Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám, csütörtök

Csehszlovákia csak a változások után határozza meg részvétele mértékét a KGST-ben Marián Čalfa felszólalása* a KGST 45. ülésszakán A keletnémet liberális demokraták elégedetlenek a változásokkal A CDU sem lép koalícióra az NSZEP-DSZP-vel • Egon Krenz lemondott parlamenti mandátumáról • Naponta ezernél többen vándorolnak ki ÚJ SZÚ 1990. I. 19. FEKETE MARIAN Szövetségi kormányunk elnöke pozitívnak minősítette a tanácsko­zás megtartását, mivel az lehetősé­get ad a KGST-tagállamok új feltéte­lek közötti együttműködéséről alko­tott véleménycserének. Mivel az eu­rópai tagállamok többségében radi­kálisan megváltozott a politikai hely­zet, az érintett országokban új politi­kai-gazdasági célkitűzések kerültek napirendre. Ezek a tagállamok új belső szükségleteiből és a nemzet­közi munkamegosztásba való haté­kony bekapcsolódásuk szükséges­ségéből indulnak ki. Szövetségi kormányunk decem­berben elfogadott programnyilatko­zatában a KGST-n belüli radikális változások mellett állt ki. Lehetetlen­nek tartjuk a tanács tevékenységé­ben a tagállamok közti eddigi együtt­működési formák folytatását. Állás­foglalásunk a szervezett regionális integráció eddig elért eredményei­nek valós értékelésére támaszkodik. Csehszlovákia relatíve kisméretű gazdaságával mindig életbevágóan érdekelt volt abban, hogy hatéko­nyan kapcsolódjon be a nemzetközi munkamegosztásba. Azt sem kell hangsúlyozni, hogy gazdaságunk színvonala már a második világhá­ború előtt összehasonlítható volt a legfejlettebb európai államokéval. Ma viszont számba kell vennünk azt a veszteséget, amely gazdaságunk­nak a korszerű technológiai és mű­szaki forrásoktól s a nemzetközi munkamegosztás előnyeitől való mesterséges elválasztásából adó­dik. Nemegyszer akaratunk ellenére megakadályozták, hogy nemzeti iparunk hagyományainak megfelelő­«en érvényesüljön a világban. Mosta­ni célunk éppen az, hogy Csehszlo­vákia újra megtalálja természetes és megbízható helyét a világgazdaság­ban, s főként Európában. Tudatosítjuk, hogy e célok meg­valósítása időbe telik, kölcsönösen összefüggő és egymást feltételező lépésekből áll. Közéjük tartozik a csehszlovák gazdaság radikális reformja, beleértve azoknak az al­kalmazkodási mechanizmusoknak a kialakítását, amelyek lehetővé te­szik a világpiaci feltételekhez való igazodást. Ugyanilyen értékű lépés­nek tartjuk a tagállamok közti gazda­sági együttműködés megváltoztatá­sát. Azzal számolunk - állapította meg Marián Čalfa -, hogy a KGST alapot teremt a konzultációk haté­kony rendszerének, s ha valamennyi fél részéről valós érdeklődés mutat­kozik, akkor az államok közti külön­böző területeken megnyilvánuló ko­ordinációnak is. Csehszlovákia ér­dekeltségét - kötődve az átalakuló KGST-hez - egyértelműen abban látjuk, hogy az együttműködésbe való bekapcsolódásunk milyen mér­tékben járul hozzá az ország gazda­sági és szociális fejlődésével össze­függő célok és természetes szük­ségletek kielégítéséhez. Ezután hangsúlyozta: elengedhe­tetlenül szükségesnek tartjuk a gaz­dasági együttműködés jelenlegi me­chanizmusának alapvető megvál­toztatását. Lemondunk ugyan a je­lenlegi kereskedelmi formákról, de ugyanakkor új kereskedelmi lehető­ségek nyílnak számunkra. Cseh­szlovákia viszonyát a KGST-hez és részvételünk mértékét az együttmű­ködésben azonban csak a változá­sok után határoljuk körül. Ezek meg­valósításából viszont szeretnénk ki­venni a részünket. Együttműködésünk megszerve­zésének új vonásairól, fő irányairól és kiindulópontjairól szövetségi kor­mányunk elnöke elmondta, hogy a korábbi ülésszakokon megfogal­mazott elképzelés a KGST egysé­ges piacának kialakításáról a cseh­szlovák politikai és gazdasági élet új feltételei között nem reális és elfo­gadható célkitűzés. Itt arról van szó, hogy az eddigi elképzelés szerint a század végéig regionális integráci­ónak kellett volna kialakulnia. Véleményünk szerint - folytatta a kormányfő - nagyon időszerű és a legközelebbi években megvalósít­ható célokat tűzünk ki. Itt a KGST tagság tartalmában bekövetkező alapvető változásokra gondolunk. Ez figyelembe venné számos tagál­lam gazdasági-politikai fejlődésének realitásait, ami Csehszlovákiában a pluralista demokratikus rendszer kialakítását és a piacgazdaságra va­ló áttérést jelenti. Véleményünk sze­rint a KGST-nek elsősorban olyan platformra kellene átalakulnia, amely konzultációkat tesz lehetővé és szükségleteinek megfelelő szer­ződéses rendszert hoz létre. Valóságnak tartjuk, hogy jelenleg hiányoznak a KGST-n belüli piac működésének feltételei. Ezért kell létrehozni a szerződéses rendszert, s ez reagálna arra, hogy legkésőbb 1995-ig kölcsönös kereskedelmünk a világpiaci feltételekhez igazodjon és e kereskedelem fő szubjektumai a vállalatok és ne az állam legyen. Jelezte: e cél eléréséhez szüksé­ges lesz a tagállamok közti össze­hangolt munka minden lehetőségé­nek és formájának kihasználására. Ugyanakkor tisztázni kell, mi legyen az átváltható rubellel, hogyan kap­csolhatók be ebbe a folyamatba a nemzeti valuták. A KGST új sza­bályának a nemzetközi kapcsolatok általánosan érvényes alapelveiből és szabályaiból kell kiindulnia. Eb­ben nem lehet véleménykülönbség a küldöttségek között. Marián Calfa véleményt nyilvání­tott arról a szovjet javaslatról is, amely feltételezi, hogy 1991-től a tagállamok közti kölcsönös keres­kedelemben az érvényes világpiaci árakhoz igazodjanak és az elszámo­lás szabadon beváltható valutákban történjen. Csehszlovákia ezt a ja­vaslatot elfogadhatja, ha a világke­reskedelmi feltételekre való általá­nos áttérésen alapszik. Kormány­főnk szerint ez a javaslat számos komoly, általános érvényű gazdasá­gi kérdést hoz felszínre. Megvalósu­lásához szükség lenne a világkeres­kedelmi rendre való áttérésre. En­nek megfelelően újra kellene érté­kelni a kölcsönös gazdasági szerző­déseket s megfogalmazásukon is változtatni kellene. Alapvető kérdés piacaink egymással szembeni nyitá­sa. Csehszlovákiának nem felel meg az eddigi nyitottság, mivel orszá­gunk a konvertibilis áru behozatalá­nál jelentős mértékben zárt piacok­kal találja magát szemben, a másik fél pedig lényegében maga választja ki az árutételeket és szabja meg a behozatali kontingenseket. Ugyancsak radikálisan módosíta­ni kellene a létező árak világpiaci árszínvonalra való átszámításának módszertanán. Véleményünk sze­rint ezt a problémát nem lehet a ko­rábbi módon megoldani. Szüksé­gesnek tartjuk e manőver reális idői­gényességének és kölcsönös elő­nyösségének felmérését, szakava­tott, független tanulmány formájá­ban. A világpiaci árakra és a szaba­don beváltható valutákkal való el­számolásra történő áttérés bonyolult gazdasági manőver, amely a cseh­szlovák gazdaság fejlesztési straté­giájában is alapvető változásokat követel meg. Csehszlovákia bekap­csolódik ennek a problémának a megoldásába, és arra törekszik majd, hogy az elfogadott intézkedé­sek kölcsönösen előnyösek le­gyenek. Végezetül megállapította: napja­inkban kedvezőtlen a KGST-tagálla­mok gazdasági helyzete. Csehszlo­vákiában sem sikerült minden nehéz­séget leküzdeni. Gazdaságunk .je­lenlegi helyzetében a gazdaságpoli­tika elsőrendű feladata a belpiac relatív stabilitásának és a fizetési mérleg egyensúlyának megtartása. Ugyanakkor hathatós lépéseket kell tenni a gazdasági reform megvalósí­tásában, biztosítani kell a termelés műszaki és technológiai színvonalá­nak emelkedését, termékeink ver­senyképességét és hatékonyságát. Véleményünk szerint csak növeked­ne a gazdasági egyensúly megúju­lását elősegítő nemzeti programok megvalósításának hatékonysága, ha időközben e feladatok megoldá­sában a tagállamok keresnék a köl­csönös együttműködés és kooperá­ció kihasználásának lehetőségeit. Marián Čalfa az ülésszak új hatá­rozati javaslatába ajánlotta, hogy a tanács új alapszabályjavaslatát 1990. áprilisának végéig terjessze elő a KGST Végrehajtó Bizottsága, és ugyancsak kerüljön bele a rend­kívüli ülésszak 1990. májusára tör­ténő összehívása. (ČSTK) - Az NDK-beli Liberális Demokrata Párt aggodalmát fejezte ki a megújulási folyamat alakulása miatt. A párt politikai bizottsága ked­di berlini ülésén jóváhagyott állás­foglalásában leszögezte, hogy az NSZEP-DSZP akadályozza a meg­újulási folyamatot és a nem demok­ratikus struktúrák leépítését. A párt azzal indokolta részvételét a jelenle­gi átmeneti koalíciós folyamatban, hogy ügyeljen rá, nehogy az ország csődbe jusson, s hogy májusban meg lehessen tartani a szabad vá­lasztásokat. A párt négy minisztere nem túsza az NSZEP-DSZP-nek - hangsúlyozza a dokumentum. A tagság azt követeli, hogy a válasz­tások után a párt ne lépjen olyan kormánykoalícióba, amelynek tagja lenne az NSZEP-DSZP ís. A kelet­német CDU egyébként már a párt­vezetés szintjén meghozta az erre vonatkozó határozatot. Manfred Gerlach, a liberális de­mokraták elnöke, aki jelenleg az NDK Államtanácsának az ügyvezető elnöke is, közölte, hogy pártja febru­ári drezdai kongresszusán nem je­lölteti magát az elnöki tisztségre. Helyére Kurt Wünschet jelölik, aki nemrég lett igazságügy-miniszter. Gerlach a der Morgen című lapnak adott nyilatkozatában beismerte, hogy a változások a tagság nyomá­sára történnek. Egon Krenz, az NDK volt legfel­sőbb párt- és állami vezetője lemon­dott parlamenti mandátumáról. Az Bővülnek a KGB és a CIA kapcsolatai (ČSTK) - A szovjet Állambizton­sági Bizottság (KGB) bővíteni kíván­ja kapcsolatait más országok hír­szerző szolgálataival, főleg az ame­rikai CIA-val. Ezt a KGB elnöke, Vlagyimir Krjucskov nyilatkozta a Moszkovszkije Novosztyinak. A kapcsolatbővítés főleg a terroriz­mus, a kábítószerkereskedelem és a csempészek elleni harc összehan­golását fogja szolgálni. Tekintettel arra, hogy a két nagyhatalomnak egyformán érdeke a világ „forró tér­ségeiben" a feszültség csökkenté­se, a KGB és a CIA kölcsönös információcseréje elősegítheti a kor­mányszintű közös lépések kidolgo­zását. ADN hírügynökségnek átadott nyi­latkozatában közölte, pártja kérésé­re szánta el magát erre a lépésre. A berlini parlament különleges vizsgáló bizottsága előzetes jelen­tést hozott nyilvánosságra az egyko­ri pártvezetők visszaéléseivel és korrupciós ügyeivel kapcsolatban. Eszerint a közvélemény jogosan bí­rálja a volt vezetőket. A jelentés kirívó, negatív példaként említ egy több mint 20 hektáros vadászterüle­tet, amelyet Erich Honecker és az NSZEP Központi Bizottságának más tagjai „használtak": egy év alatt például 800 magas vadat, 200 muflont és 400 más állatfajtát ejtet­tek el. Néhányan közülük több ezer márkát vettek fel a kilövésben való részvételért. A Berlin melletti Wandlitzben levő luxusnegyeddel kapcsolatban a je­lentés rámutat, hogy prominens la­kói ugyan fizettek lakbért, de a sze­mélyzet ingyen és bérmentve állt rendelkezésükre. A „kiválasztottak" ellátására 1988-ban 7 millió, tavaly pedig 8,2 millió devizamárkát fordí­tottak az állami költségvetésből. A belnémet kapcsolatokkal foglal­kozó bonni minisztérium adatai sze­rint 1990-ben már több mint 15 ezer NDK-állampolgár telepedett át az NSZK-ba (tavaly csaknem 350 ez­ren vándoroltak ki). A DPA hírügy­nökség felmérést készített, amelyből kiderül, hogy naponta több mint ezer NDK-állampolgár fordít hátat hazá­jának. Az újonnan érkezők szociális összetétele jelentősen eltér azoké­tól, akik a budapesti és a prágai nagykövetségen keresztül távoztak. Jelenleg egyre kevesebb a kisgyer­mekes menekültek száma, s mind többen vannak az egyedülálló sze­mélyek. Bulgária megnemtámadási szerződést ajánlott Törökországnak Elegendő bizonyíték gyűlt össze a Zsivkov elleni bírósági eljárás elindításához (ČSTK) - Kedden Kuvaitban a bolgár -török külügyminiszteri találkozón Bojko Dimitrov felvetette, hogy új fejezetet kell nyitni a két ország viszonyában. A bolgár diplomácia vezetője azt ajánlotta, hogy kössenek megnemtámadási szerződést. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem kezdhet tárgyalásokat Ankarával a Bulgá­riában élő török kisebbségről. A BTA hírügynökség ezzel kapcsolatban közölte, a megbeszélések legközelebbi fordulóját februárban Ottawában egy nemzetközi konferencia keretében tartják. Dimitrov­hoz hasonlóan török kollégája, Mesut Yilmaz is pozitívan értékelte a háromórás találkozót. A KUNA hírügynökség idézte török diplomatáknak azt a véleményét, hogy Bulgáriában a nemzetiségi kérdést megoldotta az a központi rendelet, amely visszaadta a török kisebbségnek a név­használati és vallásgyakorlási jogot, s amely miatt az utóbbi napokban ország­szerte zavargások robbantak ki. A Zemedelsko Zname bolgár napilap tegnap azt írta, a kormánydöntés elleni tüntetések mögött azok az erők állnak, amelyek még mindig ellenőrzésük alatt tartják a párt- és kormánystruktúrát. Peru menedékjogot ad Noriega híveinek (ČSTK) - Az amerikai hadügymi­nisztérium hivatalos jelentésben tet­te közzé, hogy a panamai, invázió során 220 helyi polgári személy, illetve civilruhás katona vesztette életét. A Pentagon szóvivője szerint az áldozatok száma a valóságban magasabb is lehet. A hadművelet 23 amerikai és mintegy 300 panamai katona életét követelte. A perui külügyminisztérium meg­erősítette, hogy az ország panamai nagykövetségén talált menedéket Noriega tábornok öt magas beosz­tású munkatársa, illetve családtag­jaik. Peru menedékjogot ad nekik, s engedélyezi, hogy letelepedjenek az országban. Az említett személyi­ségek között van Gonzalo Gonza­les, aki a hadsereg főparancsnoksá­gának az épületét őrző egység pa­rancsnoka volt. Szerepel azon a lis­tán, amely az Egyesült Államok által keresett volt panamai prominensek nevét tartalmazza. A külügyminisz­térium egyben tiltakozott az ellen, hogy az amerikai egységek körül­zárták Peru panamai nagykövet­ségét. Olyan egyénekről van szó, akik vakon teljesítették a Zsivkov-rezsim utasításait, xxx A korrupcióval vádolt volt vezetők ügyének kivizsgálására alakult különbi­zottság kedden bejelentette, elegendő bi­zonyítékot gyűjtöttek össze Todor Zsiv­kov ellen. Luben Kulisev, a bizottság szóvivője a televíziónak nyilatkozva el­mondta, az állami pénzekből jelentős összegeket fordítottak Zsivkov úgyneve­zett műveinek hazai és külföldön történő megjelentetésére. S csupán ezen az egyetlen területen végzett ellenőrzések eredményei elegendőek ahhoz, hogy megkezdjék Zsivkov ellen a bírósági eljá­rást. Ugyancsak elegendő bizonyíték gyűlt össze a Zsivkov család külföldi bankszámláiról is. E bizottság január 15­én terjeszti elő jelentését. Koreai-félsziget Meglepetés (ČSTK) - Ro Te Vu dél-koreai államfő tegnapi sajtóértekezletén nem kis meglepetésre üdvözölte a KNDK-nak a szabad utazással kapcsolatos legutóbbi javaslatait. Ro szavai ismét felélesztették azt a re­ményt, hogy a jóakarat és a politikai realizmus végre a megosztott Ko­reai-félszigeten is győzedelmesked­ni fog. Ro Te Vu elmondta, találkozni szeretne Kim Ir Szen észak-koreai vezetővel, mivel szerinte egy koreai csúcs lenne a leghatékonyabb mód­szer a kapcsolatok javítására. A to­vábbiakban azt fejtegette, hogy a határok teljes megnyitása előtt felújíthatnák Észak és Dél között a postai és telefonösszeköttetést, s nem zárta ki a két Korea gazdasá­gi közeledését sem. További tanukat hallgattak ki A panamai fegyveres erök volt főparancsnoka, Manuel Noriega tá­bornok - mint ismeretes - jelenleg fogoly Miami Beachben. A városká­ban azonban már hosszabb ideje él még egy Manuel Noriega,, s mivel az ó neve szerepel a telefonkönyvben, sok felháborodott amerikai összeté­veszti ót a kábítószer-csempésszel. El lehet képzelni, mennyi dühödt kiro­hanást kell végighallgatnia a tele­fonban. A szerencsétlen hiába magyarázza, hogy tévedés az egész, ő egy mexi­kói művészcsaládból származik, apja több tucat filmben játszott, s másik keresztneve nem Antonio, hanem Evaristo, ráadásul pedig panamai „druszájától" eltérően nem szereti a vörös színű alsóneműt... Az UPI hírügynökség kettejük kö­zött mégis talált valamilyen hasonló­ságot, nevezetesen azt, hogy mind­ketten az USA szolgálatában álltak: az egyik a második világháború alatt az amerikai haditengerészet kötelé­kében harcolt, a másik pedig a CIA­nek dolgozott. (č) (ČSTK) - A Szlovák Nemzeti Ta­nács és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselőiből álló bizottság, mely az 1988. március 25-i, tüntető hívők elleni rendőri fel­lépést vizsgálja ki, tegnap további 13 személyt hallgatott meg. A Közterület-fenntartó Vállalat járművezetői megerősítették, hogy feletteseik nemcsak az utcák locso­lására, hanem arra is utasítást adtak nekik, hogy az összegyűlt tüntetőket locsolják le. Néhányuk ennek teljesí­tését megtagadta. Pavol Kováč, Pozsony egykori főpolgármester-helyettese arról tá­jékoztatta a bizottságot, hogy Ľudo­vít Pezlár, az SZLKP KB Elnöksé­gének volt tagja, a központi bizott­ság egykori titkára milyen álláspont­ra helyezkedett közvetlenül a márci­us 25-i történések után. Elmondta: Ľudovít Pezlár követelte a nagygyű­lés szervezőinek felelősségre voná­sát. A tegnapi tanácskozáson is megerősítették, hogy a Carlton Szállóban létrehozott úgynevezett politikai bizottság tágjai befolyásol­ták jogkörből adódó kötelességeinek teljesítésében a Nemzetbiztonsági Testület pozsonyi és nyugat-szlová­kiai kerületi parancsnokát. A bizottság következő ülésére ja­nuár 19-én kerül sor. A november 17-i események ki­vizsgálására felügyelő parlamenti bizottság tegnapi tanácskozásán a Belügyminisztérium különleges egységének három tagját hallgatta meg. A vörös barettsapkásoknak az ülés után újságírók is tettek fel kér­déseket arra vonatkozóan, hogy mi­lyen szerepet játszottak azon a kriti­kus napon, a Národní trídán. Egyi­kük elmondta: pontosan nem írhatja le a tüntetőkkel szemben fellépő mintegy 30 tagú egység tevékeny­ségét, mivel kettes csoportokra fel­osztva önállóan avatkoztak be. A tegnapi tanácskozás eredmé­nyeit Jozef Stank, a parlamenti bi­zottság elnöke foglalta össze. Utalt arra, hogy a testület előtt Václav Kurýl, Jakeš volt főtitkár egyik tanácsadója is beszélt. Enriek kap­csán , Jozef Stank hangsúlyozta, hogy az állambiztonságra vonatkozó információk nem a tanácsadókon, hanem közvetlenül a CSKP KB 13. osztályának vezetőjén és a belügy­miniszteren keresztül jutottak el a fő­titkárhoz. Jakeš közvetítésükkel irá­nyította az államhatalmi szerveket. Pech

Next

/
Oldalképek
Tartalom