Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám, szerda

Elsősorban szabadnak kell lenni Egyelőre csak szimpatizálók vannak Az ígéreteknek már nehezen hisznek az emberek Van már annak jó pár hónapja, hogy Nádszegről írtam. A riport té­mája annak fejtegetése volt, hogy vajon a faluban szükség van-e SZISZ-szervezetre. Megszólaltak az illetékesek, többek közt a hnb elnö­ke, a falu pártalapszervezetének el­nöke, egy agilis pedagógus és az efsz ifjúsági szervezetének tagjai. Csak hát mit lehetett még pár hónappal ezelőtt leírni? Fülemben csengett a sokszor hallott figyelmez­tetés: aztán a pártszervezetet ki ne hagyd, el ne kerüld! - Tudom, tudom! - sóhajtottad. - Hiszen egy-egy kérdés végül min­dig a pártalapszervezet elnökének irodájában dőlt el. Tehát az akkori riport az illetékesek megszólaltatá­sával csak a tényeket konstatálta. A bonyolultabb összefüggések feltá­rásával adós maradt. Eredménye viszont az lett, hogy a dolgok irányí­tását a helyi alapiskola pedagógusa, Agócs Béla vette kézbe. Azóta van ifjúsági szervezete ennek a közel 400C lakosú központi településnek, ahol a lakosság 98 százaléka ma­gyar nemzetiségű. Nem szoktunk egy-egy település­sel, annak gondjaival, problémáival havonta foglalkozni. Megértheti az olvasó, hogy ez a lap terjedelménél fogva lehetetlen. Ám a változásokról - ha arra érdemesek - mégis szól­nunk kell. A 720 tagot számláló földműves­szövetkezet egyik faluvégi telepén vagyunk. Az irodaházak minden •pompáját nélkülöző földszintes épít­mény apróablakos helyiségében be­szélgetünk a világ dolgairól, meg ami most itt szűkebb hazánkban körülvesz bennünket. Múltkori be­szélgetőtársaink közül most csak a szókimondó Csánó Tilda van je­len, aki röviden, de velősen elmond­ja a „dolgok" állását. - Tudod mit? - nyúl a telefon után. - összehívom a többieket is. Ők heten alapították meg még no­vember 26-án a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmat. Vasárnap volt - mondja nyomatékkal, s míg újból tárcsáz - (fene ebbe a telefon­ba!) - megmondom, hogy ennek a napnak mi is a jelentősége. - Ók azok a szövetkezetben, no meg ketten a faluból, akik olyan... hogy is mondjam, belevaló gyere­kek. A két Kántor-testvér, a Hradský Józsi, a Gombos Pali, az Ozorák Gyuri, no meg a Horváth Laci és az Agócs Béla. -Szóval nézik a szlovák tévét, ahonnét megtudták, hogy ilyen meg olyan mozgalmak alakultak, melyek élére álltak az akkor már jócskán forrongó eseményeknek. - Na, végre kicsörög! - sóhajt egy nagyot - addig vesd már le a kabá­todat! - mondja ellentmondást nem tűrő hangon - mindjárt főzök egy jó kávét is. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom alapítói közül végül is ketten kerültek a vonalvégre, a töb­biek szabadságon vannek, illetve a falun kívül tartózkodnak. Ozorák György állatorvos sza­badkozással kezdi: - Igazán csak negyed órám van, vissza kell mennem. Fogjuk rövidre, hisz - itt tapintatosan Tildára néz - már úgy is tudod a dolgok állását. - Mondjátok csak el ti is! Én tulaj­donképpen csak segítkezem nektek. - Na szóval - kezdi kissé vonta­tottan visszapergetni az akkori ese­ményeket Ozorák György akkor este, illetve már inkább éjjelbe haj­lott az idő, mi heten összejöttünk és megalakítottuk a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szervezetét. Felhívást fogalmaztunk, melyben kértük a la­kosságot, hogy vegyenek részt a november 27-re tervezett kétórás sztrájkban és ezzel egyidőben jelen­jenek meg a helyi művelődési köz­pontban. Reggelre ki voltak ragaszt­va a plakátok. - Soha még annyian nem voltak a kultúrházban - szól közbe Tilda. -Bennünket is meglepett, hogy annyian eljöttek - folytatja Ozorák György. - Elmondtuk az egybegyűl­teknek, hogy tulajdonképpen miről is ÚJ SZÚ 5« 1990. I. 10. van szó, hiszen akkor még sokan nem voltak tisztában a dolgokkal. Tájékoztattuk őket a mozgalom lét­rejöttéről és állást foglaltunk a diá­kok követelései mellett. Ezt mi is aláírtuk, s követett bennünket még további 245 lakos. - A sztrájk után visszajöttünk a munkahelyünkre és rádolgoztunk két órát a rendes munkaidőre. Ezt is írd bele - jön a szóvivői figyelmez­tetés. - Még a hétfőhöz annyit, hogy akkor jelentejük be a falu lakóinak, hogy szerdán este falugyűlést szer­vezünk, ahol alkalmuk lesz, hogy elbeszélgessenek a Nemzeti Front képviselőivel. Ismét rengeteg lakos jött el, a művelődési ház tömve volt. - Többen még nem értették pon­tosan, hogy miről is van szó. Sok személyeskedés és privát vádasko­dás hangzott el. - Természetesen egy-egy felszó­laló olyan, addig csak magába fojtott problémával rukkolt elő, ami nem­csak hogy érdekes, hanem elgon­dolkodtató is volt. Hallgatva a különböző felszólalá­sok felidézését eltöprengek: miért jobb most beszélgetni ezekkel a fia­talokkal? Miért van az, hogy most már elhiszem a lelkesedésüket, a tevékenységüket anélkül is, hogy különböző kimutatásokat raknának elém? Érdekes volt többek között annak a katonaságtól leszerelt fiú­nak a beszámolója, aki elmondta, hogy Prága környékén van egy olyan szövetkezet, amelyben egyál­talán nem vegyszereznek. Az álla­toknak sem adnak különféle össze­tételű tápokat, a gyümölcsfákat nem permetezik. A lényege a dolognak, hogy ezek a minden bizonnyal kiváló és egészséges termékek a CSKP volt vezetőinek az asztalára ke­rültek ... - November 30-án Pozsonyban, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom központjában hivatalo­san is bejegyeztettük magunkat. Kértünk előadót is, aki a másnapra tervezett falugyűlésre eljönne. - Nagyon jó volt, hogy a mozga­lom Tóth Lajos személyében egy olyan magyar embert küldött, akinek beszédéből azok is felfogták a körü­löttünk zajló események lényegét, akik eddig csak személyes problé­máikat akarták megoldani a gyűlé­seken. -De hogy a jövőben mindez megvalósulhasson, ahhoz elsősor­ban az embernek szabadnak kell lennie... - hangzik el mintegy ma­gyarázatképpen. - Aztán úgy írd meg, ahogy el­mondtuk, ne szépíts rajta - kísér ki Tilda. Ez az. Csakhogy ehhez is, az íráshoz is az embernek elsősorban szabadnak kell lennie. SZITÁS GABRIELLA A programnyilatkozat és az alapszabály-tervezet közzététele után egyre gyakoribb a hír: kisebb-nagyobb taglétszámmal ebben, abban a mezőgazdasági üzemben megalakult a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt alapszervezete. Ezért is ért meglepetésszerűen, hogy a Lévai járás egyik élenjáró mezőgazdasági üzemében, a garamkálnai Augusztus 29. Efsz-ben a közel hatszáz aktív dolgozó közül háromhetes szervező­munka után csak Kovács Bálint gépkocsivezető töltötte ki a jelentkező­ívet. - Meggyőződésem, hogy valami­lyen eszmét vallani kell az embernek mondta találkozásunkkor. - A kommunista párt korrumpálódott vezetőinek viselt dolgai kiábrándítot­tak s visszaadtam a tagkönyvemet. Most már értem, hogy miért beszél­tünk hiába, miért voltak a problémák megoldására tett javaslataink pusz­tába kiáltott szavak. Bízom ugyan a kommunista párt megújhodásá­ban, mégis úgy határoztam, hogy a tiszta lappal induló mezőgazdasá­gi párt tagja leszek. Remélem, hogy odafigyel majd tagjainak nézeteire és észrevételeire. Gépjavító kollégái csak részben osztják nézetét. Remélik, olyan párt van alakulóban, amely következete­sen védi majd az ágazat dolgozói­nak érdekeit, de egyelőre a szimpa­tizálók sorában maradnak. A pártba való belépéssel várnak. A jelentke­zést attól teszik függővé, hogy a fel­halmozódott, általános jellegű prob­lémák megoldásában mit tesz, mit tehet a megalakuló párt. - Jövedelemkiegészítésként ju­hokat tenyésztek, de a gyapjú érté­kesítésénél a mezőgazdasági üzem többszörös előnyben van. A tulaj­donformák egyenrangúsításáról konkrétabban is szólhatna az új párt programnyilatkozata - mondta Bo­gár Imre főgépesítő. Agg Zoltán Barsváradon lakik. Hasonló problémáról szólt. -Tudom, ha többen jelentke­zünk, erősebb lesz a párt, többet tehet az érdekünkben. Mégis úgy döntöttem, várok. Nehezen hiszem, hogy amennyit a szövetkezet és a nemzeti bizottság megszüntetése ártott a falunknak, azt ez a párt most képes lesz ellensúlyozni. Ha felka­rolja a kisfalvak ügyét, elképzelhető, hogy a tagja leszek. - Érthető kollégáim várakozó ál­láspontja - folytatta egyetértően Štrba Alojz mester, a kommunista párt tagja. - A történtek után nehéz feladatot vállal, aki valamilyen párt­ba való belépésre agitálja az embe­reket. Szerintem a Csehszlovák Me­zőgazdasági Párt járási konferenci­áira és alakuló kongresszusára a re­méltnél kisebb taglétszám mellett kerül majd sor. Viszont támogatók­ban, szimpatizálókban nem lesz hi­ány, ha a párt valóban képes lesz tenni valamit az érdekünkben. - Mi nem politizálni, hanem dol­gozni akarunk, mégpedig annyiért, hogy anyagi gondok nélkül élhes­sünk. Órabér helyett adjanak telje­sítménybért, és ha elromlik egy szal­mahordó tehergépkocsi, mint ez itt, ne kelljen öt hétig vámunk egy olaj­pumpára. Tudja, hány traktorral he­lyettesítettük ezt a gépkocsit, és erre a közös, vagyis mindannyiunk zse­béből mennyi ment rá? Amelyik párt megszünteti az ilyen és hasonló anomáliákat, azzal szimpatizálni fo­gunk - sorolta felváltva Pólya Lajos és Mozgyík György gépjavító. - Ez a helyzet számomra megle­pő. Amikor a kongresszuson részt vevő küldöttek egy része elhatározta a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt megalakítását, azt hittem, dolgozó­ink körében nagy visszhangra talál. Végigjártam az összes munkahelyet és elbeszélgettem az emberekkel. Mit akar a párt, léte milyen előnyöket jelenthet számunkra. Sokan talán furcsállották, hogy kommunista lé­temre egy másik párt mellett agitá­lok. Én ezt a demokrácia szellemé­ben természetesnek vettem. Min­denkinek lehetőséget kell adni, hogy szabadon fejthesse ki nézeteit és elképzeléseit. Szövetkezetünkben a kommunista párt alapszervezeté­nek 88 tagja volt, a tagkönyvüket eddig tizenegyen adták vissza. Kö­zel ötszáz pártonkívüli dolgozónk van, jelentkezni tehát lenne kinek, de valami visszatartja az embereket. Szimpatizálók vannak, tagok nin­csenek. Kevesen vannak, akik még hisznek az ígéreteknek. Megvárják a konkrétumokat - összegezte a helyzetet Varsányi György mér­nök, a szövetkezet elnöke. Finta István mérnök, üzemgaz­dász, a Demokrata Párt tagja a tar­tózkodás okaira is rámutatott. - Az elmúlt hetek csalódásait a kommunisták és a pártonkívüliek egyaránt átélték. A párt, mint foga­lom, sokak számára negatív értel­mezést kapott. És ekkor jön a mező­gazdasági párt, személyeket ki­emelő szervezőbizottsággal, tagdí­jakkal, programnyilatkozattal. Meg­győződésem, hogy mindez fórum, egyesület vagy klub formájában vonzóbb lett volna. -Annál inkább, mert megnyerő programja a kommunista pártnak is volt, de mi lett belőle? - vetette közbe az elnök, majd az üzemgaz­dász így folytatta: - Az emberek túlnyomó többsége hozzáértő, ismeri a dolgok hátterét. Tudja, hogy a párt programja önma­gában kevés. A célkitűzések valóra váltásához bizonyos törvényekre is szükség van. Például a pártok mű­ködését szabályozó törvényre, vagy az egyik tulajdonformából a másikba való átmenetet meghatározó előí­rásra. Hiába mondjuk, hogy az egy­séges földműves-szövetkezet tagja ezentúl érezze magát gazdának a munkahelyén, ha nincs törvény, amely szerint a tagokat a szövetke­zet részvényeseivé tehetnénk. Ha az alakuló mezőgazdasági párt ké­pes lesz ilyen konkrét problémákat megoldani, akkor sokakat megnyer az ügyének. Ha nem is úgy, hogy azonnal a tagjaivá válnak, de mond­juk úgy, hogy a tárca vállalatainál dolgozó pártonkívüliek a választáso­kon a mezőgazdasági párt jelöltjé­nek szavaznak bizalmat. EGRI FERENC Ónálló döntési jogot a szövetkezeteknek Borzi László felvétele A Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári mozgalom plakátjai és jel­szavai a Dunaszerdahelyi járás köz­ségeibe is eljutottak. Az Alistáli Efsz gazdasági udvarának betonkeríté­sére mázolt szöveg például azt hir­deti: rendkívüli taggyűlést kell összehívni a gazdasági problémák megvitatására. Czucz Kálmán, a szövetkezet pártalapszervezeté­nek elnöke elmondta, a párttagok és a pártonkívüliek egyaránt a társadal­mi élet demokratizálását követelik. -Támogatjuk Sánta Györgynek és Écsi Tibornak a háztáji gazdál­kodással és a természetbeni jutta­tással kapcsolatos javaslatát. Vala­mennyien azt szeretnénk, ha szö­vetkezetünk önállóan dönthetne ar­ról, hány ár háztáji földet mér ki és mennyi gabonát ad el tagjainak. Amikor bő termést takarítunk be, tagjaink is több gabonát vásárolhat­nának háztáji állataik számára. _ A kommunista párton belüli élettel kapcsolatos kérdésünkre Czucz Kálmán így válaszolt: - Csatlakozunk ahhoz a követe­léshez, hogy az irányítás minden szintjén távolítsák el tisztségükből azokat a vezetőket, akik visszaéltek hatalmukkal. Az a véleményünk, a mai helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy nem alakulhattak ki eltérő véleményeket valló csopor­tok a megbélyegzés és a kiközösítés veszélye nélkül. Az emberek nem fejthették ki véleményüket a problé­mákkal kapcsolatban, és ez a politi­kai és a gazdasági életben egyaránt visszaütött. - Válaszolnak-e a tagság kérdé­seire? - Legutóbbi párttaggyűlésünk a nyíltság szellemében zajlott. Hogy minél közelebb kerüljünk a tagok­hoz, ágazatonkénti gyűléseket tar­tunk, ahol mindenki kertelés nélkül elmondhatja a véleményét. Nem ta­gadjuk, vannak megoldásra váró problémáink, de azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy szövet­kezetünk nyereségesen gazdálko­dik, jó keresetet biztosít tagjainak, és már hosszabb ideje sokat tesz az élet- és munkakörülmények javítá­sáért. Szorosan együttműködünk a helyi nemzeti bizottsággal. Ennek eredményeként nemrég korszerű bevásárlóközpontot adtak át a falu­ban, melyet szövetkezetünk építő­csoportja épített fel. (balla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom