Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-27 / 49. szám, kedd

FONTOS TÖRVÉNYJAVASLATOKAT VITATOTT MEG A SZÖVETSÉGI KORMÁNY A gyülekezési jog nem korlátozható Csehszlovák-szovjet csúcstalálkozó Moszkvában (ČSTK) - A szövetségi kormány tegnapi ülésén áttekintette és jóvá­hagyta a gyülekezési jogról szóló törvény javaslatát. Az Állampolgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségkormányával összhang­ban a dokumentumtervezet abból indul ki, hogy a gyülekezési jog ér­vényesítése semmilyen módon nem korlátozható és hogy az ezen elv alóli kivételeket - melyek például a nemzetbiztonság, a közrend vagy más személyek jogainak és szabad­ságjogainak védelme érdekében szükségesek - törvényben kell rög­zíteni. Érvényesül az elv: Ami nem tiltott, az szabad. A törvénnyel összefüggésben semmilyen más előírást nem adnak ki. A testület foglalkozott az egyesü­lési jogokat szabályozó törvény ja­vaslatával is. A dokumentumterve­zet szabályozza a különféle szerve­zetek, egyesületek létrejöttét, ha­sonlóan mint a szakszervezetek megalapítását. Abból indul ki, hogy e jog érvényesítéséhez nem kell állami szerv engedélye. A javaslat értelmében senkit sem szabad kényszeríteni arra, hogy bárminemű egyesület tagja legyen, viszont bán­tódásnak sem szabad érni, ha tagja valamilyen szervezetnek, részt vesz tevékenységében vagy támogatja, illetve kívül helyezkedik rajta. A tör­vény véget vet a meglevő egyesüle­tek eddigi monopolhelyzetének. A szövetségi kormány tegnapi ta­nácskozásán ugyancsak áttekintette a petíciós jogot szabályozó törvényt. Ennek értelmében minden személy­nek joga van egyénileg vagy kollek­tíven kérelemmel, javaslattal, pa­nasszal fordulni az állami szervek­hez köz- vagy egyéb olyan ügyek­ben, amelyek intézése ezeknek a szerveknek a hatáskörébe tarto­zik. A kabinet ülésének napirendjén a sajtóra és a többi tömegtájékozta­tó eszközre vonatkozó intézkedése­ket tartalmazó törvény javaslata is szerepelt. A csehszlovák állampolgárság felvételével és elvesztésével kap­csolatos némely kérdésről szóló tör­vény tervezete hatályon kívül helye­zi az állampolgárság megvonásáról hozott eddigi döntéseket. (Folytatás az 1. oldalról) csapatok kivonásáról Csehszlovákia területéről. A két delegáció kb. egy órán át tartó megbeszélései után a nagy Kreml Palota Katalin terméből az államfők átvonultak a Vörös Szalon­ba, ahol aláírásra előkészítették a dokumentumokat. A tévékamerák és a fényképezőgépek „össztüzé­ben" írták alá az egyoldalas nyilat­kozatot, melynek szövegében a tár­gyalások során állapodtak meg. A delegációk jelenlévő tagjai tapssal köszöntötték az eseményt. Ugyani­lyen ünneplés illette meg a csapatki­vonási megállapodás aláírását. A két kormány közti megállapo­dást - amely az utóbbi hetek inten­zív tárgyalásainak eredménye - csütörtökön Prágában parafálták. A szovjet egységek szakaszos kivo­nását feltételezi, a harci alakulatok döntő része május végéig távozik, az egységek legnagyobb része ez év végéig, a többi katona pedig 1991 első felében. Václav Havel és Mihail Gorba­csov - előbb nagyon szűk körben, majd a küldöttségek élén - tegnap összesen több mint négy órán át tárgyalt. A dokumentumok aláírása A nemzeti egyetértés kormányának nyilatkozata az 1948-as februári események 42. évfordulója alkalmából (ČSTK) - A második világháború végén a csehek és szlovákok új utakon indultak el. Népibb, igaz­ságosabb államot akartak, amely szavatolta volna a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát, olyan államot, amelyben megteste­sültek volna T. G. Masaryk első köztársasági elnöknek s a hazai és külföldi ellenállás résztvevőinek hu­mánus eszméi. Akkor megvoltak a feltételeink ah­hoz, hogy a különféle politikai áram­latok elfogadható együttműködést alakítsanak ki egymással, és de­mokratikus társadalmat hozzunk lét­re. Áthidaltuk a háború utáni ne­hézségeket, s előkészületeket tet­tünk hazánk társadalmi és gazdasá­gi felemelkedésére. Az 1948. évi februári kormányvál­ság során a kommunisták alkot­mányellenes eszközöket is alkal­maztak. Fegyveres nyomással érvé­nyesítették saját elképzelésüket. Ezzel szélesre nyitották a kaput a sztálinista totalitárius erőszak előtt, amelynek hordozóivá váltak. Idegen mintára további államosítá­sokat hajtottak végre, bürokratizál­ták a gazdaságot, s erőszakkal kol­lektivizálták a mezőgazdaságot. Volt szövetségeseik és végül saját veze­tőik ellen kirakatpereket rendeztek. A rendőri hatalom mindenható ön­kénnyé vált. Külpolitikánk is egyol­dalúan deformálódott. Visszaéltek népünk egy részének eszméivel és jogos vágyaival. Az embereket éppen ezen eszmék és vágyak nevében vezették félre, csapták be. Az idegen intervenció és segítői erőszakkal ismét mindent vissza­Elítélünk minden nacionalista megnyilvánulást (Folytatás az 1. oldalról) ge felhívja a szövetség minden tagját és minden jóérzésű cseh­szlovák állampolgárt, hogy a cseh és a szlovák nemzet demokrati­kus erőivel karöltve erősítse ha­zánk egységét, ítéljen el minden szélsőséges, nacionalista meg­nyilvánulást és zárkózzon el min­dennemű provokációtól. Küzdje­nek a történelemből oly jól ismert megnyilvánulások ellen, amelyek­nek lényegük az, hogy a valós gondokról, feladatokról nemzeti ellentétek szításával tereljék el a figyelmet. Meggyőződéssel támogatjuk a megújult Szövetségi Gyűlést, a Szlovák Nemzeti Tanácsot, a nemzeti megegyezés kormányát abbeli törekvésükben, hogy ha­zánkat a modern jogállamok közé akarják emelni. Teljes erőnkkel tá­mogatjuk a valós föderáció meg­teremtését, és visszautasítunk minden olyan megnyilvánulást, amely Csehszlovákia egészének a megbontására irányul. Azzal a meggyőződéssel hí­vunk fel mindenkit a közös cse­lekvésre és gondolkodásra, a be­csületes munkára, hogy hazánk­ban csak ilyen módon érhetjük el a november 17-e által elindított forradalomjtéljait, csak így jutha­tunk el az emberi jogok kiteljese­déséhez, amelyek a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok békés együttélését eredményezik. A Csemadok KB Elnöksége Járási Csemadok-konferencia Léván A hét végén tartották meg Léván a Csemadok járási konferenciáját, melyen a 90 ezer tagot 120 küldött képviselte. Mivel az Együttélés politikai moz­galom programjának kiindulópontja a nemzeti kisebbségek összefogá­sa, szükségesnek tartják, hogy az alapszervezetek, a tagság messze­menően támogassa a mozgalmat. Az elmúlt években nemzeti ki­sebbségi életünk számos területe, de különösen a csehszlovákiai ma­gyar oktatásügy már csaknem gyó­gyíthatatlan sérülést szenvedett. Ebben a tervszerű visszafejlesztés­ben a járás magyarságát is súlyos kár érte, hiszen 32 iskolát szüntettek meg, nem beszélve a lévai óvónő­képző magyar tagozatáról. Szüksé­gesnek tartják, hogy valamennyi alapszervezet tartson szoros- kap­csolatot a pedagógusok szövetsé­gével és munkája során támogassa azt. Az iskolák újbóli megnyitása, önállósítása és megszervezése az óvodáktól kezdve a Jókai Mór Egye­temig bezárólag feltétlenül megkí­vánja, hogy a szövetségi kormány­ban ügyeink intézésére magyar nemzetiségű miniszter kapjon meg­bízást, létrejöjjön a forradalmi na­pokban megígért nemzetiségi mi­nisztérium. Fontosnak tartják, hogy létrejöjjön a nemzeti kisebbségek védelmére irányuló olyan törvény, amely nem­csak kinyilvánítja és biztosítja a kol­lektív és egyéni nemzetiségi jogo­kat, hanem kirekeszti a többség ál­tali úgynevezett „leszavazhatósá­got" is. Szükségesnek tartják, hogy a Csemadok-alapszervezetek méltó helyiségekhez jussanak, a lévai já­rási székházat pedig felújítsák. Az elnök dr. Zoller Mihály lett, társelnökök: Horváth Géza és Kaj­tor Pál, ügyvezető alelnök: Ábel Gábor. A konferencián jelen volt Neszméri Sándor, a Csemadok KB vezető titkára. -Ir­zökkentettek a régi kerékvágásba 1968-ban is, amikor remény szüle­tett a totalitárius fennhatóság alóli felszabadulásra. A totalitárius rendszer történel­münkből nemcsak neveket, hanem egész történelmi időszakot is kitö­rölt, az ország polgárait megfosztot­ta személyiségüktől s életcéljuktól, és soknak közülük a szabadságát, valamint munkáját is elvette, szétzi­lálta családjukat, lábbal taposta em­beri méltóságukat, és börtönbe ve­tette őket. Ezek olyan tettek voltak, amelyek ellentétesek a demokrati­kusan szervezett társadalom esz­méivel. Ezért elengedhetetlennek tekintjük egy olyan törvényjavaslat kidolgozását, amelynek alapján mi­előbb felülvizsgálnák a törvényes­ség megszegése következtében jogtalanul elítélt személyek ügyét, s az okozott kárt megfelelő terjede­lemben megtérítenék. Ma már semmi sem gátol ben­nünket abban, hogy ismét megtalál­juk történelmünket és arcunkat, s a viszonyokat úgy rendezzük, aho­gyan azok hagyományainknak és szükségleteinknek megfelelnek. Úgy döntöttünk, hogy az egyetértés útján fogunk haladni, amely a keser­ves tapasztalatok évei elmúltával nyílik előttünk. A demokrácia az igazságra való nyilvános és becsü­letes törekvést jelenti. És az igazság - ahogyan azt az utóbbi négy évti­zed megmutatta - végül mégiscsak győz. Népünk történetében számos olyan évforduló van, amelyhez visz­szatérhetünk. Az idő valódi fényben mutatja őket. A kérlelhetetlen idő az 1948-as februári események törté­nelmi szerepéről is fellibbentette a fátylat. Ezért nincs ok arra, hogy február 25-ét jeles napként tartsák számon: így a kormány javasolja az ide vonatkozó törvényből való tör­lését. További képviselők mondtak le (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Prá­gában a Népi Kamara Elnöksége. Josef Bartončík elnök vezetésével áttekintette a Szövetségi Gyűlés ka­marái 24. együttes ülésének előké­születeit. Jóváhagyólag tudomásul vette Jindrich Korf, Újlaky Géza és Vladimír Pátek képviselők lemon­dását. Mandátumuk a Szövetségi Gyűlés képviselőiről szóló törvény 9. Paragrafusának 2. bekezdése értel­mében tegnap megszűnt. A krisztusi élet alapjai címmel tizennégy előadássorozatot szervez az Egyesült Evangélikus Testületek. A sorozatban lesz biblia­magyarázat, baráti beszélgetések és közös imádság a betegekért. Az előadások csütörtökönként 18 óra­kor lesznek Prága X. kerületében Vilová 26 alatti evangélikus ima­házban. után az államfők válaszoltak a jelen­levő újságírók kérdéseire. Válasza­ikban megelégedéssel szóltak a tár­gyalások menetéről, értékelték konstruktív légkörüket, s azt, hogy megértés alakult ki a megvitatott kérdésekben. Mindketten kijelentet­ték, hogy vitás problémák nem me­rültek fel. A kétoldalú kapcsolatok alapelve­iről szóló nyilatkozatban többek kö­zött az áll, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolatai az egyen­jogúság és az állami szuverenitás teljes kölcsönös tiszteletben tartása alapján fognak fejlődni. Kizárólag ezen az alapon valósulhat meg az önkéntes és kölcsönösen előnyös együttműködés a társadalmi élet va­lamennyi területén. A két államfőnek az a véleménye, hogy ez a nyilatkozat jó alapul szol­gálhat a legkülönbözőbb - politikai, gazdasági, kereskedelmi, tudomá­nyos és kulturális - megállapodások megkötéséhez, és megnyitja a táv­latokat Csehszlovákia és a Szovjet­unió népei barátságának megszilár­dítása előtt. Václav Havel és Mihail Gorba­csov a két ország biztonsága és az európai béke garantálása érdeké-, ben szorgalmazta a kétoldalú együttműködést, s hitet tett az összeurópai folyamat továbbfejlesz­tése mellett. A tárgyalások elhúzódása miatt közel két órával, moszkvai idő sze­rint este fél kilencre elhalasztották Václav Havel nemzetközi sajtóérte­kezletét a külügyminisztérium sajtó­központjában. A csehszlovák államfő nem tett bevezető nyilatkozatot, nyomban az újságírók kérdéseire válaszolt. A po­litikai nyilatkozatról azt mondta, hogy az az új kapcsolatok kiinduló­pontja lesz. Bejelentette, hogy Mihail Gorbacsovval a német kérdésről is tárgyalt. Mindketten kifejtették véle­ményüket és megállapították, hogy nézeteik nagyon közeliek. Visszatérve még a tárgyalások utáni nyilatkozatokra, az újságírók­kal ekkor közölték, hogy Václav Ha­vel csehszlovákiai látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot, aki a meg­hívást elfogadta. Érdekes a két államfő egymásról alkotott véleménye. Mihail Gorba­csov ezt mondta: „Az elnök úr sze­mélyében olyan emberrel találkoz­tam, aki kész a közvetlen tárgyalá­sokra, minden probléma megvitatá­sára, s reálisan tekint a jövőbe." Václav Havel szavai: „Gorbacsov úr nem úgy tárgyalt velem, mint egy nagyhatalom vezetője egy jelenték­telen kis ország képviselőjével, ha­nem mint olyan ember, akinek fon­tos a világ békés jövője, s aki erről szívesen beszél mindenkivel, még egy kis ország képviselőjével is." Külügyminiszterünk a NATO-ba látogat (ČSTK) - A NATO képviselői teg­nap közölték, szombaton a szövet­ség brüsszeli székházában tesz lá­togatást Jirí Dienstbier külügymi­niszter. Találkozik Manfred Wörner főtitkárral. Dienstbier lesz a Varsói Szerző­dés tagországaiból a második kül­ügyminszter, aki a NATO-ban tesz látogatást. Az első tavaly december­ben a szovjet külügyminiszter volt. Nicaraguai választások A sandinisták elveszítették a hatalmat Violeta Chamorrót április 25-én iktatják be (ČSTK) - Daniel Ortega nicara­guai elnök tegnapi televíziós beszé­dében elismerte választási veresé­gét, amely a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) hatal­mának a végét jelenti. Nicaraguában vasárnap tartották az ország szempontjából történelmi­nek nevezett elnök-, parlamenti és általános választásokat. A választá­si listákra 1,75 millió szavazópolgárt jegyeztek fel, nekik kellett dönteniük arról, marad-e a hatalom az FSLN l^zében, vagy átveszi-e azt az Or­szágos Ellenzéki Szövetség (UNO). Vasárnap reggel még mindkét el­nökjelölt, mind Daniel Ortega (FSLN), mind Violeta Chamorro (UNO) biztos győztesnek tartotta magát. Nagy volt a szavazók érdeklődé­se, a voksolás egyébként nagyobb incidensek nélkül zajlott le. Tegnap­ra összeszámlálták a leadott voksok 61 százalékát, s az eredmények szerint Chamorro 459 ezer 655 sza­vazatot kapott, míg Ortega csak 347 ezer 778-at szerzett. James Carter egykori amerikai államfő, aki megfigyelőként vett részt a választásokon, a CBS televí­ziós társaságnak adott interjújában kijelentette, meggyőződése, hogy az FSLN elfogadja a választások ered­ményeit. George Bush még koráb­ban kijelentette, hogy az USA kész javítani kapcsolatait Nicaraguával. Amennyiben nem történtek csalások a választásokon, az Egyesült Álla­mok kész elfogadni bármilyen ered­ményt, és a sandinisták győzelme esetén is hajlandó a két ország vi­szonyának normalizálására. Violeta Chamorro már tegnap reggel az elnökválasztások győzte­sének kiáltotta ki magát, s mint mon­dotta, a vasárnapi szavazás is bebi­zonyította, hogy Nicaragua népe bé­kében, demokráciában és főleg sza­badon akar élni. Amennyiben a vég­eredmények is megerősítik győzel­mét, Chamorrót április 25-én iktatják be elnöki tisztségébe. Afganisztán Az államfő alkotmánymódosítást szorgalmaz (CSTK) - Nadzsibullah afgán államfő, aki egyébként a kormányzó pártnak, az ANDP-nek a főtitkári tisztségét is betölti, vasárnap, az afgán parlament tavaszi ülésszakának megnyitása alkalmából ki­jelentette: ahhoz, hogy az országban bé­ke legyen, módosítani kell az alkotmányt és a párt programját is. Az alkotmánymó­dosításnak kell megteremtenie a feltétele­ket ahhoz, hogy gyakorlatilag is megvaló­sulhasson a lehető legszélesebb politikai koalíció. A vérontás beszüntetéséhez ezenkívül egyesíteni kell a békepárti erő­ket. „Nem hiszem, hogy a másik fél elfogadja az ANDP-t a jelenlegi program­jával és platformjával" - mondotta, hoz­záfűzve, hogy a helyzet alakulásával pár­huzamosan a párt képes fokozatosan kiiktatni a programból mindazt, ami elvá­lasztja a többi politikai erőtől. E kérdések­ről vagy országos pártértekezleten, vagy pedig kongresszuson kell majd dönteni oly módon, hogy figyelembe vegyék min­den afgán erő véleményét. Nadzsibullah szerint az ANDP nem csupán egyetlen társadalmi osztály vagy réteg érdekeit akarja képviselni, hanem az egész népét. Ezért további politikai tevékenységében az iszlámhoz és a demokratikus értékek­hez fogja tartani magát. A vasárnap esti jelentések szerint az ország több tartományában heves harcok folynak a kormányerők és a lázadók kö­zött. A legsúlyosabbak az összecsapások Paktija keleti tartomány Hoszt járásában. A jelentések szerint az összecsapásokból sorozatosan 'a kormányerők kerülnek ki győztesen, hiszen a légierő és a nehéztü­zérség segítségével súlyos vesztesége­ket okoznak az ellenségnek. Magában a fővárosban, Kabulban sem nyugodt a helyzet, főleg sötétedés után lehet lö­völdözéseket hallani. Elhunyt Sandro Pertini Kilencvennégy éves korában Rómában vasárnapra virradóra elhunyt Sandro Pertini volt olasz köztársasági elnök. Ott­honában, álmában érte a halál. Már né­hány hete gyengélkedett; február elején lakásában elesett, fejét beütötte, és agy­vérzést kapott. A szocialista párti politikus 1978-ban, 81 éves korában lett elnök, Olaszország második világháború utáni legnagyobb válsága idején. Tiszteletre méltó politikai pályájával, erkölcsi tisztaságával, közvet­len stílusával óriási népszerűségre tett szert. 1985-ben csupán idős korára való tekintettel nem lett másodszor is államfő. ÚJ SZÚ 2 1990. II. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom