Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-04 / 31. szám

Vasárnap 1989. augusztus 6. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05:20, nyugszik 20.07 Kö- zép-Szlovákia: 05.27, nyugszik 20.14 Nyugat- Szlovákia: 05.33, nyugszik 20.20 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 10.27, nyugszik 21.39 Közép-Szlovákia: 10.34. nyugszik 21.46 Nyugat- Szlovákia: 10.40, nyugszik 21.52 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük BERTA - JOZEFINA nevű kedves olvasóinkat • A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT FOLYÓ HARC VILÁGNAPJA - a Hirosima és Nagaszaki atombombázásának évfordulója • 1809-ben szüle­tett Alfred TENNYSON angol költő és drámairó (f 1892) AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A SZOCIALISTA PLURALIZMUS HELYE TÁRSADALMUNKBAN A Pravda szerkesztőségé­nek kerekasztal-beszélge- tése HOGYAN SÁFÁRKODUNK ERŐFORRÁSAINKKAL? Környezetvédelmi körkép - Szlovákia 1988 - Pomi- chal Richárd cikke HARAGBAN AZ IDŐJÁRÁSSAL Gazdag József riportja MICSODA KAPUK! Hajdú András írása BOROTVAÉLEN TÁNCOLNI Bodnár Gyula beszélgeté­se az ötvenéves Ptatzner Tiborral HAJTÓVADÁSZAT ÖREGEKRE Dino Buzzatf elbeszélése „AZ ÉLETET ÉLNI KELL“ G. Szabó László interjúja Perczel Zitával I Csomagolva Kassa (Koáice) kenyérrel és péksüteménnyel való példás ellátása közel egy hónapig volt a figyelem középpontjában. Ezekután jó lenne, ha az illetékesek a kínálat biztosítása közben foglalkoznának a dolog higiéniai oldalával is. Az önkiszolgáló élelmiszerüzletek elárusítóterének összlátványa nagyjából olyan, mint a testvérvárosban, Miskolcon, de épp a kenyér és a péksütemény elárusításának módja lehetne követésre méltó példa számunkra. Megszoktuk, hogy nálunk a polcokra rakják a kenyeret, s alája a rekeszekbe a péksüteményt. A vásárlók tucatjai naponta a legkíméletlenebbül, sajátos módon „válogatnak“ belőlük. Rendszerint szorosan a polc mellé állnak, hogy minél közelebb kerülhessenek az alaposan megtapogatott kenyérhez. A ruhájukkal szinte a kirakott péksüteményt törlik. Másképp ugyanis a kenyérválasztás nem is lehetséges. Nem egyedülállóak azon esetek sem, amikor a vevő a kényelme­sebb válogatás céljából bevásárlókosarát, sót saját táskáját is a legközelebbi helyre rakja - a péksüteményre. így az alapvető higiéniai előírások megtartá­sára irányuló minden igyekezet csak hiú ábránd marad. Déli szomszédainknál, ahol a papír ára jóval magasabb, mint nálunk, nem takarékoskodnak használatával éppen ott, ahol elkerülhetetlen, a kenyér és a péksütemény csomagolásánál. Az önkiszolgáló rendszer ellenére ezekben az üzletekben a kenyér és péksütemény árusítására külön, lezárt pultos rész van állandó elárusítónóvel, aki a vevő kívánságára kiválasztja a kért árut, amit becsomagel és az árát a papíron jelöli. Megakadályozza így a nem kívánt szennyeződést épp azon az élelmiszer-ipari terméken, mely nem tisztítható. Ettől nagyobb paradoxon már csak a hentesüzlet elárusítójának utasítása, hogy senki egy újjal se érintse a tálcára rakott húsdarabokat. Ez nem higiénikus, hangzik az intelem a kiválasztott darabra közelebbről való rámutatás ismételt kísérlete után. Pedig a húst alaposan megmossuk és magas hőfokon főzzük. Jó lenne, ha a mi üzleteinkben is bevezetnék a pékáruk megfelelő higiéniai színvonalon való árusítását - egyszerűen és szükségszerűen - csomagolva. Jolana Nováková Új kórház - szépséghibával Alig egy évtizede adták át rendeltetésének az érsekújvári (Nővé Zámky) új kórházat. Az ideérkező beteget az elsó kellemetlen meglepetés már az impozáns épület bejáratának átlépésekor éri, az előcsarnokban huzat fogadja. Meglepetése csak fokozódik, amint a fekvőbeteg-részlegre kerül. Itt az ablako­kat kitárják, mivel a klimatizációs berendezés nem működik, s óriási huzat van. A beteg, ha friss levegőre, napfényre vágyik, hiába rángatja az erkélyajtót, az felsőbb parancsra kulcsra van zárva, annak ellenére, hogy a kórház házirendje az ápolt saját felelősségére megengedi az erkély használatát. Ezek után már azon sem lepődik meg a beteg, ha fül nélküli csészét, deformálódott evőeszközt talál a tálcán, és szinte közömbösen nézi, amint a betegek egyenként merítik fül nélküli csészéjüket a teát, kávét tartalmazó edénybe a merőkanál rendszeres hiánya miatt. Igazán akkor döbben meg, amikor megjelenik az ápolónő, kezében a klasz- szikus injekciós fecskendővel és tűvel a korszerű egyszeri használatos helyett. Lelki szemei előtt felrémlik a figyelmeztetések sora korunk pestiséről, az AIDS- ről, melyet legkönnyebben így lehet terjeszteni és megkapni. Ezeket tapasztalva már megértem az egészségügyi iskola tanárnőjét, aki diákjait a szakmai gyakorlatra kísérte, és szinte magából kikelve tette szóvá az említett fogyatékosságokat a szolgálatos ápolónőnek, mondván, hogy hiába oktatják ók az iskolában a legújabb egészségügyi ismereteket, ha ez a kendő­zetlen, keserű igazság. Nagy András A Ml HIBÁNKBÓL TÖRTÉNT A Postai Hírlapterjesztő Vállalat Központi Expedíció és Sajtóbeho­zatal bratislavai üzeme elnézést kér a Vasárnapi Új Szó érsekújvári (Nővé Zámky) előfizetőitől, hogy a 30. héten a megrendelt 29-es számú példányokat a szervezetük hibája miatt nem kapták meg. Mulasztás a technológiai menet be nem tartásában, illetve a követke­zetlen ellenőrzésben történt a sajtótermékek címzésének részlegén. A felelős dolgozó és a részleg vezetője a szervezetünkben érvényben lévő jutalmazási rendszer értelmében prémiumelvonásban részesült, ami természetesen nem érvénytelenítheti a mi hibánkat is a megren­delt példányszám helytelen expediálásában. Biztosítjuk előfizetőinket és szolgáltatásaink többi igénybevevőit, hogy egy sor intézkedést foganatosítottunk annak érdekében, hogy a jövőben hasonló, hiányosan szétküldött szállítmány esete ne forduljon elő. IVAN KOVÁŐ mérnök, a Postai Hírlapterjesztő Vállalat Központi Expedíció és Sajtóbehozatal bratislavai üzemének igazgatója Levelek Vélemények így kényelmesebb... (Kovács Árpád felvétele) ctfaheíV/en ÓVINTÉZKEDÉS... Egy szép napon megvettük az annyira áhított Polski Fiatot. Igaz, hogy a mérete elég kicsi (ezért el is neveztük „Mütyür­nek“), de kettőnknek nagyon megfelel. Dédelgettük, simogat­tuk, esténként elbúcsúztunk tőle, s ha zordabb idők voltak - mivel egy nagyvárosban garázshoz jutni szinte lehetetlen - legszíve­sebben a lakásba is felvittük volna. Egyik reggel szomorúan vet­tük észre, hogy a parkolóban valaki „nem fért el“ mellette, s így összetörte az egyik irány­jelzőt. Pár nappal később a STOP-tábla előtt egy három gyermekét vezetés közben ne­velő anyuka rohant belénk, s le­törött a ködlámpánk. Szabadko- zások közepette 50 koronát nyo­mott a kezünkbe, s elkeseredé­sünk másnap csak nőtt, mikor kiderült, hogy nem lehet ilyen lámpát kapni, s mellékesen 205 koronába kerül. Nem sokkal később, a balol­dali visszapillantó tükör tetszett meg valakinek. Sebaj, gondol­tuk, holnap veszünk újat. Ám, a visszapillantó tükrök már régó­ta hiánycikknek számítanak. Fel­háborodásunk akkor hágott tető­fokára, mikor pár nap múlva hűlt helyét találtuk a jobboldali tükör­nek is. Az éjszaka leple alatt valaki így szerezte be hiányzó kellékeit. Tanácstalanul álltunk, s nem tudtuk eldönteni, vajon induljunk-e mi is éjszakai portyá­ra. Aznap aztán szemtanúi vol­tunk egy „óvintézkedésnek“. Az egyik autótulajdonos a parkoló­ban állva levette az antennát, az ablaktörlőket, majd egy csavar­húzóval a tükröket is leszerelte. Vajon az lenne az igazi megol­dás, ha esténként minden moz­dítható tárgyat eltávolítva róla hagynánk magára a négykerekű társunkat?-mg­] Megkérdeztük | Dr. Stefan Noskovicot, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövet­sége Szlovákiai Bizottsága jogi osztályának vezetőjét:- A félidejéhez érkezett az efsz-ek XI. orszá­gos kongresszusára való előkészület. Milyen eredménnyel zárult az egységes földműves- szövetkezetekben a szövetség új alapszabály­zatával kapcsolatos vita, hozzájárulnak-e a be­érkezett javaslatok a tervezet tökéletesítésé­hez, a szövetkezeti mozgalom demokratizálá­sához?- Szövetségünk központi Dizottsága pozití­van értékelte a májusban és júniusban lezajlott vitát. Az értékelő bizottsághoz a cseh országré­szekből 996, a szlovákiai szövetkezetekből pe­dig 507 megjegyzés, észrevétel és javaslat érkezett. Elemzésükből kitűnik, hogy a felszóla­lók figyelme arra összpontosult, összhangban legyen a szövetség alapszabályzata az új gaz­dasági mechanizmus alapelveivel. Tisztázásra vár például a szövetkezetek és tagjaik jogi helyzete, és a szállítói-megrendelői kapcsola­tokban is rendet kell végre teremteni, mert egyelőre nagyon sok a probléma. A legtöbb hozzászólás a tervezet 12. cikke­lyével kapcsolatban hangzott el, amely a szö­vetségi részlegek vezetőinek megválasztását szabályozza. A többség azt javasolta, hogy a tervezet második alternatívája érvényesüljön a gyakorlatban, vagyis a dolgozókollektíva attól függetlenül választhasson magának szövetségi részlegvezetőt, hogy az elöljáróság kit nevezett ki a szervezeti egység gazdasági vezetőjének. Ez a választási lehetőség jobban kifejezésre juttatja a szövetkezeti demokrácia alapelvét. A 8. cikkellyel kapcsolatban szintén sok javaslatot terjesztettek elő a szövetkezetek. Itt arról van szó, hogy ki lehet tagja a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének. A témakört érin­tő 149 hozzászóló közül 131 azt javasolta, hogy az SZFSZ szerveiben dolgozók szintén tagjai lehessenek a szövetségnek, mégpedig attól függetlenül, hogy az apparátus milyen szintjén tevékenykednek. Egyelőre ugyanis az a hely­zet, hogy a szövetség járási és központi bizott­ságainak tisztségviselői közül csak azok tagjai a szövetségnek, akik valamelyik szövetkezet­ből kerültek új tisztségükbe. Ez a javaslat többféle megfogalmazásban már a X. kong­resszust megelőző, sőt a mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló törvénytervezetről folytatott vitában is elhangzott, de az 1988/90 Tt. számú törvény végleges megfogalmazásakor nem vet­ték figyelembe. A szövetkezetek szövetségi és társadalmi tevékenységének szervezésével és összehan­golásával az alapszabályzat tervezetének 14. cikkelye foglalkozik. Ezzel kapcsolatban szin­tén voltak figyelmet érdemlő észrevételek. Töb­ben szorgalmazták, hogy végre határozzuk meg pontosan a szövetségi tevékenység irá­nyításával és szervezésével megbízott tiszt­ségviselő munkatartalmát, jogkörét és köteles­ségeit, s döntsük el, alapszervezeti szinten milyen tisztségről (titkár, a szövetkezet alelnö- ke, szövetségi dolgozó stb.) fogunk beszélni. Számos javaslat hangzott el azzal kapcsolat­ban, hogy a szövetségi tevékenység irányítását ne társítsuk más tisztségekkel (főleg a na­gyobb szövetkezeteknél). A beérkezett javaslatokat és észrevételeket most értékeljük, hogy országos szinten össze- sithessük a vita eredményeit, s a tapasztalatok birtokában készíthessük elő az új tervezetet a kongresszuson történő megvitatásra. Balta József

Next

/
Oldalképek
Tartalom