy nincs ok a pánikra, hogy mos­tantól kezdve Lengyelország az árak stabilizálódásának az időszakába lép. Annyit viszont kénytelen volt beismerni, hogy a rohamos áremel­kedés meglepte a kormányt. Az Aprel nyílt levele az SZKP KB Politikai Bizottságához ————— A kaszárnyaszocializmus és a nacionalizmus összefonódásának veszélyei ÚJ SZÚ 1990. II. 10. (ČSTK) - Az átalakítást tá­mogató szovjet írók mozgal­ma, az Aprel nyílt levelet inté­zett az SZKP KB Politikai Bi­zottságához, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a kaszárnyaszocializmus jel­szavával fellépő jelöltek már a népi képviselők tavalyi vá­lasztása során elszenvedett vereségük után elképesztő gyorsasággal levetkőzték „ké­nyelmetlen" ideológiájukat és a nacionalizmust sorolták be „fegyvertárukba". A Lityeraturnaja Gazetában meg­jelent levél rámutat, ezek az erők a szövetségi köztársaságokban orosz- vagy szovjetellenes hangula­tot keltettek, Oroszországban vi­szont a soviniszta ideológiát terjesz­tették, amelyet „állati" szintre süly­lyesztett antiszemitizmussal vegyí­tettek. A soviniszták a választások után hajbókolni kezdtek a reális szo­cializmus eszméi előtt, amelyre nemrég még köpködtek. A központi apparátus nem kis támogatásával egyre nagyobb befolyásra tettek szert a burkolt és nyílt sztálinisták a deklasszált proletariátus körében. El kell gondolkodni azon, vajon nem olvad-e össze a még működő ka­szárnyaszocializmus a nacionaliz­mussal, - áll a levélben, amely hangsúlyozza, hogy az így keletke­zett nacionalista szocializmus köny­nyen a társadalom irányításának ideológiai doktrínájává és eszközé­vé válhat. Rendkívül aggasztó, hogy Moszkvában, Leningrádban és más városokban a biztonsági erők pasz­szívan szemlélik a nacionalista megnyilvánulásokat, bár ezek reáli­san fenyegetik az alkotmányos rendszert, az államot és a lakos­ságot. Tudatosítanunk kell, hova vezet a fasizmus első megnyilvánulásaival szembeni bármiféle engedékeny­ség. A huszadik század történelmé­ből részletesen ismert a fasizmus németországi térnyerése. A mi törté­nelmünkben is volt hasonló példa a Molotov-Ribbentrop paktum for­májában és a második kísérlet egyenesen katasztrófába torkollhat­na. Raktáraink tele vannak pusztító fegyverekkel. Azok, akik ma készen állnak a hatalom és a fegyverarze­nálok megkaparintására, nem szen­timentális emberek - szögezi le a szovjet írók levele, majd végezetül annak a reménynek ad hangot, hogy a tegnap embereinek törekvései el­lenére létrejön az antifasiszta front. Most mindenkinek a demokrácia és a fasizmus, a szabadság és az ön­kényuralom, az átalakítás és a csőd között kell választania. És ha az SZKP-ban a bizonyos hatalommal rendelkező vezetők nem veszik ko­molyan ezeket a tényeket, a párt aligha számolhat bármelyik tisztes­séges ember támogatására - szö­gezi le a levél. Állóvizek, ha megmozdulnak... Lényegesen lassúbb, óvatosko­dóbb a békés forradalom Bulgáriá­ban, mint például nálunk vagy az NDK-ban, ezért is mondták a pesz­szimisták még nemrégiben, hogy a november 10-e óta eltelt három hónap alatt alig változott valami. A BKP lemondott ugyan az alkotmá­nyos vezető szerepéről, de ez nem volt egyéb puszta deklarációnál, hi­szen a tényleges hatalom továbbra is a párt kezében maradt. Az ellen­zék ma még gyengébb, szervezetle­nebb, az új pártok alakulása is von­tatottabb, mint másutt. Ügy tűnik, Bulgária nehezen tud elszakadni a szovjet peresztojka eddigi modell­jétől. Az emberek különösen vidé­ken elégedetlenek, a helyi kiskirá­lyok meg szilárdan ülnek trónjaikon, elleneznek mindennemű - akár a pártközpontból kiinduló - válto­zást. A BKP két héttel ezelőtt megtar­tott kongresszusa óta felgyorsulni látszanak a folyamatok. Éppen azért, mert ez a kongresszus - a re­formfrakciók megítélése szerint - bi­zonyította, hogy nem tudja reálisan és önkritikusan felmérni sem a pár­ton belüli helyzetet, sem a társadal­mi-gazdasági válság okait. A mosta­ni állapotok megértése szempontjá­ból példaértékűnek számít az, ami a kongresszuson lezajlott. Ott a kül­döttek soraiban döntő fölényben vol­tak a konzervatív erők, amelyek a változtatásokról hangoztatott frázi­soknál tovább nem jutottak, határo­zottan ellenezték, hogy a párt a gya­korlatban is feladja monopolhelyze­tét. Sokan csodának tartották, hogy az előterjesztett dokumentumokat - amelyek kétségkívül tartalmaznak lényegi változásokat is - egyáltalán megszavazták. Ezt a szűkkörű köz­ponti vezetésnek kellett kiharcolnia. Lényeges eredmény az is, hogy megszűnt a központi bizottság, fela­datát a pártfőtanács vette át, amely­be 90 százalékban kerültek új em­berek. Jellemző viszont az is, hogy e testületbe csak rendkívül heves viták után sikerült szinte bepaszíroz­ni a reformok mellett elkötelezett négy frakció képviselőit. Két alapvető fontosságú doku­mentumot fogadtak el, a kiáltványt és az alapszabályzatot. Ezek szerint a párt programja a demokratikus szocializmus felépítését célozza. A szabályzatban ugyan már nem szerepel a demokratikus centraliz­mus elve, de helyette bevezették a „demokratikus egység" fogalmát, amelyről senki nem tudja, hogy való­jában mit is takar. A magyarázat szerint ennek a gyakorlatát majd az élet alakítja ki. Az okmány megen­gedi frakciók és platformok szerve­ződését, a kisebbségi vélemény jo­gát, de a szavazás után az alulma­radottaknak teljesíteniük kell a hatá­rozatot. Tisztázatlan, vitatható kitételek ezek, talán azért is fogalmazták meg így őket, mert számításba vették a konzervatívok ellenállását. Ho­gyan értékeli mindezt az ellenzék? A legbefolyásosabb tömörülésnek, a Demokratikus Erők Szövetségé­nek a vezetője szerint a BKP ismét csak a szocializmus új modelljét kí­nálgatja, miután 40 éven át azt bi­zonygatta, hogy már épül a szocia­lizmus. Zseljo Zselev szerint a kiált­vány azt igazolja, hogy a BKP-nak sosem volt megbízható ideológiája, s nincs bátorsága az önkritikához. ,,Ha volna, beismerné, hogy vesz­tett." Az ellenzék álláspontjának alapelve - amely az utóbbi napok eseményeit is magyarázza - az, hogy nem a BKP az az erő, amely ki tudná vezetni az országot a válság­ból. Márpedig a politikai válság mel­lett a gazdasági is súlyos. Tavaly nemcsak stagnált, hanem csökkent is a nemzeti jövedelem: 0,4 száza­lékkal. A lakosság reáljövedelme pedig 2,4 százalékkal. Az új kabinet e hónap végéig akarja kidolgozni a programját, s a gondok arra utal­nak, hogy nem az eddigi hangzatos fejlesztési, hanem válságprogram lesz. Visszatérve a jelenhez: a kong­resszus óta eltelt két hét alatt a párt több politikai vereséget is kénytelen volt elkönyvelni. Talán furcsán hangzik, de az egyik éppen az, hogy a múlt héten megalakult új kormány­ban csak kommunista miniszterek ülnek. Lukanov, az új miniszterelnök ugyanis koalíciót ajánlott fel az el­lenzéknek, amely azt visszautasítot­ta, hangsúlyozva: azért nem kíván­nak részt venni a kormányban és osztozni a felelősségben, mert nem ők okozták a válságot. Sőt, még a BKP eddigi szövetségese, a hiva­talos parasztpárt is eltáncolt és nem vállalt kormánytisztségeket. S ami nem történt meg a kong­resszuson, az négy nappal ezelőtt következett be: a pártszakadás. A párt eddigi legerősebb platformja, az Alternatív Szocialista Egyesülés 650 tagja bejelentette, hogy kiválnak a BKP-ből és megalakítják az Alter­natív Szocialista Pártot. Hétfőn pe­dig megszakadtak a kerekasztal-tár­gyalások, mert a BKP nem fogadta el az ellenzék azon követelését, hogy a pártalapszervezetek vonulja­nak ki a munkahelyekről. Nagy nézeteltérések vannak a választások időpontja körül is. A BKP májust javasolja, számára a minél korábbi időpont felel meg, hiszen egyre jobban érzi befolyásá­nak, népszerűségének a csökkené­sét. Az újonnan alakult és alakuló pártok az ősz mellett kardoskodnak, hogy legyen idejük soraik rendezé­sére, a felkészülésre. Figyelmet ér­demel, hogy egyre nagyobb befo­lyásra tesz szert az 1947-ben betil­tott, a magát igazinak nevező pa­rasztpárt. Ha ez egyesülne a hivata­los parasztpárttal, nagyon komoly erővé válhatna, keresztülhúzhatná a BKP-nak azt a számítását, hogy májusban még simán megnyerné a választásokat. Felismerték a BKP vezetői is, hogy az erőviszonyok számukra kedvezőtlenül alakulnak s a legutób­bi nyilatkozataikból kitűnik: az eddigi taktika módosulni fog. Petar Mlade­nov államfő, aki a pártelnökségnek is tagja, a közelmúltban azt mondta, ha a kommunista párt a választáso­kon megszerezné az abszolút több­séget, akkor is egy olyan kormány megalakítására törekedne, amely minden társadalmi erőt képvisel. „Ha az ellenzék fog győzni, s úgy dönt, hogy kommunisták nélkül ala­kít kabinetet, a BKP tiszteletben fog­ja tartani a nép akaratát" - tette hozzá. Az persze aligha hihető, hogy az ellenzék beletörődne a kommunisták melletti másodhege­dűsnek a szerépébe. Most még nem lehet felmérni, hogy az ellenzék valójában milyen erőt is képvisel. De felfigyeltető, hogy kedden egy új ellenzéki cent­rum megalakítását jelentették be Szófiában, ez egyelőre három pártot tömörít: a szabaddemokratákat, a keresztényrepublikánusokat és a liberális demokratákat. Ez a magát második ellenzéki központnak meg­hirdető szövetség más szervezetek előtt is nyitott. S tekintettel arra, hogy az ellenzék a választásokon egységesen szeretne fellépni - a sokszínűség megőrzése mellett -, nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban nemcsak kiélezett politikai küzde­lemre lehet számítani, hanem meg­lepetésekre is. MALINÁK ISTVÁN A BT állandó tagjai a kambodzsai rendezésről (ČSTK) - Az ENSZ New York-i szék­helyén kedden este nyilatkozatot adtak ki a Biztonsági Tanács öt állandó tagja kép­viselőinek a kambodzsai helyzet politikai rendezésének lehetőségeiről folytatott ta­nácskozásról. A tárgyalások napirendjén szerepeltek az ENSZ békefenntartó erőinek esetleges kambodzsai jelenlétével kapcsolatos gya­korlati kérdések. Az ENSZ-megfigyelők a szabad választások lefolyására fel­ügyelnének. A tanácskozáson ugyancsak szó volt az átmeneti időszak, azaz a har­cok leállításától az ENSZ égisze alatt megtartott választásokig terjedő időszak jellegéről. A nyilatkozat rámutat, hogy a megvitatott kérdésekben „előrehala­dást értek el" és a konzultációk március elején Párizsban folytatódnak. A BT öt állandó tagja megállapodott abban, a kambodzsai rendezés része lesz: a külföldi fegyveres erők ellenőrzött kivonása az országból, a tűzszünet kihir­detése, a külföldi katonai támogatás meg­szüntetése, az egyes ellenzéki csoportok egységeinek áthelyezése. A vörös khmerek - a kambodzsai ellenzéki koalíció legmilitánsabb frakciója - úgy döntöttek, hogy részt vesznek a Kambodzsáról szóló nemhivatalos talál­kozón, amelyet február végén az indoné­ziai Dzsakartában tartanak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom