Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám, kedd

Nem párbeszédet akartak, „csak" a fejemet Miért mondott le a Felbári Efsz elnöke? ÚJ szú 1990. II. 20. Az elmúlt hónapok történéseiről sokféle véleményt lehet hallani. Legyenek ezek bármilyenek, egyet nem szabad elfelednünk: negyven év társadalmi és politikai struktúrája a legkevésbé volt alkalmas arra, hogy az emberekben kifejlessze a demokratikus vitakultúrát. így az erkölcsi megtisztulás szellemében fogant gyöngéd forradalomnak ma már gyakran vajmi kevés köze van jelzőjéhez. Olykor fáj, pofonokat és sebeket osztogat, s olyan bokszmeccshez hasonlítható, ahol egymást követik az övön aluli ütések. Sok helyütt személyes bosszúállás, egyéni sérelmek szítják pro és kontra alapon az indulatokat. S ami talán még rosszabb - ezeket az indulatokat egyesek a névtelenség akolmelegébe burkolózva korbácsolják az egekig. Egy megkeseredett ember Felbár határában a bősi vízi erőmű felvízcsatornájának vagy 8 méter magas gátja félelmetesen emelkedik a falu fölé. Képletesen és a valóságban is behatárolja az itt élők életét. Ki- és bezárja őket. Ahogy a gát kettéosztja a falu határát, úgy oszlott meg, szakadt ketté múlttal kapcsolatos nézeteiben a falu népe. S történt mindez egy névtelen levél hatására, melyben azzal vádolták Bugár Árpád szövetkezeti élnököt, hogy részeges és egyeseket családi-rokoni kapcsolatokból kiindulva vett fel a szövetkezetbe. Lehet ilyesmit szó nélkül lenyelni? Az elnök összehívta a taggyűlést, hogy tisztázzák a vádakat, és azt, ki írta a levelet. A személyeskedő vitába fúló gyűlés után az elnök ellen elsősorban az egykori munkatársai, a javítóműhely dolgozói kezdtek szervezkedni. 97 aláírást gyűjtöttek, hogy lemondassák Bugár Árpádot. Csakhogy az újabb taggyűlésen csupán a szövetkezet tagjainak 52 százaléka szavazott az elnök ellen. Leváltásról tehát szó sem lehetett, hisz ehhez a szavazatoknak legalább a 67 százaléka kellett volna. Csakhogy - az elnök mégis lemondott. Vajon miért? Bugár Árpád megkeseredett ember benyomását kelti. Az utóbbi napok csatározásai, az alaptalan vádaskodások megviselték, de nem került padlóra. Megfontolva mond véleményt az esetről, látszik, hogy sok álmatlan éjszakán gondolkodott a történteken. -1960-tól, vagyis 18 éves koromtól vagyok tagja a szövetkezetnek. Végigjártam a ranglétrát. Dolgoztam karbantartóként, gépesítőként, majd 1981-ben elnökké választottak. Sok mindent átéltünk. Egyebek között a bősi vízi erőmű építésével kapcsolatos kálváriát is, melynek során 500 hektár termőföldet jóformán kártérítés nélkül elvettek tőlünk. Ennek ellenére a jól gazdálkodók közé tartozunk, s a falu fejlesztésére is tudtunk áldozni. Az egészségügyi központ építéséhez például 1,7 millió koronával járultunk hozzá. Nem tagadom, szigorú voltam. Ilyen kis szövetkezetben sokan lehettek és voltak közkedveltek, népszerűek a dolgozók körében. Persze a népszerűtlen döntéseket általában nekem kellett meghoznom. A tavaly bevezetett szigorú gazdálkodási feltételek évközi értékelése egyértelműen azt mutatta, hogy elsősorban a munkafegyelmet kell megszigorítani. S ez ugye nem mindenkinek tetszett, ahogy azon az ominózus gyűlésen is kimondtam, nem elég a mérnöki diploma, az eredmények minősítik a hozzáértést. Azelőtt a növénytermesztést elemi iskolát végzett agronómus vezette, mégis sokkal jobb eredményeink voltak. Természetesen egyeseknek nem tetszett, hogy ezt szóvá tettem. - Miért nem harcolt tovább, miért engedett a nyomásnak, ha érezte, hogy igaza van? - A bizalmi szavazás során a vezetők egytől egyig elpártoltak tőlem, ezért úgy éreztem, le kell mondanom. Maradhattam volna, de akikben csalódtam, azokkal nem tudnék tovább együtt dolgozni. A személycserékkel járó újabb harcot pedig nem vállaltam. - Nem érzi úgy, hogy megtépázták a becsületét? - A szövetkezetben munkával eltöltött 30 év miatt nem kell szégyenkeznem. Voltak hibáim, de amiket abban a levélben felsoroltak, azt határozottan visszautasítom. A leváltásomat kezdeményező csoport nem hirdetett programot, nem akart párbeszédet, egyszerűen a fejemet követelte. A lelkiismeretem tiszta, a funkciómat soha nem használtam ki nyerészkedésre, jogtalan meggazdagodásra. - Hogyan tovább? - Úgy érzem, az én falum lakosainak többsége az én pártomon áll. A szövetkezetből ugyan elmegyek, de itt éltem, s ezután is itt szeretnék élni. A mai hangoskodók majd rájönnek idővel, hogy csak becsületes munkából lehet megélni. Majd a holnap megmutatja Kardos László és Lelkes Antal állattenyésztők a szavazáskor Bugár Árpád mellett voksoltak. Kardos László: - Nem tartom becsületesnek, hogy valaki csak úgy bemocskolja egy másik ember becsületét. Nézze, én a sógora vagyok a volt elnöknek, az istállóban mégis ugyanúgy dolgoztam, mint a többiek. Az egyszerű dolgozókkal szemben a volt elnök soha nem követett el igazságtalanságot. Lelkes Antal: - Az állattenyésztésben dolgozók többsége a volt elnök mellett szavazott. Mi nem írtunk alá semmit. Ami történt megtörtént, de legyen vége már a veszekedésnek, a gyűléseknek. A jövő majd eldönti, jól választottak-e, akik a leváltását követelték. Az „ellenzékiek" higgadtan fogalmaztak. A javítóműhely dolgozói rögtön az elején leszögezték, hogy a névtelen levélben megfogalmazott vádak (például, hogy az elnök részeges) nem felelnek meg a valóságnak. A levéltől határozottan elhatárolták magukat. Viszont Kósa József, Soós Tibor, Almási Árpád, Horena Imre, Kitanovics Dénes és Végh József értésünkre adta, hogy sokan féltek az elnöktől. Aki bármilyen formában szembeszegült vele, rövidesen szedhette a sátorfáját. Többek szerint az elnök besúgókat „tartott". Mások azt kifogásolták, hogy az elnök fia állítólag kivételezett helyzetben volt a szövetkezetben. Egyesek szerint a közhangulatot rontotta, hogy Bugár Árpád dogmatikus nézeteket vallott a párt vezető szerepéről és a szocializmusról. Sokan tudni vélik, hogy a volt elnök sehogy nem tudott összeférni a növénytermesztési ágazat vezetőjével. Bugár Árpád állítólag Brezovszky Oszkár agronómust tartotta a legnagyobb ellenlábasának. Vele keveredett nyílt vitába az említett gyűlésen is. Brezovszky Oszkár erről így nyilatkozott: - Nem titok, sokszor összeszólalkoztunk. Nem tudok lakatot rakni a számra. De azt a bizonyos levelet nem én írtam. Ami nem tetszett, azelőtt is nyíltan megmondtam. A történtek ellenére a vezetőségben olyan álláspontra helyezkedtünk, hogy ha az elnök hajlandó együttműködni velünk, nem kell lemondania. Mert a maga módján valóban törődött a szövetkezettel. Mondom, a maga módján, mert szerintem nem az elnök feladata, hogy a kőművesek vagy az állatgondozók munkáját közvetlenül irányítsa, ellenőrizze. Főnök volt, nem munkatárs A nemrég lezajlott elnökválasztáson Bugár Árpád nem indult. Brezovszky Oszkár és Korpics József jelöltek közül a tagok többsége az utóbbira szavazott. Az újdonsült elnök, a szövetkezet volt üzemgazdásza nincs könnyű helyzetben. Hogyan látja ő áz esetet? -Volt elnökünk az emberekhez való viszonya miatt futott vakvágányra. Többnyire egyedül döntött, s nem volt tanácsos szembeszállni vele. Lépten-nyomon éreztette velünk, ő a főnök. Talán ezért is pártolt el tőle a vezetés a kritikus napokban. Nem tudni miért, nem nagyon bízott a mérnökökben. Lehet, hogy ezért is voltunk csupán hárman a szövetkezetben... Nem döntőbírónak érkeztünk Felbárra. A tanulságok levonása helyett inkább néhány gondolat a névtelen levélről. A benne megfogalmazott vádakkal szándékosan nem foglalkoztunk részletesen. Úgy véljük, ha demokráciáról beszélünk, akkor ilyen leveleknek nem lehet létjogosultságuk. Az általuk felkorbácsolt indulatok emberi életek értelmét kérdőjelezhetik meg, sorsokat tehetnek tönkre. A nem zörög a haraszt elvét alattomosan kihasználók a névtelenség homályába burkolózva bármikor bárkit pellengérre állíthatnak. Reméljük, a felbáriak is levonják a tanulságokat és végeszakad a névtelen „lövöldözésnek". Dolgozni kell, mint ahogy azt a dolgozók többsége vallja. Dolgozni, márcsak azért is, mert a szövetkezet őszintén szólva nincs valami rózsás helyzetben. Az új vezetésnek új lehetőségek után kell kutatnia, hogy a tagság megélhetését biztosítsa. Különben könnyen valósággá válhat, amit a vendéglőben mondott valaki két korty sör között: „Ha ezek sem fognak tetszeni, hát legfeljebb őket is seggbe rúgjuk..." T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Gyermekgondozási segély B. I.: Az első gyermekünk 1984 májusában született, a második 1986 áprilisában és a harmadik idén januárban. Szerintem a három gyermekre 1300 korona gyermekgondozási segély járna havonta. A gyermekgondozási segélyről szóló törvény 6. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a gyermekgondozási segély összege akkor 1300 korona, ha az anya három vagy több olyan gyermekről gondoskodik, akikre jár ez a segély. A két idősebbik gyermekükre már nem jár a gyermekgondozási segély, mivel mindketten betöltötték második életévüket. A gyermekgondozási segély havi összegének megállapításakor viszont mégiscsak figyelembe fogják venni a két idősebb gyermekről való gondoskodást, mivel az említett törvény 6. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a gyermekgondozási segély összege havi 800 korona, ha az anya egy olyan gyermekről gondoskodik, akire jár ez a segély, s emellett gondoskodik még legalább két ellátatlan gyermekről is. Gyermekgondozási segély H. M.: Az első gyermekem 1987ben született, a második 1989-ben. Azt szeretném tudni, hogy az első gyermekemre meddig járt volna a gyermekgondozási segély: az első vagy a második életévének betöltéséig? A gyermekre csupán az első életévének betöltéséig jár a gyermekgondozási segély, ha az anya nem gondoskodik további ellátatlan gyermekről, vagy ha nem rokkant gyermekről van szó, aki állandó gondoskosdásra szorul, ha nem férjezetlen, elvált, özvegy vagy más komoly okból egyedülálló nőről van szó, akinek nincs élettársa stb. A második gyermeke gondozása címén azonban annak harmadik életéve betöltéséig lesz jogosult gyermekgondozási segélyre. Jog az eredeti munkabeosztáshoz B. A.: Áprilisra várom a második gyermekem megszületését. Ezzel kapcsolatban szeretnék végre pontos választ kapni egy kérdésemre. Meddig maradhatok otthon a gyermekkel úgy, hogy aztán visszavegyenek ugyanarra a munkahelyre, ugyabba a beosztásba? A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles önt az eredeti munkahelyére beosztani, s az eredeti szakmájában foglalkoztatni (lásd a Munka Törvénykönyve 147. paragrafusát). Az anyasági szabadság jelenleg 28 hét; ikerRákellenes Liga alakult Tudunk a betegség létezéséről, ám ha magunkon észleljük figyelmeztető jelét (amely nem is biztos hogy AZT jelenti) félünk orvoshoz fordulni, mert hátha... Tudósok ezrei szerte a világon kutatják a sejtek rákos burjánzásának okát, próbálják megtalálni a gyilkos kór ellenszerét. A világ tudósai ma már nem bíznak abban, hogy egy bizonyos gyógyszer elég lesz a rákos betegek meggyógyítására. Köztudott, a rákbetegség néhány fajtája ma már gyógyítható. Ám a gyógyítási költségek, a gyógyszerek, éppúgy mint a műszerek ára, egyre emelkednek. Ezért a világon már számos alapítvány jött létre a kutatás anyagi támogatására, a rákos betegek megsegítésére. A napokban Pozsonyban létrejött egy önkéntes szervezet, a Rákellenes Liga, amelynek fő célja a rákellenes küzdelem anyagi és erkölcsi támogatása. Sokan feltehetnék a jogos kérdést, miért csak most? Az utóbbi években az onkológiában megnőttek a szakmai és a szervezési gondok. Hiába létezett országos onkológiai program, ha nem volt hozzá megfelelő anyagi fedezet, s emiatt nem lehetett következetesen megvalósítani az oly fontos rákszűrést. A problémák megoldását kívánja elősegíteni a Liga, amely a pozsonyi Onkológiai Központ mellett jött létre. A Liga, mint azt dr. Eva Sirácká orvosnőtől, az egyik alapítójától megtudtuk, működéséhez nem kíván állami dotációért folyamodni, az anyagi támogatást intézményektől, üzemektől és a lakosságtól reméli. Számos fejlett és gazdag nyugati ország mintájára - USA, Franciaország, NSZK - cselekszik így, hisz ezekben a jóléti országokban sem győznék a rákkutatást csupán az állam eszközeiből fedezni. A nevezett országokban megszokott gyakorlat a lakosság bevonása a közterhek vállalásába, s az emberek, ha tudják, adományaikat humánus célokra fordítják, szívesen adakoznak. A rákkutatásra talán azért is, mert senki sem tudhatja bizonyosan, mikor lesz neki, családjának szüksége gyógyszerre, műszerre. A Rákellenes Liga tevékenységébe nemcsak azok kapcsolódhatnak be, akiknek anyagi javaik vannak, hanem mindenki, aki szimpatizál a Liga céljaival. A tagsági díj évi 10 korona. Az újonnan megalakult Ligának egy tiszteletbeli és egy munkaelnöksége lesz. A munkaelnökség szakemberekből tevődik össze, a tiszteletbeli elnökségbe felkérték Alexander Dubčeket, M. Mečíŕt, Peter Dvorskýt, Bohdan Warchalt s néhány minisztert is. A világon mindenütt az ismert személyiségek sokat tesznek az ilyen humánus kezdeményezések propagálásáért. A Slovnaft nemzeti vállalat lett a Liga védnöke és nem titok, hogy az alapítók számolnak a külföldön élő szlovákok anyagi támogatásával is. A Rákellenes Liga vezetősége dönt majd az anyagi eszközök felhasználásáról. Szükség lesz külföldi gyógyszerekre, műszerekre, hiszen ezek nélkül nem képzelhető el eredményes gyógyítás. Nem vitás, hogy egyre több gyógyszerre van szükség, hiszen Szlovákiában évente 500 új rákbeteget regisztrálnak. Egyre gyakoribb a tüdő, a vastagbél, a méh- és a mellrák, évente több mint 8000 beteg hal bele a betegségbe. Sokan csak azért, mert nem fordulnak idejében orvoshoz, ám előfordul az is, hogy nem kaphatják meg a legújabb, s talán hatásosabb külföldi gyógyszereket. Sok rákfajtát ma már gyógyítani tudnak az orvosok. A gyógyításhoz gyógyszerekre, műszerekre van szükségük, ám valamennyiünk segítségére is. Mert az előrejelzések szerint 2000-ben minden harmadik állampolgár megbetegedhet rákban. A Rákellenes Liga támogatása tehát létérdekünk. PÉTERFISZONYA szülés esetében pedig, vagy ha egyedülálló nőről van szó 37 hét (lásd a Munka Törvénykönyve 157. § (1) bekezdését). A valódi gyakorlat ettől a szabálytól némiképp eltér. Van akire egy-két évig is várnak, fenntartják számára eredeti munkahelyét, de ugyanakkor előfordul az is, hogy a munkáltatók csak látszólag tesznek eleget fent említett kötelességüknek; az anyasági szabadságról visszatérő nőt visszahelyezik ugyan eredeti munkahelyére, beosztásába, de néhány hét múlva áthelyezik a törvényesség látszatának megőrzése mellett. Pontos és egyértelmű választ ad tehát a levelében feltett kérdésre a Munka Törvénykönyve, mi azonban nem tudunk ennyire kategorikusan válaszolni. Bizalmatlanság B. B.: 1988 márciusában született a kislányom. Hároméves koráig maradok vele otthon. Az első születésnapjáig kaptam segélyeket; fél évig a fizetésemből kiszámított összeget, s egy újabb fél évig 600 koronát havonta. Jelenleg semmiféle segélyt sem kapunk. Abból élünk, amit a férjem keres. Nem bízom a munkáltatómban, ezért szeretném tudni, helyes volt-e a gyermekgondozási segély összegének kiszámítása és az, hogy csak fél évig kaptam a 600 koronát? A munkáltatója eljárása törvényes volt. Az anyasági segély (amelynek összegét a keresetből számítják ki) valóban legfeljebb 28 hétig jár. A gyermekgondozási segéíy az ön esetében azért volt havi 600 korona, mivel egy gyermekről gondoskodott, és ugyanebből az indokból folyósították ezt a segélyt a gyermek első életévének betöltéséig. Hasonló esetekben (azaz az első gyermek megszületése után) csak kivételes esetekben folyósítható a gyermekgondozási segély a gyermek első életévének betöltését követően is. Ilyen kivételes eset például az, ha a gyermek rokkant és állandó gondoskodásra szorul, vagy ha az anya férjezetlen, özvegy, elvált vagy más okból egyedülálló és nincs élettársa, vagy ha az anya férje kereset nélküli rokkantsági nyugdíjas, esetleg diák. Ingyenes jogsegély G. K.: Majd 15 éve vagyok rokkant. A nyugdíjam 1000 korona. Fontos személyes ügyben lenne szükségem ügyvéd segítségére. Ezért szeretném megtudni, jár-e valamilyen kedvezmény a rokkantaknak, s ha igen, milyen rendelkezések alapján. Az igazságügyminisztérium 1965. évi 50. sz. rendeletének 9. paragrafusa alapján az ügyvédi tanácsadó vezetője adhat kedvezményt vagy dönthet a jogsegély ingyenességéről, ha ezt az ön személyes vagy anyagi viszonyai indokolják, esetleg ha más különleges méltánylást érdemlő indokok állnak fenn (pl. ha munkajogi vitáról, kártérítési perről van szó). A kedvezményes vagy az ingyenes ügyvédi jogsegélyre azonban senkinek sincs perelhető joga, azaz az ügyvédi tanácsadó vezetője sem köteles azt megadni. Láthatás Sz. T.: Három éve váltunk. A feleségem a fiammal ismeretlen helyre költözködött. A tartásdíjat is a munkahelyére küldeti velem. Nem engedi, hogy találkozzak a fiammal. Jogában áll önkényesen megfosztani engem attól a lehetőségtől, hogy találkozzak a saját fiammal, neveljem őt? Erre csak a bíróságnak lenne joga, s csak akkor, ha teljesítve lennének a Családjogi Törvény 44. paragrafusa (2) vagy (3) bekezdésében említett feltételek (például, ha viszszaélne szülői jogaival, ha súlyos módon elhanyagolná kötelességei teljesítését stb.) Ha ilyen döntést eddig a bíróság nem hozott, önnek jogában áll, hogy azt indítványozza a bíróságon, szabályozzák a gyermekkel való érintkezése módját, időpontját, Egy ilyen bírósági döntés kötelezné a volt feleségét is. Amennyiben ezt a bírósági hratározatot a volt felesége nem teljesítené önként, a bíróság az ön (újabb) indítványára a határozat megtartását a volt feleségét sújtó pénzbírságokkal is kikényszerítheti. (m-n.)