Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-20 / 17. szám, szombat

CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR BALOLDALI NAPILAP Szombat, 1990. január 20. * Ára 1 korona • XLIII. évfolyam, 17. szám Fő feladat Az állampolgárok védelme (ČSTK) - Milan Čič, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke tegnap Pozsonyban fogadta Milan Šišulák alezredest, a Polgári Védelmi Szervezet szlovákiai törzsparancsnokát és elődjét, Jozef Kováčik ezredest. A találkozón a Polgári Védelmi Szervezetre háruló feladatokról és felépítésük elveiről volt szó. Egyetértettek abban, hogy ennek a humánus szervezetnek a fő feladata az állampolgárok életének és egészségének védelme. Békeidőben részt vesz a katasztrófák, természeti csapások, üzemzavarok és tömegszerencsétlenségek következményeinek felhasználásában. A tanácskozáson hangsúlyozták: a Polgári Védelmi Szervezet tagjainak indokolatlanok a szociális biztonság elvesztésével kapcsolatos aggodalmaik. A szervezet továbbra is a legfejlettebb országok e téren szerzett tapasztalatai alapján fogja tökéletesíteni munkáját. A találkozó végén megállapodás született az egyes védelmi alakulatok szerepével és feladataival, valamint a különböző ágazatok vezetőinek a honvédelemért vállalt felelősségével összefüggő kérdések rendezése során követendő eljárásról. Amerikai képviselők Alexander Dubčeknél (ČSTK) - Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap amerikai képviselőket fogadott. A csehszlovák parlament elnöke Stefan Solarzot és Stanley Rothot tájékoztatta a hazánkban folyó politikai változásokról, s ezen belül kiemelte a Szövetségi Gyűlés növekvő szerepét. A felek megerősítették, hogy érdekük a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése. A találkozón a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény hazánknak való megadásáról is szó volt. Felvételünk az alakuló ülésen készült (Nagy László felvétele) Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Társulása JELEN VOLT VARGA SÁNDOR A SZOVJET VEZETŐ SZERVEK FELHÍVÁSA AZERBAJDZSÁN ÉS ÖRMÉNYORSZÁG NÉPEIHEZ Mindenáron meg kell akadalyozni az ellenségeskedést és az erőszakot súlyos problémákat okoz a földgáz és a villanyáram hiánya. Újabb és újabb jelentések érkeznek fegyverraktárak kifosztásáról. Az örmény (Folytatás a 2. oldalon) mely a programnyilatkozat-tervezettel együtt bocsáttatott megvitatásra. A vitában kezdetben számos okos, hasznosítható észrevétel, javaslat, ötlet hangzott el, többek között: elemzést kell készíteni az elmúlt évtizedekről, vigyázni kell arra, nehogy a nacionalizmus különböző megnyilvánulásai eltereljék a figyelmet a lényegről, a demokratikus folyamatokról; a Csehszlovák Sajtóiroda keretében alakuljon nemzetiségi osztály; bővüljön a televízió magyar szerkesztősége; emelni kell a járási lapok színvonalát is. Vita közben érkezett meg az ülésre Varga Sándor, az SZSZK kormányának miniszterelnök-helyettese, aki felszólalásában szintén megemlítette, hogy a csehszlovákiai magyar sajtó is hovatovább egyre inkább érzi a gazdasági nyomást; majd tájékoztatott arról, hogy kezdeményezésükre újságírókból álló bizottság alakult, melytől átfogó helyzetelemzést várnak a csehszlovákiai magyar sajtóról, valamint javaslatot e sajtó új struktúrájának kialakítására, minthogy a régi nem felel meg a mai követelményeknek. Ezután felolvasták azt a levelet, mely a tanácskozás résztvevőinek nevében született a szlovák és cseh újságírókollégákhoz. Szövegét a 2. oldalon közöljük. A kora délutáni órákban az időközben lebonyolított választások eredményeire terelődött a helyen(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Hová jutottunk? ... S mi minden történt a lenini nemzetiségi politika cégére alatt!... (4. oldal) Ki fog építeni? ... legtöbbjüknek alacsonyabb színvonalú szociális gondoskodásban van része, mint például a gyári dolgozóknak... (5. oldal) Nyolcvan nap alatt semmiképpen.,. ... Tudni kell, hogy Verne egy valóban megtörtént világkörüli útról mintázta regényét... (6. oldal) , Glatz Ferenc pozsonyi látogatása Új kapcsolatrendszerre van szükség Az igényeknek megfelelő diák- és pedagóguscserét (ČSTK) - Ladislav Chudík, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális minisztere tegnap Pozsonyban megbeszélést folytatott Glatz Ferenccel, a Magyar Köztársaság művelődési miniszterével és Mária Jakabovával, az Országgyűlés alelnökével, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének fótitkárával. A találkozón részt vett Szerencsés János pozsonyi magyar főkonzul is. Glatz Ferenc hangsúlyozta: az 1949 után kialakult közép-európai politikai helyzet nem segítette elő a térség' népeinek valóban baráti egymás mellett élését. A jelenlegi történések megkövetelik, hogy a szomszédos országok között valóban pozitív kapcsolatok jöjjenek létre, s mindenekelőtt a kultúra terén fejlődjenek. E tekintetben nem szabad elkendőzni a vitás kérdéseket, hanem rendezni kell őket. A továbbiakban a két miniszter áttekintette a pozsonyi magyar, illetve a békéscsabai szlovák kulturális központ megnyitásával összefüggő teendőket. Szóltak a jövőbeli csehszlovák-magyar kulturális együttműködésről is. E téren hatályon kívül kell helyezni a bonyolult kormányközi határozatokat. Szóltak az SZSZK fővárosának a Bécs-Budapest Világkiállítás megrendezésében való részvételéről is. Ladislav Chudík a meghívást elfogadva elmondta, hogy Ladislav Kováč oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszter társaságában februárban látogatást tesz Magyarországon. Addig elkészülnek a csehszlovák-magyar kulturális és oktatási együttműködésre vonatkozó dokumentumok. * » • A magyar vendégek tegnap az Oktatási, Ifjúság) és Testnevelési (Folytatás a 2. oldalon) Események a kommunista párt életében Állásfoglalás Marián Čalfa kilépési ügyében • Incidens a nymburki járási pártbizottságon • Megkezdődött a múlt értékelése (Munkatársunktól) - A CSKP KB sajtóközpontjában tegnap Karel Hora szóvivő az alábbi nyilatkozatot olvasta fel Marián Čalfa szövetségi miniszterelnöknek a kommunista pártból való kilépéséről: - Amint ismeretes, a kerekasztaltárgyalások során decemberben a CSSZSZK meghatározó politikai erői a nemzeti megértés szellemében megállapodtak a legfelsőbb alkotmányos tisztségek betöltését illetően. Ennek alapján született a közös javaslat, hogy a CSSZSZK elnöke pártonkívüli és cseh nemzetiségű, a szövetségi kormány elnöke a CSKP tagja és szlovák nemzetiségű személy legyen. Ebben egyetértett valamennyi résztvevő fél, ideértve a CSKP-t is, amely a miniszterelnöki tisztségre Marián čalfát javasolta. Marián Őalfa nem tájékoztatta sem a párt központi bizottságát, sem a párt szerveit, sem a CSKP valamelyik vezetőjét arról a döntéséről, hogy kilép a CSKP-ból. Kétségtelen, ezzel a ténnyel a CSKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának következő ülésén foglalkozni fognak. A továbbiakban a szóvivő a pártvagyon kérdéséről szólva azt hangoztatta, hogy ezen a téren- sincs titkolnivalója a pártnak. Ugyanakkor nem érthet egyet a párttagság pénzéből épült létesítmények elleni támadásokkal. Ez ellentmond a jogállam elveinek, s lehetőséget ad arra, hogy az egyik jogos tulajdon elleni támadást más tulajdonok elleni támadások kövessék. A párt kizárólagos tulajdonát képezi például a nymburki járási pártbizottságság épülete is, amelyben január 15-én incidens történt. Ebben az ügyben Ondrej Šaiing KB-titkár csütörtökön levelet intézett Richard Sacher szövetségi belügyminiszterhez, amelyben Jarmila Šmídovának, a nymburki járási pártbizottság titkárának a rendőrség járási parancsnokához intézett levelére hivatkozva kéri az incidens kivizsgálását. Az idézett levélből kitűnik, hogy január 15-én délután a nymburki Polgári Fórumhoz tartozó mintegy 300 sze(Folytatás a 2. oldalon) Politizálhat-e a Csemadok? Ha igen, hogyan? Hozzászólhat-e a falu, város életéhez az alapszervezet, vagy csak a kulturális életben mutatkozó hiányosságokról szólhat? Van-e joga kezdeményezni a helyi és a járási tanács képviselőjének a visszahívását, s javasolni helyette mást? Indítványozhatja-e az alapszervezet a körzetesített iskola újranyitását? Ilyen és ehhez hasonló kérdések érkeznek levélben, telefonon a Csemadok Központi Bizottságára szinte naponta. Természetesen valamennyire válaszolunk, mégis úgy érzem, fontos a nyilvánosság előtt is szólni ezekről a kérdésekről, hiszen valószínűleg sok Csemadok-tagban felmerül ez a kérdés úgy, hogy végül mégsem fordul tanácsért senkihez, hanem - esetleg - a korábbi évek gyakorlata szerint vár, mondván: valahogy majd lesz, esetleg fellép valaki más... Mielőtt a konkrét kérdésekre válaszolnék, szeretném felhívni a Csemadok-tagok figyelmét még egyszer a Csemadok Központi Bizottságának 1989. december 6-i rendkívüli ülésén elfogadott programnyilatkozatra, amely az Új Szóban és a Hétben is megjelent, s a járási bizottságokon keresztül minden alapszervezethez eljutott. A programnyilatkozat leszögezi, hogy a „Csemadok társadalmi szervezet", amely „önálló, szabad és nyitott", ennélfogva minden más szervtől és szervezettől függgetlenül cselekszik a demokráciáért, jogállamiságért, a kisközösségek szuverenitásáért; a nemzetiségi politikában a nemzetek és nemzeti kisebbségek valós jogegyenlőségéért és egyenrangúságáért, a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak alkotmányos biztosításáért, s a kisebbségek arányos képviseletéért a népképviseleti és végrehajtó szervekben. A programnyilatkozat azt is világossá teszi, hogy a Csemadok december 6-án nemcsak tartalmilag gazdagította munkáját - a diákok és a polgári kezdeményezések jóvoltából kialakult szabad és demokratikus viszonyok között eleget téve tagsága sokszor hangoztatott igényeinek -, . hanem szervezeti felépítésében is megszabadult a sztálinista és neosztálinista struktúráktól: a vertikális szervezeti felépítést horizontálissá tette, megszüntette a Csemadokban a demokratikus centralizmus elvét, alulról építkező, demokratikus szervezetté, amelyben a választott szevek tagjai alapszervezetüknek felelnek munkájukért, a járási és központi választmányt kétharmad részben az alapszervezetek egyenesen választják, a fennmaradó egyharmad részt pedig a járási konferenciákra, illetve,az országos közgyűlésre az alapszervezetek által egyenesen delegált küldöttek választják titkos szavazással. A járási és központi bizottság koordináló érdekképviseleti, illetve programalkotó szervek, amelyek mindenkor az alapszervezetek igényeiből indulnak ki, s olyan érdekek képviseletét vállalják fel, amelyek helyi szinten nem oldhatók meg. Népiesen úgy is lehetne mondani, hogy az 1989. december 6-i rendkívüli központi bizottsági ülés talpra állította a piramist. Mindezek után nagyon egyszerű válaszolni az írás elején feltett kérdésekre: igen, a Csemadok az új, demokratikus, többpártrendszerű államban a magyar kultúra ápolásán kívül politizálhat is. Hogy hogyan? A programnyilatkozat szellemében a demokrácia és a jogállamiság megteremtésén fáradozva úgy, hogy minden alapszervezet vezetősége kötelezően képviseli a tagság igényeit a nemzeti bizottsággal szemben, s az egyenlőség elve alapján tolmácsolja azt minden más szervezettel folytatott tárgyalásokon. A Szlovák Nemzeti Tanács határozata értelmében a társadalmi szervezetek kezdeményezhetik a bizalmat vesztett képviselők visszahívását helyi és járási szinten s javasolhatnak helyettük olyan embereket, akik szakmailag felkészültek, erkölcsileg tiszták. Természetes tehát, hogy ezt a Csemadok alapszervezetei is megtehetik. S minthogy az alapszervezet vezetősége a demokrácia nevében tagsága akaratát képviseli, így, amennyiben a tagság akarja a magyar nevelési nyelvű óvodát, illetve magyar tannyelvű iskolát, kezdeményezheti annak megnyitását a helyi nemzeti bizottságon. Ennek alapján azt tudom javasolni alapszervezeteinknek, hogy a forradalmi időkben, melyek gyors cselekvést igényelnek, gyakrabban találkozzon a tagság. Ismerkedjenek meg pontosan falujuk, városuk lehetőségeivel, s annak alapján megfontoltan, a legtisztább emberi érzésektől vezérelve, szabadon dönthetnek, s legyenek aktív, cselekvő részesei kisközösségük élete alakításának, formálásának. NESZMÉRI SÁNDOR 11 (Munkatársunktól) - Tegnap | Pozsonyban, a Csemadok KB <

1 székházában, megtartotta alakuló közgyűlését a Csehszloi' vákiai Magyar Újságírók Társu; lása, mely az Újságírók Szlo< vák Szindikátusának önálló 11 tagszervezeteként jött létre, , > egyetértve a Szindikátus alap1 szabályzatával, céljaival és ! > feladataival. A tanácskozást, melyen mintegy 130 újságíró vett részt a központi ós vidéki lapok szerkesztőségeiből, Lacza Tihamér, a Hét főszerkesztője, az előkészítő bizottság tagja nyitotta meg, majd vázlatosan érintette a csehszlovákiai magyar sajtó gondjait, melyek között újabban a gazdasági jellegűek is egyre erőteljesebben jelentkeznek. Ezek megoldását is hivatott lenne elősegíteni a Társulás, mint a csehszlovákiai magyar újságírók önkéntes, független, nyitott, demokratikus, szakmai, érdekvédelmi szervezete. Ez utóbbi mondatot már az ideiglenes működési szabályzat-tervezetből idéztem, (ČSTK) - Továbbra is feszült a helyzet Karabahban, Örményországban és Azerbajdzsánban. Az örmény belügyminisztérium adatai szerint csütörtökön tűzharc robbant ki Örményország és a Nahicseváni ASZSZK határán, Jerash faluban három személy életét vesztette. Lenkoran városban január 11 óta gyakrolatilag már nem létezik a szovjet hatalom, a várost a megújulás ideiglenes tanácsa irányítja. Követelései közé tartozik többek között Karabah autonómiájának eltörlése. Bakuban folytatódtak a tüntetések a kijárási tilalom bevezetése és a katonaság jelenléte ellen. A városba vezető utakat eltorlaszolták. Jerevánban ellátási gondok vannak, Csehszlovákiai látogatásra hívták meg a pápát (ČSTK) - Ján Čarnogurskýnak, a szövetségi miniszterelnök első helyettesének vezetésével tegnap kormányküldöttség utazott Rómába, hogy csehszlovákiai látogatásra hívja meg II. János Pál pápát. A hivatalos meghívólevelet - amelyet a delegáció tagjai ma 11 órakor adnak át a pápának a Vatikánban - Václav Havel köztársasági elnök és František Tomášek bíboros-prímás írta alá. Az elutazás előtt a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában Ján Čarnogurský elmondta, hogy a pápa látogatása a jövő év első felében várható.