Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám, hétfő

A Szlovák Nemzeti Tanács tőrvénytervezete a Szlovák Nemzeti Tanács választásáról ÚJ szú 3 1990. II. 10. (A törvénytervezet első részét szombati számunkban közöltük.) (2) Az egyes választókerületekben leadott érvényes szavazatok számát a tagköztársasági mandátum számával kell elosztani. Az így kapott szám határozza meg azon mandátumok mennyiségét, melyek az adott választókerületre jutnak. (3) Ha az összes mandátum nem került szétosztásra ezen a módon, a Szlovákiai Választási Bizottság fokozatosan utalja ki a fennmaradó mandátumokat azon választókerületeknek, amelyek a legtöbb töredékszavazattal rendelkeznek. A töredékszavazatok egyenlőségénél sorshúzás dönt. 42. § A POLITIKAI PÁRTOK RÉSZVÉTELE AZ ELSŐ SZAVAZATSZÁMLÁLÁSBAN (1)A Szlovákiai Választási Bizottság megállapítja hány érvényes szavazatot kapott minden egyes politikai párt, és megállapítja mely politikai pártok kaptak 5 százaléknál kevesebbet a leadott érvényes szavazatokból. A mandátumok szétosztásánál ezeket a politikai pártokat és a rájuk leadott szavazatokat nem veszik figyelembe. (2) A többi politikai párt továbblép az első szavazatszámlálásba, amelyben a mandátumokat szétosztják a választókerületekben. 43. § AZ ELSŐ SZAVAZATSZÁMLÁLÁS (1) Az első szavazatszámlálásig eljutott politikai pártokra leadott érvényes szavazatok számát el kell osztani a választókerület számára juttatott mandátumok számával (41. ), s ez az egész szám, amelyet ez az osztás eredményezett, a kerületi váiasztószám. (2) Az egyes politikai pártokra a választókerületben leadott érvényes szavazatok számát el kell osztani a kerületi választószámmal, és az adott pártnak annyi mandátumot kell juttatni, ahányszor az általa szerzett érvényes szavazatok száma elosztható a választási számmal. - (3) Az egyes politikai pártokon belül a jelöltek a pártnak juttatott mandátumokat abban a sorrendben kapják meg, amelyben a szavazólapon szerepelnek. Ha azonban az ilyen pártra érvényesen szavazó választópolgároknak legalább egytizede élt az elsőbbségi szavazat jogával, mandátumához a jelöltek közül leghamarabb az jut, aki megszerezte az elsőbbségi szavazat jogával élő, s a politikai pártra szavazó választópolgárok szavazatainak több mint a felét. Abban az esetben, ha a politikai párt több mandátumhoz jutott, és több jelölt teljesítette az előző mondat szerinti feltételeit, a jelöltek fokozatosan jutnak a mandátumokhoz, mégpedig a kapott elsőbbségi szavazatok legnagyobb száma szerinti sorrendben. Az elsőbbségi szavazatok egyenlősége esetében a szavazólap szerinti sorrend a döntő. (4) Ha valamelyik politikai párt nem indít annyi jelöltet, ahány mandátum járna neki az első szavazatszámlálás eredményei szerint, annyi mandátumot kap csupán, ahány jelöltet indított. 44. § MÁSODIK SZAVAZATSZÁMLÁLÁS (1)A Szlovákiai Választási Bizottság a második szavazatszámlálásban utalja ki azokat a mandátumokat, melyek nem voltak kiutalva az első szavazatszámlálásban. A második szavazatszámlálásba átkerülnek az egyes politikai pártokra leadott szavazatok töredékei. (2) Legkésőbb a második szavazatszámlálás megkezdése előtt a Szlovákiai Választási Bizottság tagjai átadják a bizottság elnökének pártjaik jelöltlistáit. A jelöltek száma a jelöltlistákon nincs korlátozva; a politikai párt azonban csak azoknak a jelölteknek nevét sorolhatja be ezekre a listákra, akik jelölve voltak valamelyik választókerületben, és nem voltak megválasztva az első szavazatszámlálásnál. A jelöltlisták leadása után már nem lehet megváltoztatni a jelöltek nevét, sem azt a sorrendet, amelyben a jelöltlistákon szerepelnek. (3) A Szlovákiai Választási Bizottság a második szavazatszámlálásban megszámolja az egyes politikai pártokra leadott szavazatok töredékeit. Ezeknek a szavazatoknak a végösszegét elosztja azon eggyel növelt mandátumok számával, melyek az első szavazatszámláláskor nem lettek betöltve. Az az egész szám, amelyhez az osztás eredményeként jutottak, és kerekítettek, a tagköztársasági választási szám. Ezen az alapon utalnak ki minden politikai pártnak annyi mandátumot, ahányszor az egyes politikai pártokra leadott szavazatok maradék száma osztható. a köztársasági választási számmal. (4) Ha valamennyi mandátum nem lett elfoglalva ily módon, a Szlovákiai Választási Bizottság a fennmaradó mandátumokat fokozatosan kiutalja azoknak a pártoknak, amelyek érvényes jelöltlistákat adtak le, és amelyek az osztás legna.gyobb maradékával rendelkeznek. Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a politikai párt kevesebb jelöltet jelentett be, mint ahány mandátum jut rá. A maradékok egyenlőségénél a mandátumot annak a pártnak kell juttatni, amely a második szavazatszámlálásban a szavazatok nagyobb maradékával rendelkezik. Ha a szavazatoknak ezek a maradékai is egyenlőek, a mandátumot annak a pártnak kell juttatni, amely a Szlovák Köztársaságban több szavazatot kapott, s ha a szavazatok száma egyenlő, sorshúzással kell dönteni. (5) Ha ezen a módon eggyel több mandátum lett elfoglalva, mint ahány elfoglalható volt, a többletmandátumot az a párt veszíti el, amely a második szavazatszámlálásban az osztás legkisebb maradékával rendelkezett. Egyenlő maradéknál a választókerületekben nyert szavazatok kisebb száma a döntő, s ha a szavazatok száma még így is egyenlő, sorshúzás dönt. (6) Az egyes politikai pártokon belül a pártnak juttatott mandátumokat a jelöltek azon sorrendjük szerint kapják, amelyben a második szavazatszámlálásra szolgáló jelöltlistán szerepelnek. Azok a jelöltek, akik nem jutottak mandátumhoz sem az első, sem pedig a második szavazatszámlálásban, pótképviselőkké válnak. 45. § A SZLOVÁKIAI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZÖKÖNYVE ÉS A VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEINEK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA (1)Az első és a második szavazatszámlálás befejezése után a Szlovákiai Választási Bizottság a választások eredményeiről jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnök és a bizottság többi tagja is aláír. (2) A választások eredményéről szóló jegyzőkönyvben meg kell említeni a)"a választópolgárok névjegyzékébe felvett személyek létszámát; b) azon választópolgárok létszámát, akik megkapták a borítékokat; c) minden egyes jelöltlistára leadott érvényes szavazatok számát; d) azon jelöltek nevét, akiket az egyes jelöltlistákról az első szavazatszámlálásban választottak meg, az elsőbbségi szavazás eredményeivel együtt, a második szavazatszámlálásban megválasztott jelöltek nevét, valamint azon jelöltek nevét, akik pótképviselőkké váltak. (3) A Szlovákiai Választási Bizottság a választások teljes eredményét nyilvánosságra hozza a választások eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírása után, mégpedig az egyes választókerületek szerint. Nyilvánosságra hozhat részeredményeket is, amelyekben a második bekezdés a), b) és c) pontjában említett adatokat hozza nyilvánosságra. 46. § BIZONYLAT A MEGVÁLASZTÁSRÓL A Szlovákiai Válasz^si Bizottság a képviselővé megválasztott jelölteknek bizonylatot ad ki megválasztásukról. 47. § VÁLASZTÁSI PANASZ (1)A megválasztásról szóló bizonylat kiadása ellen panasszal élhet minden olyan állampolgár, aki azon szavazókör választópolgárainak névjegyzékében szerepel, amelyben a képviselőt megválasztották, továbbá minden egyes párt, amely az illetékes választókerületben jelöltlistát nyújtott be. A panaszt meg kell indokolni. A panaszt írásban kell beadni a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságára, legkésőbb tíz nappal a választási eredmények nyilvánosságra hozatala után. (2) A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a panaszt tíz napon belül megtárgyalja egy elnökből és két bírából álló tanácsban. A Polgári Perrendtartásnak a más szervek döntései felülvizsgálatáról szóló rendelkezéseit megfelelő módon alkalmazza. (3) A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának a panaszról szóló határozata ellen nincs helye a fellebbezésnek. (4) A Szlovák Köztársasági Legfelsőbb Bírósága a határozatába foglalt állásfoglalását megküldi a Szlovák Nemzeti Tanácsnak! 48. § INTÉZKEDÉSEK TÖRVÉNYSÉRTÉS ESETÉN Ha valamely választókerületben megsértették ezt a törvényt, a Szlovák Nemzeti Tanács legkésőbb a választások eredményeinek kihirdetését követő egy héten belül megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a választásokat utólagosan, ismételten végrehajtsák, miközben a határidőket megfelelő módon rövidíteni lehet. 49. § PÓTKÉPVISELŐK (1)Ha megüresedik a mandátum, ugyanazon párt pótképviselője tölti be, mégpedig abban a sorrendben, amelyben azon választókerületben szerepelt jelöltlistán, amelyben jelölték, indították azt a képviselőt, akinek a mandátuma megüresedett. Ha nincs ilyen jelölt úgy ennek a pártnak pótképviselője foglalja el a mandátumot azon sorrend szerint, amelyben a második szavazatszámlálás jelöltlistáján szerepelt. (2) Ha ugyanazon pártnak nincs pótképviselője a mandátum a megbízatási időszak végéig elfoglalatlan marad. (3) A pótképviselő hivatalba lépését a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a képviselő tisztség megüresedését követő 15 napon belül hirdeti ki. A pótképviselőnek bizonylatot adnak arról, hogy képviselővé vált és mely naptól. 8. RÉSZ A választásokat biztosító intézkedések 50. § SEGÉDESZKÖZÖK (1) Valamennyi segédeszközt, főként a szavazóhelyiségeket és felszerelésüket, valamint a segéderőket is azok a helyi nemzeti bizottságok biztosítják a szavazóköri választási bizottságoknak, amelyek területén létre lettek hozva. (2) A járási albizottságok számára minden segédeszközt a járási nemzeti bizottság, a kerületi választási bizottságok számára pedig a kerületi nemzeti bizottság biztosít. 51. § SZERVEK ÉS SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (1)Az államigazgatás valamennyi sze.ve, és minden állami, szövetkezeti és más szervezet köteles együttműködni e törvény végrehajtásában. (2) A nyomdai tevékenységgel foglalkozó szervezetek, illetve személyek az e törvény szerinti feladatokat ellátó szervek kérésére kötelesek biztosítani azt, hogy a jelöltlisták, igazolólapok, választóigazolványok és az egyéb szükséges okmányok időben és rendesen sokszorosítva legyenek. 52. § A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK JOGAI A választási bizottság tagja tisztségének gyakorlása tiszteletbeli funkció. A bizottság tagját nem szabad tisztsége gyakorlásáért megrövidíteni a munkaviszonyából vagy más hasonló viszonyából eredő jogaiban és jogigényeiben. Főként jogigénye van munkabérmegtérítéses szabad időre. 53. § A JELÖLTEK JOGAI (1) A jelöltnek joga van arra, hogy a jelöltlista bejegyzését követő naptól a szavazást megelőző nap végéig szabad időt kapjon attól, akivel munkaviszonyban vagy más hasonló viszonyban áll (a továbbiakban munkáltató). (2) Elmaradt keresetét a munkáltatója téríti meg neki, amennyiben ezt a jelölt kéri. (3) A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy az a politikai párt, melynek jelöltlistáján a jelölt szerepel, megtérítse számára azt, amit ő a jelöltnek elmaradt jövedelemként kifizetett. (4) Annak a jelöltnek, aki nincs munkaviszonyban, illetve más hasonló viszonyban, az a politikai párt téríti meg elmaradt keresetét, melynek jelöltlistáján szerepel. (5) A jelöltek elmaradt keresetét úgy számítják ki, mint a választási bizottság tagjainak elmaradt keresetét. ~ (6) Az a körülmény, hogy valaki jelölt, nem mehet a munkaviszonya vagy más hasonló viszonya rovására. Az első bekezdés szerinti szabad időt munkavégzésnek kell tekinteni. 54. S A VÁLASZTÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK FEDEZÉSE (1) A Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásokkal kapcsolatos költségeket a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből fedezik. Ha a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Szövetségi Gyűlésbe egyidejűleg történnek a választások, a költségek fedezésének módját a Szlovák Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság illetékes szerveinek megállapodása után állapítják meg. (2) A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a képviselők megválasztásának a Szlovák Nemzeti Tanács általi hitelesítése után bejelenti a Szlovák Köztársaság Pénz-, Ár- és Bérügyi Minisztériumának az egyes politikai pártokra leadott érvényes szavazatok számát. Annak a politikai pártnak, amely a választások során a Szlovák Köztársaságban a leadott érvényes szavazatoknak több mint 2 százalékát szerezte meg, minden leadott szavazatért 10 koronát megtérítenek a köztársaság állami költségvetéséből. 9. RESZ Átmeneti és zárórendelkezések 55. § FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK (1) A Szlovák Köztársaság Belügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma a) állapítja meg a részleteket a nemzeti bizottságok utóbbi feladatairól 1) a szavazókörök létrehozása; 2) a választók névjegyzékeinek összeállítása; 3) a választóigazolványok kiállítása; 4) a szavazóhelyiségek biztosítása és felszerelése; 5) a szavazólapok és más választási okmányok megőrzése; b) indítványozza a Szlovákiai Választási Bizottságnak a választási nyomtatványok mintáit és biztosítja sokszorosításukat; c) részletesebben szabályozhatja az államigazgatási szervek együttműködését (51. paragrafus 1. bek.) adott hitelességének ellenőrzését (17. paragrafus 1. bek.). (2) Ha a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Szövetségi Gyűlésbe egyidejűleg történnek a választások, a Szlovák Köztársaság Belügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma az első bekezdés szerinti feladatokat a Szövetségi Belügyminisztériummal együttműködésben iátja el. (3) A Szlovák Statisztikai Hivatal a Szlovák Köztársaság Belügyi és Környezetvédelmi Minisztériumával való megállapodás után és a Szövetségi Statisztikai Hivatallal együttműködésben módszertanilag szabályozza a szavazás eredményeinek feldolgozását. 56. § E törvény hatályba lépése előtt az illetékes államigazgatási szervek által végrehajtása előkészítésének érdekében tett intézkedésekre úgy kell tekinteni, mint ha már a törvény hatályba lépése után lettek volna végrehajtva, amennyiben nem állnak ellentétben a törvénnyel. 57. § MEGSZÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK Érvényét veszti a Szlovák Nemzeti Tanács 55/1971. Tt. számú törvénye a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásokról. 58. § A TÖRVÉNY HATÁLYA Ez a törvény a kihirdetésével lép hatályba. Előrehaladás a legtöbb területen (Folytatás az 1. oldalról) a NATO és a Varsói Szerződés számára egyaránt 700-750 ezer katona fenntartását javasolta KözépEurópában, ezen belül a Szovjetunió és az USA 195 ezer vagy 225 ezer katonával rendelkezne. A német kérdést ís alaposan megvitatták a szovjet-amerikai tárgyalásokon. Baker -már korábban utalt rá, hogy az USA 40 évig a két német állam egyesítésére törekedett, s továbbra is ez a célja. Hangoztatta, hogy ennek a folyamatnak a környező országok érdekeit szem előtt tartva kell végbemennie. Az USA nem támogatja a semleges Németország gondolatát, viszont nem zárja ki, hogy az új Németország amolyan társult tagja legyen a NATO-nak. Sevardnadze ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a kérdést fokozatosan kell megoldani, s a Szovjetunió szerint ehhez megfelelő alap Hans Modrow keletnémet kormányfő ésszerű terve. Alapvető jelentősége van a jelenlegi európai határok megőrzésének - hangoztatta Sevardnadze. James Baker Moszkvában szombaton, még mielőtt Szófiába utazott volna, beszédet mondott a szovjet parlament külügyi bizottságában. Többek között kiemelte, hogy az Egyesült Államok a természetellenes európai megosztottság felszámolása során együtt kíván működni a Szovjetunióval és a többi országgal. Parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva egyebek mellett elmondta, az USA sosem ismerte el a három balti köztársaság Szovjetunióhoz csatolását. James Baker Szófiában Petar Mladenov államfővel, Andrej Lukanov miniszterelnökkel és Alekszandr Lilovval, a BKP legfelsőbb tanácsának elnökével folytatott tárgyalásokat és találkozott a Demokratikus Erők Szövetségének elnökével, Zselju Zselevvel is. Bakert Szófiában hangos antikommunista tüntetés fogadta. Bojko Dimitrov külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva elmondta, a bolgár-amerikai tárgyalásokon nem születtek semmilyen konkrét megállapodások, viszont mélyreható eszmecserét folytattak a két ország jövőbeni együttműködéséről. Az amerikai politikus Sergiu Celac román külügyminiszter meghívására vasárnap tett látogatást Bukarestben. Itt is a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Ion Iliescuval, Elutazott hazánkból Mose Arensz ÚJ korszak kezdődött (ČSTK) - Mose Arensz szombaton befejezte háromnapos csehszlovákiai látogatását. A prágai repülőtéren a vendéget Véra Bartošková külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több más képviselője búcsúztatta. A látogatásról közös közleményt adtak ki, amely egyebek között megállapítja: Itt-tartózkodása során a tel-avivi diplomácia vezetőjét fogadta Václav Havel köztársasági elnök. Megbeszélésükön áttekintették a jelenlegi nemzetközi, ezen belül a közel-keleti helyzetet is. A kétoldalú viszonyról szólva a diplomáciai kapcsolatok megújítását a józan ész győzelmének és egy új korszak kezdetének nevezték. A csehszlovák és az izraeli külügyminiszter a tárgyalások során eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a Közel-Keleten végbemenő jelenlegi változásokról. Részletesen foglalkoztak a két ország közötti kapcsolatokkal és fejlesztésük lehetőségeivel. A két állam kormányának megbízásából a látogatás során Jirí Dienstbier és Mose Arensz aláírta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Izrael Állam közötti diplomáciai kapcsolatok felújításáról szóló megállapodást, amely azonnali hatállyal érvénybe lépett. Ezenkívül memorandumot írtak alá a kulturális, oktatási és tudományügyi együttműködésről. A két ország diplomáciájának vezetője a továbbiakban áttekintette a csehszlovák-izraeli kapcsolatok teljes normalizálása felé vezető utakat is. Szorgalmazták a gazdasági, politikai, kulturális, oktatási, tudományügyi, egészségügyi, mezőgazdasági, idegenforgalmi és testnevelési, valamint egyéb területeken való együttműködés bővítését. Hangsúlyozták, hogy erre vonatkozóan fokozatosan megállapodásokat kell aláírni. A külügyminiszterek síkraszálltak a két ország állampolgárainak, állami és más intézményeinek természetes demokratikus kontaktusait gátló akadályok mielőbbi áthidalása mellett. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása végén Mose Arensz elismerését és köszönetét tolmácsolta azért a fogadtatásért, amelyben feleségével és kíséretével együtt részesült. Hazánk külügyminiszterét izraeli látogatásra hívta meg. a Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának elnökével, Petre Roman miniszterelnökkel, az amerikai nagykövetség épületében fogadta az ellenzéki pártok, a diák- és szakszervezetek, valamint az egyházak képviselőit. Elutazása előtt folytatott megbeszélést Tőkés László református lelkésszel, aki a találkozó miatt szakította meg magyarországi jószolgálati körútját. Baker Bukarestből Ottawába utazott, ahol részt vesz a „tiszta égboltról" szóló összeurópai fórumon (vasárnap elindult a kanadai fővárosba Eduard Sevardnadze is).