Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-30 / 25. szám, kedd

„Az élet megy tovább, dolgozni kell! Beszélgetés Fejes Lajossal, a Rimaszombati Járási Ipari Vállalat igazgatójával • A november 17-e utáni gyöngéd for­radalom szele az ipari vállalatot sem ke­rülte el. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen itteni képviselői a járási újság hasábjain igyekeztek tisztázni, hogy az ön leváltá­sáról elterjedt hírek nem fedik a valósá­got: Mi is történt valójában a vállalat berkeiben? -Azt hiszem, nálunk a járásban az elsők között alakult meg afüggetlen polgári kezdeményezés vállalati csoportja. Mikor erről tudomást szereztem, a vezetőség többi tagjával azon voltunk, hogy szoro­san együttmüködjünk és kompromisszu­mokat kötve, közös erővel lássunk hozzá az észrevételek, javaslatok gyakorlati megvalósításához. Az eufórikus mozgal­mi hangulatban egyesek nem ismerve a belső helyzetet és hallva arról, hogy tárgyalnak velem, azt szivárogtatták ki, i hogy visszahívásomat szorgalmazzák. Ezért jött aztán részükről az a bizonyos helyreigazítás. • Tehát voltak bizonyos észrevétele­ik, javaslataik, amelyek konkrét kérések­ben kristályosodtak ki. Hogyan kerültek ezek terítékre és ha lehetek indiszkrét, melyek voltak ezek? -A Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezést sok helyen elha­markodott személycserék kieszközlésé­vel, inkorrekt módszerek alkalmazásával és túlkapásokkal vádolják a történtek után. Nekem nincsenek ilyen rossz ta­pasztalataim. Ök is rögtön az elején kinyi­latkoztatták, nem akarják a termelést boj­kottálni és mi is megmondtuk, a demokrá­ciában addig mehetünk el, míg ez a válla­lat érdekeit nem veszélyezteti. Többször összejöttünk és tárgyaltunk. A követelé­seik egyébként nem titkosak - elárulha­tom őket. Sok^setben jogosak voltak és egy részüket nyomban teljesítettük, de vannak dolgok, melyeket csak fokozato­san Judunk megvalósítani. Ilyenek voltak például a politikai jelszavak, feliratok le­szedése, a pártalapszervezet és a Népi Milícia vállalati csoportjának megszünte­tése az adminisztrációban és a nagy rezsiköltséggel dolgozók létszámának csökkentése, öltözők létrehozása a milí-' cia volt fegyverraktáraiban. Ők ezeket írásban is benyújtották a vállalat vezető­ségének, mi pedig erre reagálva utasítá­sokat adtunk kí - szintén írásban -, és a feladatok teljesítését dátumokhoz kötöt­tük. Az elmúlt hetek tapasztalatait össze­' gezve elmondhatom, hogy nálunk nem állóvíz a gyöngéd forradalom, de nem is háborgó tenger. % ön a vállalatnál népszerű ember. Tavaly az állami vállalat létrehozásakor szinte utcahosszal nyerte meg a választá­sokat és most is kiállta a próbát, elnyerte a dolgozók túlnyomó többségének bizal­mát. Közben hallottuk más helyekre, ma­gas vezető posztokra is csalogatták. Miért döntött végül is az ipari vállalat mellett? - Elért eredményeink jók. Nem dicsek­vésképpen mondom, de tavaly négymillió koronával szárnyaltuk túl termelési ter­vünket, nyereséggel zártunk, országos kiállításokon arattunk babérokat bútoripa­ri termékeinkkel Rimatherm típusú kazán­jainkkal beindult a gyümölcsözőnek ígér­kező kapitalista export, nagyléptékű üzemfejlesztésbe kezdtünk és így folytat­hatnám tovább. Tehát nagy tervek előtt állunk és számomra presztízskérdés, hogy a dolgokat végigvigyem, úgy érzem, nem lenne erkölcsös most félúton hátat fordítani a kollektívának. Az élet megy tovább, dolgozni kell mindenütt, s én itt szeretném folytatni azt, amit elkezdtem. • Az elmúlt év tehát sikeresen zárult, de éppen ön mondta, hogy az élet megy tovább és dolgozni kell. Az első hónap elteltével milyenek az ez évi kilátások? -Annak köszönhetően, hogy ,.vettük a lapot", személy szerint is szót értettem és egyetértettem a jobbító szándékú ké­résekkel, nálunk nem volt semmiféle sztrájk, gyakorlatilag termeléskiesés sem. Ennek ellenére nem mondhatom, hogy minden zökkenőmentesen indult ebben az évben. Aggasztják a vállalat dolgozóit a szállítói-megrendelői kapcsolatokban mutatkozó fennakadások. Késik a szürke­öntvények szállítása, a vastaglemezek évi megrendelése csak hetven százalékra lett visszaigazolva, a kárpitosok munkáját a habszivacs, az asztalosokét a faanyag hiánya nehezíti, a televízió és rádiójavító központunk az elektronikai alkatrészek hiányára panaszkodik és így tovább. Egyes termékeket nem tudunk kompletti­zálni, éppen ezért rugalmasan kell reagál­nunk a helyzetre, jobban oda kell figyel­nünk a munkaszervezésre. Nem vagyunk kétségbeesve! - és ezt most nem a múlt­ban megalapozott optimizmusunk mon­datja velem, hanem ezt a januári eredmé­nyek is alátámasztani látszanak. Polgári László Javaslatok a kizárásra Ülésezett az SZLKP KB Végrehajtó Bizottsága A végrehajtó bizottság tegnapelőtti ülésén megvitatta annak a bizottság­nak a jelentését, amely a funkcionáriu­sok egyéni felelősségét vizsgálja a pártban kialakult válságért. Javasolta a központi bizottságnak, hogy a társa­dalmi és a pártélet deformációiban va­ló részességükért és mert kitartanak további álláspontjuk mellett, amelyek ellentétben állnak a párt jelenlegi prog­ramjával, célkitűzéseivel, valamint mert elvesztették a párt tagságának bizalmát, zárják ki a CSKP soraiból Ignác Janákot, Gejza Šlapkát, Elena Litvajovát, Eugen Turzót, Štefan Ba­chárt, Miloslav Hruškovičot, Ladislav A létbiztonság érdekében (ČSTK) - A SZLKP Pozsonyi Vá­rosi Bizottsága az alábbi nyilatkozat közlésére kérte fel a Csehszlovák Sajtóirodát: A nemzeti egyetértés kormánya mind ez ideig nem volt képes elejét venni az állampolgárok egy része azon tevékenységének, amelyet a kommunista párt tisztséget betöltő tagjainak és a párt eszméivel szim­patizáló vezetőknek a leváltása, diszkriminálása céljából fejt ki. Sze­mélyes érdekeik érvényesítéséért önjelölt mindenható bírák szerepé­ben tetszelegnek, s visszaélnek a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen vonzó eszméivel. Tevékenységük nyomán végbe­menő változások nem irányulnak a vezetők szakképzettségének nö­velésére vagy erkölcsileg feddhetet­len, rátermett emberek kiemelésére, hanem csak a hatalomvágy kielé­gítésére. Az ő munkájuk és a komp­romittálódott kommunista káderek - akiktől a városi pártszervezet elha­tárolja magát - tevékenysége között nincs semmilyen különbség. Jelen­leg az a feladatunk, hogy minden erőnket a szociális biztonságot és teljes foglalkoztatottságot szavatoló szocialista, demokratikus, pluralista társadalom építésére fordítsuk. Ta­nultunk saját hibáinkból és abból is, hogy hova vezetett a hatalmi mono­pólium, ezért mindenkit le fogunk leplezni, aki hasonló monopóliumra vágyik, hiszen a kommunisták és Pedagógusfórum Dunaszerdahelyen A Csemadok dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin alapszervezete 1990. február elsején, csütörtökön 18.30 órakor a dunaszerdahelyi VMK színháztermében pedagógus­fórumot rendez. Vendégek: Fibi Sándor, az Iskolaügyi Minisztérium dolgozója, Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, Pukkai László, a Cseh­szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének szóvivője, Domsitz Jenő, a jnb iskolaügyi osztályának vezetője és a Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tanszékének kép­viselői. Az érdeklődőket szeretettel várja az alapszervezet vezetősége. a pártonkívüliek túlnyomó többsége bebizonyította, hogy meg tudja őriz­ni erkölcsi tisztaságát, és lehetősé­geihez mérten végzett jó minőségű, magas szakmai színvonalú munká­val járul hozzá a haza fejleszté­séhez. Felhívjuk mindazokat, akiket fel­mentettek tisztségükből vagy csak azért nem találnak állást, mivel párt­tagok, vagy szimpatizálnak a kom­munista párt eszméivel, hogy lépje­nek be az igazságtalanul vádoltak klubjaiba. Ezek a pozsonyi városke­rületi pártbizottságok hatáskörében jöttek létre. Bővebb felvilágosítás közvetlenül a klubokban vagy az SZLKP városi bizottságának konzul­tációs központjában (Vajanský rak­part 5) kapható hétköznap 10 és 20 óra, szombaton pedig 8 és 12 óra között. Ábrahámot, Ján Janíkot, Viliam Šalgo­vičot, Miloslav Boďát, Vasil Bejdát, Rudolf Juríkot, Ivan Litvajt, Ján Pirčet, Ladislav Sádovskýt és Jozef Ševcet. A végrehajtó bizottság ezzel kapcso­latban kéri azokat a pártalapszerveze­teket, amelyeknek a nevezettek tagjai, hogy a központi bizottság februári ülé­séig taggyűlésük mondjon véleményt a kizárási javaslatról. A vb a továbbiak­ban javasolta, hogy hagyják meg Ivan Goňko tagságát. Jóváhagyta azt a ja­vaslatot is, hogy a CSKP KB illetékes bizottsága foglalkozzon Gustáv Husák, Peter Colotka és Jozef Lenárt párttag­ságának ügyével is. A CSKP további tagjait, az SZLKP KB volt tisztségvise­lőit, az állami és képviseleti szervek kommunistáit a CSKP KB bizottságá­nak februári ülésére hívják meg, ame­lyen megoldják az eddig lezáratlan eseteket is. A végrehajtó bizottság jóváhagyta azt a javaslatot, hogy szüntessék meg az SZLKP csúcsbizottságának hatás­körébe tartozó szerveket és szerveze­teket az SZSZK Belügy- és Környezet­védelmi Minisztériumában, az SZLKP alakulati bizottságát a Nemzetbizton­sági Testület Főiskoláján és a Szövet­ségi Belügyminisztérium bratislavai alakulatainál. A végrehajtó bizottság más személyi, gazdasági és szervezési ügyeket is megtárgyalt, egyebek kö­zött a pártszervek szervezeti felépíté­sét Bratislavában. A végrehajtó bizottság február 24­re összehívta az SZLKP KB ülését, melynek programján az SZLKP jelenle­gi helyzete és társadalmi aktivizálásá­nak kérdései szerepelnek. Nyílt levél Ladislav Kováé oktatási ifjúsági és testnevelési miniszternek Tisztelt Miniszter Úr! A Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének nyitrai járási koordinációs bizottsága kéréssel fordul önhöz. Járásunk területén 25 olyan település létezik, melyben nagy számban élnek magyar ajkú állampolgárok. Sajnos, az utóbbi évtize­dek totalitárius rendszere a nyitrai járás magyar óvoda- és iskolaháló­zat nagyobbik hányadát felszámolta. A megszűnés ,,oka" mindig ugyanaz volt - létszámhiány - pedig olyan községekről van szó, ahol a szlovák osztályokban is igen alacsony a létszám. Mivelhogy a járás magyar nemzetiségű települései körülzártan, elszigetelten és elha­gyatottan, a régi rendszerben hozott előírások alapján élnek tovább, fennáll az a veszély, hogy nem nyílnak magyar osztályok az óvodákban és iskolákban, sőt ellenkezőleg: nem bízva a demokrati­kus átalakulásban az emberek bizalma teljesen elveszik. Ezért a különleges helyzetre való tekintettel, kérjük a Miniszter Urat, a nyitrai járásra vonatkozóan azonnali hatállyal rendelje el: 1. a svédországi nemzetiségi politika mintájaként, legyen lehető­ség az alacsony létszám esetén is a gyermekeknek anyanyelvükön tanulni; 2. az 1990/91-es tanévben olyan településeken, ahol már meg­szűnt a magyar iskola, illetve osztály, legyen lehetőség az újranyi­tásra, még akkor is, ha a jelentkezők száma nem haladja meg az előírt létszámot. Példa erre, hogy sok helyen a szlovák osztályban sincs feltöltve a létszám, ők mégis tanulhatnak kívánságuk szerint. Legyen lehető­ség ugyancsak bármikor a felsőbb osztályokból átlépni magyar osztályokba, mivelhogy számukra korábban nem volt mód az iskolá­ban magyarul tanulni. 3. Nyíljanak magyar nyelven oktató óvodák, bármilyen számú is lenne a jelentkezés; 4. Ahol nem létezik magyar igazgatóság, ott a magyar osztályok sorsát vonják ki a helyi igazgatóság hatásköréből úgy, hogy azok saját maguk dönthessenek a szülőkkel együtt a magyar nyelvű oktatás létéről; 5. a járás területén lévő magyar iskolai intézmények csakis magyar járási tanfelügyelőnek legyenek alárendelve, akit a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szervezetének járási fóruma választana meg; 6. legyen szabad felvilágosítani nyilvánosan, de a szülőkkel sze­mélyesen is beszélni, hogy lehetőségük van gyermekük magyar nyelvű óvodába, iskolába való beíratására is; 7. legyen lehetőség a többosztályos összevont magyar osztályok szétválasztására akkor is, ha esetleg az előírt létszámok nem felelnek meg a korábban előírt követelményeknek. A nyitrai járásban tapasztalható súlyos iskolaügyi problémák megoldásának előfeltétele, hogy a felsorolt pontokat azonnali hatály­lyal elrendelje a Tisztelt Miniszter Úr. Szíves megértését köszönjük. A CSMPSZ nyitrai járás koordinációs bizottsága nevében PATAY PÉTER, a CSMPSZ nyitrai járás koordinációs bizottság tagja Nyitra 1990. január 17. Elvárások és lehetőségek Rövidebb a tényleges katonai szolgálat Ezekben a napokban országszerte sok szó esik arról, hogy is alakul a tényleges katonai szolgálat ideje, mikor szerelnek azok, akik jelenleg tényleges katonai szolgálatot teljesítenek. Amint Rudolf Ducháček vezérőrnagy, a nemzetvédel­mi miniszter helyettese kijelentette, a tárca új honvédelmi törvényt terjesztett a Szö­vetségi Gyűlés elé, amely többek között azt indítványozza a tényleges katonai szolgálat ideje 18 hónap legyen, illetve 9 hónap azok esetében, akik főiskolás­ként a katonai tanszékeken szereztek kiképzést. Szó van alternatív katonai szolgálatról is. A beterjesztett javaslat szerint a katonai alapszolgálatot teljesítő nős személyek háromhavonként szabad­ságra jogosultak, s a szabadságuk időtar­tama 30 napra növekedne. Hat hónappal rövidebb ideig kell szol­gálniuk azoknak, akik nősek, illetve egész­ségkárosodás miatt a C kategóriába tar­toznak. Azoknál a tisztjelölteknél, illetve főiskolásoknál, akik az említett kategóriá­ba tartoznak, három hónappal rövidül le szolgálati idejük. Korábban szerelnek le azok is, akiknek családi vagy szociális problémáik vannak. 22 hónapban hatá­rozták meg szolgálati idejét azon tényle­ges katonáknak, akik 1988-ban vonultak be. A katonai tanszéken végzetteknek, tisztjelölteknek pedig 11 hónapban, és ugyanakkor 8 héttel csökkentik a kötelező gyakorlatok idejét. Azok, akik a múlt év­ben öltötték magukra a néphadsereg egyenruháját, 20 hónapig szolgálnak, míg a főiskola katonai tanszékén végzett dip­lomások 11 hónapot. (németh) A Csemadokról és helyzetünkről - más szemszögből Tisztelt Puntigán József! Érdeklődéssel olvastam figyelemre méltó gondolatait az Új Szó 1990. január 29-i számában „A Csemadokról és helyzetünkről" címmel. Az írásból egyértelműen kitűnik nagy felelősségérzete magyarságunk iránt, ezért tartom fontosnak, hogy azonnal válaszoljak rá. Tehet­ném ezt külön önnek címzett levélben is, de mert van néhány olyan kitétele, amely pontosításra szorul, hogy tagságunk világos képet kapjon az eseményekről, ezért a nyilvános válaszolás módját használom inkább. Kezdjük talán azzal, hogy ön szerint a Csemadoknak mindenképpen párttá kellett volna már alakulnia, mert csak így lehet érdekképviselője a csehszlovákiai ma­gyarságnak, s „sült galamb"-politikával vádolja az el­nökséget. Először talán azt mondanám el, hogy a 21 tagú elnökség január 4-5-én miért nem „kiáltotta ki" a Csemadokot párttá. 1) A Csemadok KB december 6-i Programnyilatkoza­ta társadalmi szervezetté nyilvánította a szövetséget. Nem sorolom fel, mit tűzött ki célként - bizonyára ön is tudja, hiszen idéz a nyilatkozatból - csak azt emelném ki, hogy alulról építkező szervezet lett, az elsők között mondta ki a demokratikus centralizmus megszűnését, s azt is, hogy a járási és központi választmányok az alapszervezetek igényeit és a tagok érdekeit járási és központi szinten képviselő szervek. A január 5-6-át megelőző „mini közvélemény-kutatásunk" eredménye­ként kénytelenek voltunk konstatálni, hogy tagságunk érdekvédelmi szervezetként, de nem pártként képzeli el a Csemadok jövőjét. 2) Az elnökség több tagja - a közvélemény ismereté­ben is - több politológussal, történésszel és jogásszal konzultálva s a hozzáférhető irodalmat áttanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy egy kisebbségnek mindenképpen szüksége van egy olyan érdekvédelmi, társadalmi szervezetre, mely nem száll a pártharcok kiszámíthatatlan ringjébe, hanem a kisebbséget ért sérelmeket tolmácsolja, s egy nagy tömegre támaszkod­va indítványozza azok orvoslását. A polgári demokráciá­ban az ilyen szövetségeket etno-regionális korporációk­nak nevezik. Ráadásul konkrétan Csehszlovákiában is van ilyen szervezet, méghozzá a Matica slovenská, amely célja szerint „vallások, pártok és rezortok feletti" szervezet, s mindenütt „fellép, ahol a szlovákságot sérelem éri". 3) Talán a legfontosabb érv mégis az, hogy január 5-6-án még nem volt párttörvény, az akkor még előké­születben lévő dokumentumok szerint, amelyeket a Csemadok vezetői is véleményeztek, kizárták a nem­zetiségi alapon működő pártok megalapításának a lehe­tőségét. Azóta a párttörvény megszületett ugyan, de - s itt szorul legfőképpen pontosításra írása - a válasz­tási törvény még mindig nem született meg, s a társadal­mi szervezetekről szóló sem. Amire hivatkozik, az a Szövetségi Gyűlésbe és a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanácsba való kooptálásra vonatkozó rendelet. A Szlovák Nemzeti Tanács határozata értelmében vi­szont a járási és a helyi nemzeti bizottság képviselőire a tömegszervezetek is tesznek javaslatot. S erre külön fel szeretném hívni a Csemadok-szervezetek.figyelmét. Azaz, ha járási vagy helyi szinten a magyarokat olyanok képviselik, akik elvesztették választóik bizalmát, az alap­szervezetek kezdeményezzék visszahívásukat, s java­soljanak helyettük kooptálásra olyan egyéniségeket, akik megfelelően tudják képviselni a kisközösségek érdekeit. 4) Mint említettem, választási törvény még nincs. Aki viszont figyelmesen elolvasta a párttörvényt, bizonyára felfigyelt arra, hogy egyik pontja szerint konkrét célok elérésére „politikai párttá vagy mozgalommá" alakul­hatnak társadalmi szervezetek, egyének. Nézetem sze­rint ilyen konkrét cél a választás is. Végül már csak egy megjegyzés: a Nemzeti Front szerepe még tisztázatlan a választásokkal kapcsolat­ban, sőt a léte is. De vannak olyan elképzelések, hogy a politikai pártok kivonulnak a Nemzeti Frontból, s a ma­gyarországihoz hasonlóan az válik a tömegszerveze­tekből olyan párttá a választásokra, amely lehetővé teszi annak tagszervezeteként jelölteket indítani a parlamenti választásokra. Ez esetben - nézetem szerint - nagy politikai hiba lenne kilépni belőle. Mert ahogy a Függet­len Magyar Kezdeményezés a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban, úgy a Csemadok a Nemzeti Front­ban tudja képviselni a magyarság érdekeit. S csak úgy mellesleg: a Nyilvánosság az Erőszak Ellen a Nemzeti Fronttal és a pártokkal kerekasztalnál ül. Tény, megváltozott körülményeinket viszonylag ne­héz úgy megérteni, hogy abból rögtön cselekvés legyen. Többszörösen hangsúlyoztuk már: alapszervezeteink­nek a demokráciáért, a jogállamiságért, egyéni és kol­lektív kisebbségi jogainkért helyi szinten önállóan, sza­badon és bátran, kezdeményezően kell cselekedniük. Központi szinten ugyanezt teszi a Csemadok KB Elnök­sége a Szlovák Nemzeti Tanácsban, az SZSZK kormá­nyában és a Nemzeti Frontban. Mindezekről talán csak az információáramlás hiánya miatt nem tud minden tagunk. Tisztelettel és őszinte megbecsüléssel: Neszméri Sándor ÚJ SZÚ 4 1990. I. 30. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom