Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám, szombat

A keletnémet CDU kilépett a kormányból Az NDK vezetőinek külföldi tárgyalásai (ČSTK) - Hans Modrow, az NDK kormányfője tegnap egynapos látogatást tett Bécsben. Franz Vranitzky kancellárral, Kurt Waldheim államfővel és Alois Mock külügyminiszterrel a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről és néhány nemzetközi kérdésről folytatott megbeszélést. Modrow tervezett NSZK-beli látogatására február 13-án és 14-én kerül sor. Útjára elkísérik az NDK ellenzéki pártjainak és szervezeteinek képviselői is. Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő viszont tegnap közölte, hogy a napokban, még január folyamán a Szovjetunióban tesz látogatást az NDK miniszterelnöke. Nyikolaj Rizskovval fog tárgyalni, s valószínűleg találkozik Mihail Gorbacsovval is. A keletnémet CDU visszahívta minisztereit a kormányból, hogy ezzel teret adjon a tárgyalásoknak az új pártok és csoportok belépéséről a jelenlegi kabinetbe. A keletnémet kereszténydemokraták nyilatkozatában továbbá az áll, hogy a CDU miniszterei február 9-ig fogják betölteni tisztségeiket. A párt abba is kész beleegyezni, hogy az új kormányt Hans Modrow állítsa össze, amennyiben felfüggeszti tagságát az NSZEP-DSZP-ben. Azok az ellenzéki pártok és szervezetek, amelyek részt vesznek a kerekasztalmegbeszéléseken, tegnap a koalíciós kormányba való esetleges belépésükről tárgyaltak. Röviddel a tanácskozás megkezdése előtt Wolfgang Schnur, a Demokratikus Mozgalom elnöke újságírókkal közölte, pártja kész belépni a Modrowkabinetbe. Erre a lépésre azonban csak akkor szánja el magát, ha a jelenlegi A dalai láma látogatása miatt Kína tiltakozott Csehszlovákiánál (ČSTK) - Peking éles hangú tiltakozást nyújtott át a csehszlovák nagykövetségnek a dalai láma jövő héten esedékes csehszlovákiai látogatása miatt. A nyilatkozat a tibeti vallási vezetőt olyan személynek nevezi, aki „hosszabb ideje Kína egységének megbontására törekszik". Bár jó ideje bejelentették a láma látogatását, Pekingben most reagáltak először hivatalosan. A központi pártlap, a Zsenmin Zsipao a kínai belügyekbe való durva beavatkozásnak minősítette azt, hogy a csehszlovák államfő meghívta a lámát. Emlékeztetőül: a dalai láma továbbra is a legnagyobb tiszteletnek örvend a tibeti lakosság körében. 1959-ben egy sikertelen felkelés után Indiába menekült. Azóta egyfolytában Peking haragjának céltáblájaként szolgál. Tovább fokozta a kínai vezetés haragját az, hogy a múlt év vége felé a dalai lámának ítélték oda a Nobel-békedíjat. Teng jóslata; Gorbacsov meg fog bukni (ČSTK) - Mihail Gorbacsov bukását jósolta meg Teng Hsziaoping, a veterán kínai politikus, és szoros együttműködésre szólította fel az ázsiai országokat a szocializmus védelmében. Erről pekingi forrásokra hivatkozva számolt be egy befolyásos hongkongi napilap. Azt írta, Teng, akinek még mindig döntő szava van a fontos politikai kérdéROMÁNIA Ion Iliescu elutasította , a Nemzetmentési Front elleni vadaskodasokat Kísérletek egy új kommunista párt létrehozására . (ČSTK) - Ion Iliescu, a román Nemzetmentési Front Tanácsának elnöke csütörtökön határozottan visszautasította több politikai párt és egyes lapok követelését, hogy a front ne vegyen részt a májusi szabad választásokon. Iliescu beszédét a késő esti órákban sugározta a román televízió. Az államfő kijelentette, ez a követelés abszurd, az a feltételezés pedig, hogy a front hatalmi monopóliumra törekszik, megalapozatlan. Szerinte a front együttműködött és együttműködik a politikai pártokkal. Annak ellenére, hogy a tanács két nappal ezelőtt korlátozta a tüntetési jogot, csütörtökön a bukaresti Győzelem téren több száz fiatal tiltakozott a front részvétele ellen a választásokon. Corneliu Manescu egykori külügyminiszter a Le Monde francia lapnak adott interjújában megerősítette, hogy Romániában már megtörténtek az első kísérletek egy új kommunista párt létrehozására. Elmondta, néhány volt vezető, akik talán nem követtek el olyan hibákat, mint mások, többször is felszólította őt, hogy támogassa egy új kommunista párt megalakítását. Manescu, aki a Ceausescu-diktatúra bukása után egy rövid ideig a Nemzetmentési Front élén állt, erre azt válaszolta, hogy számára a kommunista párt már nem létezik, annak ellenére, hogy a 3,8 millió párttag között olyan emberek is vannak, akik fel szeretnék újítani azt, ami ötven évvel ezelőtt tisztességes szándéknak számított. Az ENSZ sajtószóvivője csütörtökön közölte, hogy a világszervezet Romániában nem kívánja felügyelni a választásokat, ahogy azt a múlt kedden javasolta Silviu Brucan, a front egyik vezetője. Az ENSZ ugyanis nem ellenőrzi a tagországaiban folyó választásokat. A közelmúltban hozott amnesztiarendelet nyomán Romániában 18 ezer embert engedtek ki a börtönökből, s ezt követően jelentős mértékben megnőtt a bűnesetek száma - közölte Jean Moldovearíu vezérezredes, a belügyminiszter első helyettese. A szabadon bocsátottak közül 140 embert ismét letartóztattak, többnyire súlyos bűntettekért. Manea Manescuval a Romania Libera című független bukaresti napilap is interjút készített. A volt külügyminiszter ebben a nyilatkozatában Nicolae Ceausescuról beszélt. A diktátort lelkileg beteg, voluntarista emberként jellemezte, aki tudatosan élt vissza a hatalmával. sekben, mindezt a múlt héten mondta - belső használatra szánva - a politikai bizottság tagjai és más pártvezetők előtt. Teng Hsziao-ping szerint Gorbacsov reformjai okozták a Szovjetunió belső válságát. Vagyis a nemzetiségi feszültségek Azerbajdzsánban, Örményországban, Grúziában és a Baltikumban, valamint e köztársaságok elszakadási törekvései a Gorbacsov-féle átalakításból és más sikertelen reformokból fakadnak. „Miután Gorbacsov elbukik, egy konzervatív klikk váltja őt fel" - mondta állítólag Teng, arról viszont nem nyilatkozott, hogy mikorra várja Gorbacsov távozását. A szocializmus védelmében pedig a három ázsiai ortodox szocialista országnak kellene hathatósan együttműködnie - Kínának, a Koreai NDK-nak és Vietnamnak. Ugyancsak érdekes az az információ, amely szerint Teng adta áldását Kína és Vietnam közeljövőben lehetséges közeledésére is. Állítólag kidolgozta a kapcsolatok felújításának hárompontos programját is. (Kína 1979-ben véres háborút indított Vietnam ellen.) Albánia Volt tüntetés (ČSTK) - Az albán rendőrség gumibotokat és könnygázt vetett be a tüntetők ellen, akik megpróbálták ledönteni Sztálin szobrát Shkodra központjában. Ezt a Tanjug hírügynökség közölte arra a négy albán menekültre hivatkozva, akiknek sikerült átjutniuk Jugoszláviába. A szemtanúk beszámolója szerint a rendőrség január 14-én Shkodrában mintegy 6 ezer tüntetőt oszlatott fel. A menekültek azt állították, hogy hasonló szoborledöntési kísérletre már január 11-én is sor került, akkor azonban a rendőrség erő bevetése nélkül zavarta szét a megmozdulás résztvevőit. Nagyszabású per Bukarestben A vád: népirtásban való részvétel ÚJ szú 3 1990. I. 20. Románia fővárosában ma délután, helyi idő szerint két órakor nagyszabású per kezdődik a volt Ceausescu-rezsim négy magas rangú politikusa ellen. A vád: népirtásban való részvétel. A per két fő vádlottja, a véres kezű zsarnokházaspár, Elena és Nicolae Ceausescu már halott. Ma leghűségesebb segítőik közül négyen állnak a bukaresti területi katonai törvényszék elé. Emii Bobu, akit felesége révén családi szálak is fűznek a zsarnokházaspárhoz, melynek leghűségesebb emberei, lakájai közé tartozott. Bár mindvégig magas párt- és állami funkciókban dolgozott, intelligenciájával soha sem tűnt ki. Legutóbb a pártban ő irányította egyebek között a tömegszervezeteket. A második vádlott lön Dinca, a hivatásos katonatisztből lett magas rangú politikus. Szerette a jólétet és hírhedt volt alattvalóival szemben tanúsított keménységéről. Funkciója szerint általában nemzetközi kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. A harmadik Manea Manescu, közgazdász professzor és évtizedeken át hivatásos politikus. Korábban sokan bíztak benne, de ahelyett ő az alázatosságot és a szolgálatot választotta. Amikor a forradalom kitörése után elbúcsúzott a diktátorházaspártól, kezet csókolt nekik. Mindhárman tagjai voltak a volt RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának. A forradalom előtt és alatt aktívan támogatták a zsarnokok népirtó politikáját, intézkedéseik megvalósítását. A negyedik vádlott Tudor Postelnicu volt belügyminiszter és az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja. A diktátorok minden óhaját teljesítette, minden hájjal megkent talpnyaló volt, s elsősorban Elena Ceausescu kegyeltjeként csinált karriert. Mint ismeretes, Elena irányította az ország legfontosabb személyi ügyeit, az ő jóváhagyása nélkül semmilyen fontosabb posztot nem lehetett betölteni. Ehhez nyújtott neki mindennemű segítséget Tudor Postelnicu. Persze, nemcsak a kinevezésekben, de a már kinevezettek eltávolításában is aktívan részt vett. A nagy érdeklődéssel várt perre a román katonai akadémia épületének nagytermében kerül sor, ahová mintegy 700 ember fér be. A helyek majdnem felét a román és a külföldi sajtó munkatársai foglalják el. Jómagamnak egy kis szerencsével sikerült aránylag jó „megfigyelői posztot" szereznem. A perre természetesen rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kerül sor, hiszen nem kizárt még a fegyveres provokáció sem. Tekintettel a per jelentőségére, a Szabad Román Televízió egyenes adásban fogja közvetíteni a tárgyalásokat. A tervek szerint két napig fognak tartani és vasárnap délután fejeződnének be. Romániában és külföldön egyaránt nagy érdeklődés előzi meg ezt a pert, melyet majd továbbiak fognak követni. A bukaresti katonai ügyészségről szerzett értesüléseim szerint egyébként a mostani négy vádlott is még újra a bíróság elé fog állni, mégpedig egyéb törvénysértéseikért. Bukarestben és szerte Romániában mindenki csak a perről beszél és azt várja, hogy a nyilvános tárgyalás folyamán a diktatórikus rendszer boszorkánykonyhájának újabb titkaira derül majd fény. KOKES JÁNOS, Bukarest Más ez a koordináció N

em az udvariassági szempontok mondatják velem, hogy a csütörtökön Varsóban elhangzott Havel-javaslatokra az elkövetkező években gyakran visszatérünk, hanem a most formálódó Európa-képről alkotott elképzelések. Mindegyikben van jó adag realitás, bár talán szokatlanok, hiszen olyan is van köztük, amely nem is olyan régen még álmodozásnak tűnhetett volna. Pedig a földön járó reálpolitikusok fogalmazták meg őket - akár Gorbacsov európai házára, akár Mitterrand francia elnök Európakonföderációjára gondolunk. Többet jelent az egyszerű együttműködés szorosabbra fűzésénél köztársaságunk elnökének az az ajánlata, hogy az Európába való visszatérés érdekében Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia koordinálja a politikáját. Több kérdés is felmerül azonnal. Először: Mi ez, modernizált formában újjáéJed Kossuth Lajos Duna-konföderációjának az eszméje? Másodszor: Jirí Dienstbier külügyminiszter és Marián Čalfa szövetségi kormányfő nemrégiben elvetette a csehszlovák-lengyel konföderáció gondolatát, mondván, az európai fejlődés mostani iránya az egység felé hat, ezért nem lenne célszerű újabb tömbök kialakítása. Ellentétek volnának vezető politikusaink között? Inkább arról van szó, hogy elméleteink, fogalmaink az új- valóság mögött kullognak, a gyors változások sodrában alig jut idő ezek tisztázására. Pedig az új helyzet új tartalmakat hordozó kategóriákat, új megoldásokat és eszközöket igényel. Jelenleg csupán egy dolog világos, egy dologban van egyetértés - ez a végcél. Nyitott koncepció a Havel-féle közép-európai koordináció - az egyszerűség kedvéért nevezzük így ezt a javaslatot -, amelyhez további kelet-európai országok is csatlakozhatnak. Tekintsük alapötletnek, s mint ilyennek, természetesen intézményesített formái sincsenek. De a rengeteg buktatót, problémát figyelembe véve, s azt, hogy a folyamat rengeteg érdek egyeztetését kívánja meg, véleményem szerint előbb-utóbb ezek létrehozását is szükségessé teszik. A különböző félelmeket, aggályokat az oszlathatja el a legjobban, ha tudatosítjuk: nem a bezárkózást, a tömbösítést célzó koordináció ez, hanem a csatlakozást szolgálja. V

ilágos a dolog lényege. A Nyugathoz képest minden tekintetben elmaradott országok, amelyek éppen hogy lerázták magukról a diktatórikus, merev rendszereket, együtt, egymást segítve könnyebben tudnak visszatérni Európába. Természetesen mindegyik azt szeretné, ha nemcsak szegény rokonként kellene kopogtatnia az ajtón. Ugyanakkor ennek a koordinációnak semmi köze sem lehet a KGST-ben vagy a Varsói Szerződésben megszokott uniformizáláshoz. Szabad, mindenképpen korszerűségre törekvő demokráciák együttműködése kell hogy legyen, olyanoké, amelyek bátran felvállalják az egyéni, a sajátos gazdasági és politikai érdekeiket, tehát nem áldozzák fel azokat egy hamis eszme oltárán. Hogy rémálmainkban se kísértsen a már szakállas vicc: ,, Megfestettem a KGST-csoportképet. Igen, és milyen? Hát: egy kopár legelőn tíz sovány tehén feji egymást." Itt a lehetőség, hogy a második világháború után két ellenséges tömbre szakadt Európa története ezennel véget érjen. Hiszen a végcél világos, bár többféleképpen is meg lehet fogalmazni. Mondhatnám, hogy a gorbacsovi európai ház, de mondhatnám, hogy a Mitterrand újévi beszédében vázolt Európa-konföderáció, amely az első pillanatban ugyan meghökkentőnek tűnt, de a lényege a fontos. Ez pedig abban rejlik, hogy a francia elnök megpróbált valamilyen konkrét formát adni az európai háznak. Viszont illúzióink se legyenek. Ne gondoljuk, hogy elég csak kopogtatnunk, s azonal bebocsátást nyerünk a jólét világába, és hogy a fejlett Nyugat örüljön, ha megoldhatja a gondjainkat, kihúzhat bennünket a kátyúból. A Nyugat nem fogja megteríteni a mi asztalunkat. Csak lehetőséget ad ahhoz, hogy ezt mi magunk tegyük meg. Ezt igazolja Mitterrand elképzelése is, amely szerint az Európa-konföderáció magvát'a közöspiaci országok alkotnák, s fokozatosan ehhez zárkóznának fel a többiek. Ezért is reális ez az elképzelés, ezért támogatta azonnal Kohl kancellár is. P

ersze, ahány ház, annyi elképzelés, annyi érvrendszer, annyi pillanatnyi érdek. Például Nyers Rezső, az MSZP elnöke három hete egy közép-kelet-európai övezetet javasolt, amely szerinte Csehszlovákiát, az NDK-t, Jugoszláviát és Magyarországot foglalná magába. S ehhez az övezethez később csatlakozhatna a súlyos gazdasági gondokkal küszködő Lengyelország, majd Románia és Bulgária is. Václav Havel szerint a Habsburg birodalom felbomlása után Közép-Európában bizonyos űr keletkezett. Kissinger volt amerikai külügyminiszter véleménye az, a csehszlovák-lengyel-magyar konföderációnak ellensúlyozni kellene, vagy inkább valamilyen átmenetet kellene képeznie az újraegyesített Németország és a keleti nagyhatalom, a Szovjetunió között. A különböző nézetek tükrözik: a keleteurópai országok olyan gyorsan átrajzolták a kontinens politikai térképét, hogy a világnak nem volt ideje felkészülni rá. Amit Kissinger mondott, abból úgy tűnik, hogy valamilyen ,,mérleg nyelve" szerepet szánt nekünk. Miért? Véglegesnek tekinthető-e az új politikai felállás Európában? Milyen új egyensúlyokra lesz szükség, ha netán a balti köztársaságok elszakadnak a Szovjetuniótól? S bár az újraegyesített Németország nem a birodalmi Németország lenne, nyugati vezetők szintén ódzkodnak tőle, lassítanák e folyamatot, hiába tudják, hogy elkerülhetetlen. Mert az egységes Németország Nyugat-Európán belül gazdasági nagyhatalommá válhat - nagyon hamar. H

osszan lehetne még sorolni az aggodalmakat, a nyitott kérdéseket. Ezeket egyhamar nem lehet lezárni, hozzá kell szoknunk, hogy a kész receptek, a könyvszekrényekben porosodó „egyetemes" válaszok időszaka lejárt. Václav Havel nagyon jól tudja ezt, ezért jelentette be a lengyel parlamentben, hogy meghívja a pozsonyi várba egy kiadós eszmecserére az érintett országok képviselőit. MALINÁK ISTVÁN Kommunistaellenes akciók Bulgáriában Megszakította tanácskozását a parlament (ČSTK) - Szófiában csütörtökön este tartott ülést a BKP Központi Bizottsága. A tanácskozáson megvitatták a bolgár demokratikus szocializmus kiáltványának, valamint az új alapszabálynak a tervezetét. Áttekintették a központi bizottság politikai beszámolóját a párt átalakításáról és a demokratikus szocialista társadalom építésgről. Ez a dokumentum a rendkívüli, XIV. pártkongresszus elé kerül. A kongresszus a jövő héten kedden kezdődik. Szintén csütörtökön hozták nyilvánosságra a legfőbb ügyészség jelentését, amely arról tájékoztat, hogy Serdikában a BKP polgári bizottságának épülete előtt szerdán mintegy 100 főnyi csoport tüntetett, s a kommunistákkal való fizikai leszámolást követelték. A tömegben részegek is voltak, néhányan megpróbáltak behatolni az épületbe, de ezt a rendőrség megakadályozta. Hasonló akciók voltak a szófiai, a plovdivi, valamint a várnai pártbizottság épülete előtt is. Csütörtökön este váratlanul megszakították a bolgár parlament eredetileg kétnaposra tervezett ülését, akkor, amikor a bolgár kormányfőnek kellett volna beszámolnia a halaszthatatlan gazdasági intézkedésekről. Ezt a felszólalást mindenki nagy érdeklődéssel várta. Sztanko Todorov, a parlament elnöke ezt azzal indokolta, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetére való tekintettel több időt kell szentelni e dokumentumok kimunkálásának. kormány már képtelen lesz felelősségteljesen irányítani az ország ügyeit. Michael Koplanski, a Demokratikus Parasztpárt (DBD) alelnöke kijelentette, pártja nem lát okot arra, hogy kilépjen a mostani kormányból. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a DBD javasolni fogja a nemzetgyűlésnek, kérje az azonnali választások kiírását. Gregor Gysi, az NSZEP-DSZP elnöke a jövő héten az Egyesült Államokba utazik - közölte Manfred Wolker, a párt szóvivője. Elmondta, Gysit, aki az emberi jogok védelmezőjeként már korábban jó hírnévre tett szert, a Washington Post című napilap hívta meg. Az NDK kormánya csütörtöki ülésén jóváhagyta a teljes vállalkozói szabadságot biztosító határozatokat, közölte sajtótájékoztatóján Wolfgang Meyer, a kormány szóvivője. A rendeletek egyúttal hatályon kívül helyezték a vállalkozást és a magánkezdeményezést gátló valamennyi korábbi korlátozást, mondotta.