Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám, hétfő

A Szövetségi Gyűlés feladatai a szabad választások megtartásáig Alexander Dubček szombati tévébeszédéből A politikai pluralizmus - hangoztatta a Szövetségi Gyűlés elnöke - feltételeket teremt a demokratikus közigazgatás és társadalmunk egyéb szféráinak demokra­tikus fejlődése számára is. Ahhoz, hogy a politikai és gazdasági reformok tartósak és visszafordíthatatlanok legyenek, ném­csak a központi szerveket kell érinteniük, hanem biztosítani kell a reformokat a köz­igazgatás minden szintjén. Az államigaz­gatás 1968-ban előkészített átalakítása is figyelembe vette a föderatív elrendezés alapelveit, és kedvező feltételeket terem­tett a demokratikus közigazgatás számá­ra, a csehek, szlovákok és a nemzetisé­gek egyenjogú viszonyára alapozva. Az ún. normalizálás időszaka azonban ke­mény centralizmust eredményezett, amely teljes mértékben megállította az elindult folyamatokat és így elnyomta a néphataiom demokratikus lényegét. Alexander Dubček külön szólt a fiata­lokhoz. Hangsúlyozta, hogy a fiatal embe­reknek becsületesen fel keil készülniük az új lehetőségek kihasználására. Meg kell tanulniuk mindazt, amit már elfelejtettünk: vállalkozni, kockáztatni, kilépni az átla­gosságból és a kemény konkurenciában érvényesíteni a tehetséget. Ehhez azon­ban a feltételeket is ki kell alakítani, ami rendkívül jelentős és mindannyiunkat érintő feladat. Tulajdonképpen kísérlet­nek is mondhatjuk, hiszen még sehol nem oldották meg azt a problémát, hogyan lehet áttérni az adminisztratív utasításos rendszerről a piacgazdaságra. A hatvanas évek második felének kí­sérletét, amikor is megélénkült gazdasá­gunk, erőszakkal megszakította az úgy­nevezett normalizálás időszaka, amely­nek idején a bürokratikus rendszer hatal­mas méretűre nőtt, a gazdaság visszae­sett s így a mai kiinduló helyzet sokkal nehezebb. A Szövetségi Gyűlésnek eb­ben az irányban is olyan törvénymódosí­tásokat kell elfogadnia, amelyek meg­könnyítik a mélyreható gazdasági re­formot. Nagyon komolyan kell foglalkoznunk az ez évi állami költségvetéssel Itt nem­csak a vállalkozói és a gazdaságirányítási szférára gondolok, hiszen arról van szó, hogy az elkövetkező fejlődés minél har­monikusabb, súlyos szociális konfliktu­soktól mentes legyen. Ezt csak közös erőfeszítéssel és akarattal érhetjük el, amelyhez az a demokratikus rendszer adja meg a keretet, amelytől már elszok­tunk, amely látszólag bonyolult, sokszor kényszerít kompromisszumokra, több munkát és időt igényel. De az úgyneve­zett egyértelmű megoldásokkal ellentét­ben, amelyekből már jónéhányat megél­tünk, egyedül a demokratikus út vezethet a valódi közmegegyezéshez, a hala­dáshoz. A fejlett gazdaságirányítási struktúrák­nak egyenjogú, hozzáértő partnerre kell találniuk az erős szakszervezeti mozga­lomban. Ennek kialakításánál nemcsak saját tapasztalatainkból, hanem olyan or­szágoktól is tanulnunk kell, ahol a szociá­lis törvényhozás és a szakszervezeti mozgalom magas színvonalon működik. Tisztelettel adózom a technikusok, munkások, parasztok és az összes többi dolgozó munkájának. Elképzelhetetlen­nek tartom, hogy a mi társadalmi és politikai megújulásunk, forradalmunk, ilyen rendezetten lefolyhatott volna azok nélkül, akik az-elmúlt év mozgalmas idő­szakában biztosították a gazdaság zavar­talan működését. Ezért nagy erkölcsi elis­merés és köszönet jár. Beszéltem már a társadalmi érdekek pluralizmusáról - folytatta Alexander Dubček. A nézetek különbsége adott. A Szövetségi Gyűlés meg fogja teremteni érvényesítésük feltételeit a társasági, a gyülekezési jogról szóló és a politikai pártokról szóló törvényekkel. Jelenleg na­gyon sok politikai párt és csoportosulás jön létre. Ez természetes reakció a koráb­bi állapotokra. Politizálni azonban nyíltan, a nép szeme láttára kell, az állami szer­vekben, a szakszervezetekben és a pár­tokban is. A demokrácia mechanizmusá­nak működéséhez most készítjük elő a társasági törvényt, a gyülekezési jogról, a petíciós jogról szóló törvényt, a sajtó­törvény novelláját, a politikai pártokról és főleg a választásokról szóló törvényt. Ez utóbbi teremti meg a szabad választások alapját, amelyeket ez év júniusának végé­ig meg kell tartani. A jelenlegi időszak nagy hangsúlyt he­lyez arra, ami egyesít bennünket. De ezt nemcsak új törvények meghozásával le­het kifejezni. Nem nélkülözhetjük az adott állapot és annak gyökerei mélyenszántó elemzését. De ez ne csak múltbanézés legyen. Előre kell néznünk és keresnünk kell mindazt, ami a jövőben egyesíthet bennünket. A cél a prosperáló, demokrati­kus és szociálisan igazságos ország. Az érdekek pluralizmusa mellett azon­ban nem engedhetjük meg a társadalmi felbomlás és szervezetlenség legkisebb jelét sem. Érdekünk, hogy megszilárdul­jon az együvé tartozás társadalmi tudata. Ezzel összefügg az egyházak helyzete is. Nemrégiben találkoztam II. János Pál pá­pával. Ö jelenlegi világunk nagy egyéni­sége és örülnék, ha üdvözölhetnénk ha­zánkban is. A vele való találkozás során és Tomášek érsekkel folytatott beszélge­téseim, illetve a hívőkkel való találkozás után tudatosítottam, hogy meríteni kell a szeretet, a megértés és a tolerancia ezeréves örökségéből. De ha a megértésről és a toleranciáról beszélünk - folytatta a Szövetségi Gyűlés elnöke -, meg kell mondani, hogy azok az állásfoglalások, amelyek a kommunisták ellen irányuló általános tömegpszichózist kiváltották, gyengíthetik demokratikus alapelveinket. Nem láthatunk mindent csak fehéren vagy feketén. A kommunis­táknak is jelentős szerepük volt a fasiz­mus elleni harcban, a szabadság és a de­mokrácia megújításában. Ők is szenved­tek a sztálinista és neosztálinista rend­szertől, s közülük sok százezren húsz évvel ezelőtt a társadalom megújulásáért vívott küzdelem élén álltak. Ez azonban nem csökkenti azok bűnét, akik felelősek a társadalom válságos állapotáért, erköl­csi lezülléséért. A humanista mozgalom képviselőinek segíteniük kell, hogy a tár­sadalom kritikusan értékelhesse nemcsak az eltelt huszonegy évet, hanem egész történelmünket, 1918-tól napjainkig. A múlt hozzáértő elemzése nélkül elté­veszthetjük az utat, amely a demokrácia és a szocális igazságosság felé vezethet. Beszéde befejező részében Alexander Dubček kitért a nemzetközi helyzetre, hangsúlyozta, hogy értékelni kell azt a tényt, hogy befejeződik a hidegháború hosszú időszaka, s hogy ebben a két nagyhatalom és azok képviselői, Mihail Gorbacsov, Ronald Reagan és George Bush jelentős szerepet játszottak. Az európai integrációs folyamatról szólva hangsúlyozta, hogy nagyon meggondol­tan kell ebben előre haladni, mivel néhány nagyon kényes pontja is van a folyamat­nak. Hangsúlyozta, hogy a Szövetségi Gyűlésnek arra is ügyelnie kell, hogy a törvényhozásban figyelembe vegyék azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket országunk elfogadott. Végül hangsúlyozta, hogy a parlamentnek fel kell készülnie a kormány tevékenységé­nek ellenőrzésére és hogy a képviselők­nek kezdeményezően be kell kapcsolód­niuk a társadalom demokratizálódásának folyamatába, amelynek betetőzése lehet a szabad választások megtartása .(ČSTK) A társadalom erkölcsi és gazdasági megújulásának elvei MILAN ČIČ AZ SZSZK KORMÁNYÁNAK FELADATAIRÓL ÚJ SZÚ 199Q. I. 8. (ČSTK) - Milan Čič, január 5-én pénte­ken mondott beszédet a Csehszlovák Televízióban. Rámutatott, az új esztendő elején szükségesnek tartja, hogy röviden ismertesse a lakossággal a kormány programnyilatkozatában foglalt célokat, s vázolja azokat az elveket, amelyek alapján a kormány folytatni kívánja a tár­sadalom erkölcsi és gazdasági megújí­tását. Milan Čič elmondta, nemcsak jelent­keztek, hanem mélyülnek is az olyan nyugtalanító jelenségek, amelyek káro­san hatnak jószándékú elképzeléseinkre. A jelzések szerint nem elszigetelt jelen­ség, hogy önjelölt, senki által nem válasz­tott egyének, vagy senkit sem képviselő csoportok a szabadságot és a demokráci­át felelőtlenséggel, arroganciával, csalá­sokkal és brutalitással váltják fel közéle­tünk több szakaszán. A párbeszéd, a problémák tárgyszerű és elvi megoldá­sa helyett a félelem új légkörét terjesztik maguk körül, amelyben nem lehet nyu­godtan dolgozni. Szaporodik a rágalma­zás, az egyéni számlák rendezése, s ezek során csökken a közösen végzett, valamint az egyéni munka iránti felelős­ségérzet. Ismereteink szerint ismét nö­vekszik a bűnözés és több más aggasztó jelenség, amelyekre kötelességünk idő­ben felhívni a figyelmet. Az SZSZK kor­mánya a polgári kezdeményezésekkel közösen sok energiát fordított az utóbbi hetekben a törvényesség megújítására, a népgazdaság működőképességének szavatolására. A kormányfő a továbbiakban leszögez­te, a világ csodálattal adózott gyengéd forradalmunknak, tisztelettel szól az ifjú­ság és a nép politikai és erkölcsi érettsé­géről, Csehszlovákia demokratikus ha­gyományairól. „Nem állítom, mert nem lenne igaz, hogy mindez a múlté, hogy az elmúlt hetekhez, napokhoz tartozik. Ellen­kezőleg, meggyőződésem, hogy a lénye­get megőriztük. De a saját nevemben és azokéban, akiknek önök bizalmat nyilvá­nítottak, szükségesnek tartom, hogy idő­ben figyelmeztessek a negatív jelensé­gekre is. Tájékoztatni akarom önöket ar­ról, fennáll a veszélye annak, hogy meg­gyalázzák, bepiszkítják forradalmi válto­zásainkat és demokratikus céljainkat." Minden demokratikus társadalomban a nép által választott képviseleti szervek gyakorolják a hatalmat. Tudatosítom, a korábbi hatalmi monopólium kedvezőt­lenül nyilvánult meg a nemzeti bizottsá­gok összetételében és munkamódszerei­ben is. De ha a mostani időszakban, amely a demokratikus választásokig át­meneti időszaknak számít, a múlt hibái miatt globálisan megkérdőjelezik az összes nemzeti bizottságot és képviselői­ket, akkor fennáll teljes működésképte­lenségük veszélye, ami a legalapvetőbb állampolgári ügyek intézésére is kedve­zőtlenül hat. A kormányozhatatlanság és az anarchia fenyeget, s erre ismét a be­csületes állampolgárok fizetnének rá. A hatalom monopóliumától a demokrati­kus elvekre történő áttérésünknek elvsze­rűnek, ugyanakkor simának, folyamatos­nak és emberinek kell lennie. Ezért felszólítom a nemzeti bizottsá­gok azon tagjait, akik maguk is érzik, hogy elveszítették az állampolgárok bizalmát, mondjanak le tisztségükről. Ezzel előse­gítik a nemzeti bizottságoknak és appará­tusuknak újjáépítését, hogy a választáso­kig hátralevő időben teljesíthessék külde­tésüket - az állampolgárok elégedettsé­ge, a városok és községek életének za­vartalan menete érdekében. Az SZSZK miniszterelnöke a továb­biakban arról beszélt, új elvekre térünk át a gazdaságban, s ez alkotó légkört, céltu­datosságot kíván, s szükség van arra, hogy a vezetők bizalmat élvezzenek. Saj­nos, sok helyütt e téren is szaporodnak az aggasztó jelenségek, amelyek kedvezőt­len hatással vannak a termelésre és a népgazdaság egyéb területeire is. Nem egy vállalatnál már demokratikus módon megválasztották a vezetőket. Másutt vi­szont bizonytalanság tapasztalható, ami nem segíti elő az alkotó munkát. A sztráj­kok és más veszélyes jelenségek irányá­ba ható tendenciák is megnyilvánulnak. Egyes vezetők képtelenek feladni a régi gondolkodásmódot, s azokban az esetek­ben sem akarják elhagyni pozícióikat, ahol nyilvánvalóan elvesztették a közös­ség bizalmát. A kormány reméli, hogy az említett területeken a józan ész fog győz­ni, a közérdek az egyéni érdekek és az ambíciók felett. Beszédének további részében Milan Čič méltatta a köztársasági elnök am­nesztiarendeletét, amely a legnagyobb volt újkori történelmünkben. Elmondta, a szabadon bocsátottak döntő többsége bekapcsolódott a rendezett polgári életbe. Azonban a kiszabadultak közül néhányan nem tudták kordában tartani a szabadsá­guk feletti örömüket, s ismét súlyos bűn­tetteket követtek el. „Ezúton is felszólítok minden szabadon bocsátottat, hogy ma­guk őrködjenek saját becsületük felett, s ne engedjék meg, hogy visszaéljenek újonnan elnyert szabadságukkal. Hogy ne írhassanak az ő rovásukra olyan cselek­ményeket, amelyeket talán el sem követ­tek. A nemzeti bizottságoktól, a munkahe­lyektől, a nyilvánosságtól azt kérem, fo­gadják be a börtönből szabadultakat, se­gítsenek nekik abban, hogy visszatérje­nek az állampolgári életbe. Rossz fényt vetne ránk, ha ilyen nagyszabású am­nesztia után növekedne a bűnözés. Fel­szólítom azokat, akik a büntetésvégrehaj­tási intézetekben maradtak, hogy megál­lapodásunk értelmében őrizzék meg a rendet. Maguk szálljanak szembe a lá­zadásra való felhívásokkal, hiszen ezek semmit nem oldanak meg, csupán bonyo­lítják a gondok tárgyszerű megoldását, rontják az általános légkört, s olyan ten­denciákat hívhatnak életre, amelyek a ke­mény beavatkozást szorgalmazzák. A Közbiztonsági Testület alakulatait biztosít­hatom arról, hogy ha az érvényes törvé­nyekkel összhangban végzik nehéz és igényes szolgálatukat, akkor számíthat­nak a mi teljes támogatásunkra és az állampolgárokéra is. Elítéljük az olyan eseteket, amikor durván sértegetik e tes­területek tagjait, sőt, családtagjaikat is támadások érik. A törvények tiszteletben tartása, a rend és a jogbiztonság megőr­zése végül is minden állampolgár és az egész társadalom érdekeit szolgálja A prominens személyek ellátását szolgáló üzletet, az elmúlt év végén megtekintették a prágai VII. városkerület képviselői és az újságírók. (Petr Merta - ČSTK felv.) Belépés - csak „föfunkcisoknak" Eper Izraelből • Ami nem megfelelő - az jó a tömegnek... Prágában az Ifjú Gárda utca 37. alatt lévő épület külseje nem árulja el, hogy itt székel az a vállalat, amelyről az utóbbi időben sokan felhábo­rodva beszélnek. A - hivatalosan - házhoz szállító s nemzeti vállalatról van szó, ez üzemelteti az ún. kormányüzletet, amelynek megszüntetését napjainkban sokan követelik. Oľga Skalková, a Svobodné slovo munka­társa érdekes cikket közölt erről az üzletről. Az írást az alábbiakban mi is ismertetjük. Ugy hírlik, hogy a kiválasztottak ebbe az üzletbe küldték vásárolni sofőrjeiket, akik olyan áru közül vá­logathattak, amelyről a közönséges halandó nem is álmodhat. Az árak­kal kapcsolatban is mendemondák terjednek. Az újságíró saját szemé­vel akart minderről meggyőződni, de B. Hroch, a vállalat igazgatója köze­gészségügyi szabályokra hivatkoz­va csupán hivatali helyiségében be­szélgetett vele. Elmondta, hogy ami még novemberben igaz volt, az ma már nem érvényes. Az említett üzlet ezentúl a törvényben meghatározott ún. védett személyeket szolgálja majd - a köztársasági elnököt, a kormányok, a Szövetségi Gyűlés és a nemzeti tanácsok elnökeit, to­vábbá a hivatalos külföldi látogató­kat, azokat a külföldi képviselőket, akik védelmet kértek, és a diploma­tákat. • Ki határozta meg a vevőkört? -Mi nem, sem pedig a CSSZK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Mi­nisztériuma, amelynek irányítása alá tartozunk. 1989-ig a szövetségi kor­mány és a CSKP KB határozta meg vevőinket. A központi bizottság 1988. szeptemberi határozata szűkítette a nómenklatúrát. Ettől az időponttól már nem tartoztak bele a minisztéri­umok és egyes központi hivatalok, így a televízió, a rádió, a ČTK és a film titkárságai. így tehát az ún. védett személyeken kívül a CSKP KB Titkárságának tagjait, a KB osz­tályvezetőit, a minisztereket, a Szö­vetségi Gyűlés és a nemzeti taná­csok elnökeit és alelnökeit láttuk el. • Mi lett azokkal, akik távoztak tisztségükből? - Ezekben az esetekben egyé­nenként döntöttek azok a szervek, amelyek a nómenklatúrába sorolták őket. Mintegy 150 tisztségviselő háztartását láttuk el december 3-ig. Ezenkívül árut szállítottunk az állami szanatóriumba, a Praha Szállónak, a pozsonyi Bôrik Szállónak s az állami gyógyintézményeknek. Ezt az év végéig beszüntetjük. • Mondjon valamit a választékról és az árakról... - Kínálatunk hozzávetőlegesen azonos a Tuzex-ével és a normális üzlethálózatéval. Fő feladatunk, hogy* élelmiszert adjunk el a védett személyeknek. Négy higiénikusunk saját laboratóriumunkban ellenőrzi, hogy az élelmiszerek megfelelnek-e a normáknak. Felülvizsgálják a nor­mális feldolgozóvállalatoktól kapott nyersanyagokat és élelmiszereket is. Külföldről hoztuk be például a jog­hurtokat, mivel a mi termékeink sza­vatossági ideje 24 óra, és így ezeket nem tudtuk ellenőrizni és elszálítani egy napon belül. Alacsonyabb árak­ról beszélnek, de a valóságban kis­kereskedelmi vagy termelői áraink voltak. 3 százalékos felárral. El sze­retném mondani, hogy világszerte gyakorlat az ún. védett személyek élelmezésének ellenőrzése, és amennyiben nem mi fogjuk ezt csi­nálni, akkor valaki másnak kell vál­lalnia a feladatot. A december 8-án közölt cikkhez a szerkesztőség december 27-én még egyszer visszatért az olvasói levelek alapján. -Az említett üzletbe a kerületi növényvédelmi igazgatóság munka­társaként járok, feladatom, a beho­zott növényi eredetű áru fitopatológi­ai ellenőrzése. Gyümölcsről és zöld­ségről, néhány esetben pedig virág­hagymákról és dísznövényekről volt szó. Az árut a Koospol közvetítésé­vel kamionokkal, vagy vasúton hoz­zák be - írta az egyik olvasó. - Nem tudok egyetérteni B. Hroch véleményével, miszerint a kínálat olyan volt, mint a Tuzexban. A növé­nyi eredetű termékek esetében ez nem helytálló, ezek átvételében sze­mélyesen is részt vettem, és ahp­gyan én láttam, a többi élelmiszer­cikk kínálata sem volt összehason­lítható a Tuzex választékával. így például a világ minden részéből hoz­tak be gyümölcsöt és zöldséget, húsvétkor nem hiányozhatott példá­ul az izraeli eper sem! Közszükség­leti cikkeket is behoztak, amint lát­tam a nyugatnémet Quelle cégtől, a virághagymák mellett a listán ék­szerek, háztartási cikkek, elektro­mos fogyasztók is szerepeltek. Va­lamennyi élelmiszert az üzlet labora­tóriuma ellenőrzött és mivel érde­kelt, megkérdeztem, hova kerül az az áru, amely nem felel meg a cseh­szlovák normáknak. A gyümölcs és a zöldség esetében túlnyomórészt a megnövekedett nitrát- és nitrit tar­talomról volt szó. Kérdésemre ezt a választ kaptam: az üzlethálózatba. Vagyis, azok kapták, akik munkájuk­kal ezt a kiváltságos üzletet fenntar­tották. A Koospol vállalatnál Lohr úrtól megtudták: szóban forgó vállalat számára főleg Ausztriából, Nyugat­Németországból, Nyugat-Berlinből, Norvégiából, Izlandból és Nagy-Bri­tanniából hozunk be árut. Csemege­árut, például sós és édes száraz­süteményt, teát, hal- és rákkonzer­veket, különleges üdítőket rendel­tünk. Több száz árufajtáról volt szó, amelyek között mindig szerepeltek a kecsupok, salátaízesítők, kész mártások, szárított gyümölcs, tej­színpor, a különféle tejtermékek, az üdítők, például a Fanta, a Coca­Cola és Sprit, a desszertek, cukor­kák, csokoládék, finom metélt stb. Természetesen olyan déli gyümöl­csök is, amelyek piacunkon soha­sem kaphatók. A választék minden bizonnyal gazdagabb volt, mint a Tuzexban vagy az Esoban. A Merkuriában és a Tuzexban azt mondták, hogy nekik semmi közük sem volt a kormány üzletéhez, a többi külkereskedelmi vállalattól pedig még nem kaptak információ­kat. Fokozatosan azonban fény de­rül a kulisszatitkokra, olyan privilégi­umokra, amelyeket legálisan senki sem adott az említett üzlet vásárlói­nak. Bízunk abban is, hogy ezek a privilégiumok nálunk mindörökre megszűnnek, ahogy arra újévi be­szédében Václav Havel köztársasá­gi elnök utalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom