Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám, szerda

Néhány gondolat a privatizálásról Állami vállalatok helyett részvénytársaságok? APRÓHIRDETÉS A piacgazdaság kialakításával összefüggésben szükségszerűen felmerül a tulajdonformák egyenjo­gúsításának a kérdése. Erre az Együttélés politikai mozgalom is utalt nemrég közzétett nyilatkozatá­ban, melynek gazdasági életre vo­natkozó pontjában a privatizálást és a magánvállalkozások elterjedését a piacgazdasági viszonyok alapfel­tételeként említette. Az adott pont­ban kifejtett további gondolatmenet azonban kiegészítésre szorul, mert viszonyaink között nem is annyira a mezőgazdasági termelőszövetke­zeteket, hanem inkább az állami vállalatokat kell átalakítani „szövet­kezésekké, részvénytársaságokká stb." A nyilatkozat szerzői bizonyára abból indultak ki, hogy a magyar nemzeti kisebbség elsősorban a mezőgazdasági termelésben ér­dekelt, de ez nem tekinthető helyes szemléletnek, mert beszűkíti az itte­ni magyarság társadalmi-politikai ér­deklődési körét. » A nyilatkozatban részletesebben ki kellett volna fejteni a privatizálás fogalmát is, mert napjainkban ennek elég széles lehet a tartalma, min­denki a maga módján értelmezheti, ami elég sok vitára, nézeteltérésre és félreértésre adhat okot. Sokan a régi kapitalista rendszer általános felújítását, a szocialista eszmék tel­jes feladását azonosítják ezzel a fo­galommal. Ez főleg azzal magyaráz­ható, hogy az idősebb nemzedék tagjai csak a régi típusú kapitalista rendszert tartják emlékezetükben, s a fiatalabbak is ezzel a kapitalista rendszerrel ismerkedtek az iskolá­ban, a tankönyvekből, majd később a politikai tanfolyamokon, miközben a tőkés termelési viszonyok mai ala­kulására vonatkozó új ismeretekhez nem juthattak hozzá. Nálunk nem került sor a gazdaságpolitikai szaki­rodalom olyan mértékű liberalizáló­dására, mint a szomszédos Magyar­országon és utóbb a Szovjetunióban is, ami azzal jár, hogy a máshol már köztudatban élő gondolatok nálunk még meghökkentő újdonságként hatnak, s megértésük, társadalmi elfogadtatásuk bizonyos időt vesz igénybe. Ezért is nagy hiányt pótol­nak napjainkban az ügyben illetékes > közgazdasági szakemberek véle­ményének írásos vagy szóbeli meg­nyilvánulásai. Ilyennek tekinthetjük Dr. Ota Šik professzor okfejtését a társadalmi rendszerek konvergen­ciájáról a Hospodárske noviny idei 6. számában, vagy a nemrég közve­tített másfél órás televíziós vitát gaz­dasági életünk időszerű kérdéseiről. A SZELLEMI MUNKA MEGHATÁROZÓ SZEREPE A privatizálás kérdését leginkább akkor érthetjük meg, ha elég mesz­sziről indulva közelítünk hozzá. In­duljunk hát ki társadalmunk jelenlegi forradalmi törekvéseiből, amelyek többek között arra irányulnak, hogy újból hagyományainkhoz méltó he­lyet foglaljunk el a nemzetközi gaz­dasági, társadalmi és kulturális élet­ben. Ez azt jelenti, hogy mielőbb fel kell zárkóznunk a fejlett piacgazda­ságok élenjáró műszaki és technoló­giai színvonalához. Az utóbbi évtizedek folyamán a tudományos-technikai forradalom vívmányainak gyakorlati hasznosí­tása alapvetően megváltoztatta a gazdasági fejlődés körülményeit és feltételeit. Rendkívüli mértékben megnövekedett a szellemi munka jelentősége, s a társadalmi vagyon összetételében a szellemi vagyon részaránya. A szellemi munka állan­dóan növeli a termelési berendezé­sek - az elektronikus vezérlésű, au­tomatizált gépsorok, robotok, mani­pulátorok, gyártóegységek - értékét, s ugyancsak a szellemi munkától függ, hogy ezek a termelésben mi­lyen értékeket hoznak létre. Ehhez az új helyzethez a tőkés társadalom úgy alkalmazkodott, hogy bevezette a munkavállalók nyereségben való anyagi érdekelt­ségét, mégpedig a dolgozói részvé­nyek kibocsátása által. Egyes fejlett piacgazdaságú országokban a dol­gozók keresetük 20-30 százalékát vállalati részvények vásárlására köl­tik, s így a kiáramló bérek jelentős hányada társadalmi tulajdonú tőké­vé alakul át. Egyes közgazdászok messzemenő következtetéseket vonnak le ebből a jelenségből, a tu­lajdonosi struktúrák fokozatos minő­ségi átalakulásáról, a tőke társadal­masításáról beszélnek, sőt a szocia­lista elvek érvényesülését, a konver­gencia irányában ható jeleket látják benne. Bárhogy is értelmezzük a munkavállalói részvények ilyen jel­legű szerepét, az tény, hogy ez a rendszer a technikai és technoló­giai szempontból legfejlettebb or­szágokban magas szinten tartja a termelés hatékonyságát, s ugyan­akkor a nyereségrészesedés nem­csak a dolgozók keresetére, hanem a nyugdíjellátás színvonalára is ked­vezően hat. NEM MOND ELLENT A KÖZÖSSÉGI TULAJDONNAK Ezzel a módszerrel a szocialista társadalmi tulajdon hatékonysága is növelhető. Amennyiben a privatizá­lás egyik forrriájának a dolgozói köt­vények vagy részvények személyi tulajdonba való vételét tekintjük, ez nemcsak a vagyonérdekeltség prob­lémáját oldhatja meg, hanem infláci­óellenes hatása is lehet, mert mér­sékli a bankhitelek folyósításához szükséges pénzkibocsátást, s a la­kossági vásárlóerő jelentős részét kötheti le. Ugyanakkor a közösségi tulajdonnak nem mond ellent, ha a részvények egy része lakossági tulajdonba kerül. Az ilyen vegyes gazdaságokban a társadalmi tulaj­don domináns maradhat, mert aránylag csekély alkalmazotti rész­vényhányad is elegendő arra, hogy a dolgozók vagyon- és nyereségér­dekeltsége kedvező hatást gyako­roljon a termelés hatékonyságának növelésére. Természetesen csak olyan válla­latban érdemes kötvényeket vagy részvényeket vásárolni - a kötvé­nyek után meghatározott összegű kamat jár, a részvénytulajdonosok pedig nyereségtől függő osztalék­ban részesülnek -, amely biztonsá­gos, versenyképes tevékenységet folytat. Minél célszerűbb és jövedel­mezőbb ez a tevékenység, annál magasabb lehet a részvények utáni járadék, a nyereségrészesedés, il­letve annál többet lehet befektetni a nyereségből a vállalat fejlesztésé­be. Gazdaságunk jelenlegi viszonyai között azonban kevés vállalat van ilyen helyzetben. Először tehát az átmenet, a szerkezetváltás és a de­monopolizáció nehéz problémáit kell megoldani, s csak azután lehet szó a munkavállalói értékpapírok nagy felelősséggel járó kibocsátásáról, amikor már stabilizálódtak a vállala­tok termelési programjai. Ennek az átmenetnek a keretében az állami vállalatok jelentős része részvény­társasággá alakulhat át. A ZLÍNI PÉLDA Egyes vállalatok azonban már most is elszánhatják magukat vállal­kozói kötvények kibocsátására, ami általánosítható tapasztalatokat hoz­hat. A Zlíni Gyárépítő Vállalat példá­ul átmeneti fizetésképtelenségét oldja meg az alkalmazotti kötvények kibocsátásával, mivel kintlevőségeit ugyancsak fizetésképtelen megren­delőitől nem tudja behajtani. A válla­lat számára ez a pénzügyi nehézsé­gek áthidalásának előnyös módját jelenti. Az ötezer és tízezer koronás kötvények tulajdonosai évi 5 száza­lékos kamathoz jutnak, s ehhez a nyereségtől függően az év végi elszámolásnál még mozgó kamatra, is számíthatnak. Emellett az év vé­gén három ötezer és három tízezer koronás kötvényt sorsolnak ki, s a nyertesek kötvényeik értékének megfelelő nyereményben része­sülnek. A vállalkozói kötvények és rész­vények formájában megvalósuló pri­vatizálást inkább participálásnak kellene nevezni. A tényleges privati­zálás inkább a magánvállalkozások elterjedésére értelmezhető, főleg a szolgáltatások területén, a keres­kedelemben és a vendéglátóipar­ban, de az iparban és a mezőgazda­sági termelésben is. Az erre vonat­kozó törvények előreláthatólag már az első negyedév végén érvénybe lépnek, s kialakítják a jogi feltétele­ket ahhoz, hogy a magánvállalkozók hatékonyan hozzájárulhassanak a gazdasági életünkben tapasztal­ható hiányjelenségek fokozatos fel­számolásához. MAKRAI MIKLÓS A pozsonyi SEMEX állami vállalat felkínálja az NSZK-beli SELECTA KLEMM, a hollandiai VAN STAA­VEREN és a franciaországi BARBARET el Blanc cégektől beszerzett anyanövényekből nemesített amerikai szegfűk palántáit. Rendelkezünk szaporításra megfelelő, ellenálló egyedekkel is. További kínálatunk: -lengyelországi behozatalból származó^gerbera­palánták, szállítás március és július között; - alstroemeriagumók (négy színben); szállítás júniusban; - lengyelországi behozatalból származó krizan­témpalánták (nagy virágú), szállítás júniusban; - aszparáguszpalánták (Asparagus sprengeri - egy évesek), szállítás április és július között; - cserepesmuskátli-palánták (Pelargonium pelta­tum - virágzó - és Pelargonium zonale fajtából), szállítás májusban és júniusban; - NDK-beli behozatalból származó Clematis-dísz­fák (négy színben - fehér, kék, rózsaszín, vö­rös), szállítás április és májusban. Az egyéni megrendelés a szegfű- és gerberapalánták esetében legalább 300 darab legyen. A megrendeléseket a következő címre juttassák el: SEMEX, š. p., Bratislava Púchovská 12 835 08 BRATISLAVA Bővebb felvilágosítással Miroslav Ďurech szolgál. Tele­fon: 281 164, 281 168, 289 178, 41 -es mellék. ÚP-36 ADÁSVÉTEL • Szegtűpalántákat kínálunk tel tava­szi kiültetésre. A Geant Chabaud és a Nizza gyermekei szegfű nagyvirágú, erősen illatos, hosz­szúszárú, telivirágú, színpompás. A pa­lántákat külföldről behozott magvakból növesztjük. Egész nyáron át a fagyok beálltáig virágzik. Termesztési útmutatót minden külde­ményhez mellékelünk. A palántákat expresszküldemény formá­jában utánvéttel küldjük; 100 darabért 120,-, hetvenötért 90,-, ötvenért 60,-, 25 darabért pedig 30,- koronát számlázunk, a megrendelőnek ezen kívül a portókölt­séget kell fedeznie. A palántákat április közepétől június ele­jéig postázzuk a megrendelések beérke­zési sorrendje alapján. Rendeljen azonnal, lehetőleg postai le­velezőlapon. Címünk: JZD Zahradnictví, 517 31 BO­LEHOSŤ ÚF- 1 • A komáromi Magyar Területi Színház azonnali belépéssel felvesz: - villanyszerelő-karbantartót; - villanyszerelő-világosítót; - járművezetői engedéllyel rendelkező la­katost; -érettségizett gépírónőt, tökéletes ma­gyar- és szlováknyelv-tudással; -érettségizett munka-, tűz- és polgári védelmi előadót. Az érdeklődők a Matesz személyzeti osztályán a 38 83-as, illetve a 23 23-as telefonszámon, vagy írásban jelentkez­hetnek az alábbi címen: Magyar Területi Színház, Duklianska 1, 945 01 Komárno. ÚF-39 KÖSZÖNTŐ • A legdrágább édesanyának, nagyma­mának, anyósnak, özv. Árendás Ferencnének 75. születésnapja alkalmából szívből gra­tulálunk, erőt, egészséget és még hosz­szú, boldog életet kívánunk: lányai, fia, menye, vejei, unokái és dédunokái. Ú-517 • Mély fájdalommal és hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik 1990. február 8-án elkísérték utolsó útjára a sikabonyi temetőbe drága édesa­nyánkat, Balaskó Máriát és koszorúikkal, virágaikkal, részvétükkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Emlékét és jóságát örökké őrzik: gyermekei: Mária, István és Sándor, menye, veje valamint unokái. Ú-627 • Fájdalomtól meg­tört szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, is­merősnek, szom­szédnak és munka­társnak, akik 1990. február 2-án elkísér­ték utolsó útjára a fü­leki temetőbe a drá­ga, jó fiút, férjet, édesapát, vőt, apóst és sógort, Bystro n Józsefet, akit a kegyetlen halál 48 éves korában, rövid súlyos szenvedés után 1990. január 29-én ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönet a Füleki Városi Nemzeti Bizott­ság polgári ügyek testületének képviselői­nek a szép búcsúbeszédért valamint kö­szönet a sok virágért és részvétnyilvání­tásokért. A gyászoló család. Ú-639 • Fájó szívvel mon­dunk köszönetet minden kedves ro­konnak, ismerősnek, a község lakosainak, a Nagymegyeri Szlovák Tannyelvű Alapiskola tanítóinak és tanulóinak, a munkatársaknak valamint a sporttársaknak, akik 1990. ja­nuár 19-én elkísérték utolsó útjára az illésházi temetőbe drága halottunkat, a fe­lejthetetlen, jó fiút és testvért, Farkas Zolikát, akit a kegyetlen halál 13 éves korában, hosszú betegség után, búcsúszó nélkül kiragadott szerettei köréből. Köszönjük a koszorúkat, a virágokat és búcsúbeszé­deket, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Drága emlékétörökké szívünkben őrizzük: szerető szülei és testvérei: Erzsike valamint Tomika. Ú-604 v\\V MEGEMLÉKEZÉS • Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk az örökké hi­ányzó, drága, jó férj­re, édesapára, nagy­apára és fiúra, Kovács Árpádra (Honfüzesgyarmat), akit a kegyetlen halál 1989. február 21 -én, 60. életévében raga­dott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú, első évfordulón. Emlékét örök­ké szívünkben őrizzük: a gyászoló család. Ú-99 UTAZHAT A SAZ KÁVA L A minden oszlopban kitöltött Olimpiai Sazka-szelvényekkel január 11 -e és március 1 -e között észak-európai hajókirándulást nyerhet. UP-4 ÚJ SZÚ 350 1990. I|. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom