Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám, szerda

A CSKP KB szombati ülése előtt Václav Havel tárgyalásai az NDK és az NSZK vezetőivel (ČSTK) - Ladislav Adamec, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának elnöke a CSKP Központi Bizottságának szomba­ton tartandó ülése kapcsán a Rudé právo mai számában röviden vázolja a kommu­nista pártra háruló feladatokat. Egyebek között hangsúlyozza:, Mindenekelőtt a párt cselekvőképes­ségének megszilárdítására és megőrzé­sére, kell törekedni, amely az emberek - akik tekintélynek örvendenek, és tuda­tosítják a humanista, szocialista társada­lom korszerű eszméit - választásának valóban demokratikus elvei szerint, alulról építkezik. Szigorúan kell értékelnünk munkánkat, de nincs okunk, hogy a volt vezetés hibái, az egykori politikai tévedé­sek miatt lemondjunk a szociális igaz­ságosság és a társadalmi haladás nemes WSMKM ü— - Alexander Dubček, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap Prágá­ban beiktatta tisztségébe Pavel Si­tárt, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság újonnan kinevezett legfőbb ügyészét. -Zdenék Dienstbier, a Cseh­szlovák Közvélemény Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bi­zottságának elnöke és Zbynék Vok­rouhlický, a bizottság titkára nyílt levelet intézett a CSSZK és az SZSZK oktatási, ifjúsági és testne­velési miniszteréhez. Ebben a testü­let két vezetője a bizottság nevében javasolja, hogy a társadalomtudo­eszméiról. A CSKP KB szombati ülésén határozott lépést kell tenni a CSKP akció­programjában lefektetett elvek megvaló­sítása felé. Állást foglalunk a pártépítés­sel, az új apparátus létrehozásával, az alapszervezetek feladataival és a kom­munisták munkájával kapcsolatban. A le­hető legrövidebb időn belül állásfoglalást kell kidolgoznunk a kormány politikájával, szociális és gazdasági lépéseivel össze­függésben is. De nem mint ellenzékiek, hanem a társalkotók egyikeként. A jelenlegi társadalmi változások új dimenziót adnak munkánknak. Készülünk a szabad választásokra, amelyekben be­csülettel szeretnénk helytállni. Ezért a kommunista párt politikája nyitott lesz és nyitottnak is kell lennie a társadalom legszélesebb rétegei számára. mányok új módon történő oktatása során vegyék figyelembe az állam­polgári és politikai jogokat, mégpe­dig úgy, ahogyan azokat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és más nemzetközi dokumentum rög­zíti. - Az elmúlt napokban látogatást tett Csehszlovákiában Sigmund Stenberg, a Keresztények és Zsidók Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke. A szervezet célja, hogy tá­mogassa a keresztények és a zsi­dók kölcsönös tiszteletét, valamint harcoljon a diszkrimináció ellen. A vendéget Josef Hromádka szövet­ségi miniszterelnök-helyettes is fo­gadta. (Folytatás az 1. oldalról) mételni. Hangoztatta, olyan értelem­ben érzi magát berlininek, hogy ál­lamfőként, befolyásához és lehető­ségeihez mérten elő kívánja segíteni az Európát megosztó valamennyi akadály, fal és drótkerítés eltávolítá­sát. Mi, európaiak, valamennyien köszönettel tartozunk az NDK-nak azért, hogy megkezdte az egyik leg­rosszabb fal lebontását - mondotta Havel. A csehszlovák vezetők az NDK­beli független polgári kezdeménye­zések képviselőivel kerekasztal-be­szélgetést folytattak, majd Václav Havel sajtóértekezletet tartott. An­nak a reményének adott hangot, hogy a két német állam jövőjét te­kintve Bonn és Berlin közös nevező­re jut. Európának nem kell tartania a demokratikus Németországtól, ez olyan nagy lehet, ahogyan a néme­tek óhajtják. Ennek a folyamatnak az összeurópai folyamat szerves ré­szeként kell végbemennie - han­goztatta a csehszlovák államfő. Ki­tért arra is, hogy Csehszlovákia Ke­let- és Nyugat-Németországgal is határos. Németország- gyakorlatilag körülzár bennünket, s az egyik leg­fontosabb feladata, hogy megsza­badítsa szomszédait a félelemtől, főleg a nagynémet törekvésektől va­ló félelemtől. Manfred Gerlacchal folytatott megbeszéléseire utalva azt mondta, a közeljövőben megkez­dődnek a berlini fal végleges lebon­tásának munkálatai. Ha ennek során bármilyen problémák keletkezné­nek, Csehszlovákia független mun­A november 17-i rendőri beavatkozás újabb részletei (Folytatás az 1. oldalról) én - amikor a főtitkárnak távoznia kellett tisztségéből - sem vont le semmilyen következtetést a Belügy­minisztérium illetékes dolgozóival szemben, noha állítólag utasításait (ne avatkozzanak be a tüntetésen) megszegve cselekedtek. Miloš Ja­keš elismerte, hogy politikailag fele­lős a november 17-i eseményekért. A CSKP Prágai Városi Bizottsá­gának Titkársága Miroslav Štépán vezetésével még november 17-én határozatot hagyott jóvá. Ebben a Nemzetbiztonsági Testület pa­rancsnokának feladatul adta, hogy készítsen elő tervet a más útvonalon (Opletal utca) haladni szándékozó diákcsoportok esetleges provoká­cióinak korlátozására. Amint azt már a korábbi beszá­molóban feltüntettük a rendőrtisztek Štépán közvetlen befolyása alatt voltak, amikor a tüntetőket körülfog­ták a Nemzetbiztonsági Testület tagjai a Národní tŕídán. Az egykori prágai vezető titkár büntetőjogi fele­lősségét a CSSZK Legfőbb Ügyész­ségének öttagú bizottsága vizsgálja. A parlamenti bizottság a Martin Šmid állítólagos haláláról szóló va­lótlan híreszteléseket illetően meg­van győződve, hogy Petr Uhl dezin­formáció áldozatává vált. Ennek hát­tere azonban még mindig nem tisz­tázott. Főleg az a kérdés nyitott, hogy vajon Drahomíra Dražská magától cselekedett-e, vagy valaki más eszközként használta fel. A beszámoló ezt követően utal arra, hogy december 23-án vizsgálati fogságba került Miroslav Štépán. A vád szerint a közéleti tisztségviselő előkészületeket tett jogkörével való visszaélésre. A vizs­gálati fogságot az indokolja, hogy štépán - tekintettel a rá váró súlyos büntetés­re - külföldre szökhetett vagy elrejtőzhe­tett volna, s így kibújhatott volna a bünte­tés alól, A parlamenti bizottság a CSSZK Egészség- és Szociális Ügyi Minisztériu­mával együttműködve összeállította a tüntetésen megsérült személyek névso­rát. December 28-án ebben 167-en sze­repeltek. Ebből 18 személy kórházi keze­lésben részesült, 69-et orvosi rendelők­ben láttak el, 80-an pedig nem részesül­tek orvosi kezelésben, de jelentkeztek a minisztériumban. További 124 személyt a Polgári Fórum egészségügyi dolgozók­ból álló független bizottsága kutatott fel. A parlamenti bizottság gyakorlatilag állandó kapcsolatot tartott fenn és tart fenn a katonai ügyészség munkatársai­val. Rendelkezésére állnak a szükséges információk és korlátozás nélkül konzul­tálhat velük az egész ügyről. December 23-ig a Nemzetbiztonsági Testület nyolc tagja ellen indult bűnvádi eljárás. A vizs­gálat során nagy figyelmet fordítanak ar­ra, hogy miképp készítették elő a beavat­kozást, ezen belül főleg a fellépést meg­előző utasítások pontos tartalmának megállapítására. Elsődleges feladat a szabad, demokratikus választások előkészítése (Folytatás az 1. oldalról) álló- és forgóeszköz-állomány s a tudományos kutatóintézetek struktúrájában végrehajtandó továb­bi változtatásokat. Még mindig nem szűntek meg az adminisztratív mo­nopóliumok. Az új struktúráknak tá­gabb teret kell biztosítaniuk a tulaj­don több formáján alapuló gazdálko­dáshoz. Monopóliumellenes politika, új vállalatoknak a piacon való meg­jelenése és a piackutatás hozzájá­rulhat a gazdasági struktúrák műkö­désének hatékonyabbá tételéhez. Rendezni kell az ipar- és mező­gazdasági vállalatok közötti kapcso­latokat, ezen belül mindenekelőtt meg kell szüntetni azokat az okokat, amelyek a mezőgazdasági vállala­tok esetében költségnövekedéshez vezetnek. Vissza kell térni az elvo­násokhoz és a többi pénzügyi kér­déshez. A törvényhozó és végrehaj­tó hatalom legiszlatív gyakorlására kell törekedni. Ez egyebek között megkívánja, hogy új módon értel­mezzük a szabad választásokat, a törvényhozó és végrehajtó szer­vek közötti viszonyt, az ellenőrzést, valamint azt teszi szükségessé, rioyy luygetlen bíróságokat, alkot­mánybíróságokat és közigazgatási bíróságokat hozzunk létre, amelyek hatáskörébe az adminisztratív szer­vek döntéseinek felülvizsgálata tar­tozna. Respektálni kell a jogszabályok kidolgozásának és érvényesítésé­nek érték- és törvényes elveit, a jog­nak a reális társadalmi viszonyokat kell tükrözniük, szavatolniuk kell az állampolgárok szociális és jogi biz­tonságát, védeniük kell az egyének szabadságát és érdekeit, beleértve a gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok fenntartását s a demokrati­kus politikai rendszer működését. Az 1968-as forradalmi mozgás­hoz kötődve olyan demokratikus rendszert, szociális szempontból igazságos társadalmat fogunk létre­hozni, amelyben a piramis csúcsán a szabad embernek, köztársasá­gunk állampolgárának kell állnia. Ha így értelmezzük törekvéseinket, ak­kor nyugodt lelkiismerettel mindazt demokratikusnak és szocialistának is tekinthetjük, ami politikánk, az ember és az egész társadalom hu­mánus érdekeit és céljait szolgálja, mondotta Milan Čič. A Legfőbb Ügyészség katonai szakér­tői azt is vizsgálják, hogy az állambizton­sági szervek milyen szerepet játszottak a beavatkozás során. Tekintettel arra, hogy főleg az állambiztonsági szervek polgári ruhát viselő tagjainak tevékeny­ségével kapcsolatban hiányoznak fontos adatok, a Katonai Főügyészség decem­ber 19-én felkérte Marián Čalfa szövet­ségi miniszterelnököt, hogy tegye számá­ra hozzáférhetővé a Belügyminsztérium­ban található azon írásos anyagokat és egyéb dokumentumokat, amelyek az ál­lambiztonsági szerveknek a november 17-i prágai események kapcsán tett lépé­seire vonatkoznak - szögezi le a beszá­moló. A tanácskozás után Jozef Stank, a parlamenti bizottság elnöke rövid inter­jút adott a Csehszlovák Sajtóiroda mun­katársának. Elmondta, hogy a tegnapi ülésen pontosították a következő napok programját. A testület előtt további volt politikai és közéleti személyiségek jelen­nek meg. Tovább vizsgálják az állambiz­tonsági szervek szerepét is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy cél­szerű lenne-e létrehozni hasonló parla­menti bizottságot a Babinský-úgy kivizs­gálásának felügyeletére, Jozef Stank kije­lentette: minden attól függ, mennyire pár­tatlanul fognak tevékenykedni az igaz­ságszolgáltatási szervek a szabad vá­lasztásokig. - Tekintettel arra, hogy a Ba­binský-úgy kivizsgálása során sok adatot elferdítettek vagy nem közöltek, úgy gon­dolom, hogy még mindig lenne jelentősé­ge. Természetesen azzal a feltétellel, ha a vizsgálatban illetékes szakemberek vennének részt. Bizottságunk tapasztala­tai vitathatatlanul alátámasztották, hogy megvan a maga jelentősége; az ügyész­ségi vizsgálat katalizátoraként tevékeny­kedik, és a maga módján a vizsgálatot befolyásolhatja is - mondotta. Megkezdődött az elítéltek szabadon bocsátása (ČSTK) - Ivan Novák, a Szlovákiai Javító-Neveló Testület parancsnoka kö­zölte, hogy tegnap délelőtt minden szlo­vákiai fegyintézetben megkezdődött azoknak az elítélteknek a szabadon bo­csátása, akikre vonatkozik a köztársasági elnök amnesztiarendelete. A becslések szerint több mint 5 ezer személyt helyez­nek szabadlábra. A Szlovák Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma megteremtet­te a feltételeket ahhoz, hogy az amnesz­tiarendeletet egyidőben hajtsák végre a fogházakban, börtönökben és fegyhá­zakban, illetve a vizsgálati fogságban levő személyek esetében. Az elengedhetetlen törvényes adminisztratív lépések ellenére a rabok elbocsátásának rugalmasan kell folynia. Amint azt Ladislav Košťa szlo­vák igazságügyi miniszter elmondta, egy héten belül mindazon elítéltek elhagyják a fegyintézeteket, akiket érint a köztársa­sági elnök e humánus rendelete. kásokat is küldhet Berlinbe, akik a jutalom igénye nélkül segíti le­dönteni a falat - mondotta Havel a jelen levő újságírók nagy tapsa közepette. Hozzáfűzte még, hogyha nálunk, Csehszlovákiában feszült­ség keletkezik, a megnyugtatás és a nevetés terápiáját alkalmazzuk. Úgy tűnik, hogy ez a gyógymód működik - jegyezte meg a köztársa­sági elnök. A sajtóértekezleten részt vett Manfred Gerlach is. Mindkét államfő megelégedéssel szólt a tár­gyalásokról. Václav Havel csehszlo­vákiai látogatásra hívta meg az NDK Államtanácsának ügyvivő elnökét. Berlini látogatását befejezve Václav Havel és kísérete Bajorország fővárosá­ba, Münchenbe utazott. Az NSZK-ban egyébként nagy érdeklődés előzte meg a látogatást, hiszen Havelról mindenki tudja, hogy ő volt a csehszlovákiai békés forradalom vezető személyisége, s egy­ben ő a demokratikus fejlődés garanciája. A Süddeutsche Zeitung kommentárjában emlékeztetett rá, hogy a bajor főváros a csehek és a szlovákok számára a mün­cheni egyezménnyel fonódik össze. A lap ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a demok­ratikus Németország vagy a két német állam szomszédságában Csehszlovákiá­nak nincs mitől tartania. A müncheni repülőtéren Václav Havelt és kísérletét Richard von Weizsäcker államfő, Helmut Kohl kancellár, Hans­Dietrich Genscher külügyminiszter, va­lamint Max Streibl bajor kormányfő fo­gadta. Az üdvözlések után a két küldött­ség tagjai a bajor kormány székhelyére hajtattak, ahol megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Václav Havel először Weizsäcker államfővel folytatott megbe­széléseket. Ezzel párhuzamosan zajlot­tak a két kormányfő: Marián Čalfa, illetve Helmut Kohl, valamint a két külügyminisz­ter, Jirí Dienstbier és Hans-DietricltGen­scher tárgyalásai is. A továbbiakban a két küldöttség plenáris ülést tartott. A tárgya­lások fő témája minden esetben a kétol­dalú együttműködés bővítése volt. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzet­nek is. A csehszlovák államfő rövid megbe­szélést folytatott az ellenzéki SPD, vala­mint a Zöldek Pártjának vezetőivel: Hans­Jochen Vogellal, illetve Antje Vollmer­ral. A frankfurti Polgári Fórum képviselői átadták neki nyilatkozatukat. A hivatalos tárgyalások után Václav Havel nemzetközi sajtóértekezletet tar­tott. Küldöttségünk az esti órákban Mün­chenből hazautazott. A frankfurti Polgári Fórum tegnap köz­zétett nyilatkozatában örömmel szól arról, hogy a csehszlovák államfő első külföldi útja éppen Németországba vezetett, bár tulajdonképpen két útról van szó. Cseh­szlovákiának Németországgal van a leg­hosszabb határa, s ez a múltban nem volt mindig a legnyugodtabb. A nyilatkozat szerint Csehszlovákiának gyorsabban át kellene orientálódnia a nyugat-európai piacra és ennek megfelelően javítani a termékek minőségét. Németországnak pedig nem kellene félnie a szorosabb kereskedelmi kapcsolatoktól Csehszlová­kiával, beruházásokat kellene eszközöl­nie Csehszlovákiában, mivel az iparilag fejlett Csehszlovákia nélkül nem lehet szó gazdaságilag fejlett Európáról, és ez mindkét állam érdeke. A dokumentum kitér arra, hogy a társadalmi-politikai vi­szonyok szempontjából mindkét államra nézve éppen a Münchenre való emlékezés jelent tehertételt, hiszen az utolsó háború előtti csehszlovák elnöknek Háchának itt kellett aláírnia a müncheni paktumot, amelynek mindkét államra nézve kelle­metlen, sok szempontból pedig tragikus következményei voltak. Most az új cseh­szlovák elnök jött el Münchenbe, hogy a háború utáni csehszlovák államfők kö­zül elsőként javasolja e rendkívül kényes ügy következményeinek a megoldását. A nyilatkozatban több javaslat szere­pel, egyebek között az, hogy nyissanak konzulátusokat az olyan kikötővárosok­ban, mint Pozsony és Hamburg, az olyan­vásárvárosokban, mint Brünn és Frank­furt, továbbá Plzeňben és Münchenben, hiszen mindkét városban élnek nemzeti kisebbségek. Javasolták a közlekedés bővítését, új határátkelőhelyek létesítését és a légi összeköttetés kiterjesztését újabb városokra. A frankfurti Polgári Fó­rum szerint kölcsönösen el kell törölni a vízumkényszert és a kötelező valutabe­váltást. Szorgalmazta azt is, a csehszlo­vák állampolgároknak lehetővé kell tenni, hogy Németországban vállalhassanak munkát. A múlt évi Julius Fučík Újságírói Díjakról (ČSTK) - Az olvasók körében bizonyá­ra nem ismeretlen a következő négy név: Marie Boudová, Jiŕí Janouškovec, Ja­roslav Kojzar, Karel Walter. A Rudé právo eme négy munkatársa tavaly az Akit szelet vet és a Mit forgatnak a fejük­ben című cikkben „bennfentesen" ismer­tette a Néhány mondat című felhívást s azt, hogy a „pamfletet" kik hozták nyilvánosságra. Az olvasóközönség talán az Olvasói kérdésekre válaszolva rovat­ban megjelent cikkekre emlékszik a leg­jobban. Ezekben a négy szerkesztő egye­bek között „szorgalmasan" magyarázta, hogy a disszidens szó szakadárt jelent, valamint azt, hogy a chartások milyen célt követnek. A fenn említett újságírók szerint: „A Chartának nincs programja. A chartá­sok minden csoportjának egyedüli közös célja a meglevő szocialista rendszer fel­bomlasztása s az úgynevezett pluralista gazdasági rendszer bevezetése". A CSKP KB napilapjánál tevékenykedő négy szerkesztőnek a szavakkal való zsonglőrködését tavaly, a 35. alkalommal megtartott országos újságírói versenyen - ,.a társadalmi átalakításért vívott küzde­lemhez hozzájáruló s a szocializmus el­lenségeinek valódi céljait leleplező jelen­tős publicisztikai anyagaiért" - a Julius Fučík Újságírói Díjjal ismerték el. Ha Julius Fučík nemzeti hősünk, akkor Marie Boudová, Jiŕí Janouškovec, Jaro­slav Kojzar és Karel Walter most, amikor bebizonyosodott mondataik valótlansága, jogtalanul viselik a Julius Fučík Újságírói Díjat, és vissza kellene tőlük venni. Ki kit manipulál? A Verejnosť és a Nap január 2-i számában jelent meg A. Nagy László Ki az áldozat? című cikke (szlovákul: Kozmetický salón KSS), amelyben a szerző bírálja a Pravdát és az Új Szót, mert rövidítve, s lényeges ré­szeket kihagyva közölték a Szlo­vák Szocialista Köztársaság új kormányának programnyilatko­zatát. A. Nagy Lászlónak csak a la­punk nevében válaszolunk. A rövidítés óhatatlanul cson­kítás, habár gondos, hozzáértő tömörítéssel lényeges részek nem maradhatnának ki. A kivo­natos közlést - mint sok minden mást - színvonalasabbá kell tennünk, ám felelősségünk tel­jes tudatában jelenthetjük ki, az említett rövidítés során semmi­féle sanda szándék nem vezetett bennünket. Éveken át azért bíráltak ben­nünket - s teljes joggal -, mert heteken át közlönnyé szürkül­tünk, ugyanis lapunk nagy ré­szét a kötelező párt- és kor­mányanyagok töltötték meg. Ezért határoztunk úgy, hogy fon­tos dokumentumok esetében is csak ritka kivétel lesz az, amikor a teljes szöveget közöljük. Ilyen volt Václav Havel köztársasági elnök újévi beszéde. November 28-i állásfoglalásunk óta például nem közöltük teljes terjedelmé­ben Karel Urbánek beszámoló­ját a CSKP tavalyi, decemberi rendkívüli kongresszusáról, sem a szövetségi kormány programnyilatkozatát. Világo­san jeleztük azonban mindig, rövidítésről van szó. A. Nagy László mondandójá­nak erkölcsi hitelét két dolog kérdőjelezi meg: 1. Elfelejtette megírni vagy tu­datosan elhallgatta, hogy az em­lített programnyilatkozatot nem közölték teljes terjedelemben a szlovákiai nem kommunista lapok sem. Miért csak a kommu­nista sajtót lapozta föl? 2. Jó lenne tudni azt is, hogy A. Nagy László miért nem ma­rasztalta el a Nap-ot is, amely­ben a kormányprogram nem lá­tott Nap-világot, pedig az emlí­tett dokumentum közzététele óta két száma jelent meg nyolc­nyolc oldalon. Bírálatának végén föltett kér­dését mi is megismételjük, bízva abban, hogy az olvasó el tudja dönteni: ki kit akar manipulál­ni? Az Új Szó szerkesztőbizottsága ÚJS£Ú 2 1990. I. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom