Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-27 / 49. szám, kedd

FONTOS TÖRVÉNYJAVASLATOKAT VITATOTT MEG A SZÖVETSÉGI KORMÁNY A gyülekezési jog nem korlátozható Csehszlovák-szovjet csúcstalálkozó Moszkvában (ČSTK) - A szövetségi kormány tegnapi ülésén áttekintette és jóváhagyta a gyülekezési jogról szóló törvény javaslatát. Az Állampolgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségkormányával összhangban a dokumentumtervezet abból indul ki, hogy a gyülekezési jog érvényesítése semmilyen módon nem korlátozható és hogy az ezen elv alóli kivételeket - melyek például a nemzetbiztonság, a közrend vagy más személyek jogainak és szabadságjogainak védelme érdekében szükségesek - törvényben kell rögzíteni. Érvényesül az elv: Ami nem tiltott, az szabad. A törvénnyel összefüggésben semmilyen más előírást nem adnak ki. A testület foglalkozott az egyesülési jogokat szabályozó törvény javaslatával is. A dokumentumtervezet szabályozza a különféle szervezetek, egyesületek létrejöttét, hasonlóan mint a szakszervezetek megalapítását. Abból indul ki, hogy e jog érvényesítéséhez nem kell állami szerv engedélye. A javaslat értelmében senkit sem szabad kényszeríteni arra, hogy bárminemű egyesület tagja legyen, viszont bántódásnak sem szabad érni, ha tagja valamilyen szervezetnek, részt vesz tevékenységében vagy támogatja, illetve kívül helyezkedik rajta. A törvény véget vet a meglevő egyesületek eddigi monopolhelyzetének. A szövetségi kormány tegnapi tanácskozásán ugyancsak áttekintette a petíciós jogot szabályozó törvényt. Ennek értelmében minden személynek joga van egyénileg vagy kollektíven kérelemmel, javaslattal, panasszal fordulni az állami szervekhez köz- vagy egyéb olyan ügyekben, amelyek intézése ezeknek a szerveknek a hatáskörébe tartozik. A kabinet ülésének napirendjén a sajtóra és a többi tömegtájékoztató eszközre vonatkozó intézkedéseket tartalmazó törvény javaslata is szerepelt. A csehszlovák állampolgárság felvételével és elvesztésével kapcsolatos némely kérdésről szóló törvény tervezete hatályon kívül helyezi az állampolgárság megvonásáról hozott eddigi döntéseket. (Folytatás az 1. oldalról) csapatok kivonásáról Csehszlovákia területéről. A két delegáció kb. egy órán át tartó megbeszélései után a nagy Kreml Palota Katalin terméből az államfők átvonultak a Vörös Szalonba, ahol aláírásra előkészítették a dokumentumokat. A tévékamerák és a fényképezőgépek „össztüzében" írták alá az egyoldalas nyilatkozatot, melynek szövegében a tárgyalások során állapodtak meg. A delegációk jelenlévő tagjai tapssal köszöntötték az eseményt. Ugyanilyen ünneplés illette meg a csapatkivonási megállapodás aláírását. A két kormány közti megállapodást - amely az utóbbi hetek intenzív tárgyalásainak eredménye - csütörtökön Prágában parafálták. A szovjet egységek szakaszos kivonását feltételezi, a harci alakulatok döntő része május végéig távozik, az egységek legnagyobb része ez év végéig, a többi katona pedig 1991 első felében. Václav Havel és Mihail Gorbacsov - előbb nagyon szűk körben, majd a küldöttségek élén - tegnap összesen több mint négy órán át tárgyalt. A dokumentumok aláírása A nemzeti egyetértés kormányának nyilatkozata az 1948-as februári események 42. évfordulója alkalmából (ČSTK) - A második világháború végén a csehek és szlovákok új utakon indultak el. Népibb, igazságosabb államot akartak, amely szavatolta volna a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát, olyan államot, amelyben megtestesültek volna T. G. Masaryk első köztársasági elnöknek s a hazai és külföldi ellenállás résztvevőinek humánus eszméi. Akkor megvoltak a feltételeink ahhoz, hogy a különféle politikai áramlatok elfogadható együttműködést alakítsanak ki egymással, és demokratikus társadalmat hozzunk létre. Áthidaltuk a háború utáni nehézségeket, s előkészületeket tettünk hazánk társadalmi és gazdasági felemelkedésére. Az 1948. évi februári kormányválság során a kommunisták alkotmányellenes eszközöket is alkalmaztak. Fegyveres nyomással érvényesítették saját elképzelésüket. Ezzel szélesre nyitották a kaput a sztálinista totalitárius erőszak előtt, amelynek hordozóivá váltak. Idegen mintára további államosításokat hajtottak végre, bürokratizálták a gazdaságot, s erőszakkal kollektivizálták a mezőgazdaságot. Volt szövetségeseik és végül saját vezetőik ellen kirakatpereket rendeztek. A rendőri hatalom mindenható önkénnyé vált. Külpolitikánk is egyoldalúan deformálódott. Visszaéltek népünk egy részének eszméivel és jogos vágyaival. Az embereket éppen ezen eszmék és vágyak nevében vezették félre, csapták be. Az idegen intervenció és segítői erőszakkal ismét mindent visszaElítélünk minden nacionalista megnyilvánulást (Folytatás az 1. oldalról) ge felhívja a szövetség minden tagját és minden jóérzésű csehszlovák állampolgárt, hogy a cseh és a szlovák nemzet demokratikus erőivel karöltve erősítse hazánk egységét, ítéljen el minden szélsőséges, nacionalista megnyilvánulást és zárkózzon el mindennemű provokációtól. Küzdjenek a történelemből oly jól ismert megnyilvánulások ellen, amelyeknek lényegük az, hogy a valós gondokról, feladatokról nemzeti ellentétek szításával tereljék el a figyelmet. Meggyőződéssel támogatjuk a megújult Szövetségi Gyűlést, a Szlovák Nemzeti Tanácsot, a nemzeti megegyezés kormányát abbeli törekvésükben, hogy hazánkat a modern jogállamok közé akarják emelni. Teljes erőnkkel támogatjuk a valós föderáció megteremtését, és visszautasítunk minden olyan megnyilvánulást, amely Csehszlovákia egészének a megbontására irányul. Azzal a meggyőződéssel hívunk fel mindenkit a közös cselekvésre és gondolkodásra, a becsületes munkára, hogy hazánkban csak ilyen módon érhetjük el a november 17-e által elindított forradalomjtéljait, csak így juthatunk el az emberi jogok kiteljesedéséhez, amelyek a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok békés együttélését eredményezik. A Csemadok KB Elnöksége Járási Csemadok-konferencia Léván A hét végén tartották meg Léván a Csemadok járási konferenciáját, melyen a 90 ezer tagot 120 küldött képviselte. Mivel az Együttélés politikai mozgalom programjának kiindulópontja a nemzeti kisebbségek összefogása, szükségesnek tartják, hogy az alapszervezetek, a tagság messzemenően támogassa a mozgalmat. Az elmúlt években nemzeti kisebbségi életünk számos területe, de különösen a csehszlovákiai magyar oktatásügy már csaknem gyógyíthatatlan sérülést szenvedett. Ebben a tervszerű visszafejlesztésben a járás magyarságát is súlyos kár érte, hiszen 32 iskolát szüntettek meg, nem beszélve a lévai óvónőképző magyar tagozatáról. Szükségesnek tartják, hogy valamennyi alapszervezet tartson szoros- kapcsolatot a pedagógusok szövetségével és munkája során támogassa azt. Az iskolák újbóli megnyitása, önállósítása és megszervezése az óvodáktól kezdve a Jókai Mór Egyetemig bezárólag feltétlenül megkívánja, hogy a szövetségi kormányban ügyeink intézésére magyar nemzetiségű miniszter kapjon megbízást, létrejöjjön a forradalmi napokban megígért nemzetiségi minisztérium. Fontosnak tartják, hogy létrejöjjön a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló olyan törvény, amely nemcsak kinyilvánítja és biztosítja a kollektív és egyéni nemzetiségi jogokat, hanem kirekeszti a többség általi úgynevezett „leszavazhatóságot" is. Szükségesnek tartják, hogy a Csemadok-alapszervezetek méltó helyiségekhez jussanak, a lévai járási székházat pedig felújítsák. Az elnök dr. Zoller Mihály lett, társelnökök: Horváth Géza és Kajtor Pál, ügyvezető alelnök: Ábel Gábor. A konferencián jelen volt Neszméri Sándor, a Csemadok KB vezető titkára. -Irzökkentettek a régi kerékvágásba 1968-ban is, amikor remény született a totalitárius fennhatóság alóli felszabadulásra. A totalitárius rendszer történelmünkből nemcsak neveket, hanem egész történelmi időszakot is kitörölt, az ország polgárait megfosztotta személyiségüktől s életcéljuktól, és soknak közülük a szabadságát, valamint munkáját is elvette, szétzilálta családjukat, lábbal taposta emberi méltóságukat, és börtönbe vetette őket. Ezek olyan tettek voltak, amelyek ellentétesek a demokratikusan szervezett társadalom eszméivel. Ezért elengedhetetlennek tekintjük egy olyan törvényjavaslat kidolgozását, amelynek alapján mielőbb felülvizsgálnák a törvényesség megszegése következtében jogtalanul elítélt személyek ügyét, s az okozott kárt megfelelő terjedelemben megtérítenék. Ma már semmi sem gátol bennünket abban, hogy ismét megtaláljuk történelmünket és arcunkat, s a viszonyokat úgy rendezzük, ahogyan azok hagyományainknak és szükségleteinknek megfelelnek. Úgy döntöttünk, hogy az egyetértés útján fogunk haladni, amely a keserves tapasztalatok évei elmúltával nyílik előttünk. A demokrácia az igazságra való nyilvános és becsületes törekvést jelenti. És az igazság - ahogyan azt az utóbbi négy évtized megmutatta - végül mégiscsak győz. Népünk történetében számos olyan évforduló van, amelyhez viszszatérhetünk. Az idő valódi fényben mutatja őket. A kérlelhetetlen idő az 1948-as februári események történelmi szerepéről is fellibbentette a fátylat. Ezért nincs ok arra, hogy február 25-ét jeles napként tartsák számon: így a kormány javasolja az ide vonatkozó törvényből való törlését. További képviselők mondtak le (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Prágában a Népi Kamara Elnöksége. Josef Bartončík elnök vezetésével áttekintette a Szövetségi Gyűlés kamarái 24. együttes ülésének előkészületeit. Jóváhagyólag tudomásul vette Jindrich Korf, Újlaky Géza és Vladimír Pátek képviselők lemondását. Mandátumuk a Szövetségi Gyűlés képviselőiről szóló törvény 9. Paragrafusának 2. bekezdése értelmében tegnap megszűnt. A krisztusi élet alapjai címmel tizennégy előadássorozatot szervez az Egyesült Evangélikus Testületek. A sorozatban lesz bibliamagyarázat, baráti beszélgetések és közös imádság a betegekért. Az előadások csütörtökönként 18 órakor lesznek Prága X. kerületében Vilová 26 alatti evangélikus imaházban. után az államfők válaszoltak a jelenlevő újságírók kérdéseire. Válaszaikban megelégedéssel szóltak a tárgyalások menetéről, értékelték konstruktív légkörüket, s azt, hogy megértés alakult ki a megvitatott kérdésekben. Mindketten kijelentették, hogy vitás problémák nem merültek fel. A kétoldalú kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozatban többek között az áll, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolatai az egyenjogúság és az állami szuverenitás teljes kölcsönös tiszteletben tartása alapján fognak fejlődni. Kizárólag ezen az alapon valósulhat meg az önkéntes és kölcsönösen előnyös együttműködés a társadalmi élet valamennyi területén. A két államfőnek az a véleménye, hogy ez a nyilatkozat jó alapul szolgálhat a legkülönbözőbb - politikai, gazdasági, kereskedelmi, tudományos és kulturális - megállapodások megkötéséhez, és megnyitja a távlatokat Csehszlovákia és a Szovjetunió népei barátságának megszilárdítása előtt. Václav Havel és Mihail Gorbacsov a két ország biztonsága és az európai béke garantálása érdeké-, ben szorgalmazta a kétoldalú együttműködést, s hitet tett az összeurópai folyamat továbbfejlesztése mellett. A tárgyalások elhúzódása miatt közel két órával, moszkvai idő szerint este fél kilencre elhalasztották Václav Havel nemzetközi sajtóértekezletét a külügyminisztérium sajtóközpontjában. A csehszlovák államfő nem tett bevezető nyilatkozatot, nyomban az újságírók kérdéseire válaszolt. A politikai nyilatkozatról azt mondta, hogy az az új kapcsolatok kiindulópontja lesz. Bejelentette, hogy Mihail Gorbacsovval a német kérdésről is tárgyalt. Mindketten kifejtették véleményüket és megállapították, hogy nézeteik nagyon közeliek. Visszatérve még a tárgyalások utáni nyilatkozatokra, az újságírókkal ekkor közölték, hogy Václav Havel csehszlovákiai látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot, aki a meghívást elfogadta. Érdekes a két államfő egymásról alkotott véleménye. Mihail Gorbacsov ezt mondta: „Az elnök úr személyében olyan emberrel találkoztam, aki kész a közvetlen tárgyalásokra, minden probléma megvitatására, s reálisan tekint a jövőbe." Václav Havel szavai: „Gorbacsov úr nem úgy tárgyalt velem, mint egy nagyhatalom vezetője egy jelentéktelen kis ország képviselőjével, hanem mint olyan ember, akinek fontos a világ békés jövője, s aki erről szívesen beszél mindenkivel, még egy kis ország képviselőjével is." Külügyminiszterünk a NATO-ba látogat (ČSTK) - A NATO képviselői tegnap közölték, szombaton a szövetség brüsszeli székházában tesz látogatást Jirí Dienstbier külügyminiszter. Találkozik Manfred Wörner főtitkárral. Dienstbier lesz a Varsói Szerződés tagországaiból a második külügyminszter, aki a NATO-ban tesz látogatást. Az első tavaly decemberben a szovjet külügyminiszter volt. Nicaraguai választások A sandinisták elveszítették a hatalmat Violeta Chamorrót április 25-én iktatják be (ČSTK) - Daniel Ortega nicaraguai elnök tegnapi televíziós beszédében elismerte választási vereségét, amely a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) hatalmának a végét jelenti. Nicaraguában vasárnap tartották az ország szempontjából történelminek nevezett elnök-, parlamenti és általános választásokat. A választási listákra 1,75 millió szavazópolgárt jegyeztek fel, nekik kellett dönteniük arról, marad-e a hatalom az FSLN l^zében, vagy átveszi-e azt az Országos Ellenzéki Szövetség (UNO). Vasárnap reggel még mindkét elnökjelölt, mind Daniel Ortega (FSLN), mind Violeta Chamorro (UNO) biztos győztesnek tartotta magát. Nagy volt a szavazók érdeklődése, a voksolás egyébként nagyobb incidensek nélkül zajlott le. Tegnapra összeszámlálták a leadott voksok 61 százalékát, s az eredmények szerint Chamorro 459 ezer 655 szavazatot kapott, míg Ortega csak 347 ezer 778-at szerzett. James Carter egykori amerikai államfő, aki megfigyelőként vett részt a választásokon, a CBS televíziós társaságnak adott interjújában kijelentette, meggyőződése, hogy az FSLN elfogadja a választások eredményeit. George Bush még korábban kijelentette, hogy az USA kész javítani kapcsolatait Nicaraguával. Amennyiben nem történtek csalások a választásokon, az Egyesült Államok kész elfogadni bármilyen eredményt, és a sandinisták győzelme esetén is hajlandó a két ország viszonyának normalizálására. Violeta Chamorro már tegnap reggel az elnökválasztások győztesének kiáltotta ki magát, s mint mondotta, a vasárnapi szavazás is bebizonyította, hogy Nicaragua népe békében, demokráciában és főleg szabadon akar élni. Amennyiben a végeredmények is megerősítik győzelmét, Chamorrót április 25-én iktatják be elnöki tisztségébe. Afganisztán Az államfő alkotmánymódosítást szorgalmaz (CSTK) - Nadzsibullah afgán államfő, aki egyébként a kormányzó pártnak, az ANDP-nek a főtitkári tisztségét is betölti, vasárnap, az afgán parlament tavaszi ülésszakának megnyitása alkalmából kijelentette: ahhoz, hogy az országban béke legyen, módosítani kell az alkotmányt és a párt programját is. Az alkotmánymódosításnak kell megteremtenie a feltételeket ahhoz, hogy gyakorlatilag is megvalósulhasson a lehető legszélesebb politikai koalíció. A vérontás beszüntetéséhez ezenkívül egyesíteni kell a békepárti erőket. „Nem hiszem, hogy a másik fél elfogadja az ANDP-t a jelenlegi programjával és platformjával" - mondotta, hozzáfűzve, hogy a helyzet alakulásával párhuzamosan a párt képes fokozatosan kiiktatni a programból mindazt, ami elválasztja a többi politikai erőtől. E kérdésekről vagy országos pártértekezleten, vagy pedig kongresszuson kell majd dönteni oly módon, hogy figyelembe vegyék minden afgán erő véleményét. Nadzsibullah szerint az ANDP nem csupán egyetlen társadalmi osztály vagy réteg érdekeit akarja képviselni, hanem az egész népét. Ezért további politikai tevékenységében az iszlámhoz és a demokratikus értékekhez fogja tartani magát. A vasárnap esti jelentések szerint az ország több tartományában heves harcok folynak a kormányerők és a lázadók között. A legsúlyosabbak az összecsapások Paktija keleti tartomány Hoszt járásában. A jelentések szerint az összecsapásokból sorozatosan 'a kormányerők kerülnek ki győztesen, hiszen a légierő és a nehéztüzérség segítségével súlyos veszteségeket okoznak az ellenségnek. Magában a fővárosban, Kabulban sem nyugodt a helyzet, főleg sötétedés után lehet lövöldözéseket hallani. Elhunyt Sandro Pertini Kilencvennégy éves korában Rómában vasárnapra virradóra elhunyt Sandro Pertini volt olasz köztársasági elnök. Otthonában, álmában érte a halál. Már néhány hete gyengélkedett; február elején lakásában elesett, fejét beütötte, és agyvérzést kapott. A szocialista párti politikus 1978-ban, 81 éves korában lett elnök, Olaszország második világháború utáni legnagyobb válsága idején. Tiszteletre méltó politikai pályájával, erkölcsi tisztaságával, közvetlen stílusával óriási népszerűségre tett szert. 1985-ben csupán idős korára való tekintettel nem lett másodszor is államfő. ÚJ SZÚ 2 1990. II. 28.