Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-29 / 52. szám

NYUGAT - EUROPA Bll Húsz éve - 1969-ben - az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 17. ülésszakán U Thant, az akkori főtit­kár drámai felhivással fordult a világ közvéleményéhez: - „Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesül­nek, biztosié vehető, hogy veszély­be kerül az élet földgolyónkon... fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadá­lyozhatják az emberiséget abban, hogy a legmagasabb rendű törekvé­seink megvalósulását lehetővé tevő környezetben élhessen" - jelentet­te ki. Azóta tán Albánia kivételével min­den európai ország környezet- és természetvédelmi törvényeket ho­zott, azokat többé-kevésbé követke­zetesen megtartotta... Vajon hol tart ma az ökológiai gondok orvoslásá­ban a nálunk fejlettebb iparral, jog­renddel rendelkező Nyugat-Euröpa? Drákói intézkedések A környezetszennyezés nem is­mer határokat, így a tiszta alpesi levegőjéről ismert Ausztriát sem ke­bruttó nemzeti jövedelmének 2 szá­zalékát. Politikai kérdés Franciaországban a levegő tán valamivel tisztább, mint másutt, ugyanis jóval kevesebb hőerőművük van. A villamosenergia-szükséglet 70 százalékát atomerőművek fede­zik. Ez persze a zöldek, s nemcsak a zöldek körében komoly'aggályokat okoz. Csernobil óta biztonságos mű­ködésükre ezért fokozott figyelmet fordítanak. Probléma persze így is akad elég. Annál is inkább, mivel az ökológiai kérdéseket sokáig elha­nyagolták. Nem csoda tehát, hogy ezek politikai harcok tárgyát képe­zik. Mitterrand elnöknek 1988-as májusi újraválasztása után a kör­nyezetvédelem politikája egyik sar­kalatos pontjává vált. Franciaország évi hulladékterme­lése 17,5 millió tonna. Ez egy lakos­ra évi 320 kilogrammot jelent. Hulla­dékfeldolgozó ipara több mint 20 ezer embert foglalkoztat. A „sze­mét" legnagyobb részét 340, felü­• Ne álljon ott kinn a bűzben és füstben mérnök úr... rülték el századunk ökológiai problé­mái. Például a természeti szépsége­iről híres Tirol útjain az NSZK-ból Olaszország felé évente 11 millió személy- és tehergépkocsi halad át. A szakemberek szerint az országot észak-déli irányban átszelő utak mentén lévó erdők a kipufogógázok hatására 15 év alatt teljesen elpusz­tulnak. Itt volt tehát az ideje a drákói intézkedéseknek... S Ausztria lé­pett. Bevezette Európa legszigorúbb üzemanyagszabványait. A normál­benzin nem, a szuperbenzin pedig csak literenként 0,15 gramm ólmot tartalmazhat. Egyre csökkentik a gázolaj kéntartalmát is - jelenleg ez 0,15 százalék. 1987 óta a sze­mélyautókat katalizátorral látják el, amelyek a kipufogógázokban lévő toxikus anyagok mennyiségét 70-90 százalékkal csökkentik. Megtiltották az éjszakai tranzit kamionforgalmat. Az autópályákon pedig bevezették az ún. ökológiai vámot. Nagy figyelmet fordítanak a vizek védelmére is. Az ezredfordulóig szennyvíztisztítók építésére 70 milli­árd schillinget szánnak. Jövő év feb­ruárjáig feltehetőleg betiltják a szó­rópalackok freonnal való töltését, korlátozni fogják a PVC-palackok és -csomagolóanyagok gyártását is. Ausztriában a környezetvédelem­re szánt összegek elérik az ország gyelet alatt álló telepen tárolják, 23 százalékából energiát nyernek, 13 százalékát egyszerűen elégetik, s csak mintegy 7,5 százalékát zúz­zák be, préselik. Az ólmot, rezet, cinket tartalmazó hulladék az ország nyersanyag-szükségletének harma­dát, üvegcserépből az ágazat igé­nyeinek 25, hulladékpapírból pedig 43 százalékát fedezik. Hatalmas problémát jelent viszont a vizek szennyezése. Tisztítómű- vekkel az 50 ezer lakosúnál na­gyobb városok alig több mint fele rendelkezik. Áttörés előtt A Német Szövetségi Köztársaság szakemberei s valószínűleg a köz­vélemény is megegyezik abban, hogy egyértelmű áttörést a környe­zetvédelemben még nem sikerült elérni, de megvannak annak esélyei. Erre elsősorban a vízvédelem, és a levegőbe kerülő emissziók meny- nyiségének csökkentésében elért si­kerek utalnak. A szövetségi köztársaságban új, környezetvédelmi iparágat hoztak létre, melyben 400 ezer ember talált munkát. Remélik, hogy segítségével a levegőszennyezés jelentősen mérsékelhető, sőt megszüntethető. Megakadályozható a vizek és a talaj minőségének további romlása is. • Adok én neked természetvédel­met, feleséged, autód és gyere­ked van! Ausztriához hasonlóan az autófor­galomban is szigorú intézkedéseket hoztak, ugyanakkor az ólommentes benzinnel üzemelő autót vásárlók két évig nem fizetnek gépkocsiadót. Bonn és több más város egyes kerü­leteiben, utcáin jelentős sebesség- korlátozást vezettek be. Az RWE energetikai konszern az ipari hulladékok hasznosítására kor­szerű eljárásokat dolgozott ki. Nye­reségének 65 százalékát hulladék- feldolgozásra, szeméttelepek fel­számolására, szennyvíztisztításra alkalmazható műszaki eljárások ki­dolgozására fordítja. Komoly eredményekkel dicse­kedhet az ország vegyipara is. A vegyi üzemek szennyvizének szervesanyag-tartalmát 1970-tól 90 (I), a nehézfémek mennyiségét 60-90 százalékkal sikerült csökken­teni, annak ellenére, hogy a terme­lés a duplájára nőtt. A szövetségi környezetvédelmi hivatal becslései szerint a környe­zetrombolás okozta kártik az NSZK- ban évente elérik a 100 milliárd márkát, ezért a megelőzésre mint­egy 30 milliárdot szándékoznak for­dítani. Jelentős hatáskörrel bírnak a helyi közigazgatási szervek. A tör­vények szerint a költségeket azokra kell áthárítani, akik á szennyezést előidézték. Európa „piszkos embere“ Nagy-Britannia gazdag műszaki és természettudományi hagyomá­nyokkal, tapasztalatokkal rendelke­ző ország, ökológiai problémáit mégis sokáig elhanyagolta. Nagyvá­rosai, iparvidékei szmogjának, szennyezett folyóinak, az északi­• A természetet továbbra is a régi módon rombolni nem lehet... tengeri fúrótornyok katasztrófáinak, olajömléseinek „köszönhetőén“ ko­rábban joggal kapta az Európa „piszkos embere" jelzőt. Környezetvédelmi gyakorlatából főleg a levegő tisztasága érdekében hozott hathatós intézkedéseivel ér­demes foglalkozni. A hírhedt londoni szmog (füstköd) - elsősorban az 1956-ban kiadott „Tiszta levegő tör­vényének" köszönhetően - már a múlté. A szigetországban más eu­rópai államok törvényhozási gyakor­latában alkalmazott szabványokhoz hasonlóak nincsenek érvényben, ezeket a széles jogkörrel rendelkező helyi szervek állapítják meg. A ház­tartási fűtőrendszerek korszerűsíté­séhez saját fejlesztési alapjukból a költségek biztosításához általában 70, esetenként 100 százalékos tá­mogatást adnak. Az állam pedig a közigazgatási szervek kiadásainak 57 százalékát megtéríti. A levegő védelme társadalmi feladat is, ezért létrehozták az önkéntes tagokból ál­ló Tiszta Levegő Nemzeti Társa­ságot. A környezetvédelem jogi szabá­lyozásában a legfontosabb a szeny- nyeződés ellenőrzéséről szóló, 1974-ben kiadott törvény volt. Ez kiegészítette a korábbi rendelkezé­seket. Ugyanakkor a levegőn át ter­jedő radioaktív anyagok, vala­mint a tengerek szennyeződésének felügyelete az állam jogkörébe tar­tozik. Nagy-Britannia ökológiai gondja­inak végleges megoldása azonban csak egy, gazdasági szabályokon - differenciált adózáson - alapuló átfogó környezetvédelmi törvénytől várható. Olasz csizma - bokáig szemétben Olaszországban „áttörés" csak a közelmúltban következett be. A leg­utóbbi választások után ugyanis bekerültek a parlamentbe a zöldek, s létrehozták a környezetvédelmi minisztériumot is. Közös igyekeze­tüknek köszönhetően tavaly sikerült elérni, hogy a környezet rombolásá­ban vétkesnek talált üzemek szociá­lis kiadásaik fedezésére ne kapja­nak állami támogatást. Javasolták viszont, hogy a szűrőket felszerelő, tisztítókat telepítő vállalatok e beru­házások összegét vonhassák le az adóalapból. Olaszország tavaly környezetvé­delmi célokra csak mintegy 8 ezer Komoly gondot jelent a hulladék. A lakosság évi 15 millió, az ipar 40 millió tonna „szemetet" termel. Az utóbbinak harmada mérgező. A hul­ladék mennyiségének csak mintegy 15 százalékát osztályozzák, hasz­nosítják. Az 1983-ban elfogadott hulladékgazdálkodási törvényt ki­használva a helyi hatóságok — főleg az ország északi részén - az esetek többségében megakadályozzák milliárd lírát fordított, ezzel az Euró­pai Gazdasági Közösségen belül az utolsó helyen volt. A levegő tisztasá­gát védő, ún. antiszmog törvény még 1966-ban lépett életbe, így ma már elavult. Az állami szervek mellett a társa­dalmi ellenőrzés szerepe is megnőtt. A sevesói dioxinömlés és más tra­gédiák mozgósították a tömegeket, így például 1987 őszén Mássá Car- raréban népszavazás eredménye­ként ideiglenesen bezárták a Far- moplast vegyi üzemet, Genovában pedig az olajfinomítót. Vízvédelmi törvényt az olaszok 1976-ban hoztak. Ez lehetővé teszi a vétkes üzemek működésének azonnali felfüggesztését. Szenny­víztisztítókkal az ország települései­nek csak 60 százaléka rendelkezik, 80 százalékuk azonban nem műkö­dik kielégítóen. a lerakatok, égetők létesítését. A hulladékot ezért az üzemek délre, külföldre szállítják, gyakran az illető ország hivatalos szerveinek tudta nélkül becsempészik. Biztató jelnek számít viszont, hogy egyre szaporodik - elsősorban Lombardiában és Emilia-Romagna tartományban - az ökológiai beren­dezéseket gyártó, környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalatok száma. Már a nyolcvanas évek de­rekán is 2300 ilyen vállalatot jegyez­tek be. XXX Többnyire tehát Nyugat-Európa országainak helyzete sem irigylésre méltó. Karikaturistáink rajzait, a ha­zai ökológiai válság szülte akasztó­fahumort, bizonyára ott is értékelni tudnák. poMICHAL RICHÁRD • A borovicska - ez az egyetlen, ami a természetből nemsokára megmarad ÚJ SZÍ 6 1989. Kf 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom