Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám, szerda

Húsz év után - új helyzetben A KÜLKERESKEDELEM SIKEREI A TERMELÉSBEN REJLENEK A MARTIMEX külkereskedelmi részvénytársaság alapításának 20. évfordulója alkalmából Milan Lauko vezérigazgató, Július Kostolný gaz­dasági igazgató és Ján Mikuláš ke­reskedelmi igazgató sajtótájékozta­tón számoltak be a társaság külke­reskedelmi kapcsolatainak eddigi fejlődéséről, s a további fejlődésre vonatkozó elképzelésekről. Az elmondottakat összegezve^ először néhány adattal jellemezzük a Martinban székelő külkereskedel­mi szervezet felépítését és tevé­kenységét. A MARTIMEX külkeres­kedelmi részvénytársaság Szlovákia legnagyobb külkereskedelmi szer­vezete, országos viszonylatban a közepesek közé tartozik. Az elmúlt évben több mint 7 milliárd 200 millió korona értékű forgalmat bonyolított le. A hatáskörébe tartozó gépipari termékek kivitele és behozatala mel­lett a szervezet kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi termelési koope­ráció közvetítésére is, elsősorban a Martini Nehézgépipari Művek kombinát vállalatai számára. A rész­vénytársaságként működő szerve­zet több mint 1000 részvényt bocsá­tott ki, amelyek 31 részvényes tulaj­donában vannak. A részvényesek elsősorban az említett kombinát vál­lalatai, továbbá a Csehszlovák Ke­reskedelmi Bank, a Stavostroj válla­lat és mások. - A MARTIMEX által exportált ter­mékek közé főleg hajók és különbö­ző technikai úszóművek, fakiterme­lési gépek és berendezések, hidrau­likus gépelemek és főegységek, bá­nyamozdonyok és dízelmotorok tar­toznak. A szervezet kiviteli és beho­zatali tevékenysége 1984 óta az ipari robotokra és manipulátorokra, 1987 óta pedig az építőipari és úté­pítő gépekre, valamint a kombinát vállalatainál gyártott emelőtargon­cákra is kiterjedt. Újabban a külke­reskedelmi forgalomban egyre je­lentősebb tételt képeznek a vezér­léstechnikai elektronikus berende­zések, s a hidraulikai elemek fel­használása alapján a szervezet kí­nálata korszerű színpadtechnikai berendezésekkel is bővült. Alapítása óta a szervezet 50 milli­árd korona értékű forgalmat bonyolí­tott le. Az elmúlt húsz év alatt több mint 600 hajót és technikai úszómű­vet, mintegy 400 ezer axiális hid­rosztatikus áthajtóművet, 2950 dí­zelmotort, valamint 9253 erdei kere­kes traktort exportált. A legnagyobb tételekben szállított termékek közé az építő és útépítő gépek tartoznak, 1987-ben például az észtországi Tallinnban ünnepélyes keretek kö­zött adták át a Detvai Nehézgép­gyárban előállított UN 053-as hom­lokrakodó gépek harmincezredik példányát. Elsősorban kooperációval A KGST-országokkal folytatott együttműködés keretében, elsősor­ban a nagy volumenű szovjet meg­rendelések alapján kibontakozott sorozatgyártás a nehézgéptpari vál­lalatok számára előnyös volt, de a biztonságos értékesítés lehetősé­ge azzal a veszéllyel is járt, hogy háttérbe szorul a gyártmányfejlesz­tés, a változó feltételekhez való al­kalmazkodás a nem szocialista or­szágok piacán. Ezt a veszélyt a MARTIMEX külkereskedelmi rész­vénytársaság nemzetközi kooperá­ciós kapcsolatok közvetítésével igyekezett csökkenteni. A kooperá­ciós szerződések eddig is fontos szerepet töltöttek be a termelés és a termékek műszaki színvonalának emelésében, de jelentőségük mos­tanában hatványozottan megnövek­szik a termelés szerkezeti átalakítá­sával, főleg a hadiipari termelés leé­pítésével és helyettesítésével kap­csolatban. Az eddigi és a távlati partnerek között olyan cégek szere­pelnek, mint az NSZK-beli SAUER, HANOMAG, MANNESMANN REX­ROTH és BOMAG Menck, a francia­országi POCLAIN Hydraulics, az olaszországi LOMBARDINI motor­gyár, az ausztriai SREYER-DAIM­LER PUCH AG, a magyarországi DANUVIA, a szovjetunióbeli GID­ROSZILA, a jugoszláviai Industrija „RADOJE DAKIC" és mások. Amint azt a külkereskedelmi szer­vezet képviselői hangsúlyozták, egyelőre nem szorgalmazzák a kül­földi cégek bekapcsolódását közös vállalatok létesítésébe, mert ehhez arra van szükség, hogy a partnerek előzőleg jól megismerjék egymás feltételeit és lehetőségeit, amit első­sorban a kooperációs kapcsolatok fejlesztése segíthet elő. A hajó továbbra is „kemény áru" A nyugati cégekkel folytatott ter­melési együttműködés természete­sen az ide irányuló kivitel bővítését is lehetővé teszi, tavaly például a nem szocialista országokba irá­nyuló kivitel 12 százalékkal növeke­dett. Ugyanakkor a hagyományos szovjet piac megtartása is fontos feladat, főleg az onnan szállított energiahordozók, nyersanyagok el­lentételezése szempontjából. Amint azt a MARTIMEX vezetői a sajtótá­jékoztatón elmondták, a szovjet fél a hajókat és a technikai úszóműve­ket továbbra is egyenértékű fizetési eszköznek fogja tekinteni a szállított kőolajért. A folyami hajók értékesíté­sében azonban új lehetőségek is nyílhatnak egyes ázsiai országok­ban és főleg Brazíliában, ahol a köz­lekedési infrastruktúra fejlesztését nem a vasutak és a közutak költsé­ges építésével, hanem a vízi utak intenzívebb kihasználásával akarják megoldani. Ezeket a fejlesztési irányzatokat bizonyára a Világbank is támogatni fogja. MAKRAI MIKLÓS Belső kényszer... A kapunál csaholó kutya állja el az utam. Marika, a ház gazdájának nagyobbik lánya siet a segítségem­re. Az előszobában Szedlák József nyújt mosolyogva kezet, majd a ven­dégszobába invitál. Telefonon be­széltük meg a találkozást, tudja mi járatban vagyok, de amíg az illatos feketekávé az asztalra nem kerül, alig váltunk szót egymással. - Nem járt még nálunk újságíró - töri meg a hallgatást mentegetőz­ve. - Több mint két évtizede dolgo­zom a szövetkezetben, jelenleg mint sertésgondozó. Amikor Nagyabony­ba kerültem, egy nádfödeles házban laktunk. A két lány még ott született, de a nyolcadik osztályba járó fiú már ebben a családi házban, amelyet magunk építettünk. - Elégedett ember? - Igen is, meg nem is. örülök, hogy együtt van a család, hogy fele­ségemmel vittük valamire. Igaz, ke­ményen megdolgoztunk érte, a fele­ségem Rovinkában dolgozik, vasbe­tonszerelóként. Családi házunk, au­tónk van. Az elégedetlenségem ab­ból fakad, hogy munkafeltételeink nem felelnek meg a kor követelmé­nyeinek. A gazdasági udvarban nincs zuhanyozó és az öltöző sem a legjobb. Úgy hiszem, erre nem­csak nálunk, hanem másutt is job­ban oda kellene figyelnie a vezető­ségnek. - Miért nem teszik szóvá? - Ha szóvá tesszük, azt mondják, nincs rá pénz, de ahhoz, hogy vál­tozzon a helyet, nem kellene sok pénz. Szeretem a munkámat. Néha, ha ideges vagyok, azt mondom, nem csinálom tovább, de másnapra minden kellemetlenséget elfelejtek. - Apu, nyugodt, békés embernek ismerlek, most pedig elégedetlenke­del - szól közbe Marika, aki a Ko­menský Egyetem bölcsésztudomá­nyi karán tanul. - Az vagyok, aki voltam, csak ma már az ember bátrabban kimondja, amit gondol. Azt szeretném, ha vég­re mindenki az elvégzett munka sze­rint kapná a fizetését, ha vége lenne az egyenlősdinek. Csakis így boldo­gulhatunk, csak így érhetünk el jobb gazdasági eredményeket. Hangosanbeszélő szólal meg odakint, véradásra szólítják fel a falu lakosait. A ház gazdája figyelmesen hallgat, majd ezt mondja. -A községben készek vagyunk a véradás megszervezésére. A múlt évben is a vöröskereszt alapszerve­zete az ígért harmincöt véradás he­lyett ötvenkettőt szervezett. -Apu is véradó, három évvel ezelőtt kapta meg a Janský emléké­rem arany fokozatát - dicsekszik (A szerző felvétele) Marika, majd így folytatja. - Az alap­szervezet vezetőségében ő felelős a véradásért. A családot is sikerült meggyőznie: anyu már kétszer, én pedig egyszer adtam vért, s a hú­gom is elhatározta, hogy az önkén­tes véradók sorába lép. - Mikor kezdte a véradást? -A néphadseregben 1962-ben, de akkoriban még pénzért tettük. Én azóta is rendszeres váradó vagyok, most készülök az ötvenedik térítés­mentes véradásomra. Szívesen te­szem, tudom, hogy ezzel rászoruló embertársaimon segíthetek. Egyéb­ként községünkben harmincöt rend­szeres véradót tartunk nyilván. A fa­lu vezetői megbecsülnek bennünket, évente egyszer találkozunk velük. Az utóbbi időben már az efsz veze­tősége is elismeri a véradókat. - Meddig folytatja? -Amíg az egészségem engedi. Azt tartom, hogy inkább százszor adjak, mint egyszer kapjak, bár a sors kiszámíthatatlan... Ha a já­rásról értesítenek, hogy rajtunk a sor, az alapszervezet elnökével nyakunkba vesszük a falut. Október­ben is tizenheten voltunk véradáson, köztünk volt öt olyan nő, aki először adott vért. Korán kel, késő este kerül haza. Vajon mit csinál kevés szabadide­jében? - Van néhány tőke szőlőm, gyü­mölcsfám, aztán sertés és szárnyas is akad nálunk. Nyáron egy kis fólia­sátorban saját szükségletünkre megtermeljük a zöldséget. Meg kell becsülni minden koronát. Maholnap férjhez mennek a lányok. Az igazat megvallva, kirándulni is csak nagy ritkán mentünk, akkor is csak abban az esetben, ha munkatársaim vállal­ták a helyettesítést. Szeretek olvas­ni, tévézni, egyszóval nem unat­kozom. Tervei, vágyai felől érdeklődöm. Némi gondolkodás után mondja: -Szárnyukra akarom bocsátani a gyerekeket, aztán majd az uno­kákkal játszani. Közben becsülettel dolgozni a nyugdíjig. Vágyam? Hogy a jövőben jobban élhessünk, de ta­lán ennél is fontosabb, hogy békes­ségben. Belső kényszer, hogy mint véradó továbbra is segítsek a rászo­rulókon. NÉMETH JÁNOS A lechovicei irgalmas nővérek visszatérnek eredeti küldetésükhöz, öten közülük már az év elejétől a Brnói Egyetemi Kórházban dolgoznak a sebé­szeti osztályon. Felvételünkön a Vladimír Míchálek főorvos, valamint Daria és Kristína nővérek láthatók. (Igor Zehla felvétele - ČTK) APRÓHIRDETÉS S? ÁLLÁS • 1990. január 24­jÉj^^^HÉk ünnepli 50. szüle­j^HIHn tésnapját a drága, jó ^MP^lH édesanya és nagy­• A Csehszlovák Televízió szlovákiai központjának vendéglátóipari osztálya üzemi étkezdébe felvesz: - szakácsot, javadalmazás a T 8-as bér­kategóriában; - betanított szakácsnőket, - kisegítőket. A munkaidő hétköznap 7-től 15.30 óráig tart, a szombat és vasárnap szabad. Bővebb tájékoztatás a 323 080-as tele­fonszámon, vagy személyesen a vendég­látóipari osztályon kapható. Továbbá büfébe felveszünk: - üzemeltetőt (nőt), teljes szakirányú kö­zépiskolai végzettség szükséges; - eladónőket. Tájékoztatás a 324 444-es telefonszá­mon. ÚF-9 • Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Tánc­együttes (Pozsony, Mostová 8) azonnali belépéssel felvesz járművezetői engedéllyel rendelkező hangtechnikust. Bővebb tájékoztatás a személyzeti osztályon kapható. Telefon: 3304 23. ÚF-15 • Állatorvos által ellenőrzött állományból származó háromnapos csirkéket kínálunk fel március és július között eladásra - da­rabonként 5 korona 50 fillérért - fehér Plymouth és Hampshire fajtából. Ezer darab feletti szállítmány esetében 100 kilométer távolságon belül járművet bizto­sítunk. Kérjük, megrendelésüket a követ­kező címre küldjék (itt felvilágosítás is kapható): Liaheň ZO SZCH Malé Dvorníky, 929 01 Dunajská Streda. Telefon: 265 92. ÚF-16 BEÍRATÁS A Nagymegyeri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága érte­síti a tisztelt szülőket, hogy a beíratás az 1. osztályba 1990. január 29-től február 3-ig lesz a református iskolá­ban. Munkanapokon: 7.30-tól 17 órá­ig; szombaton: 9 órától 13 óráig. KÖSZÖNTŐ • Január 24-én ünnepli 60. születésnap­ját a drága feleség, édesanya, anyós és nagymama, Makó Ilona Jókán. E szép ünnep alkalmából szívből gratulál­nak, jó erőt, egészséget és még sok boldog évet kívánnak szerető családja körében: férje, fiai, lányai, menyei, vejei, vala­mint az öt unoka. Ú-4097 • Január 24-én ün­nepli 55. születés­napját a szeretett feleség, édesanya, nagymama, Zsillé Istvánné Nyári Jolán Kajaion. E szép ünnep alkal­mából szívből kö­szöntjük, sok örömet, jó egészséget, hosszan tartó, boldog, békés életet kívá­nunk családja körében. Szerető férje, fiai: Péter, Gyuri, menye: Helenka, valamint az unokák: Peťko és Marek. Ú-125 Kozma Aranka Töhölön. E szép ünnep alkal­mából jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk. Fia: Laci és lánya: Erika családjuk­kal. U-180 • Mély fájdalommal és megtört szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik 1989. december 17­én elkísérték utolsó útjára a rási temető­be a felejthetetlen, drága, jó feleséget, gondos édesanyát, szerető anyóst, nagymamát, Sebők Rózsikát (Lénártfala), akit a kegyetlen halál 47 éves korában, oly hirtelen ragadott ki rövid kórházi keze­lés után boldog családi köréből. Külön köszönetet mondunk minden kedves ro­konnak, a jó szomszédoknak és barátok­nak, a falu lakosainak, valamint mind­azoknak, akik koszorúikkal, virágaikkal és részvétükkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló, mély fájdalmunkat. Jóságát és szeretetét örökké őrizük. Gyászoló férje, árva gyermekei: Éviké, Rózsika és Barna, menye: Ildikó, veje: Pisti, unokái: Erika, Csabika és Gabi­ka. Ú-183 • Mély fájdalommal és megtört szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik 1989. december 28-án elkísérték utolsó útjára a felejthetetlen, drága, jó férjet, gondos, dolgos kezű édesapát, szerető apóst, nagyapát, Keller Bélát, akit a kegyetlen halál hosszú, súlyos szenvedés és betegség után, 1989. de­cember 25-én, 51 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönet a rozsnyói kórház gégészeti osztálya kol­lektívájának, Szádalmás lakosainak, va­lamint azoknak, akik koszorúikkal, virága­ikkal és részvétükkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló bánatunkat. A gyászoló család. Ú-197 • Fájdalomtól meg­tört szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, szomszédnak, isme­rősnek, Bős lakosai­nak, a Hydrostav víz­ügyi építővállalat bö­si üzeme dolgozói­nak, a volt iskola- és osztálytársaknak, valamint a hadseregből megjelent bajtársaknak, akik 1990. január 5-én elkísérték utolsó útjára a bősi teme­tőbe a tragikus hirtelenséggel elhunyt szerető és szeretett drága jó fiunkat, Fen es Tamást, akit a kegyetlen halál 19 éves korában, váratlanul ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük Zsidó János plébános úrnak a szép egyházi búcsúztatást, Brezovský Rezső úrnak a nagyon szép gyászbeszé­det, Szabó Béla úrnak az állami vállalat bősi üzeme nevében mondott búcsúbe­szédet. Külön mondunk köszönetet Schniererné Dr. Wurster Ilona tanárnőnek és Ivancsai Jolán nevelőnőnek, akik fá­radságot nem ismerve Pozsonyból fárad­tak el, hogy szeretett volt tanítványukat elkísérjék utolsó útjára. Köszönjük a sok koszorút, virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek mérhetetlen nagy és soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló szülők és testvérek: Iván és Laci. Ú-211 ÚJ SZÚ 158 1990. I. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom