Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám, szombat

Puskin dédunokája A gazdasági mechanizmus tö­kéletlensége és az ellenőrző szervek nem kielégítő munkája az oka annak, hogy növekszik a gazda­sági bűnözés a Szovjetunióban - nyilatkozta a Trud riporterének V. Andrejev, a Szovjetunió főügyészé­nek helyettese. Mint elmondotta, a gazdasági bűnözés behálózza az egész népgazdaságot. Ebből kifo­lyólag az állam több mint 4 milliárd rubelt veszít évente. -Másfél év alatt 136 ezer bűncse­lekményre derült fény, így például Milliárdos károk a közös vagyon eltulajdonításának és a hivatali pozícióval való vissza­élésnek az eseteire. Andrejev kije­lentette, hogy 136 500 személyt vontak felelősségre törvényes úton, az okozott kár összege 400 millió rubel. Szerinte az agráripari komple­xumban van a legrosszabb helyzet, ahol a fogyasztóhoz évente az össz­termék egyharmad része nem jut el. A szövetkezeti és állami kereskede­lemben másfél év alatt kétmillió lo­pási, áruvisszatartási és sikkasztási esetre sikerült fényt deríteni. Már szinte szokássá és mindennapivá vált a vásárló becsapása, a pult alatti árusítás és az árdrágítás. A spekuláció általi bevételek elérik az 1 milliárd rubelt. Ártörvénybe ütköző cselekedetek közé tartozik az árufelvásárlás is. A szövetkezetek az állami boltokban felvásárolják a hiánycikkeket és to­vábbadják azokat természetesen felárral. A bankok adatai alapján a szövetkezetek ilyen célú kereske­delme az üzlethálózatot 3 milliárd rubel értékű árutól „szabadította meg". Andrejev elmondta, hogy a gaz­dasági bűnözés a külkereskedelem­ben is felütötte fejét. Többek között a minőségi szintet meg nem ütő áruk behozataláról van szó, melyekből a statisztikai adatok alapján a raktá­rakban 1 milliárd rubel érték halmo­zódott fel. Ez az összeg évi 40 millió rubellel növekszik. Olyan áru is fel­halmozódik, ami jó minőségű, csak éppen nem talál felhasználót - tehát kihasználatlan. E berendezések ér­tékének összege 5,4 milliárd rubel. Ennek az ellenkezőjével is találkoz­ni, vagyis a szovjetunióbeli hiánycik­kek külföldi piacra való kivitelével. Például a szovjet üzletekben az el­múlt év első kilenc hónapjában hi­ányzott 700 ezer tonna hal és halké­szítmény, míg külföldre ugyanebben az időszakban 430 ezer tonnát ex­portáltak. (Trud) • Több mint negyvenmillió dol­lárért kelt el a Sotheby cég New York-i aukcióján Picasso Au Lapin Agile című festménye, amelyet 25 évesen festett egy párizsi kocsmá­rosnak ingyenételért és -italért. A festmény sokáig lógott bekerete­zetlenül az Au Lapin Agile (a Fürge Nyúlhoz címzett) kocsma falán. Ed­digi tulajdonosa azért volt kénytelen megválni tőle, mert túl sokba került a festmény biztosítása és őriztetése. • Tovább szigorították az ameri­kai légi közlekedésben érvényes do­hányzásellenes előírásokat. A sze­nátus olyan törvénykiegészítést fo­gadott el, amely már nemcsak a 2 óránál rövidebb, de a hat óránál nem hosszabb belföldi légi járatokon is tiltja a cigarettázást. • Írországban szabadon egyet­len hüllő él: a tarajos gőte. Kígyó éá gyík ott csak állatkertben látható. Lakása egy kis múzeum. Hellyel kínál, ő is helyet foglal velem szem­ben. Fürkészem külsejét: a haja nem göndör, magasabb, de azért van bizonyos hasonlatosság. Talán az ajka? Lehet. Ismerős az álla vo­nala is. összehasonlítanom pedig volt mivel: minden falról Puskin tekint le rám. Grigorij Puskin a költő déduno­kája. Teljesen véletlenül bukkantam a nevére, amikor a moszkvai rendőr­ség lapjának régi példányait lapoz­gattam. A jegyzetben Grigorij Puskin gárdahadnagyról volt szó, aki a há­ború óta a milíciában szolgál, s a moszkvai bűnüldözési osztály operatív megbízottja. 1913-ban született a Moszkva kö­zeli Lopasznóban (ma: Csehov). Ap­ja, szintén Grigorij, az orosz hadse­reg ezredese 1917 októberében a pétervári katonai-forradalmi bizott­ságra ment, letépte váll-lapjait, az asztalra tette fegyverét és bejelen­tette: a dolgozó nép oldalára áll. -Apám nagyon szerény ember volt - mondja Grigorij Puskin. - So­ha senkinek nem mondta, hogy a nagy költő unokája. Az emberek ezt másoktól tudták meg. Nem lehet figyelmen kívül hagyni Puskin élet­műve kutatásában szerzett érde­meit. Lopasznóban a ház padlásán találta meg a fivérével Puskin I. Péter története című művének kézi­ratát. Az apám sok családi doku­mentumot adott át az irodalmi múze­umoknak. A legtöbb közülük Lenin­Angliában nagyon sok szülő való­ban komoly problémát csinál abból, ha gyermeke nem a kívánt mérték­ben nő. Emiatt egészséges gyere­kek százai kapnak naponta hor­moninjekciókat. Ezeknek a gyere­keknek nincs hormonhiányuk, egy­szerűen csak alacsonyak a szüleik. - Sajnos, a magas emberek tár­sadalmában élünk - mondja Michael Preece professzor, aki szakértője ennek a kérdésnek. Sokan egyetértenek véleményé­vel és azt vallják, ha az ember nem éri el a megfelelő magasságot, már az iskolapadban is diszkriminálják őt. Még a szóhasználat is sértő az alacsonyak számára, hiszen ha azt mondjuk, hogy az ember nő, növek­szik, akkor ezzel azt is értjük, hogy előrehalad. Nagy-Britanniában nagyon ko­molyan viszonyulnak a testmagas­ság l&rdéséhez. Egy londoni gyer­mekegészségügyi intézetben meg­nyílt a világ első, a gyermekek ma­gasságával foglalkozó központ. Nem titok, hogy az az ember, aki szeretne magasabb lenni, gyakorta kénytelen jelentős áldozatokat is vállalni. Nagyon sok gyerek veti ma­gát (?) alá a végtagok mesterséges meghosszabbításának, ami hóna­pokig tartó fájdalmat okoz, s a pá­ciens kénytelen két évig mankóval vagy tolókocsin járni. A hormonokkal kezelt gyerekekkel ellentétben ezek növekedése nem tekinthető normá­lisnak, bár fizikai szempontból fejlet­tek és alapjában véve egészsége­sek. Viszont törpe növésűek, vagyis normálisan fejlett a testük, viszont túl nagy a fejük és rendkívül rövidek a végtagjaik. Az orvosok speciális grafikonokat dolgoztak ki, ezek megmutatják az grádban van, a Puskin Emlékház­ban, egy részük pedig Moszkvában, a Puskin Múzeumban. Grigorij Puskin, visszaemlékezve az apja által elmesélt részletekre, tisztelettel beszél nagyapjáról, Alek­szandr Puskinról, a költő fiáról, aki becsületes, őszinte és rendkívül bá­tor ember volt, ugyanakkor szerény és nagyon tisztességes. Az orosz -török háború idején egy huszárez­red parancsnoka volt. - Apám azt mesélte - magyaráz­za Grigorij Puskin -, hogy a katonái nagyon szerették és tisztelték őt. Harmincöt évi katonai szolgálata so­rán Alekszandr Puskin érdemeiért 18 orosz és külföldi rendjelet és kitüntetést kapott. Puskin dédunokája az iskola be­fejezése után a Vörös Hadseregben szolgált, majd a Komszomol a milí­ciába küldte őt operatív megbízott­ként. A háború alatt Grigorij Puskin egy ejtőernyős és felderítő alakulat pa­rancsnoka volt. Harci kitüntetéseket kapott, köztük a Honvédő Háború Érdemrend II. fokozatát. A leszere­lés után visszatért a rendőrséghez. Évekig szolgált a bűnüldözési cso­portban, mindaddig, amíg nem je­lentkeztek a fronton szerzett sebe­sülések. Grigorij Puskin ma nyugdíjas. Mint a nagy dédapa művének cso­dálója, lelkes híve, járja az országot és a Puskin-családról mesél. SZERGEJ GORISZTOV (APN) rek? egyes korcsoportokban a magas­ság, a testsúly és a fej kerületének eltéréseit, amelyek még normális­nak tekinthetők. Meg kell jegyezni, hogy ezek nagyon széles skálák. Ezzel sikerült elérni, hogy a szülők most már csak akkor kongatják meg a vészharangot, ha gyermekük ada­tai ettől valóban eltérnek. Kiderült, Nagy-Britanniában 400 ezer ilyen gyerek van. Többségük kis termete egészségi, etnikai vagy genetikai okokra vezethető vissza. Kísérletképpen most ezek közül a „normálisan alacsony" gyerekek közül szintén kapnak hormonokat. Mégpedig azért, hogy tisztázzák: segítenek-e nekik a preparátumok ugyanúgy, ahogyan a hormonhiány­ban szenvedő gyerekeknek segí­tettek. Kilencven gyereket vontak be a kísérletbe, s már bebizonyosodott, hogy a laboratóriumi úton nyert em­beri növekedési hormon az esetek többségében valóban nagyon haté­konyan ösztönzi a növekedést. Ugyanakkor nem tudni, a jövőben elérik-e ezek a gyerekek a normális magasságot. Egyelőre nem tisztá­zottak még a kezelés mellékhatásai sem, amelyek bizonyára csak ké­sőbb fognak jelentkezni. Preece professzor mindenesetre úgy vélekedik, hogy ez eléggé koc­kázatos dolog, s erre nagyon nyo­matékosan figyelmeztetik azokat a szülőket, akik hormonkezelést kér­nek gyermekeik számára. Ki tudja, milyen következményekkel fog járni a kilenc éven át tartó, heti 3-7-szeri hormonkezelés? Times, London KIS NYELVŐR Lehet-e gondolkodásba esni? Nemcsak a szótévesztés, hibás szóválasztás tűnik fel egyre gyakrabban a hibák között - ezeket a szavak jelentésének hiányos ismerete okozza -, hanem a szerkezeteink, szókapcsolataink között is egyre több a kakukkfióka: olyan szerkezetekbe állítunk két szót, amelyeknek hallatán vagy olvastán a jobb nyelvérzékű emberek csodálkoznak, sőt megbotránkoznak. Mintha egyre rosszabbul tud­nánk magyarul. Nemcsak mi, csehszlovákiai magyarok, hanem a magyarországi sajtó, rádió, televízió dolgozói, nyilatkozói is. Elgon­dolkodtató, hogy vajon az idegen nyelvi hatások okozzák-e ezeket a jelenségeket, vagy - mint a következő esetben is - valamiféle belső okok befolyásolják szófűzésünket. De beszéljenek a példák! „A honvédelmi miniszter eleinte elutasítóan viselkedett a két ezredes javaslata elől" - olvastam egy lapban. Azt hiszem, hogy valahogyan viselkedni valami elől nem lehet. Valakivel, valamivel szemben igen. Tehát a honvédelmi miniszter a két ezredes javaslatá­val szemben viselkedhetett elutasítóan. De akkor hogyan került a mondatba az elől névutós határozó? Nyilván vonzatvegyítés történt: a fogalmazó tudatára talán a rokon értelmű elzárkózik ige hatott, amelynek a vonzata a valami elől: elzárkózik a javaslat elől. Termé­szetesen ez csak magyarázat, nem mentség a helytelen szerkesztés­módra. „A káderekről való törődésnek semmi köze nincs a megelégedett­séghez" - olvastam egy hazai magyar lapban e tartalmilag sem egészen világos mondatot. Jobban bosszant benne azonban a káde­rekről való törődés kifejezés használata, mint a tartalmi pongyolaság. Hiszen az elfogadott magyar szerkesztésmód szerint nem valakiről valamiről törődünk, hanem valakivel, valamivel; tehát ez lett volna a helyes szerkesztési forma: a káderekkel való törődés. Itt meg nyilván a -ról, -ről ragos szóval álló, rokon értelmű gondoskodik ige vonzata került a törődik-hez. Persze ez is csak magyarázat lehet, nem mentség, mert, gondoskodni, valakiről, valamiről lehet, de törődni csak valakivel, valamivel. „Megbízták az ilyen jellegű munkastílus kialakítására" - hallom egy televízióadásban. Sérti a nyelvérzékemet a mondat, gyorsan lejegyzem. Megbíztak valakit valamire - ilyen vonzat bizony nincs nyelvünkben. Amit az illetőnek el kell végeznie a megbízás alapján, azt csak -val, -vei, ragos szóval fejezhetjük ki. Tehát megbíznak valakit valamivel, ez esetben az ilyen jellegű munkastílus kialakításá­val. A magyarázat ez esetben is kézenfekvő. Talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy a nyilatkozónak eszébe jutott a megbízást ad kifejezés is, amelynek -ra, -re, ragos szó a vonzata: megbízást ad valamire. Ő - nagyon helyesen - az egyszerűbb kifejezésmódot, az igéset választotta, de a megbízták igealakhoz a terpeszkedőbb kifejezés vonzatát tette. „Aznap enni is megfeledkezett" - ezt a mondatot egy szépirodalmi műben olvastam. Többen talán nem is érzik hibásnak, pedig az. Itt ugyan nem vonzatvegyítésről van szó, hanem helytelen vonzathasz­nálatról. A megfeledkezik igének ugyanis -ról, -ről ragos főnév a vonzata (megfeledkezik valamiről), nem pedig főnévi igenév. Hiszen enni megfeledkezik kifejezésünk nincs. Tehát csak az evésről feledkezhetett meg az illető aznap, nem pedig enni. A magyarázat itt is egyszerű: van elfelejt enni kifejezésünk. Az elfelejt ugyanis tárgyas ige, tehát az elfelejt valamit kifejezés helyes. A tárgyat főnévi igenév, tehát az enni is kifejezheti mellette. A megfe­ledkezik viszont visszaható, tehát tárgyatlan ige, ezért érezzük idegennek mellette a főnévi igenév tárgyat. Néha csak inkább stilisztikai, mintsem nyelvhelyességi hibának minősíthető a rag- vagy névutóhasználat, illetve a következő mondat­ban a névutó-melléknév használata: „Számos helység vezetősége tudatosította felelősségét és a néppel szembeni kötelességét." Kötelességeink lehetnek valakivel szemben is, valaki iránt is. Mivel azonban a szemben névutó vagy a szembeni névutó-melléknév bizonyos fokú szembenállást is kifejez, főként csak az ellenséggel, rosszal kapcsolatban használjuk. Az ellenséggel szembeni köteles­ségről nyugodtan beszélhetünk. Példamondatunkban azonban inkább a vezetőség nép iránti kötelességéről beszéljünk! Előfordulnak olyan szerkezetek is, amelyekben nem a rag- vagy névutóhasználat okozza a bajt, hanem a szótévesztés: nem az odaillő szót használják egy kötött szókapcsolatban. „Gondolkodásba estek" - olvastam egyik lapunkban. Esni csak gondolkodóba szokás, ugyanis a gondolkodóba esik kötött, tehát megváltoztathatatlan szókapcsolat nyelvünkben. Még a logikailag jobbnak látszó gondos­kodás szóval sem cserélhetjük fel benne a névszói tagot. JAKAB ISTVÁN APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ • 1990. január 7-én ünnepli 40. születés­napját Saróka József Ipolyságon. E szép ünnep alkalmából gratulálunk, jó egészséget és hosszú, boldog életet kí­vánunk: szerető felesége, keresztgyermekei: Nóri, Gabi, Attila, sógorai, sógornői, Csaba, István, Icu, Ildi, apósa, anyósa és Katika valamint Tomika, akik sok­szor puszilják a Józsi bácsit. Ú-3483 • E napokban ünnepli 60. születésnapját özv. Németh Béláné Nagyfödémesen. A szép ünnep alkalmából szívből gratuia lünk és még hosszú, boldog életet kívá­nunk: fiai. menye és unokája: Monika Ú-1 • 1989. december 20-án ünnepelte 80. születésnapját Léván özv. Mészáros Lászlóné szül. Laczkó Ottilia. E kerek évforduló alkalmából kívánnak hosszú, boldog életet gyermekei: Ilona, Ottilia és László, veje: Viliam, menye: Katalin, unokái: Henrietta, Alica, Miklós és Laci. Ú-17 MEGEMLÉKEZÉS • Fájó szívvel, könnyes szemmel emlékezünk a na­gyon hiányzó férjre, drága, jó édesapára, Štérba Rudolfra Nagykapos, akinek szíve 1989. január 5-én, 50 éves korában, örökre megszűnt dobogni, aki búcsúszó és se­gítségnyújtás nélkül távozott el körünk­ből. Akik ismerték és szerették, szentelje­nek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordulón. Emlékét szí­vünkben őrizzük: bánatos felesége, fiai és a gyászoló család. Ú-9 • Szemünkben könnyel, szívünkben mély fájdalommal emlékezünk halálá­nak ötödik évfordu­lóján a szerető fiúra, testvérre és uno­kára, Brezna n ík Róbertra (Tornaija - Šafárikovo). Akik ismerték, szerették, emlékezzenek rá szeretettel ezen a fájdalmas évfordulón. Drága emlékét örökre szívünkben msm őrizzük: szerető családja. Ú-4053 • 1990. január 6-án szeretettel emléke­zünk a drága, jó férj­re, apára, nagyapára és apósra, Micsko Bélára, akit a kegyetlen halál 1989. január 6-án, 59 éves korában ra­gadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szen­teljenek neki egy néma pillanatot ezen a szomorú évfordulón. Szerető felesége, fiai, menyei valamint két unokája: Éviké és Janika. Ú-4090 ÚJ SZÓ 6 1990. I. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom