Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám, péntek

CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR BALOLDALI NAPILAP Péntek, 1990. február 2. Ára 1 korona • XLIII. évfolyam, 28. szám A szovjetunióbeli látogatásról (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap a prágai várban fogadta Viktor Lomakint, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetét, akit elkísért Marat Kuznyecov, a nagykövetség tanácsosa. A nagykövet átadta köztársasági elnökünknek Mihail Gorbacsov üze­netét, amely kiemeli Havel köztársa­sági elnök soron következő szovjet­unióbeli látogatását a két ország baráti kapcsolatainak fejleszté­sében. Köztársasági elnökünk és a nagy­követ a küszöbönálló látogatás programjáról és céljáról folytattak eszmecserét. Megegyeztek abban, hogy a látogatás február végén való­sulhatna meg. Václav Havel, a CSSZSZK elnöke a prágai várban fogadta Tiszati Ka­tót, Japán rendkívüli és meghatal­mazott csehszlovákiai nagykövetét. Eszmecserét folytatott vele a két ország gazdasági, kulturális és sportkapcsolatairól. A tárgyaló felek kölcsönösen kife­jezték meggyőződésüket, hogy a köztársasági elnök tanácsadójá­nak Véra Öaslavskának közeli láto­gatása Japánban ösztönzőleg hat az együttműködés széles körű ki­bontakozásához. Mai számunkban: A Csemadok ne politizáljon ,,... nagyobb tér marad a magyar nemzetiségi kultúra megőrzésére, ápolására..." (4.* oldal) Nagyon drága play-back ... Mindent jóváhagytak annak ellenére, hogy mind a mai napig nem létezik olyan mérlegelés, amely a vízerőműből származó hasznot és károkát összevetné... (5. oldal) Vihar Ekelen ... tudta, hogy még külső segítséggel, a sajtó nyilvánossá­gával a háta mögött sem lehét biztos harcának sikere... (6. oldal) Újabb hokibotrány (?) ... semmi baja se volt, egyszerűen nem akart egykori csapata ellen játszani... (7. oldal) Február 20., Washington: Havel-Bush találkozó Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter tegnap délu­tán Nürnoergbe érkezett, ahol tárgyalásokat folytat nyugat­német kollégájával, Hans Dietrich Genscherrel. A két miniszter az első megbeszé­lést már a megérkezés után megtartotta. A csehszlovák -nyugatnémet külügyminisz­teri eszmecserék ma foly­tatódnak, s Dienstbier és Gen­scher várhatóan közös doku­mentumokat ír alá, majd együtt tart sajtókonferenciát. Képünkön Genscher és Dienst­bier (ČSTKfelv.) Utolsóként a vezérkari főnökök tapsoltak..• Bush nagyszabású közép-európai csapatcsökkentési indítványa Az amerikai elnök „szűzbeszéde" az Unió helyzetéről (ČSTK) - George Bush tegnap hajnalban terjeszthette először elő az Egyesült Államokban im­már hagyományos elnöki üzene­tet az Unió helyzetéről. A legna­gyobb nemzetközi visszhangja természetesen annak a javaslat­nak van, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió csökkentse 195 ezer főre a Közép-Európában állomásozó csapatainak létszá­mát. Bush bejelentette, javaslatá­ról előzetesen tájékoztatta a nyu­gat-európai szövetségeseket, akik támogatták az elképzelést, s nem sokkal felszólalása előtt telefonon Mihail Gorbacsovval is beszélt az új amerikai kezdemé­nyezésről. Tavaly májusi javaslatában az amerikai elnök még 275 ezer főben határozta meg mindkét fél számára a plafont. Ennek az új elképzelésnek a megvalósítása azt jelentené, hogy az Egyesült Államok hozzávetőleg 65-70 ezerrel, a Szovjetuniónak pe­dig kb. 370 ezer fővel kellene csök­kentenie a közép-európai csapatok létszámát. Az elnök hozzáfűzte azonban, az amerikai katonai jelen­létet Európában nem kell minden­áron összekötni a Szovjetunió kelet­Történelemtanítást - új tartalommal (ČSTK) - Alexander Dubček, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke fogadta tegnap Prágában a Polgári Fórum történészi bizottságának tagjait, akik tájékoztatták őt a történészek munkájáról, a történelemtu­dományi munkahelyek átalakításának szükségességéről, az ezzel kapcsolatos törvénymódosítások elkerülhetetlenségé­ről, valamint arról, hogy elő kell készíteni a történelemtanítás új tartalmát. A Szövetségi Gyűlés elnöke megér­téssel fogadta azt a javaslatot, hogy job­ban kell védeni Prágában és az egész köztársaságban a levéltárak anyagát. Többek között egyetértett azzal, hogy át kell szervezni a Katonai Történelemtudo­mányi Intézetet, amelyben a nemzeti el­lenállás történeti intézetét javasolják léte­síteni. európai jelenlétével. (A témával kap­csolatos kommentárunk a 3. ol­dalon.) Beszédének további részében Bush hangsúlyozta, az 1989-es for­radalmak óta a világ a nagy átalaku­lások és nagy remények időszakát éli. Támogatásáról biztosította a de­mokratizálást Kelet-Európában és a szovjetunióbeli változásokat. Kifej­tette, elérkezett az ideje annak, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Húsz százalékkal kevesebb kőolaj (ČSTK) - A Szovjetunió a szállí­tási nehézségek miatt januárban 20 százalékkal csökkentette a Cseh­szlovákiába és Magyarországra irá­nyuló kőolajszállítmányokat. Az MTI-re hivatkozva az AFP azt írta, a Szovjetunió ellenben januárban ígéretet tett arra, hogy 500 ezer tonnával több olajat szállít Romániá­nak, így akar segíteni neki az ener­getikai problémák leküzdésében. Csehszlovákia a tervezett olaj­mennyiségnek csak a 80 százalékát kapta meg januárban, de a szovjet fél ígéretet tett arra, hogy az év folyamán kiegyenlíti ezt a hiányt. Hazánk évente 16,6 millió tonna kő­olajat importál a Szovjetunióból, A Szovjetunióban az olajkiterme­lés rendben folyik, a szállítás a köz­lekedési problémák miatt akadozik, ezek viszont a nemzetiségi zavargá­sok következményei. (ČSTK) - Mariin Fitzwater, a Fe­hér Ház szóvivője szerdán bejelen­tette: Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök február 20-án Washingtonban találkozik George Bush amerikai elnökkel. Bejelentette egyben, hogy Tade­usz Mazowiecki lengyel miniszter­elnök márciusban látogat el az Egyesült Államokba. Mindkét politi­kus, akiket a Fehér Ház „a kelet­európai demokratikus forradalom fő építészeinek" nevez, az amerikai elnök meghívására tesznek hivata­los látogatást. Václav Havel látogatásának prog­ramjában szerepel egy munkava­csora is George Bushs-sal, s egy magánlátogatás New Yorkban. James Baker amerikai külügymi­niszter megerősítette, hogy útban Moszkvába látogatást tesz Prágá­ban. Az AFP hírügynökség jól tájé­kozott forrásokra hivatkozva közölte, hogy Baker valószínűleg február 5­én vagy 6-án érkezik Prágába, ahol fontos beszédet fog mondani. Az egyenjogú partnerség elvei alapján A Csemadok és a Matica slovenská vezetőinek megbeszélése (ČSTK) - Rudolf Schuster, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke Bratislavában tegnap fogadta a Ma­tica slovenská tisztségviselőinek küldöttségét. A Matica slovenská újonnan vá­lasztott elnöke, Viliam Gruska tájé­koztatta az SZNT elnökét a Matica slovenskáról szóló törvény előké­születeiről, melynek értelmében az politikai pártokon, vallásokon és ágazatokon felül álló nemzeti intéz­mény segít formálni a társadalom szellemi irányvételét. Megismertette őt a Szlovák Nemzetközi Művelődé­si Központ tervével, amelynek köz­vetítésével a szlovák szellemi javak a világba jutnának és viszont. 45 millió devizakorona (ČSTK) - Pavel Klener cseh egészség- és szociális ügyi minisz­ter döntése alapján 45 millió deviza­korona kerül egyenlő mértékben elosztásra az egészségügy céljaira az egyes cseh kerületek között. Mi­vel a minisztériumba folyamatosan érkeznek a kérvények rendkívüli de­vizaeszközök folyósítására, döntés született, amely nem teszi lehetővé a tervezett két lithotriptor (vese- és epekövek szétzúzására szolgáló be­rendezés) megvételét, és a devizát a legszükségesebb, legsürgőseb­ben beszerzendő egészségügyi techhika vásárlására fordítják. Rudolf Schuster nagyra értékelte azt a lelkesedést, amellyel a Matica slovenská vezetősége a szlovákság nemzeti tudata fejlesztésének útjára lépett és azt a tényt is, hogy viszo­nyát az SZSZK területén élő nemze­tiségekhez az egyenjogú partnerség elvei alapján építi ki. Kifejezte meg­győződését, hogy az SZNT és a Ma­tica slovenská együttműködése Szlovákia sokoldalú fejlesztése ér­dekében már a legközelebbi időben mindkét fél számára hasznos lesz. A Matica slovenská és a Csema­dok képviselői tegnap Bratislavában találkoztak. Jelen volt Viliam Grus­ka, a Matica slovenská elnöke, Mi­roslav Bielik, a Szlovák Nemzeti Könyvtár igazgatója, Dobos László, a Csemadok tiszteletbeli elnöke, Si­dó Zoltán, a Csemadok elnöke, és Neszméri Sándor, a Csemadok Központi Bizottságának vezető tit­kára. A két szervezet újonnan válasz­tott vezetői első találkozójukon ki­cserélték nézeteiket a helyi kultúra (Folytatás a 2. oldalon) Közjáték a parlamentben Nagy megelégedéssel tölt el, valahányszor jelét látom annak, hogy az új és egészségesebb politikai viszonyok között az alkotmányos tényezők egyre nagyobb figyelmet fordítanak szerepük méltó betöl­tésére. Az ország népe örömmel fogadta a hírt, hogy a parlament törvényt alkotott a köztársasági elnöki tisztség méltósága szavatolásának elősegítésére. Persze, nyilvánvaló, hogy nem a törvény, hanem elsősorban az elnök személye, magatartása az a té­nyező, amely szavatolja az ország első számú állam­polgárának a tekintélyét. A Szövetségi Gyűlés is nagy átalakuláson ment keresztül, és e folyamat talán legradikálisabb moz­zanatára január 30-án került sor, amikor összesen 120 új képviselő került a törvényhozásba. Azok helyét foglalják el, akik eddigi tevékenységük alap­ján méltatlannak bizonyultak a törvényhozói teen­dők ellátására. A közjátékra - amelyre a címben utalok - a Népi Kamara új képviselőinek megválasztása során került sor. Somogyi Szilárd egyetemi hallgatóról - nem tudni, melyik párt, illetve mozgalom képviselőjelölt­jéről - kiderült, hogy még nem töltötte be a 21. életévét, így nem teljesíti a honatyává választás egyik alapkövetelményét. Állítólag már az Alkot­mány által előírt esküt is letette, amikor a mandá­tumvizsgáló bizottság e fontos körülményt észrevet­te. Hogy miként reagál a köznép az ilyen jelenségre, azt tükrözze egy munkás megállapítása: -Ezek úgy osztogatják a képviselőjelöltséget, mint egykor a hadirokkantaknak a trafikengedélyt. Hogy a munkás kit értett „ezek"-en, azt valószí­nűleg már soha sem tudom meg, mert az illető leszállt a buszról. Dolgozni ment a Slovnaftba. Azt hiszem megpróbálom kinyomozni, melyik párt, vagy mozgalom színeiben indult volna S. Sz. Már végigte­lefonáltam néhány párt irodáját, de mindenütt cáfol­ták a fiatal politikus jelölését. Kétségtelen, hogy forradalmi korban élünk, és szokatlan megoldásokra is szükség van a politiká­ban. Szokatlan megoldás, hogy a választók kiiktatá­sával, a politikai pártok és a polgári kezdeményezé­sek képviselőinek javaslatára rövid fél nap alatt 120 személyt képviselővé választanak. Az ezt lehetővé tevő törvény elfogadása sem tartott tovább 12 órá­nál. Tehát ment minden, mint a karikacsapás. Azonban - lévén, hogy az elkövetkező öt hónap­ban rendkívül fontos törvények elfogadására kerül sor - véleményem szerint mégis meg kellett volna keresni a módját annak, hogy valamilyen módon a képviselőválasztásból kiiktatott több mint 10 millió választó is véleményt nyilváníthasson. Kétségtelen, hogy a régi összetételben nem maradhatott meg a Szövetségi óyülés. Azzal is tisztában van mindenki, hogy szabályos választások megtartására - főképp pedig előkészítésére - nincs idő. Viszont lett volna lehetőség legalább névsorként közölni a megválasz­tandó 120 képviselő listáját. Sőt, azt sem tartom lehetetlennek, hogy minden párt, illetve mozgalom a sajtóorgánumában közölte volna a vezetősége által jelöltek leglényegesebb adatait. így kiküszöböl­hettük volna az utólagos félreértéseket, netán mellé­fogásokat. Mindezt akár néhány nap alatt is végre lehetett volna hajtani. Tudjuk, hogy a lakosság november 17-e óta fokozatosan magához tér a köz­élet iránti közömbösségből. Biztosra veszem, hala­déktalanul felemelték volna hangjukat az emberek, ha látják, hogy méltatlan került fel valamelyik párt képviselőjelölt-listájára. Mindenkinek vannak mun­katársai, ismerősei, polgártársai. Egy szó mint száz: a nemrég megválasztott 120 parlamenti képviselő és az egész szövetségi törvényhozás legitimációját csak hitelesítette volna a leendő honatyák alapada­tainak közzététele. Ez semmibe se került volna, hasznát ugyanakkor fel sem lehet becsülni. Külön fejezet a bennünket, magyar nemzetiségű­eket képviselő új honatyák kérdése. Engedje meg az olvasó, hogy magamból induljak ki. Többet „nyüzs­gök" az emberek között, mint az átlagos honpolgár, de elmondhatom, hogy Duray Miklóson és Popély Gyulán kívül egyetlen magyar nemzetiségű új képvi­selőről sem hallottam még semmit. Ugy vélem, Duray Miklóst nem kellett volna bemutatni, róla - magatartása okán - mindejn hazai magyar tudja, hogy ott a helye, ahol rólunk döntéseket hoznak. Rajtuk kívül a többi név azonban semmit se mond nekem. Egyesek azt állítják, suba alatt, családi­baráti alapon történt a jelölés. Nem, ezt nem tudom elhinni, sokkal komolyabb dologról van szó, sem­hogy bárki is ilyenre vetemedne. Nem azért várakoztam húsz esztendeig a társada­lom peremére szorítva, hogy az egyhangú szavazá­sok eredményeként esetleg azzal kelljen számol­nom, hogy mások mondják meg, miről mit illik gondolnom. Nem szeretem, ha valaki más mondja meg, hogy a palotást kell-e szeretnem, vagy Beetho­ven V. szimfóniáját, vagy netán a hivatalos véle­ményből kell kiindulnom, ha a csókosajkú Jasszer Arafat, vagy Golda Meir között kell választanom rokonszenvem kinyilvánításában. Valamikor régen, még a hatvanas évek elején egy efsz vezetőségi gyűlésén voltam riporton. Megnyi­tották a tanácskozást, nyomban ezután valaki a va­dászélményéről kezdett beszélni, és végig ennél a témánál is maradtak. Úgy éjfél tájban kezdtünk szedelőzködni, már a nagykabát is rajtunk volt, amikor a pártelnök a homlokára bökött: Majd' el felejtettem, amiért összejöttünk: a Janit megtesszük elnöknek... Meg is tették. Kupaktanács címen riportot írtam az élményem­ről. A főszerkesztőm csak a fejét csóválta, a kézirat a papírkosárban fejezte be pályafutását, a káder­anyagomba pedig bekerült egy megjegyzés: veze­tésellenes. Most pedig már alig várom életem elsó demokra­tikusválasztását. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom