Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám, szombat

Megújult az SZSZK törvényhozó testülete (Folytatás az 1. oldalról) lót (145. sz. választókerület, Király­helmec) a Független Magyar Kezde­ményezés, illetve a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, Hammerlik Rudolfot (20. sz. választókerület, Galánta) pedig a Kereszténydemokrata Moz­galom jelölte. A képviselők letették az esküt, majd Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke emelke­dett szólásra. - 1968-at és 1989-et a demokrá­cia, a humanizmus, a szabadság és a szuverenitás eszméje kapcsolja össze - mondotta. Értékelte, hogy az SZNT számot vet a múlttal. Hangsúlyozta: napjaink fontos fela­data a képviselő-testületek tekinté­lyének növelése. Az egyes testüle­tek megújítása törvényszerű és szükséges munkájuk további javítá­sa érdekében. Az átalakítás során azonban nem szabad megengedni, hogy a demokratizálódási folyamat boszorkányüldözéssé váljon. Aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes munkahelyeken romlik a munkaer­kölcs, és nem teljesítik a gazdasági szerződéseket. Legszebb elhatáro­zásaink és terveink sem valósulhat­nak meg, ha nem lesz elegendő gabona, tej, hús és közszükségleti cikk - hangsúlyozta. S a köztársasá­gok viszonyában ki kell küszöbölni a deformációkat, és meg kell erősí­teni a demokratikus alapelveket. Milan Čič, az SZSZK kormányá­nak elnöke felszólalásában három csoportba osztotta a kormány alap­vető feladatait. Az elsőbe a politikai rendszer megváltoztatása, a de­mokrácia, a humanizmus, a szociá­lis igazságosság és a törvényesség elvein alapuló rendszer megterem­tése tartozik. Sajnálattal állapította meg, hogy az időhiány miatt nem­egyszer problémák merülnek fel, a köztársasági kormányoknak nem nyílik lehetőségük arra, hogy kellő időelőnnyel kapcsolódjanak be a je­lentős országos törvények koncep­ciójának kidolgozásába. A második csoportba a direktív gazdaságirányí­tásról a piacgazdálkodásra való át­térést sorolta. Kialakultak az elkép­zelések a szlovák gazdaság fő irányzatainak távlati fejlesztéséről is. Korszerű gazdaságot kell kiépíte­nünk, melynek alapját a tulajdonfor­. mák egyenrangúsítása és a racioná­lisan működő piac képezi majd. Mi­lan Čič rámutatott, hogy a fegyver­gyártás korlátozása, valamint a gép­ipari kivitel csökkenése szükséges­sé teszi számos szlovákiai vállalat termelési programjának megváltoz­tatását. Ez közvetlenül mintegy 70 ezer dolgozót érint. A harmadik fon­tos kérdéskörnek a környezetvédel­met minősítette. Rámutatott, hogy a múltban olyan problémák gyülem­lettek fel, amelyeket csak nagy öko­lógiai beruházásokkal, a technológi­ák gyors innoválásával esetleg az energetikai fűtőanyagok megváltoz­tatásával oldhatunk meg. Köszönetet mondott azért, hogy az állampolgárok bizalommal van­nak a kormány iránt, de rámutatott, hogy vannak dolgok, amelyek aka­dályozzák a kormányt céljai elérésé­ben. Tanúi lehetünk, hogy gyakran nem is mindig indokoltan nyomást gyakorolnak a vállalatok, szövetke­zetek vezetőire és általában a veze­tésre. Ennek messzemenő követ­kezményei vannak, mivel az elége­detlenség zavarja a termelési folya­matot, az emberek elvesztik munka­kedvüket, és végeredményben csökken a termelés. A gazdaságban és a politikában a bírált jelenségek kiküszöbölése gyakran jelentős ki­adásokkal jár, ennek ellenére sokan azonnali prémiumokat, fizetéseme­léseket, a szabadságok meghosz­szabbítását követelik. A kormány az egyes üzemekben nem tudja megol­dani ezeket a problémákat, ezért az új szakszervezeteknek és a veze­tőknek nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a megoldás érdekében. Az ökológiai problémákkal kapcsolat­ban rámutatott, hogy nem a követ­kezményeket, hanem az okokat kell kiküszöbölni. Ezen a téren is gyak­ran bűvös kör alakul ki, mivel ellent­mondás keletkezik a társadalmi ér­dekek között. így például azt állítják, hogy a bősi erőmű veszélyezteti a vizet, a talajt, az állat- és növény­világot. Arról már kevesebben be­szélnek, hogy 5 millió tonna szenet takarítanánk meg, amelyet ha elé­getünk arzénnal szennyeződik a le­vegő. Milan Čič figyelmeztetett arra, ha a kormány nem összpontosíthat­ja figyelmét az új gazdaság- és szo­ciálpolitika elveinek érvényesítésé­re, a koncepciózus munkára, éles konfliktusok keletkezhetnek, ve­szélybe kerülhet a társadalom lét­biztonsága és az állampolgárok életszínvonala. A miniszterelnök beszéde után a képviselők kérdései következtek, összesen 27-en mondták el észre­vételeiket, javaslataikat. Ezután az SZNT átalakításával összefüggésben új alelnököt válasz­tottak Zászlós Gábor személyében, aki egyúttal elnöke lett a nemzeti bizottságokkal és a nemzetiségek kérdéseivel foglalkozó bizottságnak. A mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság elnökévé Štefan Ivánkát, a szociális és egészségügyi bizott­ság elnökévé pedig Ivan Hudecot választották meg. A napirendnek megfelelően Ladi­slav Košťa igazságügyi miniszter törvénytervezetet terjesztett elő, amely szabályozza az amnesztiát olyan szabálysértések esetében, amelyeknek megtárgyalása az SZSZK szerveinek hatáskörébe tar­tozik. Ezután a képviselők egyetértés­sel tudojnásul vették az 1988. már­cius 25-i rendőri beavatkozást vizs­gáló bizottság előzetes jelentését, majd megszavazták két hivatásos bíró felmentését, illetve 14 új bíró kinevezését. A kormány tagjai válaszoltak a képviselők néhány kérdésére, a többire a meghatározott időn belül írásban adnak választ. Az SZNT Elnökségének tevé­kenységéről előterjesztett jelentés jóváhagyásával véget ért a Szlovák Nemzeti Tanács 21. ülése. -r­Az SZNT új alelnökének életrajza Zászlós Gábor 1951. április 7-én Po­zsonyban született. Munkáscsaládból származik. A Modra-Harmóniai Erdészeti Szakmunkásképző Intézet elvégzése után 1968 és 1970 között erdőgazdasági segédmunkásként dolgozott. A pozsonyi magyar tannyelvű középiskolában érett­ségizett, majd a prágai Károly Egyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát. A dunaszerdahelyi Jednota fogyasztási szövetkezet jogi osztályára került. Ké­sőbb az osztály vezetője lett. 1981-től vállalati jogászként a mezőgazdagágban dolgozott. Január 12-e óta az SZNT kép­viselője. Zászlós Gábor, a Szlovák Nemzeti Tanács új alelnöke magyar nemzetiségű, pártonkívüli. Külügyminiszterünk Párizsba utazott (ČSTK) - Jirí Dienstbier külügy­miniszter tegnap délután Párizsba utazott, hogy részt vegyen a Kelet­európai demokratikus forradalmak - ígéretek és kockázatok címmel Leurent Fabius, a francia parlament elnöke által rendezett kollokviumon. Külügyminiszterünk Párizsból a kanadai Ottawába utazik. Itt részt vesz a „Nyitott égbolt" kezdemé­nyezésről tartandó nemzetközi kon­ferencia megnyitóján. Új államvédelmi tanács (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök felmentette államvédelmi tanácsbeli tagsága alól Ladislav Adamecet, Karel Urbáneket, Ignác Janákot, Jaromír Žákot, František Pincét és Rudolf Hegembartot. A testület új elnökévé Marián Čal­fát, alelnökévé Valtr Komáreket, tagjaivá pedig Vladimír Dlouhýt, Petr Pithartot, Milan Čičet, Jirí Dienstbiert, Richard Sachehrt és Jiŕí Kŕižant nevezte ki. Miroslav Vacek továbbra is az Államvédelmi Tanács tagja marad. Még nincs diákparlament (ČSTK) - Felsőoktatási intézmé­nyeink képviselői tegnap a pozsonyi Komenský Egyetem nagytermében áttekintették a Csehszlovák Diák­parlament létrehozásával összefüg­gő kérdéseket. A diákmozgalmat legmagasabb szinten képviselő szerv mindenekelőtt a hallgatók jo­gaival és az egyes karok hatáskörét meghaladó kérdésekkel foglalkozik. A tanácskozás vitája megmutatta, hogy számos kérdésben eltérő véle­mények alakultak ki, és úgyszólván semmi sem konkretizálható. Több kar nem is képviseltette magát, ezért a jelenlevők úgy határoztak, hogy március elsején a Brünni Mezőgaz­dasági Főiskolán ismét találkoznak. Lengyelországnak új címere van (ČSTK) - Varsóban tegnap meg­kezdődött a szejm ülése. A képvise­lők megvitatták Wojciech Jaru­zelski államfő javaslatát az ország címerének, himnuszának és nemze­ti színeinek megváltoztatására, s több törvénytervezet is terítékre került. A parlament jóváhagyta az elnök javaslatát az új címerre, amely vörös pajzson aranykoronás fehér sast ábrázol. A képviselők nem ér­tettek egyet azzal, hogy a korona felett kereszt is legyen. Lech Walesa, a Szolidaritás el­nöke tegnapi gdanski sajtóértekez­letén óva intett attól, hogy a LEMP korábbi monopóliumát most a Szoli­daritás hatalmi monopóliuma váltsa fel, ami - szerinte - az ország egyes vidékein már tapasztalható. Ellenez­te, hogy a helyhatósági választáso­kat megelőző kampány során az állampolgári bizottságok a Szolidari­tás nevét viseljék. Meglepetésnek számított az a kijelentése, amely szerint még nem dőlt el, hogy a Szo­lidaritás a soron következő kong­resszusán ismét megpályázza-e az elnöki tisztséget. Az egyelőre meg nem erősített információk szerint ezt a kongresszust április 19-23-án tar­tanák Gdanskban. Walesa viszont szívesen megpályázza az államfői tisztséget, ha - mint mondotta - a lengyelek erre felkérik. Mongóliában is Beindul a párbeszéd? (ČSTK) - Dzsambin Batmönh legfelsőbb mongol vezető szorgal­mazta a párbeszéd megkezdését az ellenzékkel - jelentette csütörtökön a TASZSZ hozzáfűzve, hogy Bat­mönh ezt még a hét elején mondta. Nyilvánvaló, hogy a mongol vezető a januári ellenzéki tüntetésekre rea­gált. Megfigyelők szerint ez akár olyan jelzésnek is felfogható, hogy Mongóliában is meg fog szűnni az egypártrendszer. JAMES BAKER amerikai külügy­miniszter szombaton Moszkvából Bulgáriába utazik, és még a hét végén látogatást tesz Romániában is. MAGYARORSZÁG ÉS A VATI­KÁN tegnap felújította diplomáciai kapcsolatait, amelyek a második vi­lágháború után szakadtak meg. GÜNTHER MALEUDA, az NDK nemzetgyűlésének elnöke tegnap meghívta az Európa Parlament kép­viselőit, hogy megfigyelőként vegye­nek részt a március 18-ra tervezett parlamenti választásokon - közölte az ADN hírügynökség. CIRIL RIBICSICS, a szlovén kommunisták vezetője levélben tu­datta Milan Pancsevskivel, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége A vizsgálat még folytatódik (ČSTK) - A Szlovák Szocialista Köztársaság Belügy- és Környezet­védelmi Minisztériumának vizsgálati főosztálya közli, hogy beigazolódott a Viliam Šalgovič elhunytával kap­csolatos eredeti megállapítás. A tör­vényszéki boncolás alátámasztotta, hogy halálát fulladás okozta. Idegen személyre utaló nyomot nem talál­tak. A vizsgálat tovább folytatódik. Lezárásáról a közvéleményt tájé­koztatni fogjuk. Felújítottuk a diplomáciai kapcsolatot Izraellel (ČSTK) - Szameh Abdul Fattah, a palesztin állam prágai nagykövete fel­kérte a, Csehszlovák Sajtóirodát, hogy hozza nyilvánosságra az izraeli külügymi­niszter tegnapi sajtóértekezletével kap­csolatos állásfoglalását. Ebben hangsú­lyozza, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet továbbra is a közel-keleti vál­ság, illetve a palesztin kérdés átfogó, igazságos rendezésére fog törekedni. A PFSZ kész tárgyalni az izraeli kor­mánnyal a béke megteremtése és a nem­zetközi Közel-Kelet-konferencia megren­dezése előtt álló akadályok áthidalása céljából. Központi Bizottsága Elnökségének elnökével, hogy pártja a jövőben nem vesz részt a JKSZ szövetségi szerveinek tevékenységében. A le­velet tegnap hozta nyilvánosságra a Borba című napilap. HELMUT KOHL nyugatnémet kancellár csütörtökön Franciaor­szágba látogat, ahol Francois Mitter­rand államfővel tárgyal majd a né­met kérdésről. Ma és vasárnap Mi­hail Gorbacsovval folytat megbeszé­léseket, ezt követően Bonnban talál­kozik Hans Modrow keletnémet kor­mányfővel, s február 24-25-re már Camp Davidban várja őt Bush ame­rikai elnök. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK bi­zottsága javasolja, hogy rendezze­nek környezetvédelmi konferenciát a közép- és kelet-európai országok, valamint a Szovjetunió képviselői­nek részvételével. Erről az Europe hírügynökség tájékoztatott tegnap Brüsszelben. WINDHOEKBAN tegnap az al­kotmányozó nemzetgyűlés jóvá­hagyta Namíbiai új alkotmányát, és ezzel fontos lépést tett afelé, hogy március 21 -én kikiálthassák Namíbia függetlenségét a Dél-afrikai Köztár­saságtól. Az új alaptörvény biztosítja a namíbiai állampolgárok emberi jo­gait, a bírói szervek függetlenségét, ÁTHELYEZIK KLEMENT GOTT­WALDNAK a vyškovi Szabadság téren levő bronzszobrát. Alois Was­serbauer, a vnb alelnöke a Cseh­szlovák Sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy az emlékmű való­színűleg Dédicébe - itt született Gottwald - kerül. (Folytatás az 1. oldalról) szágok egyike, amelyek 1947-ben támogatták Izraelt a palesztinok el­len vívott harcában. Csalódást jelen­tett számunkra, hogy a kezdeti jó kapcsolatok ellenségesekre alakul­tak át, és megszakadtak - mondotta a külügyminiszter. Kérdésekre válaszolva Arensz cáfolta, hogy prágai megbeszélései során fegyverszállításokról is tár­gyalt volna a csehszlovák féllel. A továbbiakban utalt arra: a cseh­szlovák kollégájával tartott tanács­kozás során arról sem tárgyaltak, hogy Csehszlovákia közvetítsen a közel-keleti konfliktusok rendezé­sében. Ezzel összefüggésben meg­jegyezte, hogy Izrael hajlandó tár­gyalásokat kezdeni a palesztinok törvényes képviselőivel. Kiemelte, hogy az Izraelben élő mintegy 700 ezer arabnak joga van részt venni a közelgő választásokon, valamint arra is emlékeztetett, hogy a palesz­tinok a parlamentben is képviseltetik magukat. Azt is megerősítette, hogy Prágában nem találkozott a palesz­tin állam csehszlovákiai nagyköve­tével. Cáfolta az arról szóló híreszte­léseket, hogy a Szovjetunióból és a kelet-európai országokból Izraelbe érkező zsidó emigránsokat az Izrael által ellenőrzött palesztin területeken helyeznék el. A sajtó képviselői külügyminiszte­rünknek is tettek fel kérdéseket. Az újságírók egyebek között aziránt ér­deklődtek, hogy a csehszlovák-izra­eli diplomáciai kapcsolatok felújítása vajon nem bonyolítja-e a csehszlo­vák-arab viszonyt. Válaszában em­lékeztetett a prágai palesztin nagy­követ véleményére, mely szerint a csehszlovák-izraeli kapcsolatok elősegíthetik a bonyolult közel-keleti helyzet rendezését. A továbbiakban Jirí Dienstbier szorgalmazta a két ország közötti gazdasági együttmű­ködés fellendítését. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról tartott moszk­vai tanácskozás eredményeit, a kö­vetkezőket válaszolta: a fő akadályt, ami miatt nem született megállapo­dás, a különféle belső szociális és humanitárius problémák jelentik. - Stratégiai vagy politikai akadályok nincsenek - tette hozzá. - A Szov­jetunió nem tudja elhelyezni a visz­szatérő katonákat, az országban nincsenek lakások a hazánkban ál­lomásozó szovjet tisztek számára, ezért a szovjet fél azt szorgalmazza, hogy a csapatok kivonása ne feje­ződjék be az általunk előterjesztett időpontig, tehát 1990 végéig. Az izraeli külügyminisztert Václav Havel köztársasági elnök is fogadta. A találkozón Mose Arensz állam­főnknek átadta Herzog elnök izraeli látogatásra szóló meghívását. Vác­lav Havel a tárgyalás során egyebek között arról szólt, hogy a zsidóság milyen szerepet játszott országunk életében. A továbbiakban a felek a közel-keleti helyzettel is foglalkoz­tak. A vendég hangsúlyozta, hogy az izraeli nép nagyra értékeli Cseh­szlovákiának a térség békéjének megteremtésére irányuló erőfeszíté­seit. Bukaresti tudósítónk telexjelentése A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának alakuló ülése HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számunk 2. oldalán A Forum­ban ismét Nyílt Fórum című cikkben a nyomda hibájából elírás történt. A cikk utolsó bekezdésének első mondata he­lyesen így hangzik: Vasárnap délután 15 órakor újra a pozsonyi Forum szálló kong­resszusi termében találkoznak mindazok, akik hajlandóak az együttgondolkodásra szellemi életünk jövőjéről. Olvasóink és a szerző szíves elnézését kérjük. Bukarestben pénteken megtartot­ta alakuló ülését a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa. Az összes ro­mániai politikai párt és szervezet február 1-i megegyezése alapján a május 20-ra kiírt választásokig ez lesz az ország legmagasabb tör­vényhozási és állami szerve. Gya­korlatilag a parlament szerepét fogja betölteni, s mintegy 180 tagja lesz. Az említett kerekaszt^l-megegyezés alapján a tanácsot a forradalom ak­tív résztvevői, a tudományos és kul­turális élet elismert egyéniségei, munkások, földművesek, értelmisé­giek, fiatalok, diákok, a nemzeti ki­sebbségek és a megyék, valamint a politikai pártok és szervezetek képviselői alkotják. Képviselve van a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség is. A tegnapi ülésre a román parla­ment épületében került sor. Megnyi­tó beszédet Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának el­nöke mondott. Utána felolvasták az új tanács működési alapszabályzat­tervezetét, valamint a kormány je­lentését az ország jelenlegi gazda­sági helyzetéről. Ezután megkezdő­dött a vita, amely azonban nemcsak az említett problémákat érintette, de sok más dolgot is, s lapzártakor még mindig folyamatban volt. A hírek szerint arról is szó van, hogy még ezen az ülésen megválasztják a ta­nács vezetőségét. Nem kevesebbről folyik itt a vita, mint arról, hogy a megválasztandó tanácselnök gya­korlatilag az államelnöki tisztséget fogja ellátni, tehát nagy hatalom fog összpontosulni a kezében. A legna­gyobb esélyes Ion Iliescu, de az sincs kizárva, hogy végül is más kompromisszumos megoldás fog születni. A tanácskozás zárt ajtók mögött folyt, s az újságíróknak hiva­talosan csak annyit árultak el: tekin­tettel arra, hogy addig 35 politikai pártot és 10 nemzetiségi szerveze­tet jegyeztek be a bukaresti bírósá­gon, ki fog kelleni bővíteni az ideig­lenes tanácsot. Erről is vita folyt, hogy az új képviselők milyen stá­tuszt kapjanak. A nap folyamán benyújtotta le­mondását a Szabad Román Televí­zió forradalom utáni első elnöke, Aurel Dragos Munteanu, akit az el­lenzék az utóbbi hetekben egyre erőteljesebben azzal vádolt, hogy a televízió részrehajló, s kiszolgálja a Nemzeti Megmentési Frontot. Néhány napos részleges nyuga­lom után a hét második felében Erdélyben újra fellángolt a román -magyar vita az iskolák szétválasz­tásáról, pontosabban a nagy múltú magyar iskolák régi jogaikba való visszahelyezéséről. A román sajtó, az értelmiség és a közvélemény egy része bírálja ezt a kezdeményezést, minisztériumi döntést, mint a ma­gyarok „szeparatizmusát". Maros­vásárhelyen és más erdélyi váro­sokban is az elmúlt napokban az intézkedés mellett és ellene is több. tüntetés zajlott le, s a hangulat sok helyen továbbra is eléggé feszült. Komolyabb incidensekre azonban a hírek szerint sehol sem került sor, csupán éles viták vannak. KOKES JÁNOS BUKAREST ÚJ SZÚ 2 1990. II. 10. A PFSZ kész tárgyalni

Next

/
Oldalképek
Tartalom