Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-24 / 20. szám, szerda
Húsz év után - új helyzetben A KÜLKERESKEDELEM SIKEREI A TERMELÉSBEN REJLENEK A MARTIMEX külkereskedelmi részvénytársaság alapításának 20. évfordulója alkalmából Milan Lauko vezérigazgató, Július Kostolný gazdasági igazgató és Ján Mikuláš kereskedelmi igazgató sajtótájékoztatón számoltak be a társaság külkereskedelmi kapcsolatainak eddigi fejlődéséről, s a további fejlődésre vonatkozó elképzelésekről. Az elmondottakat összegezve^ először néhány adattal jellemezzük a Martinban székelő külkereskedelmi szervezet felépítését és tevékenységét. A MARTIMEX külkereskedelmi részvénytársaság Szlovákia legnagyobb külkereskedelmi szervezete, országos viszonylatban a közepesek közé tartozik. Az elmúlt évben több mint 7 milliárd 200 millió korona értékű forgalmat bonyolított le. A hatáskörébe tartozó gépipari termékek kivitele és behozatala mellett a szervezet kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi termelési kooperáció közvetítésére is, elsősorban a Martini Nehézgépipari Művek kombinát vállalatai számára. A részvénytársaságként működő szervezet több mint 1000 részvényt bocsátott ki, amelyek 31 részvényes tulajdonában vannak. A részvényesek elsősorban az említett kombinát vállalatai, továbbá a Csehszlovák Kereskedelmi Bank, a Stavostroj vállalat és mások. - A MARTIMEX által exportált termékek közé főleg hajók és különböző technikai úszóművek, fakitermelési gépek és berendezések, hidraulikus gépelemek és főegységek, bányamozdonyok és dízelmotorok tartoznak. A szervezet kiviteli és behozatali tevékenysége 1984 óta az ipari robotokra és manipulátorokra, 1987 óta pedig az építőipari és útépítő gépekre, valamint a kombinát vállalatainál gyártott emelőtargoncákra is kiterjedt. Újabban a külkereskedelmi forgalomban egyre jelentősebb tételt képeznek a vezérléstechnikai elektronikus berendezések, s a hidraulikai elemek felhasználása alapján a szervezet kínálata korszerű színpadtechnikai berendezésekkel is bővült. Alapítása óta a szervezet 50 milliárd korona értékű forgalmat bonyolított le. Az elmúlt húsz év alatt több mint 600 hajót és technikai úszóművet, mintegy 400 ezer axiális hidrosztatikus áthajtóművet, 2950 dízelmotort, valamint 9253 erdei kerekes traktort exportált. A legnagyobb tételekben szállított termékek közé az építő és útépítő gépek tartoznak, 1987-ben például az észtországi Tallinnban ünnepélyes keretek között adták át a Detvai Nehézgépgyárban előállított UN 053-as homlokrakodó gépek harmincezredik példányát. Elsősorban kooperációval A KGST-országokkal folytatott együttműködés keretében, elsősorban a nagy volumenű szovjet megrendelések alapján kibontakozott sorozatgyártás a nehézgéptpari vállalatok számára előnyös volt, de a biztonságos értékesítés lehetősége azzal a veszéllyel is járt, hogy háttérbe szorul a gyártmányfejlesztés, a változó feltételekhez való alkalmazkodás a nem szocialista országok piacán. Ezt a veszélyt a MARTIMEX külkereskedelmi részvénytársaság nemzetközi kooperációs kapcsolatok közvetítésével igyekezett csökkenteni. A kooperációs szerződések eddig is fontos szerepet töltöttek be a termelés és a termékek műszaki színvonalának emelésében, de jelentőségük mostanában hatványozottan megnövekszik a termelés szerkezeti átalakításával, főleg a hadiipari termelés leépítésével és helyettesítésével kapcsolatban. Az eddigi és a távlati partnerek között olyan cégek szerepelnek, mint az NSZK-beli SAUER, HANOMAG, MANNESMANN REXROTH és BOMAG Menck, a franciaországi POCLAIN Hydraulics, az olaszországi LOMBARDINI motorgyár, az ausztriai SREYER-DAIMLER PUCH AG, a magyarországi DANUVIA, a szovjetunióbeli GIDROSZILA, a jugoszláviai Industrija „RADOJE DAKIC" és mások. Amint azt a külkereskedelmi szervezet képviselői hangsúlyozták, egyelőre nem szorgalmazzák a külföldi cégek bekapcsolódását közös vállalatok létesítésébe, mert ehhez arra van szükség, hogy a partnerek előzőleg jól megismerjék egymás feltételeit és lehetőségeit, amit elsősorban a kooperációs kapcsolatok fejlesztése segíthet elő. A hajó továbbra is „kemény áru" A nyugati cégekkel folytatott termelési együttműködés természetesen az ide irányuló kivitel bővítését is lehetővé teszi, tavaly például a nem szocialista országokba irányuló kivitel 12 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a hagyományos szovjet piac megtartása is fontos feladat, főleg az onnan szállított energiahordozók, nyersanyagok ellentételezése szempontjából. Amint azt a MARTIMEX vezetői a sajtótájékoztatón elmondták, a szovjet fél a hajókat és a technikai úszóműveket továbbra is egyenértékű fizetési eszköznek fogja tekinteni a szállított kőolajért. A folyami hajók értékesítésében azonban új lehetőségek is nyílhatnak egyes ázsiai országokban és főleg Brazíliában, ahol a közlekedési infrastruktúra fejlesztését nem a vasutak és a közutak költséges építésével, hanem a vízi utak intenzívebb kihasználásával akarják megoldani. Ezeket a fejlesztési irányzatokat bizonyára a Világbank is támogatni fogja. MAKRAI MIKLÓS Belső kényszer... A kapunál csaholó kutya állja el az utam. Marika, a ház gazdájának nagyobbik lánya siet a segítségemre. Az előszobában Szedlák József nyújt mosolyogva kezet, majd a vendégszobába invitál. Telefonon beszéltük meg a találkozást, tudja mi járatban vagyok, de amíg az illatos feketekávé az asztalra nem kerül, alig váltunk szót egymással. - Nem járt még nálunk újságíró - töri meg a hallgatást mentegetőzve. - Több mint két évtizede dolgozom a szövetkezetben, jelenleg mint sertésgondozó. Amikor Nagyabonyba kerültem, egy nádfödeles házban laktunk. A két lány még ott született, de a nyolcadik osztályba járó fiú már ebben a családi házban, amelyet magunk építettünk. - Elégedett ember? - Igen is, meg nem is. örülök, hogy együtt van a család, hogy feleségemmel vittük valamire. Igaz, keményen megdolgoztunk érte, a feleségem Rovinkában dolgozik, vasbetonszerelóként. Családi házunk, autónk van. Az elégedetlenségem abból fakad, hogy munkafeltételeink nem felelnek meg a kor követelményeinek. A gazdasági udvarban nincs zuhanyozó és az öltöző sem a legjobb. Úgy hiszem, erre nemcsak nálunk, hanem másutt is jobban oda kellene figyelnie a vezetőségnek. - Miért nem teszik szóvá? - Ha szóvá tesszük, azt mondják, nincs rá pénz, de ahhoz, hogy változzon a helyet, nem kellene sok pénz. Szeretem a munkámat. Néha, ha ideges vagyok, azt mondom, nem csinálom tovább, de másnapra minden kellemetlenséget elfelejtek. - Apu, nyugodt, békés embernek ismerlek, most pedig elégedetlenkedel - szól közbe Marika, aki a Komenský Egyetem bölcsésztudományi karán tanul. - Az vagyok, aki voltam, csak ma már az ember bátrabban kimondja, amit gondol. Azt szeretném, ha végre mindenki az elvégzett munka szerint kapná a fizetését, ha vége lenne az egyenlősdinek. Csakis így boldogulhatunk, csak így érhetünk el jobb gazdasági eredményeket. Hangosanbeszélő szólal meg odakint, véradásra szólítják fel a falu lakosait. A ház gazdája figyelmesen hallgat, majd ezt mondja. -A községben készek vagyunk a véradás megszervezésére. A múlt évben is a vöröskereszt alapszervezete az ígért harmincöt véradás helyett ötvenkettőt szervezett. -Apu is véradó, három évvel ezelőtt kapta meg a Janský emlékérem arany fokozatát - dicsekszik (A szerző felvétele) Marika, majd így folytatja. - Az alapszervezet vezetőségében ő felelős a véradásért. A családot is sikerült meggyőznie: anyu már kétszer, én pedig egyszer adtam vért, s a húgom is elhatározta, hogy az önkéntes véradók sorába lép. - Mikor kezdte a véradást? -A néphadseregben 1962-ben, de akkoriban még pénzért tettük. Én azóta is rendszeres váradó vagyok, most készülök az ötvenedik térítésmentes véradásomra. Szívesen teszem, tudom, hogy ezzel rászoruló embertársaimon segíthetek. Egyébként községünkben harmincöt rendszeres véradót tartunk nyilván. A falu vezetői megbecsülnek bennünket, évente egyszer találkozunk velük. Az utóbbi időben már az efsz vezetősége is elismeri a véradókat. - Meddig folytatja? -Amíg az egészségem engedi. Azt tartom, hogy inkább százszor adjak, mint egyszer kapjak, bár a sors kiszámíthatatlan... Ha a járásról értesítenek, hogy rajtunk a sor, az alapszervezet elnökével nyakunkba vesszük a falut. Októberben is tizenheten voltunk véradáson, köztünk volt öt olyan nő, aki először adott vért. Korán kel, késő este kerül haza. Vajon mit csinál kevés szabadidejében? - Van néhány tőke szőlőm, gyümölcsfám, aztán sertés és szárnyas is akad nálunk. Nyáron egy kis fóliasátorban saját szükségletünkre megtermeljük a zöldséget. Meg kell becsülni minden koronát. Maholnap férjhez mennek a lányok. Az igazat megvallva, kirándulni is csak nagy ritkán mentünk, akkor is csak abban az esetben, ha munkatársaim vállalták a helyettesítést. Szeretek olvasni, tévézni, egyszóval nem unatkozom. Tervei, vágyai felől érdeklődöm. Némi gondolkodás után mondja: -Szárnyukra akarom bocsátani a gyerekeket, aztán majd az unokákkal játszani. Közben becsülettel dolgozni a nyugdíjig. Vágyam? Hogy a jövőben jobban élhessünk, de talán ennél is fontosabb, hogy békességben. Belső kényszer, hogy mint véradó továbbra is segítsek a rászorulókon. NÉMETH JÁNOS A lechovicei irgalmas nővérek visszatérnek eredeti küldetésükhöz, öten közülük már az év elejétől a Brnói Egyetemi Kórházban dolgoznak a sebészeti osztályon. Felvételünkön a Vladimír Míchálek főorvos, valamint Daria és Kristína nővérek láthatók. (Igor Zehla felvétele - ČTK) APRÓHIRDETÉS S? ÁLLÁS • 1990. január 24jÉj^^^HÉk ünnepli 50. szülej^HIHn tésnapját a drága, jó ^MP^lH édesanya és nagy• A Csehszlovák Televízió szlovákiai központjának vendéglátóipari osztálya üzemi étkezdébe felvesz: - szakácsot, javadalmazás a T 8-as bérkategóriában; - betanított szakácsnőket, - kisegítőket. A munkaidő hétköznap 7-től 15.30 óráig tart, a szombat és vasárnap szabad. Bővebb tájékoztatás a 323 080-as telefonszámon, vagy személyesen a vendéglátóipari osztályon kapható. Továbbá büfébe felveszünk: - üzemeltetőt (nőt), teljes szakirányú középiskolai végzettség szükséges; - eladónőket. Tájékoztatás a 324 444-es telefonszámon. ÚF-9 • Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes (Pozsony, Mostová 8) azonnali belépéssel felvesz járművezetői engedéllyel rendelkező hangtechnikust. Bővebb tájékoztatás a személyzeti osztályon kapható. Telefon: 3304 23. ÚF-15 • Állatorvos által ellenőrzött állományból származó háromnapos csirkéket kínálunk fel március és július között eladásra - darabonként 5 korona 50 fillérért - fehér Plymouth és Hampshire fajtából. Ezer darab feletti szállítmány esetében 100 kilométer távolságon belül járművet biztosítunk. Kérjük, megrendelésüket a következő címre küldjék (itt felvilágosítás is kapható): Liaheň ZO SZCH Malé Dvorníky, 929 01 Dunajská Streda. Telefon: 265 92. ÚF-16 BEÍRATÁS A Nagymegyeri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a beíratás az 1. osztályba 1990. január 29-től február 3-ig lesz a református iskolában. Munkanapokon: 7.30-tól 17 óráig; szombaton: 9 órától 13 óráig. KÖSZÖNTŐ • Január 24-én ünnepli 60. születésnapját a drága feleség, édesanya, anyós és nagymama, Makó Ilona Jókán. E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, jó erőt, egészséget és még sok boldog évet kívánnak szerető családja körében: férje, fiai, lányai, menyei, vejei, valamint az öt unoka. Ú-4097 • Január 24-én ünnepli 55. születésnapját a szeretett feleség, édesanya, nagymama, Zsillé Istvánné Nyári Jolán Kajaion. E szép ünnep alkalmából szívből köszöntjük, sok örömet, jó egészséget, hosszan tartó, boldog, békés életet kívánunk családja körében. Szerető férje, fiai: Péter, Gyuri, menye: Helenka, valamint az unokák: Peťko és Marek. Ú-125 Kozma Aranka Töhölön. E szép ünnep alkalmából jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk. Fia: Laci és lánya: Erika családjukkal. U-180 • Mély fájdalommal és megtört szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik 1989. december 17én elkísérték utolsó útjára a rási temetőbe a felejthetetlen, drága, jó feleséget, gondos édesanyát, szerető anyóst, nagymamát, Sebők Rózsikát (Lénártfala), akit a kegyetlen halál 47 éves korában, oly hirtelen ragadott ki rövid kórházi kezelés után boldog családi köréből. Külön köszönetet mondunk minden kedves rokonnak, a jó szomszédoknak és barátoknak, a falu lakosainak, valamint mindazoknak, akik koszorúikkal, virágaikkal és részvétükkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló, mély fájdalmunkat. Jóságát és szeretetét örökké őrizük. Gyászoló férje, árva gyermekei: Éviké, Rózsika és Barna, menye: Ildikó, veje: Pisti, unokái: Erika, Csabika és Gabika. Ú-183 • Mély fájdalommal és megtört szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik 1989. december 28-án elkísérték utolsó útjára a felejthetetlen, drága, jó férjet, gondos, dolgos kezű édesapát, szerető apóst, nagyapát, Keller Bélát, akit a kegyetlen halál hosszú, súlyos szenvedés és betegség után, 1989. december 25-én, 51 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönet a rozsnyói kórház gégészeti osztálya kollektívájának, Szádalmás lakosainak, valamint azoknak, akik koszorúikkal, virágaikkal és részvétükkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló bánatunkat. A gyászoló család. Ú-197 • Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, szomszédnak, ismerősnek, Bős lakosainak, a Hydrostav vízügyi építővállalat bösi üzeme dolgozóinak, a volt iskola- és osztálytársaknak, valamint a hadseregből megjelent bajtársaknak, akik 1990. január 5-én elkísérték utolsó útjára a bősi temetőbe a tragikus hirtelenséggel elhunyt szerető és szeretett drága jó fiunkat, Fen es Tamást, akit a kegyetlen halál 19 éves korában, váratlanul ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük Zsidó János plébános úrnak a szép egyházi búcsúztatást, Brezovský Rezső úrnak a nagyon szép gyászbeszédet, Szabó Béla úrnak az állami vállalat bősi üzeme nevében mondott búcsúbeszédet. Külön mondunk köszönetet Schniererné Dr. Wurster Ilona tanárnőnek és Ivancsai Jolán nevelőnőnek, akik fáradságot nem ismerve Pozsonyból fáradtak el, hogy szeretett volt tanítványukat elkísérjék utolsó útjára. Köszönjük a sok koszorút, virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek mérhetetlen nagy és soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló szülők és testvérek: Iván és Laci. Ú-211 ÚJ SZÚ 158 1990. I. 20.